Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

19(59. JŰNIUS 29., VASÁRNAP 3 A tanácsok munkájának alakulása az új gazdasági mechanizmus tükrében p_____________________________________________ ___ M INT SZOMBATI SZAMUNKBAN HlRÜL ADTUK, A PEST ME­GYEI TANÁCS PÉNTEKEN ÜLÉST TARTOTT. ELSŐ NAPIREND­KÉNT ,.A TANÁCSOK MUNKÁJÁNAK ALAKULÁSA AZ ÜJ GAZDA­SÁGI MECHANIZMUS TÜKRÉBEN” CÍMMEL ELŐTERJESZTETT ANYAGOT VITATTÁK MEG A MEGYEI TANÁCS TAGJAI. A NAPI­REND ELŐADÓJA DR. MONDOK PÁL. A PEST MEGYEI TANiCS VB ELNÖKE VOLT, AKI AZ ÍRÁSOS ANYAGHOZ SZÓBELI TÁJÉ- KOZTATÖT IS ADOTT. AZ ALÁBBIAKBAN AZ ÍRÁSOS ANYAGBÓL KÖZLÜNK RÉSZ­LETEKET. A reform eddigi másfél évének -------------------- általánosítható ta­pasztalatai csak a kezdeti eredmé­nyek, problémák és fejlődési tenden­ciák elemzésére adnak lehetőséget. F olyamatosan erősödnek a tanácsi munka új vonásai: Ha egyenlőtlenül is, de erősödő tendenciát mutat a tanácsok gazda­sági önállósága. Kezdetét vette a megyei, a városi és a községi taná­csok önkormányzati jellegének ki­alakulása. A járási tanácsszervek öntevékenyen is keresik az új irá­nyítási viszonyoknak legjobban megfelelő felügyeleti és ellenőrzési módszereket. A lakosság ellátása, a településfej­lesztés egyre jobban a tanácsi munka középpontjába kerül. Ez a tendencia szemmelláthatóan növeli a városi és községi tanácsok állami életben be­töltött szerepét, felelősségét és te­kintélyét. A városi és községi tanácsok — különösen a kommunális szolgálta­tások (villamosítás, vízellátás stb.) színvonalának emelése érdekében — megkezdték a lakosság és a helyi gazdasági szervek aktív részvételé­nek fokozását. Különösen a víz- és villanyhálózat bővítéséhez már eddig is jelentős hozzájárulásokat szervez­tek. A tanácsszervek igazgatási és ha­tósági munkájában kezdeti eredmé­nyek után céltudatos útkeresés ta­pasztalható a gazdasági élet újszerű problémáinak feltárására és az össz­társadalmi érdekek hatósági eszkö­zökkel történő védelmére. A reform időszakának fejlődési tendenciái kedvezőek. Megyénk ere­deti 111. ötéves tervét várhatóan 150%-ra teljesítjük. Vízellátási, vil­lamosítási, tanteremépítési gondjaink a tervezettnél nagyobb arányban enyhültek. A költségvetési gazdál­kodás javulását jelzi többletbevéte­leink kedvező alakulása és felhasz­nálása. Az eredményekben mind az alsóbb szintű tanácsszervek önállóbb mun­kájának, mind az irányító tanács­szervek korszerűbb irányításának kedvező hatása már érezhető. Az általános kedvező tendenciák mellett azonban egyes területeken új feszültségek keletkeztek. Ezek a reform eddig eltelt időszakában fel­merülő természetes problémák, s egyben megyénk sajátos helyzetéből is fakadnak. Megállapítható azon­ban az is, hogy a megye viszonyla­gos elmaradottságának felszámolása érdekében nem sikerült minden, a reform által biztosított lehetőséget a kívánatos mértékben kihasználni. A tanácsokra vonatkozó új jog­szabályok enyhítették a merev szer­vezeti kötöttségeket. A tartalmasabb és élénkebb testületi munka növelte a választott képviseleti szervek ve­zető és ellenőrző szerepét. A végrehajtó bizottságok irányító és összehangoló tevékeny­ségükkel az elmúlt másfél év alatt fokozatosan megközelítik az új kö­vetelményeket.. A végrehajtó bizott­ság napirendjei megyei, városi szinten és a járások zömében felöle­lik a fontosabb ágazatokat. Ezen be­lül az egyes ágazatok tárgyalásának gyakorisága az adott terület speciális helyzetéhez igazodik. Előfordul azon­ban, hogy helyenként az egyes ága­zatokkal a régi tematika szerint, a régi módszereknek megíelően fog­lalkoznak testületi üléseken. A köz­ségekben is van javulás a napiren­dek kiválasztásában. tíz azonban még nem általános. Sok helyütt nem a helyi szükségleteknek megfelelően, hanem a minisztertanácsi, megyei és járási ajánlások mechanikus másolá­sával állítják össze a testületek na­pirendjeit. Minden tanácsszinten javult a tes­tületi előterjesztések színvonala. Különösen szembetűnő a javulás a községekben, mióta az ülésekre ké­szült előterjesztéseket csaknem ál­talánosan, írásban előre megküldik a testület tagjainak. Továbbra is a legfőbb gond a tes­tületi határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint a testületek érdemi informálása. .4 ta­nácsi testületek egyre több és na­gyobb horderejű ügyekben döntenek, távlati, koordinált terveket állapíta­nak meg. Ilyen körülmények között nem biztosíthatja a testület informá­lását a határozat végrehajtásáról a néhány soros, esetleg általánosságo­kat tartalmazó beszámoló. Ezért a jövőben nagyobb gondosságot és alaposságot igényel a testületi dönté­sekről szóló beszámolás. A tanácstagi beszámolók számsze­rű teljesítésével elégedettek lehe­tünk. A tanácstagok átlag 80—90 szá­zalékban eleget tettek ezirányú kö­telezettségüknek. A beszámoláson kívül az új jog­szabályok a lakossággal való kap­csolat egyéb formáira nem tartal­maznak kötöttségeket. Sok újszerű, kötetlen kapcsolati forma lehetsé­ges. Biztató jel, hogy tovább fejlődik az a bevált gyakorlat, mely szerint a fontosabb célkitűzéseket, testületi előterjesztéseket a tanácstagok a vá­lasztókerületi munka keretében a lakossággal — üzemekben, a ter­melőszövetkezetekben, vagy lakóte­rületi kötetlen beszélgetések formá­jában — megvitatják. A szervezeti kötöttségek enyhítése nem biztosította minden tekintetben az állandó bizottsági munka formá­lis vonásainak kiküszöbölését. Az ál-- landó bizottságok tevékenysége, ta­nácsaink jó részénél leszűkült a tes­tületi előterjesztések véleményezé­sére. Olykor az ellenőrzés is elmaradt és csak a szakosztályi jelentés alapján alkottak véleményt. A testületi dön­tések végrehajtásának ellenőrzése, a lakossági bejelentések és javaslatok intézésének vizsgálata — különösen községi állandó bizottságaink egy részénél — háttérbe szorult. A tanácsi testületek működésében említett egyes formális vonások el­lenére az alapvető tendencia a taná­csi demokrácia tartalmi elemeinek erősödése. A gazdasági önállóság növekedésével minden szinten egyre nagyobb szerepet kap a testületi el­határozás. A megyei tanács végrehajtó —------------------------------- bizottsága a z országos irányelveknek és a me­gyei párthatározatoknak megfelelő­en, a megyei sajátosságok figyelem- bevételével, önállóan alakította az ágazati politikát. Amennyiben szük­ség volt rá, egyes esetekben az új helyzetnek megfelelően kezdemé­nyezte a megye III. ötéves terve ko­rábban meghatározott egyes célkitű­zéseinek felülvizsgálatát is. így pl. az eredeti elképzelésekhez képest nagyobb súlyt kapott az iskolaháló­zat fejlesztése. Egyes tárcák sok se­gítséget nyújtottak a megyei ágazati irányelvek kialakításához. Több mi­niszter tett személyes látogatást me­gyénkben. A korábbi gyakorlathoz képest javult a tárcák képviselete a megyei testületi üléseken. Hiányol­juk azonban, hogy a tárcák az elmúlt másfél évben nem vizsgálták a me­gyei ágazati politika alakulását fel­ügyeleti vizsgálat keretében. Egyes minisztériumi főosztályok még min­dig túlzott információs igénnyel von­ják el a tanácsi apparátust az érde­mi munkától. Az aprólékos rendelke­zések kiadásának gyakorlata is visz- szatér még. Az új irányítási viszo­nyok között a központi ágazati célok érvényesítésének fontos eszközei a célcsoportos beruházások, melyek köre még mindig jelentős. Végrehajtó bizottságunk az alsó­fokú végrehajtó bizottságok megnö­vekedett irányító és koordináló mun­káját azzal is igyekezett segíteni, hogy a korábbinál igényesebb testü­leti beszámoltatásokat is felvett munkatervébe. Beszámoltattuk pél­dául a reform első hónapjaiban a Nagykátai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságát gazdaságirányító tevé­kenységéről. 1969-ben is folytatjuk ezt a gyakorlatot. A közeljövőben például a Szentendrei Városi VB. testületi és fejlesztési munkáját ér­tékeljük megyei végrehajtó bizottsá­gi ülésen. Az új irányítási viszo­nvok változást eredményeztek a * a tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek, illetőleg a különböző szakigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában is. Az újszerű módszerek kialakítása nem könnyű feladat, ehhez át kell állí­tani az egész apparátus szemléletét. Általában nőtt a testületek tekin­télye, igényessége és a szakigazgatá­si szervek nagyobb gondot fordíta­nak az előterjesztés színvonalára. A reform lényeges változásokat hozott a tanácsok szakigazgatási szerveinek egymás közti kapcsolatá­ban is. Egyre inkább igazodik a gya­korlat ahhoz a jogi szabályozáshoz, hogy a szakigazgatási szervek, az azonos szintű vb-nek vannak alá­rendelve. A minisztériumok a me­gyei vb. útján adnak átfogó szabá­lyozó intézkedéseket. Ugyanez érvé­nyesül az alsóbb szinteken is. Az eddig kialakult gyakorlatot— né­hány szórványos zavaró jelenség el­lenére is — jónak tartjuk. A hatáskörök decentralizációját — kezdeti idegenkedés és aggályok után — a megyei apparátus zöme már elősegíti. A járási szakigazgatá­si szerveknél, átalakult helyzetükből is következően, még lassabban ala­kul ki a helyes szemlélet és gyakor­lat. Az időközben létrejött egységes községi szakigazgatási szervek fel­ügyelete és segítése, jórészt objektív nehézségek miatt, ma még nem te­kinthető kiforrottnak. A lakásügyekben és a kisajátítási eljárásban továbbra is meglevő problémák okai részben az objektív lakáshiányban, részben a jogi sza­bályozás rendezetlenségében kere­sendők. A hatáskörök decentralizálásának nemcsak járási, hanem megyei szin­ten is észleljük kedvező hatását. A megyei szintre kerülő panaszügyek száma szemmel láthatóan csökken. Az I. fokon eljáró szervek jogalkal­mazási gyakorlata javul. Egyre in­kább sikerül az eljárás kezdetén megfelelően tisztázni a tényállást, a méltányossági szempontokat figye­lembevenni, esetleg az ügyfelek kö­zötti egyezséggel lezárni az ügyet. Ennek ellenére előfordult még meg­alapozatlan, felelőtlen döntés, ami miatt egyes ügyeket évekig nem si­kerül lezárni. A további hatásköri decentralizálásnak meg kell terem­teni a megfelelő szervezeti és sze­mélyi feltételeket. A reform eddigi időszakában min­den szinten egyik legnagyobb gond volt a hivatali apparátus stabilizá­lása. A fluktuáció aránya évről évre növekszik. Különösen erős a fluk­tuáció a speciális szakembereknél, mérnököknél, orvosoknál, jogászok­nál. Ilyen szakemberek gazdasági, vállalati szerveknél magasabb bé­rezésben részesülnek. A nagyarányú fluktuáció folytán a községi hivatali apparátus szak­mai gyakorlata, szakképzettsége nem minden tekintetben megfelelő. A községi apparátus 67 százaléka ren­delkezik ugyan középiskolai végzett­séggel, ezen belül azonban gyenge a szakirányú képzettség. A községi apparátus összetétele életkor szempontjából sem megnyugtató. Erősen hiányzik a középkorúak élettapasztalata. Rész­ben erre is visszavezethetők az ügy­intézésben előforduló megalapozat­lan döntések. örvendetes jelenség, hogy egyre jobban növekszik a politikai képzés iránti érdeklődés. Bár a feladat még így is nagy. A községi apparátusban a dolgozóknak mindössze 17,7 szá­zaléka rendelkezik középfokú, vagy magasabb politikai iskolai végzett­séggel. Az új irányítási viszonyok között kialakult a tanácsi fejlesztési alap egységes rendszere, nőtt a fejlesz­tési alap volumene. Bővült az alsóbb szintű tanácsok bevételeinek köre a kommunális adóval, a lakosság önkéntes hozzájárulásával. Előtérbe került a tudományosan megalapo­zott középtávú és távlati tervek ké­szítésének feladata. A kormány által megjelölt fej­lesztési irányelveket, az ennek meg­felelő testületi döntéseket, az ál­lami támogatással előirányzott cél- csoportos beruházások, illetve a meghatározott célokra nyújtott me­gyei támogatás támasztotta alá. En­nek folytán előtérbe került a köz­műellátás javítása, a lakásfejlesz­tés, a szolgáltatás, az egészségügyi és kulturális ellátás javítása, me­lyekre a kiadások 66,2 százalékát fordítottuk. A fejlesztési alapon belül a sa­ját bevétel aránya 40—50 százalék körül mozog. Lényegében ennek fel- használására korlátozódik a köz­ségi, városi tanácsok döntési joga. A fejlesztési alap volumene ösz- szességében fedezi a III. ötéves terv hátralevő két évének célkitűzéseit, bár az igényeket nem elégíti ki. Kü­lönösen jelentéktelen a kis létszámú, mezőgazdasági jellegű községek sa­ját bevétele. A közös tanácsok szer­vezése és a községegyesítés hozzá­járul majd a fejlesztés ésszerű kon­centrálásához is. Az elmúlt évben megyei szinten a bevétel 430 millió forint volt, mely összeg az év végéig 578 millió Ft-ra emelkedett. Igen kedvező eredményt hozott a beruházási hatáskörök leadása. Je­lentős beruházások is a járási-vá­rosi tanácsok hatáskörébe kerül­tek. örvendetesen nőtt e szervek felelőssége és aktivitása. Eredmé­nyes tevékenységüknek köszönhető, hogy a felsorolt nehézségek ellenére a létesítmények műszaki kivitelezési tervét 106 százalékra teljesítettük. A lakosság hozzájárulása a fej­lesztési célok megvalósításához, kü­lönösen a villany- és ivóvízháló­zat fejlesztésénél, jelentősen növelte a lehetőségeket. A tanácsi fejlesz­tési alapot növeli és egyben a lakos­ságot bekapcsolja az állami mun­kába a társadalmi munka. Ennek ösztönzésére a megyei tanácsi és népfrontszervek évről évre jutalma­zással egybekötött fejlesztési ver­senyt szerveznek. Az új irányítási rendszerben a tanácsok közvetlenül érdekeltté vál­tak a vállalati gazdálkodás jövedel­mezőségének fokozásában. Nőtt a költségvetésben a saját bevételek részaránya, mely 1968-ban elérte a 90 százalékot, az 1967. évi 65 szá­zalékkal szemben. Csökkentek a kö­töttségek. Előnyösen befolyásolta a költ­ségvetési gazdálkodást a hitelátvi­teli tilalom megszüntetése, a bevé­teli többlet megtartásának lehető­sége. Mód nyílott egyes intézmé­nyek számára önálló bérgazdálko­dás engedélyezésére. Ilyen jogosít­ványt eddig 16 intézmény kapott. A tanács alá rendelt intézmények önálló gazdálkodásának további bő­vítése határozott intézkedéseket igé­nyel. Az adók az új irányítási rendszer­ben egyrészt jövedelemszabályozó eszközök, másrészt anyagi alapját képezik a gazdaságpolitikai koncep­ciónak. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek az új irányítási viszonyok be­vezetése Óta megerősödtek. Megszi­lárdult a termelőszövetkezetek veze­tése. Nőtt a tagság személyes jöve­delme. Helyesnek bizonyult a ter­melőszövetkezeteknél a vállalatszerű önálló gazdálkodás. A tanácsi apparátusban alakuló­ban van a mezőgazdaság vonatkozá­sában is az állami felügyelet, a kor­szerű irányítási módszer. Nem meg­oldott azonban ez a kérdés a közsé­gekben, ahol az új szervezeti formá­ban nincs szerve a mezőgazdasági igazgatásnak. Az új gazdaságirányítási viszo­nyok bevezetésének első évében a tanácsi vállalatok gazdálkodásának jellemző vonásai az alábbiakban fog­lalhatók össze: A vállalatok magas létszám- __________________ növekedése mel­lett a termelés felfutása lelassult, a termelékenység visszaesett, a nyere­ség pedig a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben növekedett. A közvetlen piaci kapcsolatok erő­södése (különösen pedig a kereslet­kínálat, szabad árak) a gyártmány­összetétel megváltoztatására ösztö­nözték a vállalatokat. A termelés mennyiségi alakulására kedvezőtle­nül hatott az anyagellátás rendszere is. A készletező vállalatok elsősor­ban a nagy fogyasztói igényeket elé­gítették ki és a kis fogyasztó tanácsi vállalatok csak felár biztosításával voltak kielégíthetők. Szolgáltató vállalataink, szövetke­zeteink, kisipari jellegű feltételekkel rendelkeznek. A szolgáltató iparban a befektetett pénz megtérülésének ideje hosszú, esetenként nyereséget sem hoz. így a vállalatok nem min­denkor érdekeltek a szolgáltatás színvonalának emelésében. Egyes szolgáltató üzemeknél például te­metkezési vállalat, víz- és csatorná­zási vállalat, felmerül az a kérdés, nem volna-e helyesebb a jobb ellátás végett, a megyei vállalatokat na­gyobb ellátási központokba, helyi irányítás alá rendelt üzemekké át­szervezni. Mindenképpen szükséges a szolgáltató ipar fokozottabb állami támogatása, hogy a kívánt műszaki fejlesztést megvalósíthassák. A lakosság javító-szolgáltató igé­nyének kielégítését segíti, hogy az elmúlt évben 500 fővel tudtuk nö­velni a magánkisiparosok számát, amely ma már meghaladja a 6700-at. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését nagymértékben se­gítik a termelőszövetkezeti gazdasá­gok is. A jövőben jobban kell szá­molni ezzel a lehetőséggel. A kereskedelemben erősödött a konkurrencia. E téren jelentős sze­repe van a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek, melyek 1968-ban, a fővárosi ellátást, illetve a gazda­ságokat is figyelembevéve, már 261 elárusítóhelyet üzemeltettek, 230 millió forint forgalommal. Az elmúlt évben fejlődött a kereskedelmi há­lózat A tanácsi kereskedelmi válla­latok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, ipari vállalatok 118 boltegységet létesítettek olyan terü­leten, ahol eddig valamelyik szektor kizárólagos volt. A fogyasztói cikkek árszínvonala másfél év alatt változott, a vártnak megfelelő, gyengén emelkedő tenden­ciát mutat. Az élelmiszeriparban 1.9 százalék, a ruházatnál 2,5 százalék, a vegyesiparban 1,4 százalék, a ven­déglátásban 0,8 százalékos emelke­dés van. A már elért eredményekre alapoz­va tovább kell fejleszteni a tanácsi testületek munkáját, a testületek ve­zető szerepét. A célkitűzések elérése elősegíti a tanácsok népképviseleti jellegének erősítését, illetőleg a taná­csi munka megtisztítása egyes for­mális elemektől. A tanácsi testületek szerepének, valamint a népképviseleti jelleg ér­vényesítésének egyik eszköze a ta­nács és vb közötti munkamegosztás pontosabb meghatározása. Ebben a vonatkozásban jogi szabályozást igé­nyel a tanácsülések kizárólagos jog­körének megállapítása. A tanácstagok és az állandó bi­zottságok kapjanak valóságos szere­pet a testületi döntések előkészítésé­ben, azok végrehajtásának ellenőrzé­sében. A választókerületi munka so­rán keletkező választói megbízásoKat fel kell használni a testületi határo­zatok kialakításánál. Az állandó bi­zottsági munkában elsősorban az el­lenőrzések számát és színvonalát kell emelni, mind a testületi ülések előkészítésével, mind a határozatok végrehajtásának ellenőrzésével kap­csolatban. A testületi határozatok te­kintélyét, a végrehajtásért való fe­lelősséget erőteljesebben fokozni kell. Meg kell szüntetni a határoza­tok végrehajtásáról szóló beszámo­lás mechanikus és formális rendjét. A tanács- és vb-tagokat a végrehaj­tás helyzetéről, a döntés politikai, társadalmi és gazdasági hatásáról a határozat jelentőségének megfelelő alapossággal kell tájékoztatni. Etívrc sürgetőbb a községi ___!___________________ tanácsi s zervek megerősítése. A hatáskörök községi szintre adásánál — a jogsza­bályi kereteken belül — bátrabban kell előrelépni. Ehhez az apparátus­szervezés biztosítja a szükséges lét­szám- és bérfeltételeket. Alapelvnek kell tekinteni, hogy arra a szintre kerüljön a létszám, ahol a feladatok jelentkeznek. A hatáskörleadást, a létszám- és bérkeret biztosítását egy ütemben kell elvégezni. A községek megerősítését — a ha­táskörleadás mellett — gazdasági önállóságuk növelése ugyancsak elő­mozdítja. Meg kell teremteni a köz­ségekben, főleg a saját bevételek kö­rének bővítésével, az önálló gazdál­kodás tényleges feltételeit. Ezért meg kell szüntetni a községi üzemek szervezésében észlelhető bizonyta­lankodást. Bátran kell kezdeményez­ni a lakosság ellátását szolgáló, kö­zös üzemek szervezését termelőszö­vetkezetekkel, általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekkel stb. A községi üzemek egyrészt a lakos­ság ellátásának javítását, másrészt a községi bevételek növelését is szol­gálhatják. Az alsóbb szintű tanácsok végre­hajtó bizottságai a területükön mű­ködő vállalatokkal, szövetkezetek­kel és intézményekkel — a település- fejlesztés, a kommunális és lakossági szolgáltatás hatékonyabb összenan- golása végett — készítsenek együtt­működési programot. Ehhez a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága adjon megfelelő iránymutatást és szükség szerint helyszíni segítsé­get is. A lakosságnak szolgáltatást bizto­sító vállalati hálózat és vállalati irá­nyítás felülvizsgálatra szorul. Az alapellátást szolgáltató gyenge és szétaprózott vállalatok átszervezését, illetve decentralizálását meg kell vizsgálni. A gazdaságirányítás új rendszeré­ben a szabályozók nagy része pozi­tívan hat, egy része azonban nem biztosítja megnyugtatóan a kívánt eredmény elérését. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága folya­matosan elemezze a gazdasági sza­bályozók hatását és a saját hatáskör­ben nem rendezhető és fékező hatá­sú gazdasági szabályozók módosítá­sára, illetve továbbfejlesztésére te­gyen javaslatot a kormánynak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom