Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

4 “TÄiHiip 1969. JÚNIUS 15., VASÁRNAP Ifepii/őzsüri Zsámbékon Háromszáz forint jutalom A repülőzsüri, Vörös Gézá­nak, a megyei tanács művelő­dési osztálya főelőadójának elnökletével ezen a héten a zsámbéki művelődési házba látogatott. Milos László igaz­gatótt, aiki a mostoha körülmé­nyek és a minimális helyi tá­mogatás ellenére is jó mun­kát végez, a zsűri háromszáz forint jutalomban részesítette, egyben közölte, hogy rövid időin belül egy rádiót, egy le­mezjátszót és egy írógépet is biztosítanak a zsámbéki mű­velődési ház részére. 16 MILLIÓ ÉVES AGY Grúz paleobiológusok a bál­na és a delfin ősének megkö­vesedett agyvelejére bukkan­tak. A tudósok feltételezése szerint kora 16 millió év. Az ősállat megkövesedett agyának tanulmányozása újabb adato­kat szolgáltatott a tudósoknak az emlősállatok központi ideg- rendszerének fejlődéséről. Fel­építésére nézve a lelet a bál­nafélék szárazföldi ősének agyára emlékeztet. Az evolúció során a szóban forgó állatok agya gömbformát öltött, teker- vényesebb lett. f/• » •• •• Virágoson Megnyílt Párizsban, a Bois de Vincennes-ben, a nemzet­közi virágvásár: 24 hektárnyi területeit borít be az öt föld­rész 20 országából hozott vi­rágozom A formák, színék és illatok kiállítása október 5-ig tart. A VÁRBAN A Zsigmond király építtet­te budai várkastélyt a későb­biek folyamán Mátyás király reneszánsz palotává alakítot­ta át, a török korban pedig mint végvár teljesített szolgá­latot. A Vár és környékének feltárása az idén befejeződik. Az itt folyó kutatások feltár­ják a XIV. század közepétől a Vár fejlődésének jelentősebb mozzanatait és így jól tanul­mányozható az egyes korok várépítcsgete. Jelenleg a Vár alatt a török időben épült ka­zamatarendszer titkát fejtik ' meg. Az ásatások folyamán 1 igen gazdag XV'. századbeli kályhaesempék, török korabe­li ripőmaradványok és velen­cei üvegek kerültek elő. Szatmári Sarolta régész — mint a képen látható — a ka­zamatákban talált leleteket vizsgálja. Dunakeszi homokra épült; t itt működik a Duna menti Építőipari Ksz, amely a Du­nakeszi Járműjavító Vállalat KISZ-eseinek társasházait is építi — az első csatornázott épületeket a községben. Helyi vállalat, helyi KISZ-szervezet, helyi ksz építkezése —, más­honnan kunyerált, ügyeskedett homokkal. Mert a helybeli ho­mokot az AKÖV Pestre viszi. A járműjavítóval kitűnő és te­vékeny a ksz kapcsolata —, lehet, hogy (a vállalat hagyo­mányait megtörve), mégsem adhatják át az épületeket augusztus 20-án. A ksz jól dolgozik: 1966-ban 93 főnyi létszámmal 9 800 000 forint­nyit termelt, 1967-ben 10 700 000 forintnyit —, 1968-ban 11 900 000 forintnyit 80 emberrel! Hát akkor hol a ba)? Szabolcsi Zoltán, a Duna menti Építőipari Ksz elnöke megmutatja az épülő KISZ- házakat. — A külső-belső bepucolás- hoz nincs homok... Amíg Felsőgödön voltunk, az ottani tanács a lakosságnak is, ne­künk is biztosította az épít­kezéshez szükséges homokot, minimális bérleti díjért. A táj adottságai itt sem rósz- 1 Sólyomvár épül Apajpusztán JÚLIUSBAN FILMET FORGATNAK Az orvos búcsúja Negyvenhat év a gyógyítás szolgálatában Több mint négy évtized, i 'az idős orvos, néhány szóba Fehér köpenyben a rendelő sűrítve össze mindazt, amiért asztala mellett, házról házra j élt és dolgozott: — Orvosi es- járva kis orvosi táskával a j kömhöz híven cselekedtem kézben, éjjel-nappal készen a i mindig ... segélykérő hívásra, a minden­napi munkában élve a tudo­mány megannyi eszközével, s az emberséges szó gyógyító erejével egyaránt. Tegnap délben zsúfolásig telt a budakeszi tanács nagy­terme. A köszönet, a hála ün­nepségére került itt sor, dr. Csák József ügyvezető körzeti orvos nyugdíjba vonulása al­kalmából. A búcsúra társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselői, ismerősök, volt mun­katársak, egykori betegek jöt­tek el, rózsákkal elárasztva a köztiszteletben álló Józsi bá­csi asztalát. Negyvenhat éve orvos, s ebből negyvennégy esztendeje volt gyógyítója a budakesziiknek. A községi tanács végrehajtó bizottsága nevében Hegedűs Mihály vb-titkár mondott kö­szönetét az orvos több évtize­des áldozatos munkásságáért. Majd csatlakozott a meleg szóval köszöntőkhöz a járási tanács egészségügyi csoport- vezetője és a megyei tanács egészségügyi osztályának kép­viselője is, aki nagy öröm­mel jelenthette be: dr. Csák Józsefet 'a Minisztertanács kormánykitüntetésben fogja részesíteni, s a jövő hét elején személyesen kívánja öt fogad­ni az egészségügyi miniszter. A sok-sok hálás szóért meg­hatóidon fejezte ki köszönetét Solymászoikkal találkoztunk Apajpusztán. Csak nem va­dászni akarnak ? Nem. Filmet forgatnak. Gaál István, a fia­tal rendező „Magasiskola” címmel kétórás játékfilmet ké­szít arról, hogyan tanítják be a vadászmadarakat, s hogyan lehet velük „dolgozni”. A falu határában már épül a „sólyomvár”. Lakóépületek, volierek a madaraknak, s nér hány díszlet A solymárteile- pen igazában csak július 10-én kezdődik a munka, akkor kez­dik a forgatást. A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetségében tavaly ala­kult meg a solymász szakosz­tály. Körülbelül 40 tagja van, ennyien foglalkoznak az or­szágban a vadászmadarak ki­képzésével. Most felkérték őket a szereplésre, s tudo­mányukat nemsokára a mo­zikban is láthatjuk. Érdekes jelenet lesz a „gémpedzés” — amikor gémekre csapnak le a Sólymok. Lóhátról is vadász­nak majd. úgy, mint évszáza­dokkal ezelőtt volt szokás. Mindebből egyelőre csak a madarat és idomítóját láthat­juk. AZONNALI BELÉPÉSRE KERES szövóátképzős női betanított munkásokat a HPS Soroksári Gyára Budapest XX., (Soroksár), Marx Károly u. 294. Albérletről gondoskodunk költséghozzájárulással. Minden második szombat szabad. Portré és riport nak kezdett dolgozni, kül­ső munkatársként, majd 1964-ben a Békés megyei Népújságnál munkakönyvé szerint is újságíró lett. 1965-ben került a Pest megyei Hírlaphoz. Érdek­lődése elsősorban művelő­désügyi, kulturális kérdé­sekre irányul, s vonzódik a régi szerelemhez, a képző- művészethez, örömmel ír tárlatokról, festők, szobrá­szok munkájáról. VIRÁGOK Tizenhárom esztendeje jutott túl az első próbán, s akkor érte az első kudarc. 1956-ban végezte el a kép­zőművészeti gimnáziumot. Ez volt az első próba, si­kerrel kiállta. Es a kudarc? Nem vették fel a főiskolá­ra. Van, akit ez kétségbe­esésre és tétlenségre kár­hoztat. Ö nem esett kétség­be. Üzlet berendező lett, új boltok megnyitásakor örömmel hallgatta, ha az első vevők dicsérték az íz­léses, mértéktartóan mo­dern belső képet. Mégis, a munka adta öröm ellenére élt benne kielégítetlenség. Az önkifejezés lehetőségét kereste, amit megtalálni vélt a képzőművészeti gimnázium stílusgyakorla­taiban, ám amit a főiskola előtte zárva maradt kapu­ja úgy tűnt, lehetetlenné tett. Ösztönösen talált rá az önkifejezés másik útjá­ra, az írott szóra. Lapok­j---------------------------- kép­| Pont ilyennek | zel­----------------------------- tem. F ejkendős asszony muskátli fölé hajol, virágot öntöz a tanácsháza tornácán. Aztán benn, az irodában, az életé­ről beszél az acsai elnöknő, Béri Jánosné. Kitárulkozik, mert látja, hogy komolyan érdekel a sorsa. Úgy indult, mint a többi falubeli asszo­nyé, de negyvenötben férj, apa nélkül maradt gyerekei­vel. Talán a csak éppen sej­tett képességek kezdtek el benne követelődzni hirtelen, amikor negyvenkilencben, meghallva, hogy tisztviselő- nőt keresnek az elöljárósá­gon, jelentkezett, ötvemben már vb-elnökhelyettes. Ami­kor két év múlva felkérik az elnökségre, nem vállalja. Pedig egyedül a nyilvános­ság előtti beszédtől fél. Öt venháromban mégis megvá­lasztják. Tizenhat éve ta­nácselnök. Egyfelől, alig változott. Kertjében gyümölcsöt, zöld­séget, rengeteg virágot, cse­repes muskátlit, fuxiát, oleandert nevel, szép házá­ban maga hímezte törülköző, terítő, virágos mellény vár­ja a szekrényben az unoka növekedéséit. Meglepetésem­re, csomagolópapírt terít az elnöki asztalra, az akták fö­lé és virágok, minták rajza­nak ki ceruzájából, elborít­ják a papírt, az asztalt Ma is népviseletben jár. Már- már mentegetődziik: nem volt ideje, energiája, sőt a gyerekek gondja miatt pén­ze sem, akkora vállalkozás­ba fogni, hogy a népviselet­ből átöltözzön. Másfelől nagyon megvál­tozott. Először csak a szám­szaki ismeretekben képezte magát. Azután jöttek a kü­lönböző államigazgatási tan­folyamok. Melyik évben fo­galmazta meg először magá­nak: kommunista vagyok? Mbst marxista esti egyetem­re jár... A tanácsházán töl­tött húsz év nagy, vagy csak neki jelentős eseményei? Az államosítást már ő hajtotta végre a faluban — egyetlen államosításra váró „objek­tum” volt itt, a gyógyszertár. Hitt az intézkedésben, de nem volt könnyű bemenni az öreg patikushoz, akit gye­rekkora óta ismert. Hallok a csecsemőről, akit a válni készülő házaspár az íróasz­talára tett: viselje gondját ezután ő, vagyis az állam. A cigánylegény—parasztlány szomorú jegy ességéről. Szak­mát tanult fiúról, a helyi sportkör egyik vezetőjéről, s érettségizett lányról volt szó. A lányt ütötték otthon, hajá­nál fogva húzták ki a fiú mellől a moziból. Látta, hogy komolyan szeretik egy­mást: segített lakást szerez­ni, távolabb. A két nagy fá­ról, mely őrt áll a patakpar­Körfae-körbe Dunakeszin Homok vagy por hintés? szabbak —, most is homokon járunk. Mi mégsem jutunk hozzá. A dunakeszi tanács még a ksz idetelepülése előtt szer­ződést kötött az AKÖV-vei: víkendtelkek számára rendezi a terepet a kitermelt homok fejében. Dr. Velner Lajos vb- elnök azt mondta: Dunakeszi homokra épült, természetes, hogy a ksz-t innen látják el homokkal. De úgy látszik, az ígéret is homokra épült. Ta­nácsi engedéllyel ugyanis egy darabig az AKÖV-feltáróhely melletti, viszonylag kis helyen termelt ki homokot a ksz —, ezt az AKÖV leállította, mel­lesleg ajánlatot tett: ad ho­mokot, ha fizetik a fuvardíjat is. A ksz-nek van e célra kü­lönleges billenőkocsija —, az idegen fuvar 30 százalékkal megdrágította volna a homo­kot. Nem volt más hátra: a szomszédos lósport pályáról hordták. Ezt a pesti Lósport Vállalat állította le. A tanács ezután a Budapest—Szob vas­útvonal aluljáró-építkezésének süllyesztési munkái folyamán kiásott homokot ajánlotta, de kiderült, hogy ez földdel ke­vert, hogy a tanács párhuza­mosan feltöltésre jelölt ki egy közeli terepet —, és hogy az Útépítő Vállalat úgy sem számlázhatna a ksz-nek, mert a meghatározott kilométer­határon túl esnek... A tanácson kívül a helyi pártszervezet, a járási tanács és a járási népi bizottság is jól isme/! az ügyet. Tinka György előbb községi párttitkár volt, most nyugdí­jasként, de nagy aktivitással a Dunamenti Építőipari Ksz- nek, és a Dunakeszi Bőripari Ksz-nek a párttitkára. Nem hagyja szó nélkül a visszássá­gokat, ezért írt nekünk a ho- mokhúzavonáról is, a közsé­gi pártbizottság titkárának he­lyeslő tudtával. Dr. Velner Lajos vb-elnök: — Valóban mondtam, hogy egyelőre bányásszanak a ksz mögötti, több holdas te­! rületből, de az megint a párt­titkár elvtárs túlbuzgóime, hogy ez francia tulajdon. Ta­lán Franciának hívják ... Szabolcsi Zoltán ksz-elnöki — Ha már lopásra kényszerü­lünk, azt mondom, inkább az AKÖV-től, mint maszektól. De így is: mit szólnak a dol­gozóink? Bérbe vennénk a fóti tanácstól az Erdészeti Mellék­termék Értékesítő Vállalat ho­mokbányáját —, de ott is az AKÖV uralja a terepet. Velner: — Nem értem, mi­ért csak most kell megtud­nom, hogy a homokügy még mindig megoldatlan? (Átmegy a szomszédos helyiségbe, visz- szatérne): — Telefonáltam Hegedűs vb-elnökhelyettes- nek. Szerinte a terület nem francia, hanem magyar ma­gántulajdon. Akkor pedig egy­hamar rendezzük a dolgot. Szabolcsi: l— Tudtommal a terület két idős nőé, egyikük külföldön él, ügyvédjük neve dr. Dubois, valahol a Nádor utcában... Velner: — Már értesítettük a jogi képviselőt, hogy kisajá­títjuk a területet, ha nem mű­veli meg a tulajdonos. Tinka: — Ha magyar, ha külföldi —, tény, hogy magán- tulajdonú! Kikillai (az állami gazdaság párttitkára) szerint a tulajdonosok meg akarják művelni a területet... de ha nem, lehet, hogy az ÁG kapja vissza. (A kisajátítási eljárás sem megy máról holnaputánra; homok ebből egyhamar nem lesz!) Tinka: — Legalább kereken kimondanák, hogy nem tud­ják biztosítani a homokot! De ezt nem mondja senki! Van-e szárazabb téma, mint a homok? Itt mégis fe­szült kamarajátékká kereke­dett a homokügy. Igazolva, hogy az objektív gazdasági viszonylatok is szubjektív, em­beri viszonylatok függvényei. Várjuk a dunakeszi homok­ügy című gazdasági miniko­média korszerű, feloldó záró-, jelenetét! Pereli Gabriella ton, a falu bejáratában. A termelőszövetkezet, saját tu­lajdonét, ki akarta vágatni az értéke miatt — nem en­gedte ...------------------ vele ma­I Jól érzem | gam, él- --------------------- vezem in­telligenciáját, melynek su­garában felszabadulnak, fel­fokozódnak gondolataim, ér­deklődésem, kérdéseim. Ö pedig megvallja, hogy me­gyei értekezleteken, diplo­más emberek között néha rátör az érzés: nem túl ke­vés ilyen társaságban az ő tudása, műveltsége? Annyi minden tétszik benne, de leginkább megértőképessé­ge. Nem okvetlen elfoga­dása, de átélése annak, ahogy tőle különböző embe­rek gondolkoznak, érez­nek. így aztán nem nehéz megértenie a helyi, nem­zetiségi érzelmeket, már azért sem, mert ő is beszél szlovákul, de a nagyanyja még csak szlovákul értettt. M a is vannak ilyen öreg nénék a faluban. A közép­korúak viszont általában két nyelvet beszélnek, így például a tanács egész végrehajtó bizottsága. De a legfiatalabbak az óvodában már éppen csak hogy pö­työgnek szlovákul: kár, hogy nincs olyan óvónő, aki nemzetiségük nyelvén fog­lalkozna velük. A mai öregek még szlo­vák iskolába jártak. A kö­zépkorúak már magyarba, melyben tilos volt szlová­kul megszólalni. 1948-ban aztán bevezették a nem­zetiségi nyelv oktatását, öt éve azonban Kuhely István szlovák tanár más faluba ment, iskolaigazgatónak. („Annak idején az Aszódi Járási Tanács művelődési osztálya nem keresett meg az ügyben” — panaszko­dott az elnökasszony.) Szigorú arc egy osztály- napló felett: „Alig tudnak szlovákul. Ha egy újabb ide­gen nyelv oktatásával ter­helik meg őket, magyarul sem fognak rendesen meg­tanulni”. Nem jön, hirtelen, logi­kájában megfelelő vá­lasz a nyelvemre. Szigorú arc egy osztály- napló fölött. (Az elnöknő, meg egy másik asszony te­kintete bezárul mellette, aj­kukon kis, magában — gon­dolkozó mosoly.) Felvetődik benne néha, hogy nem a gye­rek van az intézményért, de fordítva?------------------ a helyi isko­| Amikor | Iából, évek­----------------- kel ezelőtt, e lment a szlovák tanár, félő volt, hogy feloszlik az addig általa vezetett nemzetiségi énekkar és táncegyüttes. De egy helyben született, viszont magyar fiatalasszony, Vancsó Lászlóné tanítónő vállalta, hogy tovább vezeti a csopor­tokat. — Beiratkoztam egy népi­tánctanfolyamra ... Szét­küldtem a gyerekeket a fa­luba, nótákat gyűjteni... Aztán az öregek emlékezeté­ből, a magam ismereteiből, meg a gyerekek fantáziájából alkottuk meg az új táncokat. A község könyvtárát is ő vezeti. Az iskolában az egyik osz­tályban szép rajzokat, népi ornamentikát láttam a falon. — Észrevette? — örül. — Rájöttem a rajzórákon, hogy a mi falunkban a gyerekek kezéből csak úgy ömlik a sok minta. Most már tudatosan rajzoltatok velük ilyeneket. Egészen kis szoba csak a könyvtár a helyi tanács épü­letében. De: függönyök, térí­tők, vázák, tányérok a fala­kon. A tányérokon ugyan­azok a virágok, amelyek a gyerekek rajzain, egy kis­gyerek blúzán az óvodában, a tanácselnöknő kertjében. Piros, lila, kék, sárga virá­gok. Padányi Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom