Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Mai jegyzet Felmegyek a miniszterhez... Elég nagy a forgalom a különböző hivatalos helye­ken. Az ügyek intézése — teljesen érthetően — nem mindig nyeri el az ügyfél tetszését. Sokan élnek fel­lebbezéssel, panasszal. Eb­ben nincs is semmi külö­nös. Az azonban furcsa, hogy néhány panasz nem „alulról” érkezik, tehát az ügyféltől, hanem „felülről”. Mondják hivatalos helye­ken, egyenesen divat lett a panaszokat, a jogosnak vélt sérelmeket a rádióhoz vagy más fórumokhoz címezni. Az sem ritka, hogy egyene­sen a miniszterhez megy a levél. Ezek a levelek aztán sorban visszajutnak ahhoz a hivatalhoz vagy szervhez, ahová az ügyfélnek egyene­sen kellett volna fordul­ni^l Nem kis munkát végez­nek nálunk a hivatalok; a sok munkába néha bele­csúszhat egy kis hiba is. Nem könnyű elintézni az elintézhetetlen, megoldha­tatlan ügyeket. Nem is le­het ezeket elintézni, Még akkor sem, ha „felülről” jön a levél. Ezt megértik a felsőbb szervek is, s végül megérti maga az ügyfél is. Az elintézhető ügyek vi­szont elintéződnek. Rend­szerint gyorsabban, ha egyenesén, a legrövidebb úton kapja meg azokat a leveleket a hivatal. S meg­menekülnek egy csomó fö­lösleges adminisztratív munkától a különböző fel­sőbb szervek is. Néha, ritka esetben, in­dokolt, ha az a levél el­megy például a rádióhoz. De onnan is csak az ille­tékes szervhez továbbítják. Az ügyek elintéződnek. Így is. De úgy is! (gér) Tudja, az a másik... A tsz-tagok ko­ra reggel össze­gyülekeztek, a brigádvezető ki­osztotta a mun­kát. Maga János bácsi oda megy, maguk amoda, maguk erre, az asszonyok arra, János, te légy szí­ves ezt fogd meg, maguk emberek ketten pedig fog­ják a kapát s kezdjenek bele a káposztaföldbe. Azon a napon véletlenül kelle­mes, szép idő volt. A tsz-tagok munkához fogtak. Ki ezt, ki azt a munkát végezte, két emberünk ka­pája alatt is sza­porán dőltek a gyomok. Talán a napsütés, talán a friss levegő okoz­ta, a kezdeti nagy lendület dél felé alábbhagyott, majd — mint tél felé a hőmérő — a nulla fokra süllyedt. A brigádvezető — amint körútja során a káposzta­földhöz ért — szeméhez emelte kezét, kereste em­bereinket. Keres­te, de nem talál­ta. Aztán megta­lálta. A fa alatt, az árnyékban. El­nyomta őket a buzgóság. — Emberek! Hát maguk hogy gondolják ezt! Ezért a munkáért, remélem, pénzt nem várnak!? Röstelkedett a mi két emberünk, hogy így meg úgy, azelőtt se, meg ezután se. Harag azért nem volt. A brigádvezetö el is felejtette a dolgot. Azaz csak felejtette volna, ha másnap, alkal­mas időben meg nem keresi őt bi­zalmasan a kettő közül az egyik, a sovány, magas. — Tudja, bri­gádvezető elvtárs — kezdte, óvato­san körülkémlel­ve —, én nem va­gyok ám olyan. Csak úgy voltam vele, ha elalszik a koma, hát én dol­gozzak helyette is?! Azt már nem!... Arra ké­rem, máskor ne tegyen össze ve­le... — Rendben van, bátyám — nyug­tatta meg az atya­fit a brigádvezető —, rendben van, el van intézve. A brigádvezető pokolian elfoglalt ember, délutánra el is felejtette a dolgot, emezt is, az utóbbit. Azaz, csak felejtette volna, ha meg nem keresi bizal­masan a kettő közül a másik, a kövér, alacsony. — Tudja, bri­gádvezető elvtárs — kezdte, óvato­san körülkémlel­ve —, én azzal az emberrel többet nem dolgozom. Az úgy volt, hogy látom ám, meg- törli az egyszálbé- lű a homlokát, az­tán álofnra hajtja a fejét. Na, mon­dom magamban, Kázmér, bolond leszel, ha helyette is dolgozol, vágd te is hanyatt ma­gad, oszt húzd a fejedre a kala­pod ... Hát így történt, brigádve­zetö elvtárs... Megérti, ügye, így történt, nem más­képp. A brigádvezető megértette. (d. g.) A pórtélét hírei Kibővített pártbizottsági ülés Irány az ifjúsági építőtábor! Az úticél: az Eger-csatorna hírek — Hetek óta tatarozzák Monoron a ruházati kisáruhá- zat. Úgy hírlik, hogy megújult külsővel, s a megszokott bő áruválasztékkal, a hét végén, ismét megnyílik. ★ — A Monori Járási Építő­ipari Ktsz létszáma az előző évekéhez képest körülbelül száz fővel növekedett; a ktsz dolgozói mintegy 22 milliós tervet teljesítenek. ★ — 96 tagja van a mendei önkéntes tűzoltótestületnek. Hetvenen aktívan részt vesz­nek a munkában^ huszonhatan pártoló tagok. ★ — Monoron 173 kisiparos működik, mintegy 46 szakmá­ban, a koszorúkötőtől a mé- zeskalácsosig, a kádártól a drótosig. A kisiparosok 37 szakmában, 64 tanulót is ké­peznek. ★ — Az üllői szabálysértések száma az elmúlt félévben meghaladta az ötvenet, 6900 forintot fizettek be a megbír­ságoltak. MA) MŰSOR MOZIK Nyáregyháza: Autósok, reszkes­setek. Úri: A hallgatag ember. Persze, az építési engedélyről azért értesíteni kell a két közvetlen szomszédot, s ha azok sérelmezik az engedély kiadását, felleb’pezhetnek. Az alsófokú szakigazgatási szervek önállósága és hatás­körének növelése érdekében, a 68-as árhatósági rendelet Étlapján a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága az árhatósági jogkört a já­rási tanácsok építési cso­portjainak adta le — tehát még egy rendelet lépett élet­be július elsejével. A járási tanács végrehajtó bizottsága azoknál a községeknél, ahol elsőfokú építési hatóság van (Monor, Üllő, Vecsés, Pilis, Gyömrő) — az árhatósági fel­adatokat leadta a helyi taná­csoknak. Az új rendelkezés kiterjed a járásban működő összes építőipari kisiparosra, ktsz-re, vállalatra. Ha a lakosság úgy érzi, hogy az árak — melyeket most már ezek állapíta­nak meg — túl magasak, akkor döntésért az első­fokú építési hatósághoz, illetve a járási tanács épí­tési osztályához kell for­dulnia. Az elsőfokú építési hatósá­gok, s a járási építési ható­Vasárnap reggel a Keleti pályaudvar csarnoka a szokott­nál jobban benépesedett. A Szerencsig közlekedő személy- vonat fél 9-kor már zsúfolá­sig megtelt. Ezzel a vonattal utaztak a borsodivánkai épí­tőtáborba tartó gimnazisták, köztük a monoriak is. Az indulásnál jelen volt Haness László, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára, beláto­gatott a fiúkhoz, akik öröm­mel fogadták a látogatást, a baráti tanácsot. Koblencz Sándor, a monori József Attila gimnázium ma­gyar-történelem szakos taná­ra kísérte a 42 főből álló mo­nori „diákkülöftítményt”. In­dulás előtt egy gyors névsor- olvasás — ez már jól bevált szokás —, kiderült: egy mo­nori gimnazista nem jött el. Kilenc óra tíz perc. A vil­lanyvonat lassan kigördül a pályaudvarról. Integetés, szí­vélyes búcsúzás. A Pest me­gyei KISZ-bizottság előre le­foglalta a MÁV-nál a kocsi­kat, így mindenkinek kényel­mes helye van. Aszód táján előkerülnek az elemózsiás cso­magok, megkezdődik a regge- lizés, utána felhangzik a gitár­pengetés, jókedv hullámzik végig a kocsikon. Mellettünk Kövecses György, Varga Mihály és Nagy Miklós felváltva pengetik az illusztris hangszért. Misi most tanul, nem ismeri még jól az akkor­dokat, társai azonban tered­nek neki. ök újoncok még, most mennek először építőtá­borba. — Nem drukkoltok? — Miért? — kérdezik visz- sza. — Mi is meg tudjuk fogni a lapát nyelét. Odébb pár üléssel, Kama­rás Anialék azonban — sport­nyelven — megfogják a „gó- bot”. Ök már „veteránoknak” számítanak, többek között ott voltak a Hanságban is. Oda pedig kemény legények kellet­tek. — Hát, ha úgy dolgoznak mint mi — mutat társaira Nagy Istvánra és Újvári Ká­rolyra —, akkor nem lesz rá­juk panasz. Mert nemcsak a lapát nyelét kell ám megfog­ni, hanem meg is kell emelni. S ez nagy különbség! A hosszúra nyúlt gyömrői fiú állán formás kis szakáll díszeleg. — Most növesztetted? — Igen, kéthetes. Most szabad, igaz tanár úr?! Koblencz Sándor tanár mo­solyogva bólint, láthatóan örül diákjai jókedvének, hiszen va­lamennyien egészségesek, de­rűsek. A monoriak, Sáránszki Fe­renc, Becker Mihály, Újvári Zoltán nyitott füllel figyelnek a „nagyokra”. Zoli újpesti drukker, a bátyja meg Vasas. Lesz is ebből vita, de miért ne, így hamarabb telik az idő. Közeledünk Mezőkövesd fe­lé, úticélunk egyik végállomá­sához. Innen 11 kilométer a borsodivánkai ifjúsági építő­tábor. A vasútállomás előtt autóbuszok várnak bennünket. Hörömpő Jenő (Folytatjuk.) RÁKÓCZI EMLÉKE 1705. július 3-án ezen a helyen táborozott II. Rákóczi Fe­renc, itt mondta el híres gyömrői beszédét. A gyömrőiek ezen a napon minden évben megkoszorúzzák az emlékművet. Péterffy felvétele Kibővített pártbizottsági ülést tart a járási pártbizott­ság szombaton, délelőtt fél 9-kor. Az ülésen Guba Pál, a járási pártbizottság első titká­ra tart beszámolót az MSZMP Központi Bizottsága 1969. jú­nius 26-i üléséről. ★ Kedden, titkári munkaérte­kezletet tartottak Mendén. A munkaértekezleten szó volt a tagfelvételi munkáról, értékel­ték a pártcsoportok működé­sét, s megtárgyalták a máso­dik féléves munkatervet. ★ Kibővített pártvezetőségi ülést tartott a nyáregyházi Béke Tsz pártalapszervezete. A napirenden a pártosoport- bizalmiak munkájának értéke­lése, s a pártépítés jelenlegi hdyzete szerepeit Pénteken, 9 órakor tartja ülését a monori párt-végre­hajtóbizottság. Értékelik az eddigi pártoktatás eredmé­nyeit s a jövőbeni feladatokról is szó lesz. Szerepel a napi­renden a politikai folyóiratok terjesztése a pártalapszervek- nél. Ma Nyáregyházán vb-ülés Vb-iilést tartanak ma dél­után 2 órakor Nyáregyházán. Napirendjén jelentés szerepel a községi tanács vb szakigaz­gatási szerv igazgatási mun­kájáról és értékelik az ügy­intézést, valamint az MHSZ tevékenységét. XI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1969. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Mire kell építési engedély? A szomszéd fellebbezhet — Arellenőrzések Június 12-én az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium rendeletet adott ki az új építési eljárással kapcso­latban. A sajtó már bőveb­ben foglalkozott a témával, mindenki hallott róla, hőgy Ó, ha egész nyáron tartana! 150 úttörő nyaral a Balaton partján Zamárdiban, a járási úttörőtáborban. Monoriak, be­esésiek, tápiósülyiek. Hogyan alakult ki a Balaton? — ez az előadás témája; lássuk, mit tudnak erről a monori Kos­suth iskolások és a vecsésiek? A gumicsónakba harmincán is beleférnek. „Bánáznak”, így mondják ők ezt a vidám eve­zést. Jókedvűek a gyerekek, barnák, a koszt jó, nem bán­nák, ha egész nyáron tartana az üdülés, de sajnos, ma lejár. Újabb csoportok jönnek a já­rás más részeiből. Tóth Ambrus felvételei az építési engedélyezéseknél módosítás, változás lesz. Az új építési rendelet július el­sejével lépett hatályba. A rendelkezés kitér azokra a létesítményekre, amelyekre a jövőben nem kell építési engedélyt kérni. Nem árt rész­letesen felsorolni ezeket, hi­szen eddig is elég sok sza­bálytalan építkezés történt. Tehát: nem kell építési engedélyt kérni a községben, nem főútvonal mentén levő épület tetőzetének, hom­lokzatának felújítására, a homlokzaton ajtó, ablak áthelyezésére, a 17 négy­zetméternél kisebb alap- területű, nem lakás cél­ját szolgáló épületre, ga­rázsszínekre, szemétgyűj­tőre, épületen belüli vá­laszfalakra, kerti nö­vényházak készítésére. Viszont kell építési enge­délyt kérni mindarra, ami nem szerepel e felsorolásban. Áz eddigi eljárásnál sok problémát okozott az, hogy az építkezéshez a szomszéd jóváhagyása is kellett. Hara­gosok között csak hosszú hu­zavona után — vagy még így sem — jöhetett létre megál­lapodás. Ezentúl nincs szük­ség a szomszéd hozzájárulá­sára. Ha az építési hatóság úgy véli, hogy a beadott ter­vek nem sértik a szom­széd érdekeit, nem kell a szomszéd aláírása. ság nemcsak az ilyen felje­lentéseket vizsgálja, hanem felvette munlcatervébe a já­rásban levő állami szövetke­zeti építőipari vállalatok min­den negyedévben kétszeri, ár­hatósági ellenőrzését. A kis­iparosokat szintén kétszer ellenőrzik negyedévenként — tehát nem fordulhat elő visz- szaélés. (koblencz) Szeresd a könyvet, kisfiam! A vecsési 2-es számú általá­nos iskolában az elmúlt tanév nagy részében Ősz Béla tanár végezte az iskolai könyvter­jesztő munkát. Múlt év októ­ber 20-tól ez év május végéig 32 és fél ezer forint értékű könyvet adott el. Ilyen ered­ményt a vecsési iskolában még soha nem értek el! A gyors számolás azt mutat­ja, hogy a vásárolt könyvek közül egy felsős tanulóra át­lagban hat könyv jutott. A gyerekek azonban^ nemcsak megvették azokat, hanem — mint egy tanév végi felmé­rés mutatja — a hat közül ötöt valóban el is olvastak. Ezek egy része kötelező olvasmány, más részük nevélő hatású if­júsági mű volt (pápay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom