Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

<J£írlap 1969. JÜLIUS 1., KEDD Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) | szik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági in­formációs központokká is vál- Mk- A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió láto­gatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesz­tést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi^ miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegé­szítő tevékenységéről és a vi­ta alapján határozatokat fo­gadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejleszté­sére, az eredeti célokkal ellen­tétes szabálytalanságok felszá­molására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének to­vábbi rendeltetésszerű fej­lesztése és a szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javí­tása céljából a tsz-ekben na­gyobb ütemben kell fejleszte­ni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek kö­zötti kooperációt, tovább egy­szerűsíteni a termékforgalma­zás rendjét és meg kell te­remteni az állami-szövetkezeti vegyes társulások közös anya­gi érdekeltségét biztosító köz- gazdasági és jogi előfeltétele­ket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egysze­rűsítése. Ugyanakkor szigorí­tani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari te­vékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, ame­lyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedve­zőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglal­koztatottságának növelését te­szik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosult­ságát és területi illetékessé­gét úgy kell módosítani, hogy elsősorban .mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer- gazdaság egyéb területein vé­gezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szava­tosságra vonatkozó szabályok­kal. Szakmunkás utánpótlásuk biztosításáról, saját munká­saik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodja­nak. A mezőgazdasági termelés­hez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a me­zőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezekek a területeknek a feljesztését regionálisan, el­sősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes kö­zépüzemek kihelyezésével, te­lephelyek létesítésével, álta­lában az ipar hathatós támo­gatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivéte­lével — a már vállalt szerző­déses kötelezettségek teljesí­tésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntet­ni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folya­matosan vonják vissza; a vég- rehaj tást elmulasztó. felügye­leti szervek és üzemek veze­tői ellen eljárást kell indítani. Állami vállalatok és intéz­mények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telep­helyükön sem munkaerő-át- epgedéssel (munkaerő-koope­ráció), sem bérmunkával fo­lyamatosan nem foglalkoz­tathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mező- gazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az in­tézmény 1969. szeptember 1-ig köteles mégszüntetni. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek kö­zül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszeírű előnyben részesí­teni. Külön figyelmet kell for­dítani a mezőgazdasági üzem­ben. a bérezésre, a munkaidő­re, a kooperációra, a bér­munkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vo­natkozó érvényes jogszabá­lyok betartásának ellenőrzé­sére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabá­lyokban és az érvényes bér­ügyi rendelkezésekben meg­határozott béreken és jutta­tásokon felül semmiféle cí­men bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárát, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy ál­lásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e hatá­rozat végrehajtását. A tizedik népszámlálás (Folytatás az 1. oldalról.) közzétételét a Központi Sta­tisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat min­denki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határ­időben megadni. Az Elnöki Tanács elrendel­te Mátészalka várossá alakí­tását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban le­vő ügyeket tárgyalt. ★ Magyarországon az első hi­vatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlat­nak megfelelően — általában tízévenként tartanak nép- számlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik. Időpontja meg­egyezik mind a KGST Sta­tisztikai Állandó Bizottságá­nak, mind az ENSZ Gazdasá­gi és Szociális Tanácsának ja­vaslatával. A népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szerke­zetéről; -alapadatokat szolgál­tat a népgazdasági, elsősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamennyi állampolgárára kiterjedő adat­szolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelet­tel történt. Fokozott peronoszpóra veszély a szőlőkben (Folytatás az 1. oldalról.) szakemberek, hogy felszárad­jon a talaj és mozgásba len­dülhessen az egész aratási gé­pezet. Amíg az aratókat még min­dig tétlenségre kényszeríti a gyakori esőzés, a szokásosnál jóval több munkát követel a sok ned­vesség, a szőlő- és gyü­mölcsültetvények dolgo­zóitól: A szőlőket a fokozott pero- noszpóra-veszély fenyegeti, az alma- és körteültetvénye­ken itt-ott már a varasodás jelei mutatkoznak. Amint Winkler István a megyei nö­vényvédőszolgálat főmérnöke is tanácsolta: ajánlatos elkez­deni ezekben a napokban a barackmoly elleni védekezést. Ríixoxt-visszhang Dél-Jemen is elismerte az JSÍDK-t — Ben Hét: jelkép Az egész világsajtó élénken kommentálja Nixon elnöknek az elmúlt hét végén bejelen­tett távol-keleti, illetve romá­niai utazását, a komemntárok azonban erősen találgatás-jel- legűek. A távol-keleti úttal kapcsolatban vannak olyan hangok is, amelyek szerint ez az utazás már számolt a vietnami háború befe­jezésének perspektívájá­val és része a „Vietnam utáni” washingtoni poli­tika előkészítésének. Lehet, hogy még korainak tűnnek az ilyen kombinációk, de hosszabb távon Washing­tonnak feltétlenül szüksége van távol-keleti politikájának „gyötrelmes felülvizsgálására". Éppen a vietnami agresszió bizonyította be egyértelműen,' hogy az imperialista diktátu­mok kora a világnak ebben a térségében is lejárt és az Egyesült Államok jól teszi, ha politikája kialakításakor igyekszik a lehető legközvet­lenebb módon figyelembe venni a realitásokat. Kézenfekvő az a vélemény is, amely szerint Nixont nyugtalanítja egy, az USA nélkül esetleg létrejövő ázsiai biztonsági rendszer lehetősége — két hatalmas ország, India és Japán máris bizonyos ér­deklődést mutatott egy ilyen terv iránt — és utazásával ezt a „veszélyt” is szeretné ellen­súlyozni. Ami a romániai utat illeti, a nyugati visszhangra a meg­lepetés jellemző. Az amerikai sajtó is mindenekelőtt a^t hangsúlyozza, hogy a buka­resti út lehetőségéről a hiva­talos bejelentés előtt semmi nem szivárgott ki. Washing­tonban bejelentették, hogy az elnök három napot tölt Romá­niában és a tárgyalásokon „kétoldalú kérdésekről, vala­mint általános nemzetközi problémákról” esik majd szó. Egy adení hír szerint Ali Szaiem El Beid külügyminisz­ter hivatalosan bejelentette, hogy a Dél-Jemeni Népi Köz­társaság úgy döntött: elismeri a Német Demokratikus Köz­társaságot. Nem kel-1 nagy képzelőerő annak a megjóso- lásához, hogy Bonnban nem fogadják kitörő örömmel ezt a, Hattstein-doktrinára újabb csapást mérő fejleményt. Vietnamban változatlanul a DNFF kezében van a katonai kezdeményezés. Rakéták csapódtok be a Sai­gon közelében állomásozó dél­vietnami ejtőernyős hadosz­tály törzsikarának főhadiszál­lására és az amerikaiak, va­lamint dél-vietnami bábjaik még számos térségben katonai defenzívába szorultok. Abrams tábornokot, a Viet­namban állomásozó amerikai csapatok főparancsnokát és vezérkarát a legjobban a Ben Hét körül kialakult helyzet aggasztja. Itt a szabadsághar­cosok immár 53 napja tartják ostromgyűrűben a speciális ki­képzést kapott hírhedt zöld­sapkások, az úgynevezett kü­lönleges erők táborát. A gyű­rűt a koncentrált amerikai lé­gi és tüzérségi erőfeszítések ellenére sem sikerült áttörni, pedig május 1-től június 29-ig 136 000 lövedék és 22 000 bom­ba robbant a bázis körül. Ben Hét egy kicsit jelkép is: jól érzékelteti a betolakodók helyzetét — nemcsí-k katonai, hanem politikai értelemben is. CSAK RÖVIDEN... FELROBBANT egy 260 utast szállitó repülőgép egyik motorja az Atlanti-óceán fe­lett, de pilótája ügyesen lan­dolt Írországban s így senki­nek sem történt baja. | EGY IZRAELI KOMMAN­DO 140 km-re megközelítve Kairót, a Nilustól nyugatra súlyosan megrongálta az Asz- szuán—Kairó magasfeszült­ségű vezetéket. Az egyiptomi kormány cáfolta a hírt 65 ÉVES KORÁBAN szív­roham következtében elhunyt a dán belügyminiszter. A szabadsághar­cosok 53 napja tartják ostrom- gyűrűben Ben Het-et, Egy saigoni ka­tonai szóvivő köz­lése szerint egy amerikai őrjárat a szabadságharco­sok két alagút ját fedezte fel a Ben Het-i tüzérségi támaszpontot kö­rülvevő szöges­drót ^ védőgyűrű alatt. Az alagutak a táboron belül ásott árokhoz ve­zettek, s ebből arra következtet­nek. hogy a sza­badságharcosok el akartak jutni a tüzérségi támasz­pont szívébe. MA DÉLELŐTT hatórás szertartás során walesi her­ceggé avatják Károly angol trónörököst. ÚJABB faji zavargások tör­tek ki Kuala Lumpurban, melynek során öt ember vesz­tette életét. a görög Államtanács bírái tovább dacolnak a ka­tonai rezsim alkotmányelle­nes intézkedéseivel. Hétfőn az államtanács újabb nyolc tiszt­viselője nyújtotta be lemon­dását. ROCKEFELLER, Nixon el­nök különmegbízottja, tény- megállapító kőrútjának har­madik menetét megkezdve, Argentínába érkezett. NAGY-BRIT ANNI A Kom­munista Pártja értékelve a moszkvai tanácskozást: a fő­dokumentumot vitaalapnak fo­gadta el, de fenntartásokkal élt az okmány bizonyos sza­kaszait illetően. MEGHALT CSŐMBE Algírban hétfőn reggel hiva-i talosan bejelentették, hogy va­sárnap meghalt Moise Csőmbe, volt kongói miniszterelnök, akit egy nap híján két éve tar­tottak fogva Algériában. A 11 francia és algériai orvos által aláírt közlemény szerint Csombéval szívroham végzett álmában. A kongói politikus 49 éves volt. Moise Csőmbe nevét 1960. jú­lius 10-én ismerte meg a vi­lág. Kongó függetlenné válása után 11 nappal, a belga nagy­tőke embereként kikiáltotta az ásványi kincsekben rendkívül gazdag Katanga tartomány ön­állóságát. Az ezt követő pol­gárháborúban Csőmbe emberei végeztek Lumumbával, az or­szág függetlenségének hősével. Az ENSZ-csapa tok, miután hosszú ideig lehetővé tették, 1963. januárjában vetettek vé­get a katangai különválásnak. 1963. júniusában Csőmbe el­hagyta Kongót és Spanyolor­szágban élt, de 1964. július 10- én visszatért és ezúttal egész Kongó miniszterelnöke lett. Fehér zsoldosok segítségével leverte a haladó erők felkelé­sét, 1965. őszén azonban ismét távozásra kényszerült, amikor ellentétei támadtak Kaszavubu akkori elnökkel. 1967. március 13-án Mobutu hatalomra jutása után Kongó­ban pert rendeztek Csőmbe el­len és távollétében hazaáru­lás miatt halálra ítélték. 1967. július 1-én a repülőgépet, ame­lyen Csőmbe utazott, Algériá­ban leszállásra kényszerítették. Csőmbe algériai fogságában maradt haláláig. Árnyékban 35 fok Rekordhömérsékletdt mér­tek pénteken New Yorkban. A hőmérséklet, helyi idő sze­rint 13 órakor, árnyékban 35 C fok volt. AZ IKREK Az ikerpár mint államfő közlekedett. Három nagy feke­te kocsi kísérte őket, benne tu­catnyi fegyveres, csőre töltött revolverrel. Az ikrek, a Kray fivérek — Anglia legrafinál­tabb gengszterei — a versenyt méltán vehették fel az ameri­kai vagy olasz maffiásokkal, szervezetük éppoly jól műkö­dött, munkamódszerük iá alig különbözött. Negyven napon át tárgyalta a londoni Old Bailey-i tör­vényszék a Kray-légió perét. Hatalmas, monstretárgyalás volt, egymillió fontba került, a bűnösöket száz, a tanúkat két­száz rendőr őrizte. A „rémségek légiója”, ezt a nevet kapta a Kray-banda a londoni alvilágban, és a jelző találó. Az ikrek, Ronald és Re- ginald, már gyermekkorukban, a vidék legelvetemültebb •cse­metéinek számítottak, akiktől a környék sohasem lehetett biztonságban. Azután hogy fel­nőttek, megszöktek a katona­ságtól, s bemutatkoztak a lon­doni alvilágnak. Abban az idő­ben Jack Spotnak hívták a londoni bűnözők királyát. A két fivér Spot szolgálatába szegődött. Rövidesen a vezér jobb- és balkeze lett a két Kray, járták a kocsmákat, csapszékeket, üzleteket, a tu­Profi bokszolóként működtek A „jobb emberek” sorában. lajdonosoktól szedték az adót Spot számlájára. Jó pénz volt — a fivérek csakhamar ele­gáns ruhákban feszítettek, szórták a pénzt, s hatalmas Jaguár kocsikkal közlekedtek. Később vettek néhány mula­tót és csapszéket — közben profi bokszolókként is működ­tek, és üzemeltettek pár boksz­csarnokot is —, majd meg­kezdték a nagy mű felépítését: bekerülni az úgynevezett „jobb emberek" sorába. Kray-ék si­kerrel vették az akadályokat. Igaz, ekkor már több milliós vagyon urai voltak, kiterjedt üzlethálózatuk, csempész- és zsarológárdájuk jól működött. Ha egy gyilkosság történt, vagy valakit félholtra vertek, mert kevesebbet fizetett, mint a követelés volt, a környéken senki sem tanúskodott. Tíz évig nyomoztak Londonban gyilkosságaik után, de tanú egy sem akadt. A Kray-légió bosszújától mindenki rettegett. 1966-ban a Scotland Yard majdnem lefülelte az ikreket, de kicsúsztak a hálóból. Aki beköpte őket — agyonlőtték. Rejtélyes módon, jól őrzött börtönéből szöktették meg a besúgót, s úgy végeztek vele. Ám háromévnyi nehéz, ke­mény nyomozás után a Yard a két Krayt mégis letartóztat­ta — három gyilkosság vádjá­val. A tárgyaláson sokan elmasz­kírozták magukat, többen rendőri védelem alatt mentek a terembe, s akadt — nem is kevés —, aki a tanúvallomás után rögvest Indult a repülő­térre, s onnan az első géppel át Kanadába és Ausztráliába. A per vége: a két fivért élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az ügyész hozzáfűzte az indokoláshoz: csak azért, mert Angliában nincs halál- büntetés. (schiffer)

Next

/
Oldalképek
Tartalom