Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

•» í%’&Cír§(m 1969. JÚNIUS 13., FENTEK VETERÁNOK LENINRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) munistákkal és demokraták­kal. A moszkvai nemzetközi ta­nácskozás nyilatkozata hang­súlyozza, hogy a 75 kommu­nista és munkáspárt képvise­lőit mélységesen felháborítják az újabb görögországi terror­hullám, a görög kommunis­ták, demokraták és a junta más ellenségei ellen alkalma- zott könyörtelen bírósági ül­dözés, a tömeges letartóztatá­sok és a kínvallatások. A reakciós szoldateszka ál­tal és az amerikai imperia­listák, valamint az agresszív NATO-tömb közreműködésé­vel görög népre erőltetett dik- tátori rendszer durva leszá­molást hajt végre Görögor­szág demokratikus erőivel és mindenekelőtt a kommunis­tákkal, Görögország szabadsá­gának, függetlenségének és boldog jövőjének következetes harcosaival. A kommunista- és munkás­pártok moszkvai tanácskozá­sának részvevői felszólítják valamennyi ország dolgozói­nak széles tömegeit, a demok­ratikus és haladó erőket: kö­veteljék a görögországi meg­torlások beszüntetését és az összes politikai foglyok azon­nali szabadon bocsátását. Csütörtökön megindító ese­mény színhelye volt a moszk­vai nemzetközi tanácskozás sajtóközpontja: az SZKP négy veteránja idézte fel emlékeit Leninről, a proletariátus nagy vezéréről, az Októberi Szocia­lista Forradalomról, s vála­szolt a világsajtó képviselői­nek kérdéseire. A 93 éves Fjodor Petrov, aki 1896-tól a párt tagja, Mar­garita Fofanova 1907-es párt­tag, Alekszej Belinyec, aki 1903 óta a párt tagja, és Tat­jana Ljudvinszkaja 1903-as párttag egyöntetűen hangsú­lyozták személyes tapasztala­taik alapján, hogy Lenin mi­lyen nagy gondot fordított az internacionalizmus elveinek erősítésére, az internaciona­lista érzések ápolására, a munkások, a dolgozók sorai­ban. Alekszej Belinyec, aki Kun Béla egyik pártajánlója volt Tomszkban, az internaciona­lizmus eszméjének erejé­ről szólva, Kun Béla és Mün- nich Ferenc nevét említve, akiknek harcostársa volt, fel­idézte annak a mintegy száz­ezer oroszországi magyar ha­difogolynak tettekben meg­nyilvánuló nemzetköziségét, akik a proletárforradalom mellé állva, fegyverrel a kéz­ben támogatták a közös ügyet. Fjodor Petrov, a „világ leg­öregebb kommunistája" ki­emelte: a kommunista- és munkáspártok mostani nem­zetközi tanácskozásán a kom­munista sorok egységbe ková­csolása olyan törekvés, amely megfelel a lenini szellemnek, a lenini elveknek. A világsajtó képviselői me­legen megtapsolták a hajlott korú kommunista párttagokat, akik a tv-lámpák fényében, a sajtóértekezlettel járó fáradal­makkal sikeresen megbirkóz­va, színesen, élénken számol­tak be ma már történelem­számba menő emlékeikről. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a moszkvai tanácskozás déli szünetében nyilatkozott az Izvesztyija munkatársának. Megállapította, hogy a ta­nácskozás munkája jól halad, és az antiimperialista harc fo­kozását, a kommunista és munkásmozgalom egysége megszilárdításának szükséges­ségét érintő alapvető kérdé- I sekben teljes az egyetértés. Emellett vannak bizonyos vé­leményeltérések is az egység megerősítésének módszereit il­letően, de ezeket a vélemény- különbségeket baráti légkör­ben, tárgyszerűen vitatják meg. Ez a légkör — mutatott rá Kádár János — előmozdítja a tanácskozás sikerét, mivel az egységért vívott harc és az an­tiimperialista harcnak ez az új fellendülése jobb feltételek között fog folytatódni a ta­nácskozások után. Nyilatkozata végén Kádár János baráti üdvözletét tol­mácsolta, és sok sikert kívánt az Izvesztyija minden olvasó- járíák. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozásá­nak csütörtök délutáni ülésén három felszólalás hangzott el. Dange, az indiai, Gollan, a nagy-britanniai és Gene, a guadeloupe-i kommunista párt delegációjának vezetője fejtet­te ki pártjának álláspontját a tanácskozás első napirendi pontjának kérdésében. A moszkvai értekezlet pén­teken. folytatja munkáját. „Sarkos" 16 hónap Befejeződött egy angol ku­tatócsoport 16 hónapos északi sarkköri útja. A négy bátor vállalkozó 3800 mérföldet tett meg a sarkvidék jegén és tu­dományos adatokat gyűjtött. PRAGA Nyilatkozat a „Kriegel-ügyről" Sztrájk a múzeumban -C-“ w UHJU u MiubuuiiiMui■ sjjakaj Sztrajkorseget állt — és ült —, a híres amszterdami Ri jks Museumban, Van der Heist: A polgárőrség bankettje című képe előtt. Ezzel fejezték ki tiltakozásukat a holland kormány kulturális politikájával szemben, amelynek irányításába beleszólási jogot követelnek. A TANJUG önkritikája A tavalyinál jobb búzatermés ígérkezik (Folytatás az 1. oldalról.) sáriás idejére. Bár a raktárak befogadóképessége 13 ezer va­gonnal bővült, a többletgabo­na várhatóan jóval meghalad­ja ezt a mennyiséget. Ezért szükség lesz a bértárolás ki­dolgozóinak 81 százaléka szo­cialista brigádokban dolgozik s ez biztosíték ahhoz, hogy az átvevőtelepek sikeresen meg­birkóznak az idei feladatok­kal. (Folytatás az 1. oldalról.) jának bírálatát és értékelé­sét erről a hírmagyarázatról és annak következményeiről". A TANJUG pártszervezete a kommentárt „politikai és szakmai hibának” minősítette, s hozzátette, „tudatában van­nak annak a káros hatás­nak, amelyet az okozott”. Az alapszervezet magáévá tette a végrehajtó iroda ezzel kap­csolatos értékelését és külö­nösképpen azt hibáztatta, hogy „nem folyt le kellő kon­zultálás olyan esetben, ami­kor a JKSZ politikai állás­pontjáról van szó”. Ülést tartott egyébként a JKSZ Elnökségének tájékoz­tatási és politikai propagan­daügyi bizottsága is, amely elhatározta, hogy a JKSZ- nek ,fi. tömegtájékoztatási esz­közök segítségével is növel­nie kell hatását és befolyá­sát” s közölte, hogy a bizott­ság „figyelemmel kíséri és megvitatja a tájékoztatási eszközök területén jelentkező általános irányzatokat”. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége — mint ismere­tes — nem vesz részt a kom­munista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán. Belg­rádban most bejelentették, a JKSZ Elnöksége brioni szige­tén hétfőn tartja meg negye­dik plénumát, amelyen a JKSZ nemzetközi tevékenysé­ge kerül napirendre. Csütörtökön a CTK hírügy­nökséget nyilatkozat közzété­telére hatalmazták fel. A nyilatkozat megállapítja, hogy az elmúlt napokban a nyugati propaganda és a Sza­bad Európa Rádió is nyugta­lanságot igyekezett teremteni és ellenséges kampányt in­dított Csehszlovákia ellen, Frantisek Kriegel esete körül. Kriegel esete párton belüli ügy volt — hangsúlyozza a nyilatkozat — és a párttagok erről tájékoztatást kapnak. Kriegel a májusi plénumon nemcsak a pártot és interna­cionalista kapcsolatait támad­ta, hanem veszélyes támadást indított az állam külpolitikája ellen, valamint az ország nemzeteinek létérdekei ellen is. Kriegel felszólalásának az volt a célja, hogy a társada­lomban fenntartsa a feszült­séget. Elterelje a közvélemény figyelmét arról a konkrét po­zitív politikától, amelyet Gus- táv Husák, a májusi plénu­mon kifejtett. A gyakorlat nem új — hangsúlyozza a nyilatkozat. A múltban is mi­kor fontos döntésekről volt szó, hasonló akciókat szervez­tek. Ilyen volt: a „Kétezer szó" ellenforradalmi platform­ja, a kommunista pártok var­sói értekezlete körüli kam­pány, az ágcsernyői értekezlet előtti és utáni kampány, a sajtó augusztusi hisztériá­ja, az újságírók aktivaülé- se, a novemberi plénum utá­ni sztrájkkísérletek, a szövet­ségi parlament elnökének megválasztása körül mestersé­gesen keltett feszültség, a ja­nuári és februári önégetések, a márciusi vandalizmusok egé­szen a KB áprilisi ülése utáni sztrájkkísérletekig. Amennyiben a jobboldali erők illegálisain terjesztik Kriegel párt- és államellenes beszédét, tudatában kell len­niük, hogy az alkotmánnyal és a törvényekkel ellentétbe ke­rülnek. A nyilatkozat a to­vábbiakban felhívással fordul a lakossághoz, hogy ne üljön fel a félrevezető manőverek­nek. Híd a Bering-szoros felett? T. Lyn, a kaliforniai egye­tem professzora azt javasolja, hogy építsenek egy 80 kilo­méter hosszú hidat, amely Észak-Amerikát és Ázsiát köt­né össze a Bering-szoros fe­lett. A híd 1980-ban készülne el és megteremtené a száraz­földi összeköttetést Washington és Moszkva között. Lyn pro­fesszor egy társaságot alapí­tott, amely ezt a világbéke szempontjából igen fontos ter­vet megvalósítaná. A szoros­ban egymástól 300 méternyire elhelyezett acélpilléreken nyu­godna a híd. ÍJj siakasz Párizsban (Folytatás az 1. oldalról.) áll szemben. Noha ez eddig sem volt igaz, s maga a DNFF is sokkal szélesebb körű szer­vezet volt, thiht csupán a kommunisták tömörülése, a DNFF-et felváltó új, ideiglenes forradalmi kor­mány léte és összetétele végképp semmivé tette Saigon hazugságait és még a nyugati világ kétel­kedő körei előtt is bebizonyí­totta, hogy a maroknyi ki­sebbséget a Thieu—Ky kor­mányzat képviseli Saigonban, míg a lakosság túlnyomó többségének támogatása és rokomszenve a széles nemzeti alapokon álló ideiglenes for­radalmi kormány mögött van. Bármit tartalmazott is a kö­zös nyilatkozat Midwayn, nem kétséges, hogy az ideiglenes forradalmi kormány megalakulása to­vább mélyíti a szakadékot Washington és Saigon kö­zött is, és sietteti a Thieu- rezsim bukását. Mint ahogy siettetni fogja — amitől Nixon egyelőre annyi­ra vonakodik — az amerikai és más idegen haderők kivo­nulását Vietnam földjéről. Ha Nixon ezt a világ közvélemé­nye által követelt húzást — csapatainak visszavonását — netán az VSA presztízse és becsülete megmentése érdeké­ben késlelteti, miként erre sű­rűn hivatkozik, úgy gondoljon arra — helyesen fejtette ki ezt Ha Van Lau, a VDK képvi­selője, a csütörtöki párizsi ülésen —, hogy Franciaország presztízsét sem csökkentette, amidőn kivonta csapatait In- dokínából és Algériából. LONDON A császár és testőre Hailé Szelasszié etióp csá­szár csütörtökön ötórás ma­gánlátogatásra Londonba ér­kezett, hogy felkeresse test­őrét, Ab ebe Bikilát, a mara- thoni futás olimpiai bajnokát, akit márciusi autóbalesete óta egy angol vidéki kórházban ápolnak. TOKIO 47 emeletes szálloda A Keio Plaza Hotel Corpo­ration japán cég bejelentet­te, hogy Tokióban 47 eme­letes szállodát szándékozik építeni. A 170 méter magas szálloda, amely 2000 vendég fogadására lesz alkalmas, a tervek szerint 1971 márciu­sában készül el. VISSZAVONULÓBAN az ausztriai paratífusz-járvány, amely négy hét alatt ezer em­bert döntött ágynak. Sajtószenzációk - és ami mögöttük van Az embereket érdeklik a „nagy story”-k, akár politi­káról vagy kémelhárításról, akár a szicíliai maffiákról van szó... A külföldi sajtó tallózása közben világlapok — és kevésbé világlapok — szenzációiból gyűjtöttünk itt ösz- sze néhány folytatásra valót; olyan „nagy story”-kát, ame­lyek nem csupán szórakoztatnak. De ezt már az olvasók­nak kell eldönteniük... (D. F.) Metamorfózis bővítésére is. Dr. Sághy Vilmáé elmon­dotta: az idén már nem az a kérdés, hogy a termés bizto­sítja-e az ország kenyerét — mert a jelek szerint gazdag aratás ígérkezik —, hanem az, eleget tud-e tenni a felvá­sárló hálózat a megnöveke­dett feladatoknak? A raktár­helyzetről szólva a miniszter első helyettese hangsúlyozta; erőteljesen szorgalmazni kell a tárolóhelyek bérlését. He­lyeselte, hogy a tröszt a vál­tatokra bízta a tárolási dí­jak megállapítását. Hangoz­tatta: elkerülhetetlen lesz a nyár végén, és az ősszel a szükségtárolás, vagyis a gabo­natermés egy részének a sza­badban történő elhelyezése. Ezután a takarmányellátás­ról beszélt dr. Sághy Vilmos, kiemelve, hogy továbbra is forgalomba hoznak a szabad­piacon takarmánygabonát. Vé­gezetül a gabona minősítésé­nek kérdéseivel foglalkozott. Munkatársunk kérésére Csele Ferenc, a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat igazgatója el­mondotta, hogy a múlt évinél jobbnak ígérkező búzatermés a megyei felvásárló vállalat dolgozóitól ‘ is rugalmasabb munkát követel. A felkészü­lés gyors ütemben halad, bőví­tették a raktárteret, Nagyká- tán már elkészült és próba- terhelés alatt van a 600 va- gonos vegyes tárház. A gépek és műszerek kijavítása hama­rosan befejeződik. A vállalat Az amerikai tengerészgyalo­gosak kiképzéséről közölt ri­portot a L’espresso... Az Egyesült Államok Soutn- Carolina nevű államának Par­ris Island elnevezésű szigetén — írja a lap — ezen a regge­len is 4 óra 55 perckor volt ébresztő, és 5 óra 05 perckor háromezer tengerészgyalogos zárt alakulatban és a „drill instructorok” (kiképzők) üvöl­tései közepette tíz percig ro­hangált. Utána az étkezdébe mentek, s negyed óra leforgá­sa alatt magukba zúdítottak egy nagy pohár grape-fruitot, jó néhány tojásból készült rántottét, sajtot, húst, tejet, vajat, lekvárt, kenyeret és ká­vét. Mielőtt a virradat fénye teljesen bevilágítaná a gyakor­lóteret övező pálmákat, né­hány század már útban van a lőtér felé. Az év 365 napjának mind­egyik óráján érkeznek újon­cok Parris Islandre. Egy éjsza­ka leforgása alatt ötszázat tud­nak elhelyezni. Az újoncok szé­pen sorba állnak, várják a borbélyt a nullásgéppel, mind­egyiknek az arcára van írva, hogy pontosan tudják, hova jöttek. Tudják, hogy Parris Islanden a brutalitás, az elret­tentő szigor és az elöljárók kö­nyörtelensége nem véletlen és nem is átmeneti jelenség: hoz­zátartozik a táj képéhez. A tengerészgyalogosok az első vonalakban harcolnak, és ehhez képest alakul sorsuk is ... Januári adatok szerint a 75 000 főt számláló egység­nek Vietnamban eddig 6000 halottja és 37 000 sebesültje van. Ugyanakkor a szárazföldi hadsereg 300 000 katonája kö­zül 9100 esett el. Ormond R. Simpson tábor­nok 30 év óta vezeti ezt az egységet. — A legtöbb fiatal, aki idejön, életében először ta­lálja magát szemben komoly, kemény feladattal, amely min­den erejét igénybe veszi — magyarázta az újságíróknak. — Ezenfelül az a célunk, hogy katonáink büszkék legyenek arra, hogy tengerészgyalogo­sok lesznek. — A vietnami keserves ta­pasztalatok erősen hatottak kiképzési programunkra — folytatta a tábornok. — Hogy csak egy tényt említsek: ma 8 hét alatt kell megtanulniuk az embereknek azt, amit három évvel ezelőtt 13 hét alatt kel­lett megtanulniuk... Itt, Par­ris Islandon csak a jó tenge­részgyalogos testi és erkölcsi tulajdonságait akarjuk kifej­leszteni. Itt még nem ismeri meg azokat a csapdákat, ak­namezőket, géppuskafészke­ket, lövészárkokat és rejtett alagutakat, amelyekkel Viet­namban találkozik. Ha valaki látni akarja, milyen hatást tett kiképzésünkre a vietnami hadviselés, menjen át Észak- Karolinába, a lejeurne-i tá­borba. Az voltaképpen a mi felsőfokú tanfolyamunk... Erre a felsőfokú tanfolyam­ra készítik elő az embereket Parris Islandon. — A fiata­lokat mindenekelőtt és leg­főképpen — közölte a tábor­nok — brutálisan elszakítjuk saját múltjától, attól a kör­nyezettől, amelyben felnőtt, szokásaitól is, amelyek az őt körülvevő társadalomban fej­lődtek ki. A sziget ideális hely ennek a célnak a megvalósítására. Területének ötezer hektárnyi része csupa mocsár, a hozzá tartozó szúnyog- és kígyótö- megekkél. A klíma is kelle­metlen. Nyáron a hőmérséklet szinte mindig a 40 fok fölött van. Az év többi szakában változó: gyakran egyik napról a másikra 20 fokos hőmérsék­let-különbségek vannak. Az újonc abban a pillanat­ban kapja meg az első sokkot, amikor a szigetre teszi a lá­bát. Utána bekerül a kiképző­gépbe és reggel 4 óra 55 perc­től este 21 óráig folyik az új- jáformálása... Mikor meg­kérdezik, hogy voltaképpen milyen technikával ölik meg az újoncokban a régi embert, a sziget lakói hirtelen haboz­ni kezdenek, majd — ugyan­csak hirtelen — kimondják McKeon és Ribon Creek ne­vét. McKeon az a „drill instruk­tor”, aki körülbelül 10 évvel ezelőtt, az éjszaka kellős kö­zepén kiugrasztotta száza­dának újoncait ágyukból és átgázolt velük a Ribbon fo­lyón. Ott, ahol a folyó sodra a legerősebb, szinte mind­egyik újoncot pánik fogta el és heten a vízbe fulladtak. A közvélemény és a kongresz- szus fölháborodása olyan erős volt, hogy néhány hónapig úgy látszott, hogy a tenge­részgyalogos hadtest pálya­futásának befellegzett. Nem McKeon volt az egyet­len kiképző, aki éjszakai gya­korlatra vitte újoncait a mo­csarakba, a vízesések sod­rába, vagy a folyókba — írja a továbbiakban a L’Espresso. — Néhány kollégája még azt is megcsinálta, hogy rendkí­vüli kiképzés alkalmával zsá­kot húzott az újoncok fejére, hogy ne lássák! merre men­nek. A kiképzők és a tisz­tek kézikönyve elképesztő ki­képzési „technikáról”, szinte eszeveszett és ma már hiva­talosan is betiltott módsze­rekről beszél: szívjon el a tengerészgyalogos egy teljes szivart bekötött zsákkal a fe­jén; rágjon meg egy jó ma­réknyi papírt és nyelje le három perc alatt; mártózzék meg ruhástul először jeges, aztán for{ő vízben, aztán borotválkozzék meg szappan és víz nélkül. Húsz-harminc kilométert kellett futva megtennie — közbeiktatott kisebb pihe­nőkkel — az újoncnak, há­tán homokkal telt hátizsák. De megtörtént az is, hogy a „drill instructor” hirtelen filmrendezővé változott és egy keresztrefeszítési jelene­tet rendezett, amelynek során felfeszítettek egy tengerész- gyalogost, részint, hogy a többiekből kiöljön minden­féle „együttérzést”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom