Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

1969. MÁJUS 31., SZOMBAT fis? HEGYEI kúriát* 3 T*ttliiiha <és ifjúság Az égi tüneménytől a demokratizmusig — Nincs abban a gyufásdo- bozban más csak politika? Kivágom az ablakon a hét tranzisztorával együtt... zárd már el, vagy fűcsomónak né­zel, hogy híreket bömböltetsz a fülembe? — formed rá ba­rátnőjére egy kékköpenyes lány. Dunakeszinél szálltak fel a vonatra, a fülkében csak mi hárman utazunk. — Hülye vagy? Utána tánc­zene lesz rögtön ... Megkérdezem és elmond­ják, hogy ipari tanulók — az­tán azt is megkérdezem, hogy véleményük szerint mi a politika? r l,'Földieknek látszó égi tü­nemény” — foglalhatnám ösz- sze Csokonai egészen más al­kalomból írt verse egyik sorá­val mondandójukból leszűrt tapasztalataimat, ök KISZ- tagok — náluk is mindenki az — hét végén kirándulást szerviznek Szentendrére, ott nézelődnek, napoznak a Du- na-partom, estefelé meg bizto­san elmennek táncolni. Hogy egy kicsit az égből a föld felé közelítsem a politika fogal­g t — megemlítem, hogy standban új ipari tanuló vény született. Erről hal­ak már, de pontosan nem (tudják, hogy mi benne az új fés miért született — nekik eddig se volt rossz nem ta­pasztalják, hogy mindennap­jaik most hirtelen javultak volna. Hát igen, a jót nehéz még jobbá tenni. Tehát meg­elégedettek, nem kell küzde­niük semmiért? Bizony kel­lenne a jobb jegyekért — meg E iért is —, ja talán meg ért. hogy klassz munkahe- . ;t fogjanak ki, megfelelően Skeressenek. Azt nagyjából tud­ták, hogy mennyi lesz a kez- fdő órabérük — no jó, akkor «mi a véleményük a kezdő jjszakmunkások bérezéséről? A ■politikát a bér mellé már «hozzá sem mondom, de ennek ellenére sincs véleményük — pedig néhány hónap múlva a bőrükön tapasztalják majd. 'Megvonják a vállukat — rit­mikusan a már régóta böm­bölő tánczenére — „majd in­tézkedik a vezetőség, meg az 'állam, hát munkáshatalom van, nem?” — válaszolják. Valóban, jó hatalomra bíz­nák magukat ezek a munkás- lányok. Elődeik kiharcolták 'és megteremtették számukra, ők meg úsznak benne, mint a Vitorlás a tengeren, amikor jó es erős szelet kap —, de ha elállt a szél, talán ítéletnapig ott rostokolnának megreked­ve a víz közepén? Persze, vannak ebben az országban szép számmal olyan fiatalok, akik szélcsendben is partra segítenék a vitorlást. Vácott a főtéren néhány ha­zafelé igyekvő középiskolással találkoztam, és azért szólítot­tam meg éppen azt a két far- memadrágos fiatalembert, mert ezt hallottam? — Es vitatkozunk is? — Semmi mást nem csi­nálunk öregem, csak vitat­kozunk, a protokoll szöveget most kihagyjuk. Miről vitatkoznak? — kérdeztem, miután meg­tudtam, hogy a ’ délutáni KISZ-taggyülésről esett szó, 1 amelynek témája: hogyan él egy mai fiatal? ök ketten például úgy él­nek, hogy bírálnak mindent és mindenkit. Reggelenként a „Reggeli krónikára” tornáz­nak és azzal esnek be az osz­tályba: na, tudjátok, miért mondott le De Gaulle? — vagy hányadik repülőgépet lőtték le Észak-Vietnaim fe­lett? — és akik mindezt nem tudják, azok egyből meg­kapják tőlük a bírálatot bi­zonyos fölény és lekezelés formájában. Szerintük a KISZ-tagokat legalább három kategóriára kellene felosztani: azokra, akik tudják, hogy a KISZ politikai szervezet és nem klubdélutánokat szervező hivatal, azokra, akik mindezt sejtik és azokra, akik azt hi­szik, hogy a KISZ — Központ az Ifjúság Szórakoztatásáért — ez utóbbiakat ki kellene zár­ni. Akkor lehetne az ifjúsági szervezet — véleményük sze­rint — a fiatalság tekintélyes véleményformálója, szigorú bírája és követendő példaké­pe. Szenvedély kellene és tá­jékozottság, a fásultság és az önmagát ismétlés helyett. E két utóbbi bizony gyakori visszahúzó erő. Tehát egy mai fiatal legyen szenvedélyes és tájékozott. Miért, önmagáért? — kérdez­tem. Talán nincs miért? — dobták vissza a labdát — hi­szen az új gazdasági mecha­nizmus nem ezt a két tulaj­donságot követeli többek közt? És megnyugtattak: van­nak jó egynéhányam, akik úgy gondolják — azután is, miután kiléptek az iskola kapuján. Akikkel visszafelé utazom a vonaton, már beléptek az „életbe” — fiatal értelmisé­gieknek látszanak, bridzsez- nek, napról napra így ütik agyon az időt — kijárnak Pestről a környékre dolgozni. Utazás közben így élnek tár­sadalmi életet és vajon ho­gyan vélekednek a közéletről? Felfedeztem régi ismerő­sömet, végzett fogorvosnő, egy Pest környéki faluban rendel. — Megszoktad már a közsé­get, beilleszkedtél? — Nagyon kedvesek az em­berek, rengeteg a munka — felel, közben kezében a kár­tya és licitál. Közélet? Inkább arról írjak — mondja —, hogy megkapta a vadonatúj orvosházat, de rossz benne a boyler, a víz­vezetékek meg teljesen hasz­nálhatatlanok. Ha így dol­goznak manapság, akkor mi­lyen legyen a közélet. Külön­ben nem mondja, jól keres, megkapta az útlevelét Pá­rizsba. De hogy is értem ezt a közéletet, úgy hogy társa­ság, mert ez utóbbi nincs, ő még férjet sem talál ma­gának. Ha meg úgy gondo­lom a közéletet, mint vala­mifajta politikai közeget, ak­kor mást kérdezzek, ő ebben nem tájékozott. Ö ideológiát tanult az egyetemen, de a gya­korlatban minden másképp van, mindenki csak a saját érdekét nézi, nem törődnek egymással az emberek. — Legfeljebb te nem tö­A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az alábbi árukat kínálja eladásra: 50x50x4 szögvas hidegen alakított 35x35x2,5/6 szögvas hidegen alakított 40x40x2,5/6 szögvas hidegen alakított 38x2/6 csőszelvény hidegen alakított 60x60x6 éles sarkú szögvas 63x63x6 éles sarkú szögvas 51x3x6 kör csöszelvény 25x2x6 cső idomacél 63x3x6 cső idomacél 2. S2 IPARCIKKBOLT PIAC, VÁC ügyintéző: Édelmann György. Tel.: Vác, 247. rődsz mással — szólal meg az egyik bridzsező fiatal mér­nök. — Szerintem az a leg­fontosabb a közéletben, hogy megszüntessük a tudathasa­dást. Tudathasadás? A mérnök szerint, akik ebben szenved­nek, azok azt várják az élet­től — nagy betűvel —, hogy olyan legyen, mint ahogy az iskolában megtanulták. Vagy tanuljuk másképp, vagy nye­segessük az „élet” vadhaj­tásait — akkor megszűnik az egyes embereknél fellel­hető „tudathasadás”. Keve­sebb agyoncsépelt szólamot kellene tanulni és hangoztat­ni, ezek úgysem érvényesül­nek az életben, csak a kez­deményező készség és a tu­dományos megalapozottság. Persze ne higgyem, hogy ő mindent szólamnak tart — például a közélet régóta han­goztatott demokratizálódását, amely az utóbbi időben egy­re erőteljesebben igazolódik. — Mert azelőtt ki merte volna nyilatkozni egy újság­írónak, hogy őt nem érdekli a közélet csak a kereset — és ránéz a fogorvosnőre — így legalább tudjuk, hogy kit rekesszünk ki a demokratiz­musból ... Berkovits György Tanfolyamok Az elmúlt évben a párton- kívüliek oktatásával falun a Hazafias Népfrontot bízták meg. A szentendrei járásban a pártbizottsággal egyetértésben hat előadásból álló tanfolya­mot indítottak a termelőszövet- vkezetek és szakcsoportok tag­ijai részére. Sikeres volt a sorozat Szentendrén, míg Dunabog- dányban már voltak szervezé­si döccenők. Nem dicseked­hetnek eredményeikkel túlsá­gosan a pomáziak, viszont Szigetmonostor, Pócsmegyer, Tahitótfalu és Kisoroszi tan­folyamai eredményesek vol­tak. A járásból több mint 1600-an vettek részt az okta­táson. Megnövekedett felelősséggel Újjáválasztják a szakmaközi bizottságok vezetőségét Külön-külön megkérdeztem tíz embert, tudja-e. mi a fel­adatuk a szakmaközi bizott­ságoknak? Hét töredelmesen bevallotta, sose hallott róluk, kettő úgy vélte, hogy valami­lyen gazdasági tanácsadó tes­tületek, s csupán egy adott némiképp elfogadható felele­tet. A kérdést végül, tizenegyed­szer, Bató Istvánnak, a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csa előadójának tettem fel. — A szakmaközi bizottságok — magyarázta — a községeit, vidéki városok alapszerveze­tekhez nem tartozó szervezett dolgozóit egyesítik, a tsz-ek alkalmazottait, a bedolgozó­kat, a kisipari és magánalkal­mazottakat, a nyugdíjasokat. Működésükkel a gazdaságpoli­tikai célok megvalósítását, az anyagi, szociális és kultu­rális felemelkedést segítik. A helyi pártszervezetekkel, a ta­nácsokkal, társadalmi és tö­megszervezetekkel együttmű­ködve. részt vesznek a köz­ségfejlesztésben, a helyi poli­tika kialakításában, a közvé­lemény formálásában. Kiegé­szítik tehát az üzemek szak- szervezeti munkáját. Hogyan fest mindez a gya­korlatban? Fodor Vilmos CÖcsa): — Községünkben körülbelül 300 szakszervezeti tagot irányít a szakmaközi bizottság. Ne­gyedévenként tart taggyűlést. A Vörös Csillag Traktorgyár­ba bejáróknak például lehető­vé tette, hogy helyben hallgat­hassanak filmvetítéssel egybe­kötött, világnézeti, üzemgaz­dasági és egészségügyi témák­kal foglalkozó, ismeretterjesz­tő előadásokat Az előadókat a gyár küldi. A nyugdíjasoknak külön előadássorozatról gon­doskodott A tanácsüléseken, mint tanácstag, én képvise­lem a szakmaközi bizottságot Az állandó bizottságokban :s ott vannak delegáltjai. Heten­ként egy nap ingyenes jogi tanácsadással igazítja el a hozzá fordulókat Az egyik bolti dolgozó szabadságkérel­mét elutasították, a tőzegtele­pen egy terhes asszony ismé­telt kérésére sem kapott könnyebb beosztást A szak­maközi bizottság mindkét ügy­ben sikeresen kelt a panaszos védelmére. A betegeket rend­szeresen meglátogatja, virág­gal, édességgel kedveskedik nekik. Tompos Antal (Szigetújfa­lu): — Egy 57 éves kemence­építő, betegségére hivatkozva, méltányossági alapon, pótked­vezménnyel kérte nyugdíjaz­tatását A szakmaközi bizott­ság melléje állt Mozi, kultúr- ház nincs a községben. A szakmaközi bizottság helyisé­get szerzett a vendéglátó- ipartól, kitataroztatta, beren­dezte, még magnetofont is szerzett A tagság már szóra­kozhat. Egyben ez a helyiség lett a sportkörnek is az ottho­na. Kübinszky Tibor (Dunaha­raszti): — A szakmaközi bi­zottság a párthelyiségben kiál­lításokat rendez, részt vesz az ünnepségek megszervezésében, társadalmi munkára mozgósít, együttműködik a művelődési házzal, napi- és hetilapokra fizet elő, hogy a tagság ingyen jusson olvasnivalóhoz, férfi kísérőt ad azoknak a tanár­nőknek a védelmére, akik ré­szeges szülőket keresnek fel, mint családlátogatók. Torma Pál, (Üllő): — Rend­szeresen ellenőrzi a boltokat, a bölcsődét, az iskolát, véle­ményt mond. amikor tanácsi segély odaítéléséről kell dön­teni, a nyugdíjasoknak szak- szervezeti bélyeget biztosít, így egykori munkahelyükkel szükségtelen levelezniük. Németh László (Tápiószele): — A kereskedelem társadalmi ellenőrzését a nagykátai járás egész területén a szelei szak­maközi bizottság látja el. Szín­játszó csoportja forró sikere­ket arat Nemrég hívta életre a József Attila ifjúsági klu­bot A Budapesti Konzerv­gyárral, minthogy vagy száz községbeli ott dolgozik, eleven a kapcsolata, intézi hogy a gyáriak Szelére, a szeleiek a gyárba nak. csoportosan látogassa­» A felszabadulás után ala­kultak meg az első ál lande bizottságok, de abban az idő­ben valamiféle munkaközvetí­tő hivatali szerepet töltöttek be csupán. Az ötvenes évek elején, akkori formájukban immár szükségtelenné váltra, feloszlottak és más jelleggel, csak 1961-ben születtek újjá. Vezetőséget megy esze rte ezekben a hetekben választa­nak ismét. Hatvanhat bizo­nyult életképesnek, 94 köz­ségben, egyrészt igény és ér­deklődés másrészt tisztségvise­lésre alkalmas emberek hiá­nya miatt, befejezi működé­sét. Ahol a tanács vezetői felis­merték a benne rejlő lehető­ségeket mint például Cegléd- bercelen, Galgagyörkön, Vác- hartyánban Tápiószelén vagy Diósdon, jelentős, tekintélye« szervezet máris. Áhol mellőzik, mint Érden, Verőcén vagy Solymáron, nehézségekkel küzd, sorvadozik, elégedetlen az eredményeivel. Az elmúlt nyolc év munká­ját mérlegre tevő beszámolók, melyek a vezetőségválasztó küldöttgyűléseken elhangza­nak, sok sikerről adnak hírt, például a megyében 40 mun­kásklub létesült és 13 nyugdí- jasosoport alakult meg, de ar­ra is figyelmeztetnek, hogy az állandó bizottságok közül ko- rántsincs minden rendben. Az irányukban megnyilvánuló közönyről már fentebb esett szó, de sok helyen a tagság is közönyös, főként csak a nyug­díjasok érdeklődésére számít­hat nem egy szakmaközi bi­zottság. Polgár István KÖZVETLENÜL A GYÁRTÓL... Van már drótfonat RAVILL-bizomány Egyéni és szövetkezeti érdek kapcsolata Az alsónémedi fogyasztási szövetkezet a keresettebb áru­cikkeket közvetlenül a terme­lő vállalatoktól szerzi be. A Dunai Vasmű, az Ózdi Kohá­szati Művek, az Országos Gu­miipari Vállalat kötött ilyen szerződést a kölcsönös elő­nyök alapján a szövetkezettel. Ily módon sikerült pél­dául megszüntetni a drót­fonat hiányt. Az idén tovább építik ezt a kapcsolatot. Az ócsai, vala­mint a kiskunlacházi fogyasz­tási szövetkezettel összefogva, a három fmsz együttesen, kö­zös rendeléssel szerzi be az árut. Űjabb formát is kipróbál­nak az alsónémediek: megál­lapodtak a RAVILL Nagyke­reskedelmi Vállalattal a nagy értékű villamossági cikkek bizományi árusítására. A dolgozók bérezését is jobban igazítják a kollek­tív érdekekhez. Már a múlt évben feloldották a korlátozást, miszerint a for­galom utáni jutalékkal együtt az összkereset nem haladhat­ja meg az alapbér 200 száza­lékát. A felső határt 300 szá­zalékra emelték. Most az anyagi ösztönzést kiterjesztik az árukészlettel való gazdál­kodásra is. Kút készül Az alföldi vidéken jobban ki van szolgáltatva a természet és a ter­mést váró ember az időjárásnak. A legősibb ellenség a szárazság. A nagy állami öntözőrend­szerek mellett már a kis háztájikon is egyre több kutat ké­szítenek a zöldfélék locsolására. Kútfúrókat láttunk Cegléd előtt a műút mellett is. (Foto: Urban) Százalék — Ebbe bele lehet őrülni — panaszolta rezignálton Csemcsegi Elemér és úgy ej­tette ki kezéből az újságot, mint a meglőtt párduc a fogai közül a zsákmányát. — Me­gint statisztika. Statisztika itt, statisztika ott, statisztilM min­denütt ... Kész őrület. Ev vé­gén és év elején minden új­ság, minden ember statisztikát csinál, öregem, én már fejből tudom, hogy az elmúlt eszten­dőben 72 456 házasságot kötöt­tek Nyamnyam földön, 17 szá­zalékkal többet, mint az azt megelőző esztendőben... — Csodálatos — rebegtem elismerően, hogy hátha leg­alább ezzel megvigasztalom Csemcsegi Elemért... — Semmi csodálatos nincs ebben, mert azt is tudom, hogy viszont a válások száma 19 százalékkal emelkedett... S azt is tudom, hogy hány ton­na halat fogott Peru és az hány százaléka a világ összes olajoshal-fogyasztásának, amely viszont 9 százalékkal meghaladta a megelőző évit, mely pedig 11 százalékkal volt magasabb a még azt is meg­előző évinél. Tudom, öregem, a statisztikából tudom, meny­nyi rum és konyak és mennyi antetil fogyott, hogy hány olyan gyerek született, akinek nincs apja és hány olyan gye­rek item született meg. akinek van apja és hogy ez hány szá­zaléka a megelőző évinek, hány százaléka a világátlag­nak, meg minden. — ' Zseniális ember vagy, Csemcsegi, zseniális — hajtot­tam fejet e statisztikai agy- tröszt előtt, de leintett: — Semmi zsenialitás nincs ebben, csak figyelni kell a je­lentéseket, újságokat, az embe­reket, itt mindenki számol, százalékot, átlagol, összevet, bele lehet őrülni ebbe. Ha le­fekszem, tudom, hogy három százalékkal több lepedőn fek­szem, mint tavaly, amely mennyiség elegendő lenne ah­hoz, hogy betakarja egész Luxemburgot, ha felkelek, tu­dom, hogy olyan szőnyegre lé­pek, amelyből kilenc száza­lékkal többet exportálunk az idén, mint tavalyelőtt... Hát így... — Képzeld d, őr egem — for­dult hozzám teljesen megtört arccal — a rengeteg statisztiká­tól, amelyet hivatalos szervek és egyének gyártanak, képzeld el, hogy végül is nem voltam rest és statisztikát csináltam, hogy mennyivel több a statisz­tika az idén a világ lapjaiban, az emberek magánéletében ... Meg fogsz bökkenni, kérlek ... 11 százalékkal. Ez a mennyi­ség papírra kivetítve annyival több helyen fér el, hogy Bal- mazújpuszta és Csemőd között végig papírral lehetne kikö­vezni az utat, a betűk meny- nyiségéből pedig 23 százalék­kal több ... .. .még hallottam. amint újabb százalékokat sorol fel, de a végeredményt már nem hallottam. Újabban menekülés közben kissé rosszul hallok! Gyurkó Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom