Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
\ 1069. MÁJUS 18., VASÁRNAP TŰST MEGYEI K-Mú'lan Veszprém—Dánszentmiklós MÉRHETŐ A KENŐOLAJOK ÖREGEDÉSE Űj módszert dolgoztak ki a kenőolajak gazdaságos fel- használására a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet és az Autóközlekedési Tudományos Intézet munkatársai. Eljárásukkal pontosan mérhető az olaj elöregedése, megállapítható felhasználhatóságának ideje és így el lehet kerülni a költséges és felesleges túladagolást. A módszert a veszprémi és a dán- szentmiklósi állami gazdaságban próbálták ki. Az üzemi méretű tapasztalatok szerint alkalmazásával 25—30 százalékos kenőolaj-megtakarítás érhető el. Különös jelentősége van ennek a mezőgazdaságban, ahol évente 31 ezer tonna kenőolajat használnak fel. A kutatók számításai szerint ez évente 100 millió forint megtakarítást jelent az üzemeknek. KESZTHELY Hintán járó mérnökjelöltek Szombaton búcsúztak el a keszthelyi Agrártudományi Főiskola végzős hallgatói az iskolától és a tanári kartól. 103 mérnökjelölt 35 lovashin- tón járta végig Keszthely utcáit, megkoszorúzták Európa első mezőgazdasági főiskolája, a Georgikon emlékére elhelyezett márványtáblát, majd a városi színházteremben dr. Bélák Sándor rektor búcsúztatta az üzemi gyakorlatra induló fiatalokat. TANTEREMTŐL - A KÖRLETIG (6.) r „Kiskatonák” — a katonaságról A körletnek kettős jelentése van a hadseregben. Jelent egyrészt olyan, három helyiség, vagy más jellegzetes tereptárgy által meghatározott nagyobb területet, amely a csapatok széttagolt elhelyezésére szolgál, másrészt értendő e szó alatt a laktanya egy meghatározott része, hálókörlet, stb. Miután bavattuk az olvasót egy kis katonai tudományba, elmondjuk, hogy mi az utóbbi körletben jártunk egy híradó-alakulatnál. Elmúlt alkalommal egy parancsnok beszélt a katonaéletről. Most e témában kiskatonákat szólaltatunk meg. Bemutatom körletbeli interjúalanyainkat. Pusztai László 24 éves őrvezető, 16 hónapja katona, felsőfokú technikumot végzett, az Elektromoskészülékek és Mérőműszerek Gyárában dolgozott. Bállá Ferenc 21 éves honvéd, 9 hónapja katona, civilben műszerész, munkahelye a Dunakeszi Járműjavító. Kerekes Zoltán 21 éves honvéd, két hete katona, üzletbonyolító egy külkereskedelmi vállalatnál. — Kezdjük talán azzal a kérdéssel, ki mit hallott, tudott már bevonulása előtt a katonaságról? — En nem sokat, és amit hallottam; az sem volt túl vigasztaló — válaszol elsőként Bállá Ferenc. — Néhány barátommal kíváncsiak lettünk, mi igaz tulajdonképpen a kósza hírekből, ezért írtunk egy kérvényt, hogy vonultassanak be előbb. Különben is — gondoltuk — jobb minél hamarabb túlesni a katonaságon. Kilenc hónap után már elmondhatom, sokkal rosszabbnak gondoltam az egészet. — Az én bevonulásomat semmilyen honvédelmi oktatás nem előzte meg — teszi hozzá Pusztai László — így jómagam is keveset tudtam a katonaéletről. Hogy mit? Például, hogy békaugrásban kell WC-t mosni. Mosás ugyan van, mert mindenhol mi csinálunk rendet, de az ugrálás elmaradt. — Ifjú Gárda-parancsnok, MHSZ-összekötő voltam — mondja Kerekes Zoltán — módomban állt ismerkedni így a katonasággal, de a gyakorlat mégis más. Milyen? Két hét után egyelőre; azt érzem, hogy nehéz, fárasztó, össze kell magam szedni, hogy alkalmazkodni tudjak. — Nem lep meg, mindenki végigmegy az alkalmazkodás nehéz folyamatán — mondja Pusztai László. — Emlékszem, az első időkben olyan elfogó- dott voltam, hogy szinte meg se mertem szólalni. Szokatlan volt a korai felkelés, az állandó rendcsinálás, és hogy nemcsak mások osztják be az időmet, de ezt magamnak is meg kellett tanulnom. Aztán meg különböző típusú emberekkel kerültem össze, eleinte bizalmatlanok voltunk egymással. De itt gyorsan kialakulnak az új baráti társaságok, a közös élmények és főleg az állandó egymásrautaltság összekovácsolja az embereket. Bállá Ferenc: Igen, az első hónap nehéz, megerőltető. Amikor először megláttam az akadálypályát, azt mondtam: én ezen az életben nem1 jutok keresztül. Most? Nekivetem a : ''í5RK«Suk3 Üzem - uborkaszezonra zervgyár ” rekonstrukciója során új savanyító üzem épül a régi helyén. Ha az építkezés a továbbiakban is megfelelő ütemben halad, június közepén már az új üzemcsarnokban fogják készíteni az idei savanyúságokat, a ropogós uborkát. (Foto: Gárdos) A Szövetkezeti Javító Szolgálat BÁRMILYEN V Háztartási kisgép és villanymotor Ceglédi út 8. Híradástechnikai eszköz Személy- és tehergépkocsi Motorkerékpár és kerékpár GARANCIÁLIS ÉS AZON TÜLI JAVITASAT VALLALJA Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz Szolnoki út 1. Ceglédi út 8. Ceglédi út 6. Bé lyegdömping A filatelisták a jövő héten egész sor új bélyeggel gazdagodhatnak. A Posta az első önálló magyar bélyegsorozat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi bélyegkiállítás előhírnökeként „Budapest 71” elnevezéssel 5 plusz 2 forint névértékű bélyeget hoz forgalomba május 22-én. Ugyanezen a napon jelenik meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapításának 50. évfordulója emlékére, az Évfordulók—események 1969. bélyegsorozat újabb 1 forintos értéke. Ugyancsak 1 forintos, kisalakú bélyeget ad ki a Posta május 22-én. Az új forgalmi bélyeg a Budapest Szállót ábrázolja. Május 28-án újabb fest- mény-bélyegsorozat kerül kiadásra. A 40 és a 60 filléres, az 1 a 2, a 3, a 4 ás az 5 forintos bélyeg, valamint a 10 forintos bélyegblokk francia festőknek a Szépművészeti Múzeumban látható alkotásait ábrázolja. — Elhunyt Eckhardt Sándor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia tanszékének nyugalmazott professzora. Temetéséről később történik intézkedés. talpam a palánknak, hopp, és •már át is értem. Csak rutin kérdése. — Igaza van Ferinek —szól közbe Pusztai —, a civil életben úgy gondoltam, ha nem megy valami, hát nem megy, minek erőltessem. Itt viszont muszáj megoldani a kitűzött feladatokat, és eközben szinte észrevétlenül „kitolódik” a teljesítőképesség határa, annyira, hogy az ember saját magán is meglepődik... — Én meg lassan látom tü- nedezni civil lezserségemet — ez Kerekes Zoltán önvallomása. — A laktanyában minden előre kiszámított rend szerint történik, a tanulás, a gyakorlati munka éppúgy, mint az éjjeli riadó vagy a menetelés. Azoknak, akik utánunk jönnek, csak azt üzenhetem: először, másodszor és harmadszor is tanuljanak meg alkalmazkodni a fegyelemhez. Bállá Ferenc: — Nemrég újoncok jöttek a laktanyába, köztük néhányan jó hosszú hajjal és még nagyobb hanggal. Vagány szöveg meg nagyképűség. Nem érdemes. — Hogyan sikerült az őrvezetőséget elérni? — Jó tanulmányi és gyakorlati eredmény a harckiképzésben — mondja Pusztai. — Nem nagy titok. Aki jól „hajt”, a laktanyában is előrelép. A két év alatt, a leszerelésig, lehetek szakaszvezető vagy őrmester. A kiképzés első nyolc hónapja talán abból a szempontból könnyebb — ha lehet egyáltalán ezt mondani —, hogy az ember csak kapott parancsot hajt végre. A második és harmadik nyolchónapos ütemben azonban már saját maga is parancsot adhat, és az még nagyobb felelősséget ró a katonára. Most, hogy kiváló katona lettem, kaptam hat nap jutalomszabadságot és 300 forintot. — Mit jelent a laktanyában a KlSZ-mozgalom? Pusztai László: — Alapvetően mindig jobb eredményre ösztönöz a harci kiképzésben. Ezenkívül a szervezet programokat rendez, például vetélkedőket, klubesteket stb. A KISZ-ben demokratizmus van: itt rangra való tekintet nélkül „ledorongolhatjuk” egymást. Programokkal különben elég jól el vagyunk látva — filmvetítés, tv, előadások, —, ami pedig a sportot illeti; pingpongtól az alegységek foci bajnokságáig mindenben részt vehetünk. — Szakmailag tudtok-e profitálni ebből a kct évből? — A műszerészek, technikusok feltétlenül, még annak ellenére is, hogy munkahelyünkön nemigen fogunk ilyen berendezésekkel találkozni — válaszol Bállá Ferenc. — — Nem gondoljátok-e, hogy manapság mégis sokan szívesen lennének alkalmatlanok a katonaságra, mint alkalmasak? Kerekes Zoltán: — Az alkalmatlanság azt jelenti, hogy az illető egészségével valami nincs rendben. Nem hiszem, hogy ennek túlságosan örülni lehetne, még akkor sem, ha emiatt nem bújik egyenruhába. Vannak, akik úgy állítják be alkalmatlanságukat, mint akik „dörzsölten” megúszták a katonaságot. Hiába, senki sem vallja be szívesen a valódi okot. ★ Tanteremtől — a körletig. — Interjúsorozatunkkal hat állomásán követtük végig a honvédelmi nevelés munkáját Pest megyében. Már csak egy adósságunk van, hogy minderről meghallgassuk azoknak a véleményét, akik hamarosan a valóságban is végigjárják ezt az utat. Előzetes megbeszélésünk alapján ugyanis több bevonulás előtt álló fiatal olvasta el cikksorozatunkat. Velük, a közeljövőben kerekasztal- beszélgetésen találkozunk, amelyről, befejezésképpen, olvasóinknak is beszámolunk. Szitnyai Jenő A lenini gondolatok nyomában A betűrágókról és szájhősökről Lenin: Első pillantásra az jut az ember eszébe, hogy a kommunizmust tanulni nem más, mint elsajátítani a tudásnak azt az összességét, amely a kommunista tankönyvekben, brosúrákban és művekben van kifejtve ... Ha a kommunizmus tanulmányozása csak abban állna, hogy az ember elsajátítja azt, ami a kommunista művekben, könyvekben és brosúrákban van kifejtve, akkor túl könnyen megesnék, hogy kommunista betűrágó- kat vagy szájhősöket kapnánk. Egy propagandista vallomásából (Elhangzott azon az ünnepi tanácskozáson, amelyen a párt legkiválóbb propagandistáit Lenin képét ábrázoló plakettel tüntették ki): 1960-ban vezettem először szemináriumot. Amolyan alapfokú politikai tanfolyamot, olyat, amilyenből több ezer volt az országban. Feldolgoztunk néhány brosúrát, még egy kis ünnepséget is rendeztünk tavasszal, a szeminárium. befejezésekor. Az ünnepségen kaptam egy könyvet. Beleírták a szeminárium hallgatói: „Köszönjük, hogy képzett, harcos kommunistává neveltél bennünket.” Nagyon büszke voltam, és örültem, hogy a párt harcos kommunistáinak számát ennyivel én is gya- rapítottam. Később már Lenin művei is a kezembe kerültek. Egyszer ráakadtam arra a beszédre, amelyet az ifjúsági szövetségek feladatairól tartott, s megdöbbenve olvastam szavait a kommunista betűrágókról és szájhősökről. Azóta sokat tanultam. Most már értem, miért mondta Lenin ugyanakkor (egy nappal később, egy másik beszédében — a szerk.), mintegy tovább folytatva az előbbi gondolatait, hogy „a kommunizmus egész propagandáját úgy kell megszervezni, hogy a dolog középpontjában az országépítés gyakorlati vezetését állítsuk. A kommunizmusnak olyan érthetővé kell válnia a munkástömegek számára, mint saját ügyüknek.” Hadd toldjam meg ennek a propagandistának a szavait egy visszaemlékezés néhány sorával. Williams haladó amerikai újságíró mondta el az alábbi esetet. Egyszer a Kremlbe ment, Leninhez volt hivatalos. Soká kellett várnia, ami igen ritkaság volt, mert Vlagyimir Iljics mindig pontosan fogadta látogatóit. Eltelik fél óra, egy óra, míg végre kinyílik az ajtó. Mindenki meglepetésére nem egy diplomata vagy más rangos személyiség jött ki, hanem egy szakállas paraszt, subában és bocskorban. „Bocsásson meg — szabadkozott utána Lenin —, látogatóm egy tambovi paraszt volt. Megbeszéltük vele azokat a kérdéseket, amelyek a villamosítással, a kollektivizálással, az új gazdasági politikával függnek ösz- sze.” Nem sokkal utána Lenin a Dinamó gyárba ment. Ez a gyár egyen- és váltóáramú motorokat gyárt. Azért ment Lenin, hogy beszédet tartson a munkásoknak az új gazdasági politikáról. Hogyan tette ezt? Vázolta a falusi helyzetet, és váratlanul konkrét kérdést tett fel a munkásoknak’ „Tudnának-e segítem a falvak villamosításában?" íme, egy villanásnyi Leninnek, a propagandistának a munkamódszeréből — mintegy illusztrálásául annak, mit értett az alatt a követelmény alatt, amit így fogalmazott meg: „a kommunizmus propagandáját úgy kell megszervezni, hogy a dolog középpontjába az országépítés gyakorlati vezetését állítsuk ...” Lenin gyakori szavajárása volt — különösen ha bonyolult kérdések megítélése volt napirenden —, hogy „előbb tanácskozzunk Marxszal”. Módszeréhez tartozott, hogy minden fontosabb kérdésben Marx müveit vette elő, igyekezett minél mélyebben megérteni logikáját. Ezért soha nem elégedett meg a kész formulákkal, hanem kutatta az utat, amelyen Marx valamilyen fontosabb következtetéshez eljutott, az adott történelmi helyzet, a mozgalom előtt álló feladatokat, a korabeli eszmei és politikai áramlatokat. A cikk elején idézett propagandista tehát helyes következtetésre jutott, amikor felismerte, hogy „Leninnel kell tanácskoznia”, ha a kommunista propaganda krité- riűmait, módszereit jól meg akarja ismerni. De ez csak a dolog'egyik oldala. Mert ahogyan Lenin sem a kész formulákat, az előre megálmodott recepteket keresni fordult Marxhoz, úgy mi sem nyúlhatunk ilyen igénynyel Lenin műveiért a könyvespolcra. Hadd idézzem tovább propagandistánk e cikk elején elkezdett vallomását: Nehezen jöttem rá arra, hogy rnit is jelent a betűrágókról szóló lenini intelem. Falusi viszonyok között dolgoztam mindig. Évről évre megtanítottam a hallgatóimat arra, hogyan szól a lenini hármas jelszó, de csak nagy sokára jöttem rá, hogy ez olyan taktikai jelszó, amely egy bizonyos Időszakra, bizonyos meghatározott körülmények között érvényes. Súlyos hiba volna például ma is ennek alapján megítélni, osztályozni falun az embereket... Igaza van. A tanulásnak — a tanítás előfeltétele! — azt a lenini .módját kell alkalmazni Lenin műveire is, amelyről ő Marxszal kapcsolatban beszél. Ez a feltétele annak, hogy hasznosan és rendszeresen „tanácskozhassunk” korunk aktuális kérdéseiről vele. A tanácskozás Lenin esetében sem azt jelenti, hogy a ma kérdéseire kész válaszokat kérünk, olyanokat, amelyeket valamilyen tárgymutató segítségével csak fel kell lapozni, hanem a Lenin munkájába, gondolatmenetébe, módszerébe való elmélyedést, gondolatainak alkotó folytatását. Lenin idézett szavai, a propagandistáknak szóló intelmek tulajdonképpen a dogmatizmust ostorozzák. Egy megvilágításból vizsgálva, a propagandamunkáról szólnak, de általánosabb érvényűek. Arra tanítanak, hogy a politikus, a kommunista soha nem szakadhat el a tömegektől, s ez alatt az olyan kapcsolatokat kell érteni, amilyen Lenint jellemezte — nem pedig valamiféle „leereszkedést”, „a tömegek meghallgatását” vagy éppen a „tömegek hangulatáról” szóló jelentések tanulmányozását. Pontosabban: azt a módszert jelenti, amely olyan gyümölcsözően meghonosodott a mi pártunkban is az elmúlt évek során. De ugyanakkor jelenti a tudományosságot is, az élet minden területének állandó tanulmányozását, az új jelenségek által felvetett kérdések megválaszolását — mindazt, amit az elmélet továbbfejlesztésének, gyakorlati alkalmazásának is nevezünk. Mindez tudományos világnézetünk alaptételéből, az elmélet és gyakorlat dialektikus egységének érvényesüléséből következik. Varga József
