Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

1969. JÚNIUS 15.. VASÁRNAP PEST HEGVEI i&Círitw Reformtapasztalaíok mentum Húsz alkalommal nyerték el az élüzem címet, hatszor kapták meg — legutóbb most áprilisban, 1968. évi eredményük alapján — a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját, harma­dik éve birtokosai a szocia­lista munka vállalata meg­tisztelő címnek; nincs a me­gyében még egy gyár, mely ennyi elismerést szerzett vol­na munkájával. Mi a magya­rázata a Nagykőrösi Konzerv­gyár sikereinek? Milyen okok­ra vezethetők vissza a tarlós, s évről évre gyarapodó ered­mények? A minőség rangja A válasz megfogalmazásá­hoz sokféle tényt kell mér­legelni. Közülük azt például, hogy a gyárbanI rangja van a termék minőségének. Ez a legfontosabb termelési köve­telmény. Három éve érke­zett utoljára minőségi okok miatt panasz. Pedig e há­rom évben évente nyolc-ki­lencezer vagon árut szállítot­tak innét bel- és külföldre! A termék minősége — a gyár hitele, a vásárlóknál élve­zett bizalma, tehát legfőbb erkölcsi tőkéje. Miként gya­rapodik ez a tőke? Ügy, hogy az egyik termelőegység a má­siktól csak az előírásoknak megfelelő árut — félkész­terméket — veszi át, s hogy *z irányító posztokon dolgo­zók anyagi érdekeltségének legfőbb tényezője a minő­ség. Kőrösön elképzelhetetlen az üzemek közötti „kéz kezet mos”, a szemhúnyás a laza­ságok fölött. Mindenki védi a. maga becsületét, s ezzel meg­őrzi a — gyár hírnevét. Így rögtön érthetőbb az is, hogy az aszály ellenére, tehát az igen nehéz nyersanyagbeszer­zési lehetőségek közepette, valamint az exportban mutat­kozó átmeneti korlátozások el­lenére a gyár 13,9 százalékkal növelte a_,lerxrtelési értéket, az 1967-ben produkált 630 millióval szemben 1968-ban 718 millió forint értékű árut állított elő. A termékek minősége és választéka ad magyarázatot arra is, hogy az iparági átla­got jelentősen meghaladó mér­tékben, 17,9 százalékkal nö­vekedett a gyár termékeinek tőkés exportja, s hogy a bel­kereskedelem — e sorok írója véletlenül éppen fül­tanúja volt egy ilyen beszél­getésnek — „bármitek van, átveszem” alapon mer vásá­rolni tőlük. A gazdasági re­form, a több oldalú beszer­zési lehetőségekkel, a kon- kurrencia kibontakoztatásá­val gazdaságilag mérhetővé tette — s teszi még inkább a jövőben — azt, amit a gyár a korábbi években lé­nyegében csak becsületből, minden különösebb anyagi érdekeltség nélkül csinált: a termékek minőségére fordított nagy figyelmet. Harmincöt ország a vevő Az egész hazai konzervipar 1950-ben 2500 vagon árut ál­lított elő, tehát alig valami­vel több, mint egynegyedét annak, ami ebben az évben a körösiek keze alól kikerül. 1968-ban a konzervipar ter­melése ötvenezer vagon volt. s ötven országba jutott el. A nagykőrösi árut harmincöt or­szágba szállították, s paradi­csomtól a puddingszilván át az egresdzsemig, ötverí áru­fajta kínálja magát. Ez a szé­les gyártmányskála is magya­rázat a sikerekre, hiszen való­ban választékot nyújt a gyár, s a vevő műiden kívánságát — pedig akadnak kacifánto­sak — teljesítik. Miként le­hetséges ez? Ügy, hogy az igények, a gyakorlati követel­mények szerint alakítják — s erre éppen a múlt évben, az igen gyorsan változó piaci helyzet miatt volt sűrűn pél­da — a termelési szerkezetet, hogy tovább erősítették az ön­álló üzemelszámolási rend­szert, s nem féltek differen­ciálttá tenni a nyereségérde­keltséget. (Ez maga anyag és bérköltségekben 6,1 millió forint megtakarítását tette le­hetővé!) Azaz: amitől sok he­lyen úgy tartanak, mint ördög a tömjénfüsttől, azt Kőrösön nemcsak alkalmazzák, hanem tökéletesítik. Nevezetesen az önálló üzemelszámolási rend­szert, a differenciált nyere­ségérdekeltséget, a termelő- egységek vezetőinek adott tel­jes önállóságot stb. Ezek a látszatra lazán kapcsolódó szálak végül erős sodrattá fo­nódnak : a gyár az iparági átlagnál kisebb esaközleköté- si aránnyal, valamint rezsi- költségekkel dolgozott 1968- ban, s ami igazán kiemelke­dő: a termelésnövekedést tel­jes mértékben termelékeny­ségből fedezte! Ez utóbbit azért szükséges hangsúlyozni, mert szemben az általánossal — az iparág­ban éppúgy, mint az ipar egészében —, Nagykőrösön töretlenül emelkedik évről év­re a termelékenységi grafi­kon, s az egy foglalkoztatott­ra jutó termelési érték 1968- ban 7,4 százalékkal volt na­gyobb, mint 1967-ben. (Az élelmiszeriparban az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 1968-ban az 1967. évhez mér­ten egy százalékkal csökkent!) Ennél is nagyobb mértékben, 17,7 százalékkal növekedett az egy főre jutó vállalati ered­mény, s ha valakik, akkor a körösiek igazán elmondhatják magukról, hogy valós tartal­mat adtak a napjainkban oly divatos gazdálkodás fogalmá­nak. Valós tartalmat, annak ellenére, hogy a múlt évben — mint már évek óta — is csatatér volt a gyár: a minden üzemet érintő rekonstruciá jó alibiül szolgálna ahhoz, hogy mit miért nem lehet. Ök azon­ban megkeresték az utat, mit hogyan lehet... Mindenből többet Önmagában, de átvitt érte­lemben is sokat mond: napon­ta 120—150 ezer palack üdítő ital hagyja el a gyárat, de — 250 ezerre is vevő lenne. Ép­pen a reform okozta változá­sokból s az átmenet érthető egyenetlenségeiből adódik, hogy az értékesítésben ellent­mondások is rejlenek. Minden­ből s mindenütt több áru kel­lene, de az igények a népgaz­dasági érdekekkel nem mindig esnek össze. Megtalálni az op­timális arányokat, s ugyanak­kor 12,5 százalékos termelés­emelkedést elérni — ez a gyár programja 1969-re. Nem lesz könnyű megvalósítani e prog­ramot. A rekonstrukció átme­netileg hátrányos gazdasági következményekkel is jár, nem csupán előnyökkel. Azok a nagy gazdasági terhek, ami­ket a gyárnak ebben az évben viselnie kell, döntő hatással vannak az eredményességre, s éppen ezért az 1968-ban elért nyereséghányadot 1969-ben csak úgy lehet megtartani, ha valóban minden poszton nö­vekszik a teljesítmények szint­je, munkásoknál éppúgy, mint a vezetőknél. A mindenből többet tehát úgy kell folytat­ni: s mindenkitől többet. El­várható ez? Jó gazdasági eredményeket ideig-óráig úgy is elérhetnek valahol, hogy „kipréselik” az emberekből. Hosszú távon azonban — ahogy Nagykőrö­sön történik — csakis akkor, ha az emberek megértik és magukénak érzik a gazdasá­gi teendőket. Frázis? A gyár igazgatója, aki lassan husza­dik éve tölti be tisztét, a kér­désre, mi sikereik fundamen­tuma, nem mond többet egyet­len rövid mondatnál. A kollek­tíva — ez a válasz. Mészáros Ottó ÁRU ES FOGYASZTÓ Valódi a választék - vagy csak a külső ölt új formát? A ma embere sokszor elté­ved a különböző megvásárol­ható áruk útvesztőjében. A jelen vevője érzi a körülötte állandóan folyó technikai rob­banást, részese, fogyasztója szeretne ennek lenni — külö­nösen ha rádióról, tévéről, magnetofonról, vagy lemezját­szóról van szó. Ezek a cikkek ma szinte ugyanolyan nélkü­lözhetetlenek, mint az élelem, vagy a ruházat, az ember mindennapi társai — éppen ezért mindenki arra törek­szik, hogy a legtöbb szolgálta­— Állíthatom, hogy tévé­ben bőséges a választékunk — jelentette ki Léderer Sán­dor, a Videoton Ipari Külke­reskedelmi RT ügyvezető igazgatója — 16—18 kivitel­ben gyártunk tévét, mi sem tudjuk egyszerre gyártani. Keverőraktár kellene, ahol nagyobb mennyiségben elhe­lyezhetnénk azokat a típuso­kat, amelyeket éppen nem gyártunk. A legújabbak: TA —2154, TA—2151, TA-632-OC, TA—2151-OCU. Milyen időközönként tást nyújtó és a legkevesebb hoznak ki új konstrukciókat? gonddal járó készülékek bir- — Teljesen újakat három­Dicsérjünk is... A minap egy férfi krump­lit vásárolt Dunakeszin, az egyes számú zöldségüzlet­ben. A nehéz zsákot fel­rakta a kerékpártú és gondolataiba mélyedig Csak otthon, pár óra múlva vet­te észre, hogy elvesztette pénztárcáját. Kétségbeesve indult vissza a már megtett úton, de az üzlet vezetője mosolyogva fogadta és át­adta a pénztárcát hiányta­lanul, a 4G00 forinttal. Egy fiatalember irattár- eáját hagyta ott és Perily Józsi bácsi átadáskor mel­lékelte szokásos jótanácsait is. A kabátnak, ami az ab­lakban lógott, még most is keresik a gazdáját. A sok feledékeny ember nevében köszöntjük Józsi bácsit. Sólymost László Dunakeszi tokosa legyen. Tehát az igény az, hogy vá­laszthassunk a valóban meg­különböztethető készülékek között. A televízió Az Orion jelen pillanatban öt gyártmánycsalád típusait gyártja tévéből: Delta, AT— 1551, AT—759, AT—848, AT— 1848. Arra kértük a gyár ke­reskedelmi főosztályvezetőjét, Várkonyi Györgyöt, hogy vá­laszoljon arra a kérdésre — saját megítélése szerint az Orion ezen típusai valódi vá­lasztási lehetőséget biztosíta­nak-e a vevők számára? — Az öt család szerintem óriási választékot biztosít. Sőt, talán csökkentem is kel­lene a típusok számát. Egy­szerre nem is vagyunk képe­sek az összes készülék gyár­tására. Nincs elég szalag a hazai és a külföldi igények kielégítésére is. — Egy családon belül lé­nyegesen eltérnek a különbö­ző típusok egymástól, vagy csupán mondjuk külső megje­lenésben, ami nem lehet más, mint álválaszték? — A doboz különbözősége rendszerint együttjár bizo­nyos más és plusz szolgáltatá­sokkal. A Deltának három változata van és most jön ki a Viktoria egy- és kétnormás, valamint szuper változatok­ban, amellyel már egy máso­dik műsor vétele is lehetsé­ges ... Sajtótájékoztató a Danubius Szállóban Szentendrei teátrum Szombat délelőtt a Szent­endrei Városi Tanács végre­hajtó bizottságának vezetői sajtótájékoztatót rendeztek a nemrég elkészült Danubius Szálló különtermében a szent­endrei nyári játékokkal kap­csolatban. Pala Károlyné or­szággyűlési képviselő, Szent­endre város tanácsa elnökhe­lyettesének megnyitója után Békés András rendező ismer­tette a megjelentekkel a szentendrei teátrum program­ját. A Comico-Tragoedia, il­letve a Pikko herceg és Jutka Perzsi bemutató- előadására július 5-én es­te kerül sor Szentendre város főterén, a felépítendő szabadtéri szín­padon. A Comioo-Tragoedia szereposztása: Prolog — Bas­il Lajos, Erény — Szabó Gyu­la, Bűn: — Sztankai István, a Gazdag Ember felesége — Psota Irén, a Gazdag Ember — Módi Szabó Gábor, Pluto — Bazilides Zoltán, míg a többi szerepet a Színművésze­ti Főiskola hallgatói játsszák. A másik, bemutatásra kerülő darabban Pikko kalmük her­ceget Konrád Antal, Jutka— Perzsit Psota Irén, Gömböc tatár khámot Bazilides Zoltán, Csukli vezért Szabó Gyula játssza, zenéjét pedig Vuji- csics Tihamér szerezte. A sajtótájékoztatón meg­tudhattuk, hogy a színházi előadás mellett még számos kulturális rendezvény várja a Szent­endrére látogatókat. A legjelentősebb ezek közül Barcsay Jenő Egy mozaik szü­letése című kiállítása lesz a Ferenczy Károly Múzeumban, amelyet már június 22-én megnyitják a nagyközönség előtt. Ugyancsak láthatják a Szentendrére látogatók Szász Endre grafikusművész kiállí­tását, megtekinthetik a Szo­borparkot és a Szerb Egyház­történeti Múzeumot is. A Magyar Posta Dunakanyar bélyegsort bocsát ki, amelyet a Szentendrei Papírgyár által készített különleges borítékon, a szentendrei teátrum külön­leges bélyegzőjével (Szánthó Imre munkája) látnak el. A HÉV sűrített járatokat indít a színilázi napokon és szó van külön autóbu­szok beállításáról is, amelyek a Margit-híd budai hídfőjétől szállítanák az uta­sokat Szentendrére. Eddig mintegy kétezer jegy kelt el elővételben, így például a jú­lius 12—13-i előadásra már nem lehet jegyet kapni. négy évenként. Lényeges tech­nikai fejlődés ilyen idősza­konként következik be és van hatással a termelésre. Persze, jelentéktelen változtatásokat évenként végrehajtunk, bár ez nem jelent mindig megfe­lelő választékbővülést. Sőt, olyan is van, hogy elrontunk valamit. Rádió Ebben a tekintetben már nem állunk ilyen jól, bár gyártjuk a teljes tranzisztoros skálát az egysávostól az ultra­rövidhullámúig, és indítjuk a sztereót, igaz, ebből nem lesz túl sok. Viszont hiányzik a rá­diótípusok közül a luxus szu­per, egy olyan, amely minden igényt és magasfokú szolgál­tatást kielégítve, arra csábíta­ná a vevőt, hogy régebbi ké­szülékét minden áron kicse­rélje. Azért sem gyártunk ilyet, mert erre nem lenne tö­megigény, viszont kis szériára nem kifizetődő ráállni. — Észrevehető, hogy egy ideig semmiféle mozgás nincs új típusokban, aztán egyszer­re egyre-másra megjelennek. Miért? — Hosszabb idő alatt össze­gyűlnek azok az újítások, fel­fedezések, javítások, amelyek közül csak ha egy-kettőt hasz­nálnánk fel időnként, lénye­gesen nem változtathatnánk meg a készülékeket, de egy­szerre érvényesítve ezeket, új készülék születik. A magnetofon Sokáig szinte luxuscikknek volt tekinthető a magnó. Ma már egyáltalán nem az. Egyet­len gyár, a Budapesti Rádió­technikai Gyár (BRG) foglal­kozik gyártásával — és egé­szen a legutóbbi időkig, bi­zony gyér választékot és a vi­lágszínvonaltól elmaradott ké­szülékeket biztosított. Most, mintha megkezdené a felzár­kózást — á kecskeméti mo­dern gyáregység termékeivel. Két korszerűbb termékkel je­lenik meg a piacon — MK— 21, M—11 —, amelyek lénye­gesen különböznek az előző készülékektől. Az MK—21 hordozható, mo­dern, kazettás, kétsávos, két­szer félórás szalag lejátszásá­ra alkalmas, bár egysebessé- ges, de 2690 forint. Komo­lyabb az M—11-es, amelynél az orsós és kazettás rendszert együtt alkalmazták, így szin­te két készülékkel egyenran­gú, hiszen az orsóról a kazet­CSIRKE­VÁLOGATÁS A Felsőbabádon kinevelt Hunnia húshibrid barom­fi országszerte is­mert. A csirkék 7 hetes korukban elérik az 1,40— 1,50 kilogrammot, A húscsirke- nevelés további bővítése céljából most az alsópako- nyi üzemegység egyik tehénistál­lójának padláste­rét átalakították, ahol mintegy 15 ezer csirkét tud­nak elhelyezni. tára át lehet játszani. Az or­sós része négysávos, három- sebességes, a kazettás része kétsávos, egy sebességei. A gyárban a propagandaosztály, csoportvezetője, Fábián Sán- dorné szerint augusztusban az üzletekbe kerül mindkettő. Addig azonban meg kell elé­gedniük a vevőknek az M—20 és az M—40-essel. (S talán van még az M—8, M—14, M— 10-eS'ből is néhány.) Tehát ösz- szesen ennyivel — bár ott van a csehszlovák Tesla két válto­zata —, amely bizony hihetet­len gyér választékot biztosít. A magnónál tehát először vá­lasztékot kell kérnünk és csak utána lehet szó a készülékek nyújtotta szolgáltatások meg­javításáról. Arról is szó esett, hogy a kereskedelem magnó­ból rendkívül óvatosan rendel, ezt nem indokolja semmi, amit az is bizonyít, hogy már­is pótrendeléseket kellett, hogy feladjon. A lemezjátszóról szólva, meg kell állapítanunk, hogy itt még a magnónál is kisebb a választék. Csupán az Elektro­akusztikai Ktsz gyártja — ta­lán háromfélét, de egyáltalán nem világszínvonalon. A leg­modernebbek hiányoznak — a cseh gyártmányók is elég kommercionálisak. Új doboz, régi belső — Az ,új konstrukiók való­ban mindig újat jelentenek, vagy csak korszerűbb külső formában tetszelegnek? — kérdeztük a KERMI osztály- vezetőjétől, dr. Solti Ernőtől.. — Nagyfokú tipizálás mel­lett lényegesebb konstrukciós változások nem lehetségesek. Sokszor az új doboz régi bel­sővel előnyt jelent, mivel nem minden modernebbnek neve­zett készülék jobb az előzőnél. ^Azonban az újabb káva rend­szerint bővebb szolgáltatási le­hetőségekkel ellátott készülé­keket takar. — Megfelelőnek tartja a vá­lasztékot? i — A választék a vevő szem­pontjából sohase optimális. A tv-készülékek kínálata feltét­lenül jó, legfeljebb a hordoz­ható típusokból nem. Rádiónál évek óta hiányzik egy igazi nagy szuper, azonban ez is csak relatív hiánycikk, hiszen a kereslet a kisebb készülékek felé tolódott el. Zsebrádióból csak egy magyar van, a Mi­niszuper, és az importtal együtt sem tudunk megfelelő választékot biztosítani. Táska­rádióból jobb a helyzet, de drágák. Magnóból kezd kiala­kulni a kívánatosnak tartott kínálat, lemezjátszóból azon­ban a közeljövőben sem szá­míthatunk javulásra. Tehát még egyáltalán nem kell attól félnünk, hogy elté­vedünk ezen áruk útvesztőjé­ben ... B. Gy, IPARI TANULÓKAT BEISKOLÁZUNK KŐMŰVES, ÁCS, PARKETTÁS, MŰKÖVES, FEHÉRMUNKA, HIDEGBURKOLÓ SZAKMÁKRA. Kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról, munkaruháról, bakancsról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk Jelentkezés személyesen, vagy levélben a 43. sz. Áílami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál, Budapest XI., Dombóvári út 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom