Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

1369. JUNIUS 18., SZERDA Lépcsők Koruk szerint is fiatal em­berekkel beszélgettem a Me­chanikai Művekben, akik párt­tagnak is fiatalok, a múlt év­ben, s az előtte való esztendő második felében vették fel őket a pártalapszervezetck taggyűlésein. A beszélgetés so­rán érdekes közös vonás raj­zolódott ki valamennyiük ese­tében, miként, hogyan is ju­tottak el a párttagságig. Azért is fontos ez, mert több év át­lagát tekintve, örvendetesen megnőtt a pártba lépő fiata­lok aránya, s az újonnan föl­vettek közül napjainkban 31— 32 százalék a 26 év alatti férfi és nő. A közös vonás, mely a Mechanikai Művekben — de nemcsak ott, hanem más, üze­mi pártszervezetekben is — jellemzi e fiatalok útját: lép­csőket járva jutottak el a pár­tig. Dolgoztak az ifjúsági szö­vetségben, a szakszervezet aktivistájaként, munkásőrként tevékenykedtek, azaz: nem a pártban, nem párttagként kezdték el a társadalmi-poli­tikai munkát. PEST HEGYEI KfCírinv .1 Jó dolog-e az ilyesfajta ki­választódás, s kiválasztás? Jó, fönntartás nélkül helyeselhe­tő, mert a lépcsők megtétele sokféle kérdésre választ ad. Arra például, hogy rejlik-e politikai érdeklődés valaki­ben, szervezőkészség, megta- lálja-e másokkal a közös nyel­vet, hajlandó-e huzamos időn át önzetlenül másokért fára­dozni? Választ ad ugyanakkor ez az „előiskola” arra is, hogy valaki miként képes fejlődni a közösségen belül, hogyan formálja önmagát. A másik oldalon pedig elősegíti az ön­kontrollt, annak lemérését, hogy örömet ad-e az ilyesfaj­ta tevékenykedés. A kettő együtt: meglehetősen biztos mérce ahhoz, ki érdemes a fölvételi javaslatra. A pártalapszervezetekben a pártépítő munka becsülete nagy, s ezt elsősorban az bizo­nyítja: átgondoltan, tervsze­rűen, s hosszú ideig foglalkoz­nak a kommunista közösségek egy részében ma már a szám- bajöhető jelöltekkel. A kom­munista közösségek egy ré­szében — írtuk. Ebben benne van az is, hogy a pártalap- szervezetek másik csoportja még nem jutott el eddig. Még ott tartanak, hogy „fölfedez­ni” szeretnék, mégpedig egyik napról a másikra azokat, akik javaslatba kerülhetnek, s nem véletlen, hanem törvényszerű, bogy igen sok esetben hoppon maradnak e szándékkal, mert nincs kit fölfedezniük. A pártba vezető út lépcsői napjainkban egyre inkább a tömegszervezetekben végzett munkával épülnek fel. Ehhez azonban nem elég a szándék, hanem szükség van a párt- szervezetek átgondolt, terv­szerű munkájára is, arra, hogy kellő fontosságot tulaj­donítsanak e lehetőségnek. Ma még — különösen falun — szép számmal vannak kom­munista közösségek, melyek azt tartják: aki hozzájuk utat keres, az úgyis megtalálja őket. Van benne igazság, de: lehetséges és szükséges is elő­segíteni ezt az útkeresést. Az­zal például, hogy a tömegszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták feladatává teszik: rendszeresen s alaposan fog­lalkozzanak a legjobb aktivis­tákkal, olyan szemmel, mely már párttagságra alkalmassá­gukat mérlegeli. M. O. ÁHU ÉS FOGYASZTÓ Tízből három jó Javított tv-kcszülék telje» áron ■■ Hibaforrás: a műanyag is Elégedett-e a kereskedelem az üzletekbe kerülő televízió- és rádiókészülékekkel, lemez­játszókkal és magnetofonok­kal? A kérdésre a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat vezetői válaszoltak, örsi Ferenc igazgató, Talcács László főosztályvezető és Tur­ba Elemér szakelőadó. Turba Elemér: — Néhány esztendővel ez­előtt még nagyon sok panasz érkezett hozzánk az üzletekbe szállított készülékekre. Két esztendővel ezelőtt például a Csepel Autógyár melletti áru­házba szállított tíz televízió- készülék közül mindössze ket­tő volt jó. Az elmúlt évben azonban jelentős javulás kö­vetkezett a híradástechnikai cikkek minőségében. örsi Ferenc: — Az elmúlt évben harminc üzletünkben tizenegyezer rá­diót, hétezer televíziót, négy­száz megnetofont és ötszázöt­ven lemezjátszót adtunk el. A lemezjátszók és magnetofo­nok esetében a boltokba érke­zett áruk mintegy öt százalé­ka volt hibás. A rádióknál ez az arány már tíz százalék, míg a televíziókészülékeknél tíz-tizenöt százalék. (Az el­adott hétezer televíziókészülék esetében ez mintegy ezer hi­bás darabot jelentett! A vá­sárló természetesen már kija­vított készüléket kapott.) Takács László: — A magyar híradástechni­kai iparnak rangja és tradí­ciója van. Hogy mégis olyan sok volt egy időben a rekla­máció? Véleményem szerint több oka volt ennek. Az egyik, hogy a székesfehérvári gyár (ma Videoton) kezdetben na­gyon sok problémával küsz­ködött, ami elsősorban a gyár­tott készülékek gyenge minő­ségében mutatkozott meg. Az­után: a korábbi években a televíziókészülékek iránti leg­főbb követelmény a vételsta­bilitás volt, ma pedig az, hogy mennyivel tud többet az új típus, mint a régi. Ennek következtében bonyolultabb a gépek szerkezete, ami viszont több hibaforrásra ad lehetősé­get. Továbbá: a műanyagok fokozottabb, de még nem min­dig tökéletes alkalmazása a híradásechnikai iparban szin­tén tovább növeli a hibalehe­tőségek számát. Turba Elemér: — A vásárlók érdekeinek fokozottabb védelme (például a garanciális idő meghosszab­bítása, a korábbi tíz javítás helyett már öt javítás utáni kötelező gépcsere, a javításra fordított idő nem számít bele a garanciális időbe, a javítás elhúzódása esetén kölcsöngép biztosítása) azonban arra ösz­tönözte az ipart, hogy jelen­tős minőségváltozást érjen el. Annál is inkább, mivel a ga­ranciális költség, mint a ter­melői árba beépített költség (a termelési tevékenység utol­só fázisa) szerepel. A jobb minőség tehát kevesebb ga­ranciális javítást, vagyis a j gyár hasznának növekedését | eredményezheti. * Csehszlovák gazdasági delegáció érkezett Budapestre Vaclav Vales miniszter­elnök-helyettes, a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság tagozatának elnöke és Frantisek Vlasak tervezésügyi miniszter veze­tésével kedden csehszlovák delegáció érkezett Budapest­A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Jó­zef Pucik, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete is. A látogatás célja, hogy megbeszéljék Fock Jenő mi­niszterelnök csehszlovákiai látogatása alkalmával megha­tározott közös gazdasági fel­adatokat. Hét és fél dollár egy kiló göcseji vargányáért Zala megye göcseji tájegy­ségének óriási kiterjedésű er­deiben kicsit késve, de meg­jelent a szabadon termő cse­mege, a vargánya és a róka- gomba. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat zalaegerszegi üzemének erdei gyűjtőtelepein megkezdték a gombafajták felvásárlását. 100 mázsa szárított vargányát és 30 mázsa sózással tartósított rókagombát vesznek át a gyűj­tőktől. A göcseji erdők gyümölcse külföldön is keresett cikk. Kü­lönösen Svájcban, az NSZK­ban, és Franciaországban vá­sárolják szívesen. A műanyag- tasakokba csomagolt szárított vargánya kilójáért 7,5 dollárt fizetnek. Takács László: _ Az elmúlt évben a Vi­d eoton-gyár sokat tett a mar­ka védelmében. Szervizszolgá­latuk rendszeresen átvizsgálta az üzletekbe szállított gépeket. Nagy szükség volt erre, mert korábban a Videoton-készüle- kek kétharmada hibásan ér­kezett a boltokba. Örsi Ferenc: — A Videoton-gyár márka- szervize ma is rendszeresen látogatja üzleteinket, heten­ként, kéthetenként, mikor hogy. Ez jó dolog. De az mar korántsem az, hogy az eladat­lan, hibás Videoton-készulekek javításának jogát fenntartják maguknak. Egyetlen példát említek csupán. Gödöllőn, az üzletünk szomszédságában működik a GELKA szervize. Mégsem javíthatja az eladat­lan, hibás Videoton készülé­keket, azokat az üzletvezető raktározni kénytelen addig, amíg a Videoton-szerviz, em­bere megérkezik. Takács László: __ Az üzletekbe szállított h ibás készülékek nemcsak a vásárlókat bosszantják, ha­nem a jelenlegi szigorú hitel- politika következtében érzé­kenyen érintik a kiskereske­delmet is. Nő a raktározási idő, lassul a forgalom, sőt, a bolt jóhírét és hitelét is veszé­lyezteti az a tény, hogy a vá­sárló üres kézzel távozik, pe­dig a raktáron ott áll az a tí­pusú készülék, amit éppen vásárolni kívánt, de nem mű­ködik. Turba Elemér: — Az az igazság, hogy a tavalyi csökkenéssel szemben az idén fokozódtak a pana­szok, elsősorban a televízió- készülékekkel kapcsolatban. Ez nyilvánvalóan az időszakos televíziókészülék-hiány (és a még erősebben érezhető vá­lasztékhiány) következménye. A gyárak, hogy a kereskede­lem által igényelt mennyisé­get leszállíthassák, megint ke­vesebb gondot fordítanak az ellenőrzésre. Csak ez lehet a panaszok fokozódásának a magyarázata. Takács László: __ A hiány enyhítésére im­portált lengyel (Topáz) és csehszlovák (Maja) készülé­kek, sajnos, nem váltak be. ö rsi Ferenc: _Hogy megint baj van a m inőséggel, mi sem bizonyít­ja jobban a moist kapott leg­frissebb híradásnál. Az elmúlt héten tíz darab Sztár, illetve Olympia készüléket (mindket­tő Videoton-gyártmány) ka­pott a Csepel Autógyár mel­letti áruház. A tízből mind­össze három működött... Prukner Pál Csatornázás, vízellátás 780 kilométer új vezeték PEST MEGYEI KÉPVISELŐK ÜLÉSE A Pest megyei országgyű­lési képivselők csoportja kedd délelőtt ülést tartott. El­ső napirendi pontként a víz- gazdálkodás helyzetét vizs­gálták Pest megyében dr. Pénzes János megyei tanács­elnökhelyettes és Márkus Ist­ván, a Középei unavö'.gyi Víz­ügyi Igazgatóság vezetőjének jelenlétében. Meghívták a me­gyei tanács szakosztály-, vala­mint a vízgazdálkodási társu­latok vezetőit is. A képviselők mindegyike legalább két-három kér­désre várt választ, illetve tolmácsolta választókerü­lete problémáit. Dunakeszin, a különböző derí­tők mind kevésbé feleinek meg céljuknak. Emiatt lelas­sul a lakótelep építkezése. Nem halasztható már tovább a Galga medrének rendezése, ha egészséges gyepgazdálko­dást akarnak folytatni. Nem megfelelő Érd vízellátása. A törökbálinti kórház és a köz­ség állandóan vitázik, melyi­kük használja fel a kevés ivó­vizet? Táborfalva határában nagy tó terül el. Nem használ­hatják fel öntözésre, mert a tó egy része Bács megyéhez tar­tozik, rendezni kell a vízjogot. Sokan foglalkoztak a budai járás vízellátásával is. A fej­lődés üteme nem kielégítő. Több kutatófúrást kellene végezni ezen a vidéken. Meg­kérdezték, várható-e hathatós intézkedés a vízszennyezők el­len? A válasz: tízszeresére nö­velik a büntetést. A képviselőcsoportok előtt Érd község tanácselnöke és a | péceli vízgazdálkodási társu- i lat elnöke ismertette munka- J módszerét, hogyan oldják meg | az ivó- és szemnyvízelveze- i tést. A vita során ismét bebi- | zonyosodott: Pest megye az í ország legrosszabbul ellátott i területei közé tartozik. Kicsi | a vízhálózat, még kevesebb a j csatornázás. Igaz, hihetetlen : mélypontról indultak. A víz- ! ügyi igazgatóság és a szakosz- | tályvezetők válaszai alapján I megállapítható: a negyedik ötéves tervben — amelynek kidolgozásán most fáradoz­nak — hozzávetőleg 780 kilomé­ter új vezetéket fektetnek le állami támogatással és az érintettek hozzájárulá­sával. j Arra azonban ügyelni kell, ! hogy a lakosság anyagi ere- | jét ne terheljék túl. Ha a kel­lő fedezetet megteremtik, to- I vábbi nagy erőpróbát jelent j majd a tervezőkapacitás biz­tosítása. A képviselőcsoport ezután a zárszámadás megvitatásának előkészületeiről és a követke­ző országgyűlési ülésszakra való felkészülésről tárgyalt. k. m. BEIRATKOZTAK Az általános és középiskolákba hétfőn és kedden íratták be az új első osztályosokat Az általános iskolák I. osztályá­ban több mint százezer, a középiskolákban mintegy hatvan­ezer fiatal kezdi meg tanulmányait ősszel. FELVÉTELRE KERESÜNK NAGYKŐRÖSI telephelyre azonnali belépéssel autószerelőket 1. sz. AKÖV Nagykőrös Kossuth Lajos u. 79. es GÉPKOCSI­VEZETŐKET Kiáltvány a világ munkásaihoz A VILÁG LEGERŐSEBB öt imperialista' nagyhatalma több más ország bevonásával 1918 és 1920 között intervenciót szervezett a győztes lenini forradalom országa ellen, 1919-ben pedig a Magyar Ta­nácsköztársaságot támadták meg. Az USA, Anglia, Fran­ciaország, Olaszország és Ja­pán az intervenció első szaka­szában a saját fegyveres erőit vonultatta fel Szovjet-Orosz- ország ellen. Amikor azonban kiderült, hogy az intervenciós csapatok kezdenek forradal- masodni, sürgős fázisváltásra kényszerültek, s a belső el­lenforradalmi erőket kezdték támogatni s más, kisebb or­szágokat küldtek keletre ma­guk helyett. A négy európai nagyhatalom Magyarország- ellenes intervenciója már erre a második szakasz idejére esett. 1919 nyarán Szovjet-Orosz- ország és a Magyar Tanács- köztársaság katonai helyzete sok tekintetben hasonlított. Mindkét proletárhatalom megdöntése céljából katonai, politikai és gazdasági eszkö­zöket vetettek be az imperia­lista kormányok és mérhetet­len pénzösszegek folyósításá­val, ígérgetésekkel, a belső el­lenforradalmi erőket is sikere­sen mozgósították. EBBEN A HELYZETBEN, 1919. június 18-án, a Kommu­nista Internacionálé, a Ko­mintern végrehajtó bizottsága kiáltvánnyal fordult a világ munkásaihoz. A Komintern „minden ország” munkásainak azt javasolta, hogy „az impe­rialista hatalmak oroszországi és magyarországi hadjárata elleni nemzetközi tüntetés szervezésével fejezzék ki szo­lidaritásukat a tanácsköztár­saságok népeivel”. A világ­demonstráció napjául 1919. július 21-ét tűzték ki, de a földkerekség ifjúmunkásai már 1919. június 25-én meg­kezdték tüntetéseiket. Maga a felhívás puszta té­nye nagy segítség volt a két tanácsországnak. Tény azon­ban az is, hogy a felhívás vár­ható következményeitől rette­gő imperialista kormányok minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeztek ellengőzt adni az akció sikerének. Nem vették félvállról a veszélyt, ezért teljes erejük bevetésé­vel aktivizálták mind a mun­kásmozgalmon belüli kiter­jedt ügynökségeket, mind pe­dig a rendelkezésükre álló eszközeiket — a politikai fél­revezetéstől és terrortól a .munkahelyi elbocsátásokig. MINDENNEK ELLENÉRE a Komintern felhívása nem maradt pusztába kiáltott szó. Nyugat-Európa forradalmi munkásai a megjelölt napon sztrájkoltak, utcai demonstrá­ciókat szerveztek és deklará­ciókat tettek közzé. Különö­sen Németország, Olaszország és Franciaország legöntudato- sabb munkásai jártak az élen. Velük egy időben Ausztria, Lengyelország, Bulgária és Ju­goszlávia munkásai mutatták meg, hová húz a szívük. Po­litikai súlya miatt különösen jelentős volt a bukaresti mun­kásság megmozdulása, hiszen a román burzsoázia interven­ciót folytatott a Magyar Ta­nácsköztársaság ellen és szu­ronyt szegezve álltak csapatai a szovjet—román határ men­tén. A korabeli forradalmi és ellenforradalmi sajtó hasáb­jain különböző előjelű cikkek vitatták e nagyszabású nem­zetközi demonstráció jelentő­ségét. A kapitulánsok és a burzsoá propagandisták leki­csinyítették az elért sikert. Ennek igazi jelentőségét azon­ban nem a mérete szolgáltat­ta, hanem az intenzitása, bel­ső ereje és mérhető hatása a még kevésbé forradalmasult munkásokra. Igen jól látták a nyugati burzsoák, hogy a Komintern felhívását követő megnyilatkozásban a tenden­cia a lényeges, a forradalmi eszmék terjedése, amely elle­nük hatott. MINDEZ A MAGYAR ESE­MÉNYEKET pozitív módon már nem befolyásolhatta, mert a külső nyomás és a belső bomlasztás előrehaladott stádiumban volt. De a szov­jethatalom elleni uszítás ereje megtört: Kolcsak, Gyenikin és Vrangel egymásután elvé­reztek és 1920 végére, Európá­ban, a szovjet állam ellensé­geinek alapvető erői megsem­misültek. A Komintern neve­zetes kiáltványa mindenkép­pen az internacionalizmus nö­vekvő erejét és terjedő befo­lyását bizonyította. Földes Mihály I

Next

/
Oldalképek
Tartalom