Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

PES1 ü! EGY Fi Adrian 1969. JÜLIUS 15.. KEDD Kínai—indiai határinddens Az indiai hadügyminiszté­rium vasárnap közölte, hogy július 10-én, India, Kína és Nepal határainak találkozásá­nál, a Lipu-hágó térségében kínai katonaság tüzet nyitott egy indiai őrjáratra. Az indiai katonák közül senki sem sebe­sült meg és indiai részről a tü­zelést nem viszonozták. Szom­baton a PTI indiai hírügynök­ség arról számolt be, hogy a L ipu-hágón kínai katonaság hatolt be India területére és rálőtt egy indiai járőrre. A hadügyminisztérium közlemé­nye ennek a hírnek megerősí­tése volt, azzal a különbséggel, hogy a szóvivő kijelentette: nem tudja, vajon a kínai kato­nák indiai területen voltak-e. A WILLI STOPH vezette NDK párt- és kormánykül­döttség, befejezve szovjet­unióbeli látogatását, elutazott Moszkvából. NUR KHAN légimarsall ve­zetésével Pekingbe érkezett a pakisztáni kormány küldött­sége. Nur Khan megbeszélé­seket folytat Csou Én-laj mi­niszterelnökkel és Huang Jung-seng vezérkari főnökkel. Apollo 11 Start két nap múlva A Kennedy-fok környéké­nek közlekedési rendőrei és a közúti közlekedési ellen­őrző más hatóságok vasár­nap már megkapták az első ízelítőt abból, ami az elkö­vetkező napokban vár rájuk. Az érdeklődők ezrei özön­lenek az Apollo 11. ameri­kai űrhajó közelgő indítá­sának színhelye felé. A ben­zinkutak kezelői S. O. S. jel­zéseket adtak le újabb és újabb üzemanyagot kérve, mert a készleteket a sűrű sorokban érkező gépkocsik kimerítették. Egymást köve­tik a sürgős pótrendelések az országutak mentén sora­kozó kisvendéglőkből is. Flo­ridában már nem lehet gép­kocsit bérelni és 110 km-es körzetben Kenndy-fok körül nincs egy üres szállodai szo­ba. A Holdra készülő három amerikai űrhajós a' vasárna­pot pihenéssel, iiletve kikap­csolódással töltötte. Az idő — a szakértők megállapítása sze­rint — maximálisan kedvező, a csaknem állandó napsütést I A Luna 15 útban a Hold felé (Folytatás az 1. oldalról.) dióösszeköttetést tartanak fenn. A távmérési adatok sze­rint a fedélzeti rendszerek és Haragoszöld a határ (Folytatás az 1. oldalról.) rint sikeresen dacolnak a be­takarítok a nehézségekkel, igyekeznek minden ren­delkezésre álló percet ki­használni. Minthogy a másodnövények vetésére most különösen jó alkalom kínálkozik, a kombáj­nok után a legtöbb gazdaság­ban megindultak a szántó traktorok, és nyomukban dol­goznak a vetőgépek is. A gyenge minőségű homokfölde­ken is jövedelmezőnek ígérke­zik a rövid tenyészidejű kuko­rica, a napraforgó vagy a tar­lóburgonya. az űrállomás tudományos be­rendezései kifogástalanul mű­ködnek. A Luna 15. .repülésének irá­nyítását, a röppálya adatai­nak fneghat ározását, a beérke­ző információ vételét földi irányító-mérő komplexum végzi. Az információs anyag fel­dolgozásával koordinációs szá- mítóközpqnt foglalkozik. Az Egyesült Államokban óriási érdeklődést keltett a Luna 15.. szovjet űrállomás felbocsátásának híre. Mivel a szovjet űrkísérlet közvetlenül megelőzi az e hétre tervezett Apollo 11. amerikai kísérletet, a szakértők arra számítanak, hogy a szovjet program bizo- nyos’vonatkozásban részlete­sebb lesz, mint az eddigiek. Az Apollo 8. parancsnoka, Frank Borman ezredes, aki a múlt héten fejezte be látoga­tását a Szovjetunióban, azt hangoztatta, hogy megítélése szerint a szovjet tudósok ta­lajmintákat szereznek be a Hold felszínéről. Történelmi jegyzetek a szerelemről IV. Az erotika említett hadve­zérei mellett szólnunk kell női hasonmásaikról is. Ai ógörög Sapho szerelmi művészetével és szellemességével, Kleopátra ugyancsak szellemességével és szerelmi művészetével tűnt ki. Megbabonázta Julius Caesart és Marcus Antoniust, ám Oc- tavianus, akit harmadikként küldtek, hogy legyőzze Kleo­pátrát, szellemes szeretetre- méltósággal visszautasította Kleopátra barátságát és in­kább római császár lett. Ami Madame Pompadourt, és főleg Madame Dubarryt, XV. Lajos király szeretőjét illeti, 6 szép­ségével, és azzal a szállóigévé vált mondatával tűnt ki, hogy „utánunk a vízözön!” A víz­özön helyett a nyaktiló jött: aranyló hajkoronával ékesített feje kopárba hullott, ugyan­úgy, mint a valaha valódi aranykoronát viselő fejek. A nyaktilók nem mindig igazsá­gosak, de kosaraik — igen. Eddig a gyönyörű férfiakról és nőkről beszéltünk, ezért hát ideje lenne a rútakról is valamit mondani. Scarront francia költő minden idők leg­rútabb férfiúnak mondható Óriási feje és körtényi arca, töpörödött alakja, formátlan végtagjai voltak, az orra — akár a tök, s érdes a bőre. Olyan visszataszítóan rút volt, hogy még a férfiak is meg­borzongtak, ha megpillantot­ták. S lám, mégis hozzáment feleségül egy gyönyörű lány, igaz, hogy szegény volt. Ba­rátnője kérdésére, hogy miért teszi ezt, így válaszolt: „A sö­tétben szép, és ez elég!” Ami­kor a házasságkötés alkalmá­val a költőt megkérdezte a közjegyző, hogy mit nyújthat a feleségének, Scarront ezt válaszolta: „A halhatatlansá­got!” S nem is tévedett, ám a sors kissé másként valósítot­ta meg szavait: felesége Ma­dame de Maintenon néven XIV. Lajos király hivatalos szeretője lett, őt magát pedig életfogytiglan börtönbe zárat­ta a király. Az évezred legcsúnyább asz- szonya címet az angol Miss Pastrana érdemelte ki: Dús ■szakálla volt, és egész testét fekete szőrzet borította, oly­annyira, hogy majomnak hit­ték. Ámde egyébként is olyar. szörnyű benyomást keltett, hogy egy vállalkozó, Mister Bolston felajánlotta neki, kös­sön vele szerződést, majd ő pénzért mutogatni fogja Miss Pastranát Európában. Erről Miss Pastrana hallani sem akart. Erre Bolston feleségül vette, majd együtt indultak el turnéra. Egy év múlva az asz- szonynak gyermeke született, de közvetlenül a szülés után mindketten meghaltak. S mit tett Mister Bolston? Feleségét a gyermekkel együtt bebalzsa- moztatta, majd folytatta a turnét. Két múmiát mutoga­tott, méghozzá dupla áron! csupán vasárnap hajnalban szakította meg kisebb átfutó zápor. Armstrong .és Collins űrhajósok rövid „szórakoz­tató-gyakorló” repülést haj­tottak végre, Aldrin pedig édesapjával találkozott, aki az amerikai légierő nyugdíjas ezredese és maga is a mo­dern repülés úttörői közé tar­tozik. Ä holdexpedíció szerdán, magyar idő szerint 14.32 óra­kor indul és ha minden a program szerint sikerül, Armstrong és Aldrin jövő hétfőn, magyar idő szebint a hajnali órákban kilép a hold­kompból a Föld hűséges uti- társának felszínére. Vasárnap az NBC ameri­kai rádió- és televíziótársa­ság programjának keretében Thomas Stafford, az Apollo 10. űrhajó parancsnoka nyi­latkozott az Apollo 11. vár­ható eredményeiről. Mint mondotta, az Apollo 10., amely az ő parancsnoksága alatt mintegy 15 000 méter­nyi távolságra közelítette meg a Holdat, feltétlenül hasznos munkát végzett az Apollo 11. útjának előkészítése szem­pontjából. A többi között pél­dául megállapították, hogy a hold vonzóereje a közelítő tárgyakat déli irányban félre húzza és így a holdkomp leszállását ennek megfele­lően kell irányítani. Armstrong és Aldrin a ma­nőverezés és a leszállás sike­res végrehajtása után nem tá­volodnak el túlságosan mesz- szire a holdkomptól, és a rendelkezésükre álló 2.40 óra alatt, a program szerint, igen sok feladatot kell majd telje­síteniük. 60 kilónyi kőzetet szednek majd össze elemzés céljaira, szeizmikus vizsgála­tokat hajtanak végre, majd méréseket végeznek a Hold és a Föld távolságának lehető leggondosabb megállapítására. Az akció első részét Armst­rong egyedül hajtja végre, mi­közben Aldrin a. holdkamp- ból televíziós kamerával kö­veti társa mozgását. A holdexpedíció részvevői hétfőn még egyszer találkoz­tak az újságírókkal. A sajtó- értekezletet, amely magyar idő szerint éjfélkor kezdődött, á televízió is közvetített, az űr­hármast üvegfal választotta el az újságíróktól, hogy megóv­ják őket minden esetleges fer­tőzéstől, amely veszélyeztethe­ti a két nap múlva sorra ke­rülő, valóban történelmi je­lentőségű vállalkozást. CSAK RÖVIDEN... CEAUSESCU román párt- főtitkár kolozsvári beszédében részletesen foglalkozott a Ni­xon amerikai elnök romániai látogatásával kapcsolatban felmerült nyugati spekuláci­ókkal, melyek véleménye sze­rint a román külpolitika meg nem értését, nem egy esetben pedig rosszindulatot tükröz­nek. RUMOR ügyvezető olasz miniszterelnök kapott megbí­zatást új középbal kormány megalakítására Olaszország­ban. AZ EAK ÉS AZ NDK kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából Walter Ulbricht és Nasszer táviratot váltott egymással. HÉTFŐN hajnalban két személy erőszakos határátlé­pést kísérelt meg a csehszlo­vákiai Zelezna Ruda-Alzbetin határátkelőhelyen, az NSZK irányába. Lopott teherautóval akarták áttörni a határso­rompót, próbálkozásuk azon­ban nem sikerült, letartóztat­ták őket. A FEHÉR HÁZ bejelentet­te, hogy Nixon, világ körüli útja végén, találkozik Wilson brit miniszterelnökkel. A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSA ÍRTA: GEORGI PETROV AKADÉMIKUS 2 A Fáid időjárása A kozmikus technika birtokában újszerűén vethetjük tel a kérdést a bolygók, de mindenekelőtt a Főid tanulmányozásáról. Már az első repülések révén megállapítot­ták, hogy a napfolttevékenység szintjétől függően lényeges válto­zások mennek végbe az atmosz­féra felső rétegeinek sűrűségében. Az első szovjet mesterséges hol­dak és szondák képletesen szólva kitolták a földi határokat a világ­űrbe, „meglátták” a Nap irányá­ból másodpercenként több száz kilométeres sebeséggel felénk ha­ladó proton- és elektronáramla­tok mágneses szféráinak óriási térképét. Ezeknek az áramlatoknak a kölcsönhatása a Föld mágneses szférájával, lényegesen befolyá­solja a Föld környezetében levő feltételeket. Kétségtelen, hogy a napfolttevékenység befolyása elér az atmoszféra alsó rétegeibe is és megváltoztatja azok állapotát. így például a különböző sugárzások szempontjából Változik a légkör áteresztő képessége. Ez igen fontos és bonyolult kérdés, ugyanis a földi létet két dimenzió különbsé­ge határozza meg: a Föld által kapott és leadott energia nagysá­ga. A kapott és az elvesztett ener­gia közötti összhang igen erős mértékben függ a felső légkör összetételétől és állapotától. E kérdés alaposabb tanulmányo­zásának eredményei gyakorlatilag kitűnően felhasználhatók és al­kalmazhatók az időjárási prognó­zisokban. Méltán állíthatjuk, hogy ha majd előre pontosan meg tud­juk állapítani, milyen lesz az el­következő év — száraz-p, vagy nedves, — akkor már ez egymagá­ban megtérít minden költséget, amit a kozmikus technika fejlesz­tésére fordítunk és hatást gyako­rol gazdaságunkra, egész életünk­re. A kozmikus korszak kezdetéig a naprendszer méreteit nem ismer­tük azzal a pontossággal, amely a bolygóközi repülésekhez szüksé­ges. A csillagászati egységek nagy­ságában a bizonytalanság plusz­mínusz 5000 kilométert tett ki, te­hát az adatok bővebb tisztázása nélkül aligha juthatna valaha az ember a Vénuszra. Ma már néhány száz kilométeres plusz-minusz pontossággal ismerjük a csillagá­szati egysegeket. Az új kozmikus eszkozok lehe­tővé tették, hogy megkezdjük az égitestek, mindenekelőtt a Hold tanulmányozását. Századunk ele­jén még megoldhatatlan feladat­nak tűnt volna a Hold túlsó felé­nek meglátása. Az 1959. október 4-én indult Luna—3, október 7-én lefotografálta a Hold túlsó felét és a Földre sugározta a képet. Ma már, a földgömbhöz hasonlóan, holdgömbünk is van. A szovjet Luna—9 és Luna—13, valamint az amerikai Surveyor simán leszállt a Holdra és olyan felvételeket to­vábbított a Földre, amelyeken az egy milliméteres nagyságú részle­tek is kivehetőek voltak. A ké­szülékek mechanikai talajpróbát és vegyvizsgálatot végeztek a Hol­don. E kísérletek eredményemet alapján tanulmányozhatjuk a felső réteg struktúráját és minőségét. Kiderült, hogy a Hold talaja, vagy kőzete hasonló a földi bazalt kő­zethez. Nemrégen az egész világ visz- szafojtott lélegzettel leste a szov­jet automata űrállomás repülését a Vénuszra. Ez az érdekes és titok­zatos bolygó sűrű felhőréteg mögé van elbújva, s ez lehetetlenné teszi a hagyományos spektrális tanulmányozást. A Vénusz—4-nek sikerült behatolnia a felhőrétegbe, megvizsgálnia a légkör összetéte­lét és megmérni hőmérsékletét. Eddig ugyanis a hőmérsékletről csak rádión szerzett adataink vol­tak, azok magas hőmérsékletet mutattak, de az adatok ellentmon­dásosak voltak, s ezért kétséget váltottak ki. Ma már tudjuk, hogy a hőmérséklet maximuma való­ban 300 Celsius foknál magasabb, s a nyomás több tucat atmoszfé­rával mérhető. Azt is tudjuk már, hogy a Vénusznak nincs a miénk­hez hasonlítható mágneses meze­je, következésképp ionoszférával sem rendelkezik. Ezeknek az ada­toknak nem juthattunk volna a birtokába földi megfigyelés útján. A kozmikus készülékek eljutnak a földi légkör és a mágneses szfé­rák határain túlra. Segítségükkel tanulmányozhatjuk a Nap rönt­gen- és gammasugárzását. (Következik: Üt a bolygók meghódítására) r . / A „Rá“ — ezer mérföldre az amerikai partoktól (Folytatás az 1. oldalról.) eddig 2400 mérföldet tett meg) feltételezhető, hogy az egyiptomiak ilyen hajókkal elérhették az amerikai par­tot. Végül a harmadik kérdésre ebből adódik a válasz, éspe­dig az, hogy az egyiptomiak, vagy más. afrikai civilizá­ciók nyilvánvalóan hatással lehettek a dél-amerikai benn­szülöttek civilizációjára. Heyerdahl végül rádióüze­netében közölte: az utolsó problémájuk az, hogy a sze­mélyzet tagjai még mindig nem akarnak elfogadni sem­miféle segítséget a papirusz- csónakot kísérő hajóktól. Józsiás király erődítménye Jeruzsálem keleti részében kubikosok egy erődítmény maradványaira bukkantak, amelyek körülbelül az időszá­mításunk előtti VII. századból származnak. Az izraeli állami régészeti hivatal tudósainak megállapítása szerint az erő­dítmény Józsiás király egyik helyőrsége volt, és róla Jere­miás próféta könyve is emlí­tést tesz. Újabb zavargások Észak Írországban (Folytatás az 1. oldalról.) középkori eszményeik konzer­válásáért. A másik hír arról szól, hogy Uiho KekktJnen, finn köztár­sasági elnök kedden kezdi meg hivatalos látogatását a sziget- országban. Ez a történelemben az el­ső finn államfői látogatás Nagy-Britanniában. Többről van szó, mint udva­riassági gesztusról, sőt, a csu­pán a két ország kapcsolatai­nak elmélyítésén is túlmegy a látogatás jelentősége, hogy úgy mondjuk: európai jelentőséget kap. Az európai biztonsági ér­tekezlet összehívásáról szóló budapesti felhívást, mint em­lékezetes, Finnország annyira a magáévá tette, hogy felaján­lotta: legyen Helsinki a ta­nácskozás színhelye. Ugyan­akkor a brit kormány kezdet­től fogva meglehetősen hűvö­sen reagált a konferencia gon­dolatára. Londoni diplomáciai megfigyelők úgy vélik: Kekko- nen látogatása közelebb viszi majd a Downing Street-et az össz-európai biztonsági konfe­rencia eszméjéhez, annál is in­kább, mert a finn elnök előtt Waldheim osztrák külügymi­niszter — akinek kormánya ugyancsak híve a budapesti felhívásnak — járt a brit fő­városban, s feltehetően már ő is ebben az irányban igyeke­zett megnyerni Londont. Sőt, áz ObSéVSer című brit lap azt is tudni véli, hogy a szovjet—amerikai raké­ta-korlátozási tárgyalások színhelye is Helsinki lesz, ami Finnországot, s így a Kek- konen-látogatást, még jobban felértékeli. Ez is az oka annak, hogy jobboldali angol körök támogatják Kekkonen béke­politikáját, s a látogatás elő­estéjén az elemi udvariasság szabályait is felrúgva írnak Kekkonenről. Sajnos, e körök súlyáról ad számot a harmadik hétfői ang­liai hírközlés is, amely szerint Anglia felajánlotta az NSZK-nak: brit területen képezze ki a Luftwaffe pilótáit. Több munkáspárti képviselő támadta a kormánynak ezt a döntését, a londoni Morning Star vezércikke pedig megál­lapítja: ez a döntés megmu­tatja, milyen messzire megy a Wilson kormány Bonn politi­kai és katonai céljainak támo­gatásában. Varsói jegyzetek Július kiürítette a várost. No persze, a szabadságok ... A 400 ezer iskolás és egyete­mista fiatalból nem sokan maradtak a fővárosban. Kon­ganak az üzletek, lézengenek az utasok a villamoson és autóbuszokon, elég szabad hely van a kávéházakban, üresek a mozik. Egyes varsói­ak úgy vélik, hogy a nyári hó­napok éppen ezért kellemesek Varsóban, így aztán semmi ér­telme, hogy ilyenkor menjenek szabadságra... Csak a szállodák teltek, s turistákkal van telve az Óvá­ros is. Ott a gótikus Barbakán- ban, éppen most nyílt meg egy vásárral egybekötött kiállítás. Képeket, szobrokat és kisebb iparművészeti emléktárgyakat árusítanak. A Starówka vé­dett falain eladásra szánt munkáikat fiatal festőművé­szek állítják ki. Nyáron az újságoknak sem könnyű szenzációt találni. An­nál nagyobb visszhangot vál­tott ki azokról a kísérletekről közzétett hír, amelyeket a „Sorbonit” nevű, szívinfark­tus elleni új, lengyel gyógy­szerrel végeztek Lódzban a Katonai Orvostudományi Aka­démián. Egész éven át adagol­ták ezt a gyógyszert az „in­farktusosok” egy csoportjának a légköri nyomás ugrásszerű változásainak időszakaiban, amikor, mint ismeretes, a leg­gyakrabban fordulnak- elő szívinfarktusok. Ennek ered­ményeképpen megállapítást nyert, hogy az infarktusok száma ebben a csoportban ne­gyedrésze volt annak, mint a hagyományos módszerekkel kezelt páciensek - csoportj ában. Dr. Bronislaw Leszczynski a Katonai Orvostudományi Akadémiáról a „Kurier Pols- ki”-nak adott nyilatkozatában megállapította, hogy a koszo­rúerek betegségeiben szenve­dő, nem kórházban elhelyezett emberek maguk is szedhetik profilaktikus célból a „Sorbo­nit”-ot. Feltéve persze, hogy pontosan tudják, mikor kell bevenniük azt. „E gyógyszer mindennapi szedése — mon­dotta dr. Leszczynski — nem volna ajánlatos. Ügy gondo­lom, hogy azt a problémát si­kerül megoldani az illetékes intézményekkel egyetértésben a légköri nyomásról szóló ál­landó közlemények bevezetése útján. pl. a rádióban. A dolog kétségtelenül megéri ,a fárad­ságot”. Az a 630 ezer lengyel fiú és lány, aki ez évben fejezte be a VIII. osztályt, már elutazott vakációra. Ezt megelőzően azonban jelentékeny ''észük­nek nehéz vizsgát kellett le­tennie: gimnáziumba vagy technikumba — olyan isko­lákba való felvételi vizsgát, amelyek felsőfokú tanulmá­nyokra jogosítanak. Jelentkező sokkal több volt, mint hely. És mint minden évben, a saj­tóban ez idén is fellángoltak a viták: miként kell vizsgáztat­ni, hogy mindenkinek egyenlő esélyt adjunk — nehogj' a szóbeli vizsgán kihulljon a te­hetséges. de bátortalan, ke­vésbé elokvens, vagy egysze­rűen életében az első „felnőtt” vizságától megrémült ifjúság? Varsó érdekes kísérletet tett: a szóbeli vizsgát tesztekkel helyettesítette. A lengyelből feltett kérdések csoportja nem csupán a tárgyi kérdések szé­les körét ölelte fel; vonatkoz­tak például a sajtó ismeretére, rávezetve a vizsgázókat, hogy összekapcsolják az irodalmi alkotások részleteit a megfe­lelő történelmi eseményekkel, ellenőrizve az olvasottságot, a jelenségek összekötésének, a kritikus gondolkodásnak a képességét. Az írásbeli időt adott a nyugodt gondolkozás­ra, a válaszok pontozási rend­szere lehetővé tette az objek­tív és összehasonlítható érté­kelést. A vizsgázó ifjúság ál­talában pozitívan értékelte ezt, mint ami több tudást, de kevesebb idegességet igényel. A pedagógusok egyelőre még nem teljesen értenek egyet a módszer értékét illetően. Ügy tűnik azonban, hogy a teszt- rendszert a jövőben kiterjesz­tik. Andrzej Mozolowski

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom