Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
4 “TÄiHiip 1969. JÚNIUS 15., VASÁRNAP Ifepii/őzsüri Zsámbékon Háromszáz forint jutalom A repülőzsüri, Vörös Gézának, a megyei tanács művelődési osztálya főelőadójának elnökletével ezen a héten a zsámbéki művelődési házba látogatott. Milos László igazgatótt, aiki a mostoha körülmények és a minimális helyi támogatás ellenére is jó munkát végez, a zsűri háromszáz forint jutalomban részesítette, egyben közölte, hogy rövid időin belül egy rádiót, egy lemezjátszót és egy írógépet is biztosítanak a zsámbéki művelődési ház részére. 16 MILLIÓ ÉVES AGY Grúz paleobiológusok a bálna és a delfin ősének megkövesedett agyvelejére bukkantak. A tudósok feltételezése szerint kora 16 millió év. Az ősállat megkövesedett agyának tanulmányozása újabb adatokat szolgáltatott a tudósoknak az emlősállatok központi ideg- rendszerének fejlődéséről. Felépítésére nézve a lelet a bálnafélék szárazföldi ősének agyára emlékeztet. Az evolúció során a szóban forgó állatok agya gömbformát öltött, teker- vényesebb lett. f/• » •• •• Virágoson Megnyílt Párizsban, a Bois de Vincennes-ben, a nemzetközi virágvásár: 24 hektárnyi területeit borít be az öt földrész 20 országából hozott virágozom A formák, színék és illatok kiállítása október 5-ig tart. A VÁRBAN A Zsigmond király építtette budai várkastélyt a későbbiek folyamán Mátyás király reneszánsz palotává alakította át, a török korban pedig mint végvár teljesített szolgálatot. A Vár és környékének feltárása az idén befejeződik. Az itt folyó kutatások feltárják a XIV. század közepétől a Vár fejlődésének jelentősebb mozzanatait és így jól tanulmányozható az egyes korok várépítcsgete. Jelenleg a Vár alatt a török időben épült kazamatarendszer titkát fejtik ' meg. Az ásatások folyamán 1 igen gazdag XV'. századbeli kályhaesempék, török korabeli ripőmaradványok és velencei üvegek kerültek elő. Szatmári Sarolta régész — mint a képen látható — a kazamatákban talált leleteket vizsgálja. Dunakeszi homokra épült; t itt működik a Duna menti Építőipari Ksz, amely a Dunakeszi Járműjavító Vállalat KISZ-eseinek társasházait is építi — az első csatornázott épületeket a községben. Helyi vállalat, helyi KISZ-szervezet, helyi ksz építkezése —, máshonnan kunyerált, ügyeskedett homokkal. Mert a helybeli homokot az AKÖV Pestre viszi. A járműjavítóval kitűnő és tevékeny a ksz kapcsolata —, lehet, hogy (a vállalat hagyományait megtörve), mégsem adhatják át az épületeket augusztus 20-án. A ksz jól dolgozik: 1966-ban 93 főnyi létszámmal 9 800 000 forintnyit termelt, 1967-ben 10 700 000 forintnyit —, 1968-ban 11 900 000 forintnyit 80 emberrel! Hát akkor hol a ba)? Szabolcsi Zoltán, a Duna menti Építőipari Ksz elnöke megmutatja az épülő KISZ- házakat. — A külső-belső bepucolás- hoz nincs homok... Amíg Felsőgödön voltunk, az ottani tanács a lakosságnak is, nekünk is biztosította az építkezéshez szükséges homokot, minimális bérleti díjért. A táj adottságai itt sem rósz- 1 Sólyomvár épül Apajpusztán JÚLIUSBAN FILMET FORGATNAK Az orvos búcsúja Negyvenhat év a gyógyítás szolgálatában Több mint négy évtized, i 'az idős orvos, néhány szóba Fehér köpenyben a rendelő sűrítve össze mindazt, amiért asztala mellett, házról házra j élt és dolgozott: — Orvosi es- járva kis orvosi táskával a j kömhöz híven cselekedtem kézben, éjjel-nappal készen a i mindig ... segélykérő hívásra, a mindennapi munkában élve a tudomány megannyi eszközével, s az emberséges szó gyógyító erejével egyaránt. Tegnap délben zsúfolásig telt a budakeszi tanács nagyterme. A köszönet, a hála ünnepségére került itt sor, dr. Csák József ügyvezető körzeti orvos nyugdíjba vonulása alkalmából. A búcsúra társadalmi és tömegszervezetek képviselői, ismerősök, volt munkatársak, egykori betegek jöttek el, rózsákkal elárasztva a köztiszteletben álló Józsi bácsi asztalát. Negyvenhat éve orvos, s ebből negyvennégy esztendeje volt gyógyítója a budakesziiknek. A községi tanács végrehajtó bizottsága nevében Hegedűs Mihály vb-titkár mondott köszönetét az orvos több évtizedes áldozatos munkásságáért. Majd csatlakozott a meleg szóval köszöntőkhöz a járási tanács egészségügyi csoport- vezetője és a megyei tanács egészségügyi osztályának képviselője is, aki nagy örömmel jelenthette be: dr. Csák Józsefet 'a Minisztertanács kormánykitüntetésben fogja részesíteni, s a jövő hét elején személyesen kívánja öt fogadni az egészségügyi miniszter. A sok-sok hálás szóért meghatóidon fejezte ki köszönetét Solymászoikkal találkoztunk Apajpusztán. Csak nem vadászni akarnak ? Nem. Filmet forgatnak. Gaál István, a fiatal rendező „Magasiskola” címmel kétórás játékfilmet készít arról, hogyan tanítják be a vadászmadarakat, s hogyan lehet velük „dolgozni”. A falu határában már épül a „sólyomvár”. Lakóépületek, volierek a madaraknak, s nér hány díszlet A solymárteile- pen igazában csak július 10-én kezdődik a munka, akkor kezdik a forgatást. A Magyar Vadászok Országos Szövetségében tavaly alakult meg a solymász szakosztály. Körülbelül 40 tagja van, ennyien foglalkoznak az országban a vadászmadarak kiképzésével. Most felkérték őket a szereplésre, s tudományukat nemsokára a mozikban is láthatjuk. Érdekes jelenet lesz a „gémpedzés” — amikor gémekre csapnak le a Sólymok. Lóhátról is vadásznak majd. úgy, mint évszázadokkal ezelőtt volt szokás. Mindebből egyelőre csak a madarat és idomítóját láthatjuk. AZONNALI BELÉPÉSRE KERES szövóátképzős női betanított munkásokat a HPS Soroksári Gyára Budapest XX., (Soroksár), Marx Károly u. 294. Albérletről gondoskodunk költséghozzájárulással. Minden második szombat szabad. Portré és riport nak kezdett dolgozni, külső munkatársként, majd 1964-ben a Békés megyei Népújságnál munkakönyvé szerint is újságíró lett. 1965-ben került a Pest megyei Hírlaphoz. Érdeklődése elsősorban művelődésügyi, kulturális kérdésekre irányul, s vonzódik a régi szerelemhez, a képző- művészethez, örömmel ír tárlatokról, festők, szobrászok munkájáról. VIRÁGOK Tizenhárom esztendeje jutott túl az első próbán, s akkor érte az első kudarc. 1956-ban végezte el a képzőművészeti gimnáziumot. Ez volt az első próba, sikerrel kiállta. Es a kudarc? Nem vették fel a főiskolára. Van, akit ez kétségbeesésre és tétlenségre kárhoztat. Ö nem esett kétségbe. Üzlet berendező lett, új boltok megnyitásakor örömmel hallgatta, ha az első vevők dicsérték az ízléses, mértéktartóan modern belső képet. Mégis, a munka adta öröm ellenére élt benne kielégítetlenség. Az önkifejezés lehetőségét kereste, amit megtalálni vélt a képzőművészeti gimnázium stílusgyakorlataiban, ám amit a főiskola előtte zárva maradt kapuja úgy tűnt, lehetetlenné tett. Ösztönösen talált rá az önkifejezés másik útjára, az írott szóra. Lapokj---------------------------- kép| Pont ilyennek | zel----------------------------- tem. F ejkendős asszony muskátli fölé hajol, virágot öntöz a tanácsháza tornácán. Aztán benn, az irodában, az életéről beszél az acsai elnöknő, Béri Jánosné. Kitárulkozik, mert látja, hogy komolyan érdekel a sorsa. Úgy indult, mint a többi falubeli asszonyé, de negyvenötben férj, apa nélkül maradt gyerekeivel. Talán a csak éppen sejtett képességek kezdtek el benne követelődzni hirtelen, amikor negyvenkilencben, meghallva, hogy tisztviselő- nőt keresnek az elöljáróságon, jelentkezett, ötvemben már vb-elnökhelyettes. Amikor két év múlva felkérik az elnökségre, nem vállalja. Pedig egyedül a nyilvánosság előtti beszédtől fél. Öt venháromban mégis megválasztják. Tizenhat éve tanácselnök. Egyfelől, alig változott. Kertjében gyümölcsöt, zöldséget, rengeteg virágot, cserepes muskátlit, fuxiát, oleandert nevel, szép házában maga hímezte törülköző, terítő, virágos mellény várja a szekrényben az unoka növekedéséit. Meglepetésemre, csomagolópapírt terít az elnöki asztalra, az akták fölé és virágok, minták rajzanak ki ceruzájából, elborítják a papírt, az asztalt Ma is népviseletben jár. Már- már mentegetődziik: nem volt ideje, energiája, sőt a gyerekek gondja miatt pénze sem, akkora vállalkozásba fogni, hogy a népviseletből átöltözzön. Másfelől nagyon megváltozott. Először csak a számszaki ismeretekben képezte magát. Azután jöttek a különböző államigazgatási tanfolyamok. Melyik évben fogalmazta meg először magának: kommunista vagyok? Mbst marxista esti egyetemre jár... A tanácsházán töltött húsz év nagy, vagy csak neki jelentős eseményei? Az államosítást már ő hajtotta végre a faluban — egyetlen államosításra váró „objektum” volt itt, a gyógyszertár. Hitt az intézkedésben, de nem volt könnyű bemenni az öreg patikushoz, akit gyerekkora óta ismert. Hallok a csecsemőről, akit a válni készülő házaspár az íróasztalára tett: viselje gondját ezután ő, vagyis az állam. A cigánylegény—parasztlány szomorú jegy ességéről. Szakmát tanult fiúról, a helyi sportkör egyik vezetőjéről, s érettségizett lányról volt szó. A lányt ütötték otthon, hajánál fogva húzták ki a fiú mellől a moziból. Látta, hogy komolyan szeretik egymást: segített lakást szerezni, távolabb. A két nagy fáról, mely őrt áll a patakparKörfae-körbe Dunakeszin Homok vagy por hintés? szabbak —, most is homokon járunk. Mi mégsem jutunk hozzá. A dunakeszi tanács még a ksz idetelepülése előtt szerződést kötött az AKÖV-vei: víkendtelkek számára rendezi a terepet a kitermelt homok fejében. Dr. Velner Lajos vb- elnök azt mondta: Dunakeszi homokra épült, természetes, hogy a ksz-t innen látják el homokkal. De úgy látszik, az ígéret is homokra épült. Tanácsi engedéllyel ugyanis egy darabig az AKÖV-feltáróhely melletti, viszonylag kis helyen termelt ki homokot a ksz —, ezt az AKÖV leállította, mellesleg ajánlatot tett: ad homokot, ha fizetik a fuvardíjat is. A ksz-nek van e célra különleges billenőkocsija —, az idegen fuvar 30 százalékkal megdrágította volna a homokot. Nem volt más hátra: a szomszédos lósport pályáról hordták. Ezt a pesti Lósport Vállalat állította le. A tanács ezután a Budapest—Szob vasútvonal aluljáró-építkezésének süllyesztési munkái folyamán kiásott homokot ajánlotta, de kiderült, hogy ez földdel kevert, hogy a tanács párhuzamosan feltöltésre jelölt ki egy közeli terepet —, és hogy az Útépítő Vállalat úgy sem számlázhatna a ksz-nek, mert a meghatározott kilométerhatáron túl esnek... A tanácson kívül a helyi pártszervezet, a járási tanács és a járási népi bizottság is jól isme/! az ügyet. Tinka György előbb községi párttitkár volt, most nyugdíjasként, de nagy aktivitással a Dunamenti Építőipari Ksz- nek, és a Dunakeszi Bőripari Ksz-nek a párttitkára. Nem hagyja szó nélkül a visszásságokat, ezért írt nekünk a ho- mokhúzavonáról is, a községi pártbizottság titkárának helyeslő tudtával. Dr. Velner Lajos vb-elnök: — Valóban mondtam, hogy egyelőre bányásszanak a ksz mögötti, több holdas te! rületből, de az megint a párttitkár elvtárs túlbuzgóime, hogy ez francia tulajdon. Talán Franciának hívják ... Szabolcsi Zoltán ksz-elnöki — Ha már lopásra kényszerülünk, azt mondom, inkább az AKÖV-től, mint maszektól. De így is: mit szólnak a dolgozóink? Bérbe vennénk a fóti tanácstól az Erdészeti Melléktermék Értékesítő Vállalat homokbányáját —, de ott is az AKÖV uralja a terepet. Velner: — Nem értem, miért csak most kell megtudnom, hogy a homokügy még mindig megoldatlan? (Átmegy a szomszédos helyiségbe, visz- szatérne): — Telefonáltam Hegedűs vb-elnökhelyettes- nek. Szerinte a terület nem francia, hanem magyar magántulajdon. Akkor pedig egyhamar rendezzük a dolgot. Szabolcsi: l— Tudtommal a terület két idős nőé, egyikük külföldön él, ügyvédjük neve dr. Dubois, valahol a Nádor utcában... Velner: — Már értesítettük a jogi képviselőt, hogy kisajátítjuk a területet, ha nem műveli meg a tulajdonos. Tinka: — Ha magyar, ha külföldi —, tény, hogy magán- tulajdonú! Kikillai (az állami gazdaság párttitkára) szerint a tulajdonosok meg akarják művelni a területet... de ha nem, lehet, hogy az ÁG kapja vissza. (A kisajátítási eljárás sem megy máról holnaputánra; homok ebből egyhamar nem lesz!) Tinka: — Legalább kereken kimondanák, hogy nem tudják biztosítani a homokot! De ezt nem mondja senki! Van-e szárazabb téma, mint a homok? Itt mégis feszült kamarajátékká kerekedett a homokügy. Igazolva, hogy az objektív gazdasági viszonylatok is szubjektív, emberi viszonylatok függvényei. Várjuk a dunakeszi homokügy című gazdasági minikomédia korszerű, feloldó záró-, jelenetét! Pereli Gabriella ton, a falu bejáratában. A termelőszövetkezet, saját tulajdonét, ki akarta vágatni az értéke miatt — nem engedte ...------------------ vele maI Jól érzem | gam, él- --------------------- vezem intelligenciáját, melynek sugarában felszabadulnak, felfokozódnak gondolataim, érdeklődésem, kérdéseim. Ö pedig megvallja, hogy megyei értekezleteken, diplomás emberek között néha rátör az érzés: nem túl kevés ilyen társaságban az ő tudása, műveltsége? Annyi minden tétszik benne, de leginkább megértőképessége. Nem okvetlen elfogadása, de átélése annak, ahogy tőle különböző emberek gondolkoznak, éreznek. így aztán nem nehéz megértenie a helyi, nemzetiségi érzelmeket, már azért sem, mert ő is beszél szlovákul, de a nagyanyja még csak szlovákul értettt. M a is vannak ilyen öreg nénék a faluban. A középkorúak viszont általában két nyelvet beszélnek, így például a tanács egész végrehajtó bizottsága. De a legfiatalabbak az óvodában már éppen csak hogy pötyögnek szlovákul: kár, hogy nincs olyan óvónő, aki nemzetiségük nyelvén foglalkozna velük. A mai öregek még szlovák iskolába jártak. A középkorúak már magyarba, melyben tilos volt szlovákul megszólalni. 1948-ban aztán bevezették a nemzetiségi nyelv oktatását, öt éve azonban Kuhely István szlovák tanár más faluba ment, iskolaigazgatónak. („Annak idején az Aszódi Járási Tanács művelődési osztálya nem keresett meg az ügyben” — panaszkodott az elnökasszony.) Szigorú arc egy osztály- napló felett: „Alig tudnak szlovákul. Ha egy újabb idegen nyelv oktatásával terhelik meg őket, magyarul sem fognak rendesen megtanulni”. Nem jön, hirtelen, logikájában megfelelő válasz a nyelvemre. Szigorú arc egy osztály- napló fölött. (Az elnöknő, meg egy másik asszony tekintete bezárul mellette, ajkukon kis, magában — gondolkozó mosoly.) Felvetődik benne néha, hogy nem a gyerek van az intézményért, de fordítva?------------------ a helyi isko| Amikor | Iából, évek----------------- kel ezelőtt, e lment a szlovák tanár, félő volt, hogy feloszlik az addig általa vezetett nemzetiségi énekkar és táncegyüttes. De egy helyben született, viszont magyar fiatalasszony, Vancsó Lászlóné tanítónő vállalta, hogy tovább vezeti a csoportokat. — Beiratkoztam egy népitánctanfolyamra ... Szétküldtem a gyerekeket a faluba, nótákat gyűjteni... Aztán az öregek emlékezetéből, a magam ismereteiből, meg a gyerekek fantáziájából alkottuk meg az új táncokat. A község könyvtárát is ő vezeti. Az iskolában az egyik osztályban szép rajzokat, népi ornamentikát láttam a falon. — Észrevette? — örül. — Rájöttem a rajzórákon, hogy a mi falunkban a gyerekek kezéből csak úgy ömlik a sok minta. Most már tudatosan rajzoltatok velük ilyeneket. Egészen kis szoba csak a könyvtár a helyi tanács épületében. De: függönyök, térítők, vázák, tányérok a falakon. A tányérokon ugyanazok a virágok, amelyek a gyerekek rajzain, egy kisgyerek blúzán az óvodában, a tanácselnöknő kertjében. Piros, lila, kék, sárga virágok. Padányi Anna
