Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-21 / 114. szám
1969. MÁJUS 21., SZERDA t*L!> i MEGYEI 'c/Cúiap .1 Dánia után Európában a második Nógrádiak építik Vácott a siketnémák kisegítő iskoláját Különös kontraszt Vácott a Csikós József utcában: a Nagy '?éter alapítványból emelt siOíen kétszáz közül Tíz esztendő alatt 20 évet fiatalodott a dánszentmiklósi Micsurin Tsz. ötvenötről harmincöt esztendőre csökkent a tagok átlagéletkora. Minthogy megtalálják a számításukat, valamennyien helyben, a Jó- nevű gazdaságban dolgoznak a fiatalok. Közülük — a 200 fiú és leány, illetve asszony közül mulatunk öt KISZ-ta- got. Főző Józsefné Boskó Irén Forczek Ferenc ketnéma foglalkoztató több évtizedes-, szürke falú épülete mellett piros téglás, új falak törnek fölfelé. A dán példa után Európában másodikként Vácott építik fel a siketnémák kisegítő iskoláját. Célja: a főtéri anyaintézetből és az ország rokonisko- láiból itt tanítják majd azokat a siketnéma gyermekeket, akik testi fogyatékosságuk mellett értelmileg -Is visszamaradtak. Az állam 14 és fél millió forintot biztosított az iskola építésére, berendezésére. A terv szerint felszabadulásunk 25. évfordulóján adják át rendeltetésének. A száz férőhelyes intézmény kivitelezője a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Verebély József, az építés vezetője. Bokor Ernő művezető és Katona Endre technikus irányítja á munkát. Hol tart az építkezés 1969. májusának a közepén? A kezdést némileg késleltette a telekprobléma. A szomszédos Táncsics Mihály Mezőgazda- sági Technikum ugyanis mellettük építkezik, így az U-ala- kú épülettömb elhelyezését módosítani kellett. A Szentendrei Betonárugyár is késlekedett az építőelemek szállításával, de a gondok elhárítása után megkezdődhetett az alapozás. , Tizenöt—húsz ember dolgozik a kétemeletes tanulóotthon és az egyemeletes tánsépület alapozásán. Menet közben megrendelő és kivitelező megegyezett egy praktikus megoldásban: ha elkészül a kisegítő Iskola, a most befejezéshez közeledő felvonulási épületet is átveszik, és a régi, megviselt helyiségekben levő tanműhelyt ide telepítik. Angyal József, a siketnéma intézet igazgatója — akinek oroszlánrésze van e nemes gondolat megvalósításában — elismeréssel nyilatkozott a Nógrád megyei Építőipari Vállalat munkájáról. Ha nem jön közbe valami — előre nem látott — akadály, a kisegítő iskola felavatása egyik kiemelkedő eseménye lesz a negyedszázados évforduló gazdag ünnepségsorozatának. (papp) r— A kontónerizáció hazai fejlesztéséről konferencia kezdődik ma, melyen többek között korreferátumot tart Körmendi Ágoston, a Csepel Autógyár kutatólaboratóriumának vezetője is. INGYENES ÜDÜLÉS Üjabb harminc tsz-gazda indul ingyenes üdülésre a Pest megyei Biztosítási — önsegélyező Csoport költségén. A csütörtökön reggel utazók Debrecenbe mennek, hogy az ottani tsz-nyaraióban tíz napot eltöltsenek. Az idén eddig százötvenen élvezhettek ily módon ingyenes pihenőt az ország legszebb pontjain; többek között Harkány fürdőn, Hévizén és a pécsi hegyekben. SÁROSPATAK Az ágyúdomb ezüstpénzei A sárospataki Rákóczi-vár helyreállításával egyidőben régészeti kutatásokat is folytatnak. A több mint egy hete tartó ásatás máris eredménnyel járt és az eddig feltételezett történeti adatok helyességét az ott talált leletek is alátámasztják. Az ágyu- do-mb alól ugyanis előbukkant a Perényi-Jéle földsánc, amelyet hajdan több cölöpsor erősített meg. A kitermelt földben megtalálták Zápolya János erdélyi fejedelem és Zsigm-ond lengyel király ezüstpénzeit, amelyek az 1530-as 1540-es évekből származnak. Kié a háztáji gazdaságok haszna? Kedvezmények, jelentkezők nélkül Csökken az állatállomány Tapasztalatok a szen járásban .. Az már évekkel ezelőtt kiderült, hogy e kiegészítő kisüzemi termelés nem rövid, átmeneti időre szóló intézménye szocialista mezőgazdaságunknak ... az egész termelőszövetkezeti szektor — a közös és a háztáji együtt — a mezőgazdaság bruttó termeléséből 69 százalékkal részesedik, amiből 46 százalék jut a közös és 23 százalék a háztáji termelésre, , a növénytermelés 15, az állattenyésztés 33 százalékát a háztájik adták... a tsz-tagok jövedelmének csaknem fele (1967-ben 49,4 százaléka) származik a háztáji gazdaságokból ... egyfelől maximálisan elő kell mozdítanunk a nagyüzemi termelés bővítését, másfelől — bizonyos ágazatokban pedig a háztáji termelés fejlesztését ...” így írt a Népszabadság 1969. április 25-i számában „A háztáji gazdaságok jövője” című cikkében Erdei Ferenc. És most a teljesség igénye nélkül nézzük meg a háztáji gazdálkodás néhány problémáját a szentendrei járásban. Elöljáróban említsük meg, hogy kormányzatunk a háztáji gazdaságok termelésfejlesztése érdekében. az elmúlt években több rendeletet hozott, s több kedvezményt helyezett kilátásba. Hogyan éltek ezzel a lehetőséggel a szentendrei járásban? . A kérdésre Malusek Gyulánk, a járási tanács mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetője válaszolt: „...A MÉM és a PM. 11/1968-as rendelete kimondja: ... a háztáji kisegítő és egyéni gazdaságok a tehénállomány szinten tartása, illetve fejlesztése érdekében az Állatforgalmi Vállalatoktól és a Húsipari Tröszttől adás-vételi szerződéssel üszőnként 5000 forintos árkedvezménynyel vásárolhatnak vemhes üszőt. Sajnos, pontos adatot nem tudok mondani, de a pénzügyi osztály nyilvántartása szerint nagyon kevesen vették igénybe ezt a kedvezményt.” — Milyen egyéb rendelet kedvez a háztáji gazdaságok tulajdonosainak? Kiss Irnréné a pénzügyi oszKisfarcsai csiszolók Szavak, visszhang nélkül „A problémákat, sajnos, nem mindig elég egyszer megoldani, még ki is újulnak a betegségek, mert visszásságokra, önkényeskedésekre, felelőtlenségekre hajlamos emberek vannak és lesznek is jó sokáig. Mindezt a mozgalom jövője miatt is mondom, mert azt gondolom, hogy a szocialista brigádmozgalom, ahogy eddig is. ugyanúgy a jövőben is csak munkában, harcban erősödhet és fejlődhet.” (Kádár János a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozásán.) Lakodalmas zenebona, sétáló párok, sötét és hőség — szombat este a kistarcsai főutcán. Bekukkantok egy ablakon: táskát varrnak az asszonyok. Családias kis üzem. Beljebb kerülök, a „táskások” művezetője kalauzol. Két műszakban 240-en dolgoznak itt a vegyes és divatcikk vállalat telepén. Az asszonyok panaszkodnak, nagy a hajtás, vasárnap is bent voltak, túlóráztak. „Szabad szombat vagy szabad vasárnap? Lehet választant” Keserű vicc a 44 órás munkahét bevezetése előtt. Átmegyünk az udvaron. Csiszolóüzem. Fészer, tele fekete porral. Az emberek fején papírcsákó. Megnyergelték a székeket, viaskodnak a koronggal. Fényesednek, csiszolódnak a kis női táskák fémkeretei. Utána jön a nikkelezés. — Nagy itt a piszok, mi?! — Elszívó nincs? — adom vissza a kérdést. — Kipróbáltak itt mindent, Veszteg János (Foto: Gábor) KERESSE a Vecsés és Környéke Háziipari Szövetkezet termékeit: az őszi Vásáron és a megyei bemutatókon díjat nyert hímzett női és gyermekfehérneműt (exportfazonban) csecsemőkelengyét, hímzett ágyneműt ÚJ TERMÉKEINK TAVASZRA: bakfis- és leánykaruhák, szoknyák és hímzett blúzok, bébiruhák, napozók, köténykék, divatos camping-garnitúrák modern fazonú változatokban és színekben. Vecsés és Környéke Háziipari Szövetkezet VECSÉS. Bajcsy-Zsilinszky út 62 de egy se vált be. Különben is, megszűnik itt a csiszolás, más telepre helyezik át De senki se tudja, mikor? — Kereset? — Nem panaszkodhatunk. Átlag 3500. Máshol van a baj... Félbehagyják a munkát, rágyújtanak, körülülnek. Kéretlenül jön a szó: — Három éve hatan összefogtunk, megalakítottuk a szocialista brigádot. Először 500 forintot kaptunk, most másodjára csak 300-at. Nem is a pénzért szól az ember, a megbecsülésért ... mert félhavi fizetés járna a szocialista címmel — úgy tudjuk. De itt a szakszervezet semmit se’ ér... — És az üdülés? — szól a művezető. — Ugyan már! Hova menjünk most üdülni, ha nincs szabadság? Januárban nem volt munka, ki kellett venni 6—7 napot. Most meg visszaküldjük az üdülőjegyet. Hosszú vita a művezetővel — aki a táskások művezetője. Aztán a Lázár-ügy. Brigádtag, összedőlt a háza a tavaszon. Két gyerekkel maradt fedél nélkül. Az OTP-től kapott 26 ezer forint gyorssegélyt, azaz hitelt. — De képzelheti, ebből nem lehet felépíteni. A brigád most egész nap ott betonozott, megcsináltuk az alapot. Vida Sanyi egész héten a háznál dolgozott, úgy kiborult, hogy már nem bír a lábán állni. Mára szabadságot kellett kivennie. Kérte a brigád, hogy ne jöjjünk be ma, egy hét alatt megcsináljuk, ami így elmarad. Darabbérben vagyunk. De nem! Most egybedolgozzuk a két éjszakát... Este 8-tól éjjel háromig tart a műszak. Fáradtak, rosszkedvűek. Kemény az arcuk, véres a szemük. Röpülnek a szavak, mint a cserebogarak a lámpa körül. Néha nekikoppannak. — A tervet mindig teljesítettült, De nem felfele megyünk, hanem leféíe7 a2®§ffs- meréssel, mindennel. — Ezt miért nem a termelési értekezleten mondjátok el? — így a művezető. — Mit érsz vele?! Mire eljut a hír a vezetőkhöz, mindent pontosan az ellenkezőjére fordítanak. — Nemcsak az... A múltkor kint volt a párttitkár, jegyzetelt, örült, hogy őszintén elmondunk mindent, azt mondta, elintézi. Azóta semmi. Pedig nem nagy dolgokról van szó ... ide kértünk egy függönyt, hogy ne jöjjön a hátunkra a hideg ... semmi védőitalt nem kapunk, ebben a nagy porban legalább kettőnknek kéne egy üveg szóda... két hónapja nem kapunk mosdószert... tavaly decemberben is így úszott el... — Ezek nem a vezetőségre tartoznak. A bizalminak kell szólni — veti közbe a művezető. — Annak?! — Ti választottátok. — Azt se tudtuk, mikor lesz a választás. Vita. Kiderül, a bizalmi meós, nem érzékeli az itteni bajokat. A 16 csiszolónak külön bizalmi kellene. De nem szeretnek már szólni: „Én már sokszor megégettem a számat.” A május elsejei ünnepségre, jutalomátadásra, „elfelejtették” kihozni a szocialista brigádok pénzjutalmát. Csak másnap kapták meg. Miért az kapta a kiváló dolgozó kitüntetést, aki kapta? Vita, vita. Perlekednek a művezetővel. — Mit tudunk csinálni? — Azt, hogy szóltok. — Szoktunk. Most is beszélünk, megnézheted, mi lesz belőle. Kemény szavak, ök nem válogatják a szót, nem szoktak rá. De ez csak stílus dolga. Fontosabb: az önbecsülés. Parasztgyerekek voltak, jó tíz éve makacs, önérzetes munkások. Jogaikat keresik. Paládi József tályról: „az előbb említett rendeletet 1969. II. 19-én kiegészítették azzal,' hogy nemcsak! vemhes üszőre vonatkozik, de aki elletési szerződést köt, igénybe veheti. Nagy jelentőségű a szőlők-gyümölcsösök telepítésére fordítható hitelkedvezmény is. Ha 5 holdas nagyságban táblásítanak, telepítenek, akkor erre az OTP — 5— 10 éves, kamatmentes hitelt nyújt. így lehetővé válik, hogy több tsz-tag összefogjon, kivágja öreg, rossz szőlőjét és újat telepítsen helyette. Később aztán a telepített szőlőt, vagy gyümölcsöst feloszthatják egymás között. A terület nagysága lehetővé teszi, hogy a gépi művelést ki tudják használni.” — Igénybe vették, vagy veszik a tsz-tagok ezt a kedvezményt? — Nem — válaszolja Matusekné. — Miért? A választ Kiss Imrémé adja meg, aki évekig a budakalászi 1 Egyetértésben volt főkönyvelő: „Félnek, hogy a telepítés után betagosítják a földterületet.” — Nagyon kedvező lehetősé« a tsz-tagok számára a termelőberendezések vásárlására szolgáló hitelakció. Kisgépeke!, kisebb öntözőberendezéseket, de takarmányt, terményeket is vásárolhatnak OTP hitelre a háztáji gazdaságok tulajdonosai. Felhívom telefonon a szentendrei OTP vezetőjét, aki szerint eddig mintegy 25—26 tsz- tag vette igénybe ezt a hitelt. Hogy miért ilyen kevesen, arra nem tudtak választ adni, de az kiderül egy járási tanács által folytatott vizsgálatból, ami t Dünabogdányban tartottak- 1969 április 1-én. Szó szerint idézem a jegyzőkönyvből: „... megállapítható, hogy a község háztáji állatállománya évről évre csökken... a té- nyésztőakció nem lett kellően ismertetve...” — A járásban évente mintegy 2—3 százalékkal csökken a háztáji szarvasmarha-állomány — mondja Matusek Gyulámé és ebben az akciók meg nem felelő propagálása, is szerepet játszik. A háztáji gazdaságok termelésnövelésének jó példáját láthattuk viszont a pócsmegyeri „Aranykalász” szakszövetkezetben, ahol a vásárolt baromfit kihelyezték a háztáji gazdaságokba és tápot, valamint takarmányt is kedvezményesen biztosítottak a tagoknak. A többi- szakszövetkezet is igyekszik tagjai állattartását könnyíteni, mert például a kukoricát, a burgonyát, de egyéb növényfélét is részesművelésre kiadnak, amiből megfelelő mennyiségű takarmányt nyerhetnek a szövetkezeti tagok. Ennek ellenére, és a nagyon kedvező hitelek, akciók ellenére is csökken a háztáji szarvasmarha-állomány, és kevesen veszik igénybe az állam által biztosított juttatásokat Miért? Erre kerestünk magyarázatot az egyik érintett tsz-ben, Dunabogdányban. — sz — d — (Folytatjuk) Budapest—Dubrovnik — 80 perc alatt Május 19-töl mindn hétfőn és csütörtökön újra közlekedik a MALÉV közvetlen légijárata Budapest és Dubrovnik között. Az 1969. évi nyári idényben ezen a vonalon is Tu—134-es gépek bonyolítják le a forgalmat. A repülési idő: 80 perc. Az egy hónapon belüli utazások esetében érvényes kedvezményes díjtétel mellett a menettérti út ára 1766 forint.
