Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
4 1969 MÁJUS 18.. VASARNAF A tej fehér, a korom fekete Panaszos levél nyomában Cegléden Eltemették dr. Békés Györgyöt „Hajósmas kerestetik“ a címe annak a mai rádióműsornak, mely nemes versenyre szólítja az ország víziúttörőit, mérjék össze tudásukat, hajózási ismereteiket, ki is a legjobban felkészült közülük. A selejtezők véget értek, a mai adással kezdődően négy egymást követő vasárnap küzdenek meg a víziúttörők a jutalomért: a vetélkedő első három helyezettje e nyáron körülbelül 16—20 napon földközi-tengeri hajóúton vehet részt az egyik magyar tengerjáró hajó fedélzetén. A Magyar Úttörők Szövetsége, a MAHART és az ifjúsági rádió vetélkedősorozatán az esztergomi, a váci, a szentendrei, a budapesti, a kiskun- lacházi és a szegedi víziúttörőcsapatok pajtásai vizsgáznak — milyen hajósok. A falburkolók, festők és mázolok már dolgoznak a váci kórház egyes emeletein, de a hétemeletes épületben még a kőműveseknek is bőven akad dolguk. Mindenesetre a jó idő fokozza a munkakedvet, az építkezésben részt vevő különböző szakmabeli Panasz érkezett szerkesztőségünkbe, egy híján húsz aláírással. Az újságíró tehát „Kiszállt” a helyszínre, azaz leutazott a megye alsó csücske tájára: Ceglédre. A panaszos levél szerint a ceglédi tejüzem korom- és zajáradata olyan „idegborzoló, hogy az már nem kifejezés... sürgős segítséget kérünk e tarthatatlan állapotban.” Meggondolták magukat A levél írója és első aláírója, Soós lmréné nem volt otthon. Férje nagynehezen enged be, szabadkozik: ő nem tud semmit, a felesége nincs ittmunkások olyan lendülettel dolutznak, mintha be akarnák hozni a legalább egyhónapos lemaradást. Persze erre már nem számíthatnak, de talán az eredeti határidő és a munkák befejezésének időpontja között még csökkenthetik a különbséget. hon, ő inkább megmondaná, mi a panasz. — Tehát térjünk a tárgyra: van korom és zaj, vagy nincs? — Hát... van, de tessék megvárni a feleségemet, ő tudja jobban; A szomszéd: Farkas Mihály nyugdíjas „bűnjelet” is mutat: frissen mosott inge korompöttyös. Kelemenné, a harmadik szomszéd hasonlóképpen nyilatkozik koromügyben, lakói (a további két aláíró) nevében is. — De tessék csak Devecse- riéket megkérdezni, majd ők megmondják! Devecseri bácsi, úgy látszik, könyvügynöknek néz: nem fogad túlzott szívélyességgel. — Mi a panasz, bácsi? — Panasz? Nincs nekem semmi panaszom. Megvagyunk mink... — Erről az aláírásról szeretnék beszélni, a Pest megyei Hírlaptól jöttem... — Én nem írtam alá semmit Asszony, te írtad alá. — Én? Nézd csak meg jobban. Ez talán nem a te aláírásod? Némi unszolás után: — Aláírtam, aláírtam, na és. Akasszanak fel. így a bácsi. A néni: — Tíz éve itt lakunk, sosem volt semmi panaszunk. Egy kis korom nem a világ. Padlás is van, ott is megszárad a ruha. Máskülönben a Csabáné mondta, hogy írjuk alá. Ennyiben maradunk; át, Csabánéhoz. Mégis van panasz Minden jel szerint egyedül Csabánénak van panaszkodni- valója. Ez azonban lényegében más természetű, mint amiről a levél szól. (Sepsi János, a ceglédi tejüzem művezetője egyébként elmondja, hogy a 73 éves kiérdemesült kazán valóban füstöl, de ennek helyébe a Gyöngyösi Agromechanikai Ktsz mgr. elkészítette az új olajkaA Balaton északi és déli partjának üdülő- és szórakozóhelyeit a nagykanizsai sörgyár látja el. Dr. Petró Imre, a gyár főmérnöke szerint, a tavalyinál jobb lesz a magyar tenger nyári sörellátása. Jelentősen növelik például a keresett palackozott sör szállítását. Idei összes sörtermelésük 60 százalékát már palackozva hozzák forgalomba. A gyár azonzánt, amely előreláthatólag szeptemberig üzemképes állapotba hozható, amint a beállításához szükséges építkezéssel készen vannak. Az új olajkazán tökéletes égést biztosít és mintegy hatvan százalékkal kevesebb a füstje.) Mint mondottam, Csabáné panasza valóságos. Ha valóban ő beszélte rá a többieket az aláírásra, rákényszerült, mert már tudta, hogy ő maga gyenge az üzemmel szemben. Házuk közvetlenül szomszédos a tejüzemmel, 55-ben vásárolták, romosán, de állapotához és minőségéhez képest OTP által megszabott ára magas volt, helyrehozatala is sok pénzbe került. Vételárát már kifizették. A tejüzem szomszédsága viszont újabb és újabb megpróbáltatást jelent számukra. Például, amikor az üzem hűtőt építtetett, azt Csabáék tűzfalához „ragasztotta”. A nehezen összekupor- gatott ház tulajdonosai tiltakoztak és (mint bemutatja a papírt), a járási-városi népi ellenőrzési bizottság is betiltotta az építkezést. Csabáék és a hatóság tiltakozott — a tejüzem építkezett. Hatósági segítséget! Most pedig (mint az üzemvezető is mondja) ugyancsak a tűzfal közelében akarják leásni az olajtartályt, másfél méter mélységben. Csabáné: — „Megkérdezték: hozzá járu- lok-e. Mondtam: minek kérdeznek, úgyis azt csinálnak, amit akarnak”, A láthatóan gyengén megépített, szerény falusi épület könnyen megsüllyedhet a talajmozgatástól, előfordult ilyen néhány hónapja Pesten is, Csabáné félelme tehát nem indokolatlan. És ha a népi ellenőrzési bizottság határozata nem segített annak idején, vajon honnan várjon segítséget, ha nagynehezen rendbehozott házát újabb viszontagságok érik? Pereli Gabriella ban az igényeket egyedül nem tudja kielégíteni, mivel a Dunántúl nagyrészének ellátása is rá hárul. A hiányt lengyel és jugoszláv importtal pótolják Az import nagyságára jellemző, hogy például a lengyel sirex- portnak kereken felét Magyar- országra, s ennek zömét a Balatonra szállítják és ide érkezik a jugoszláv sör nagyrésze Lobbanó kandeláberlángok, géppisztolyos munkásőrök díszőrsége, koszorúk és virágok mindent elborító sokasága, s száz meg száz gyászoló: így búcsúztak tegnap a Semmelweis kórház igazgató főorvosától. Az egészségügy, a politikai és közélet sok vezető képviselője jött el a végső búcsúra. A Pest megyei Pártbizottságot Barinkai Oszkárné titkár képviselte, míg a megye nevében dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese emlékezett beszédében az elhunyt érdemeire. Az emberi méltatás a fájdalom és megdöbbenés hangjai mellett a szakmát, az orvosi tudományt és az öreg Rókusi ért veszteség volt a többi búcsúbeszéd motívuma is. A kórháziak együttérzését dr. Hüttl Tivadar főorvos, megbízott igazgató tolmácsolta, míg a pártszervezet nevében dr. Várkonyi Endre adjunktus búcsúzott. — Nahát, ebbe a vendéglőbe férfiak nem is járnak? — kérdezhették volna a minap, akik benéztek a ceglédi Kos- suth-étterem tükörüvegén. A hófehérrel terített asztaloknál csak asszonyok ültek, legalább negyvenen. Mivel egy volt, asztalfőre ültették a férfit, dr. Hajdú Endrét, a Róna Vendéglátó Vállalat igazgatóját — a házigazdát. Az ő meghívására jöttek el a város hivatalaiból, intézményeiből, az üzemekből és a termelőszövetkezetekből a dolgozó nők képviselői, megállapítani: mit kér a kedves vendég? Az igazgató az étkezési szokásokról, árakról, beszélt, országos,és ceglédi adatokkal kiegészítve. Jó szakemberként előadását nyugatnémet és amerikai példákkal is „fűszerezte”. A dolgozó nők nagy része saját bőrén érzi, mit jelent az örökös gond: a mit főzzek? A Róna Vállalat közgazdászigazgatója szeretne segíteni, ugyanakkor tovább emelni vendéglőinek forgalmát. A kialakult baráti beszélgetés rendkívül tanulságos volt mindkét fél részére. Kiderült, a ceglédi háziasszonyok jelentős része nem ismeri, milyen lehetőségeket vehetne igénybe, de az is, hogy a Rónának mit Hosszú menet kísérte el a koporsót a Farkasréti temetőben a sírhelyig. A közvetlen hozzátartozókon, hivatalos személyiségeken kívül számtalan ismerőse, jó barátja, volt kollégája jött el, hogy az utolsó utat együtt tegyék meg. így hallhattuk búcsúszavait az elhunyt egykori főnökének, dr. Zoltán Imrének, az Orvostudományi Egyetem rektorának. Mindannyiunkat mélyen megdöbbentett a halálhír, amely egy szünet nélkül alkotó, a gyógyításért fáradságot nem ismerő ember életének végét jelezte — kérlelhetetlenül. A méltató szavak szerint, nehéz lesz pótolni munkásságát. S ezt nemcsak a kötelező tiszteletadás mondatja ki, hanem a mindig szerény, mégis rendíthetetlenül céltudatos orvos élete bizonyítja. Dr. Békés Györgyé, aki élt 49 évet. kellene nyújtania, hogy valóban jól szolgálja a lakosságot Mit kértek és mit ígértek? Legyen a ceglédi peremkerületekben meleg ételt adó kisvendéglő. Hiába öt forint egy vacsora a Kossuthban, családostul naponta nem jönnek be érte. Az igazgató szerint tavaly meghirdették: nyolc forintért bárhová hazaszállítják az ételt. Ezt viszont az asszonyok sokallották. Többen szóvá tették, hogy legalább egy élelmiszerbolt lenne nyitva vasárnap. A Róna újításai közé tartozik, azoknak, akik vendéglőben vacsoráznak, a mozi- és futballmeccs je-, gyeket 10 forintos ételrendelésnél 3' forint értékben beszámítják. Rozsnyai Simonná elmondta: először szégyelltek a kedvezménnyel élni. Aztán rájöttek, miért ne? Azóta, ha moziba mennek, csakis vendéglőben vacsoráznak. Fekete Lajosné kijelentette: évek óta itt esznek, igaz, hogy közel laknak. Több ideje jut az apróbb házi munkákra. Erdélyi Gáborné szintén törzsvendég, ő a felszolgálókkal elégedett. Viszont megkérdezte: miért olyan egyhangúak a zónaételek. a rántott hús teljesen hiányzik. Reggel Mihályné a gyerekes anyák kívánságát tolmácsolta. Szívesen befizetnének ebédre-vacsorára, hanem az adagok a kamaszok számára kicsinyek. Adjanak „másfél” menüt. Nevet is találtak rá: tinédzsermenü. Kovács Mihályné diétás előfizetést, Klementin Lajosné kevesebb lekváros buktát kívánt. Vass Jenőnél a Kossuth Tsz- ben bízták meg, mondja el: tegyék változatosabbá a va- csoraétsort, s panaszolta, hogy a Széchenyi úti új iskola nem engedi, hogy a gyerekek délben a vendéglőben étkezzenek, pedig sok szülőnek ez lenne a jobb. Mások azt panaszolják, a gimnazistáknak tilos vasárnap délután ötórai teára beülniük. Sokkal több csomagolt süteményt kértek a Rónától vasárnap délutánra, hat óra helyett már délután ötkor lehessen vinni a vacsorát. Kérték, fel adagokat is szolgáljanak feL Volt, aki javasolta, az előfizetéses vacsorát, ha egy család ül az asztalhoz, ne adagolják ki. Az egyik kevesebbet eszik, a másik többet, maguk között elosztoznak rajta. Mutatóba ennyit a kérésekből. Dr. Hajdú Endre sokat feljegyzett közülük, ígérte, teljesítik, vagy utánajár. Végeredményben az elhangzottak és a majd megvalósított ötletek a ceglédi dolgozó nők életét könnyítik Komáromi Magda A homlokzat burkolata még nem minden oldalon kész, ahol azonban már igen, ott az épület sima vonalai érvényesülnek, ahogy képünkön is látható. Minden emelet közepén tágas lépcsőház. Egyik fala csupa napfény, világosságot bebocsátó ablak. Mázolják a széles ablakok vaskeretét. (Foto: Gábor) is. PORTRÉ ÉS VERS Az ember mindig csak utólag mérheti föl igazán cselekedetei helyességét és súlyát. Hiszen — éppen harminp esztendeje, 1939— ben — a fiatal vasesztergályost elsősorban a közösség, a nagy kirándulások, az együtt töltött órák vonzották a magafajta munkásfiatalok közé. A hétközi robot után az élmény örömét adták ezek a hét végék, s mire megismerte őket, addigra nemcsak barátjuk, de elvtársuk is lett a kommunista ifjúmunkásoknak. 1941-ben pedig már az illegális kommunista párt tagja. Húszéves ekkor, s mégis, az ifjú ember tudatosan vállalja a harcot, az üldöztetést, mindazt, ami akkor a kommunisták sorsa volt Magyarországon. Három év múlva, 1944-ben már a fegyvert fogja; a kőbányai partizáncsoport tagjaként harcol a fasiszták ellen, majd a szovjet hadsereg oldalán. Szervezője a fiatal magyar hadseregnek, amikor 1945 napfénye köszönt az országra. Azóta? Azóta sorsa úgy alakult, mint más százezreké. Ott küzdött, ahová a párt állította, volt katonatiszt, pártmunkás, de valahogy soha nem szakadt el az újságírástól, melyet még 1945 tavaszán, a frissiben szervezett demokratikus hadseregben elkezdett. 1961 óta munkatársa a Pest megyei Hírlapnak, a naponta megjelenő V'déki különkiadások munkáját irányítja. IITTESI FERENC PÁL Hiszed-e...? Hiszed-e, van még bennem erő szerelmem, az átok-élet-szövevény küzdelmeihez? Nehéz viselet naponta ideg-borzolt-futóként tenni amit kell. De. talán, ha megered lelked okos-ifjú vetése, s ha gyengéd-erős karod magához húzva sokáig átölel, s ha kínt-űző csókod piros vérsejtek millióit önti át ereimen (— szívembe.) akkor talán, a transzfúziő sikerülhet. Épülő kór hás Kanizsai, lengyel és jugoszláv sörök a Balatonnál Asszonyankét a Rónában Tinédzser-menü Járhat-e vendéglőbe a gyerek?
