Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

PEST MEGYEI VHLÄG PROLETÁRJAI, EGYESŐUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gustav Husák Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bizottságának meg­hívására csütörtökön néhány napos baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett Gustav Hú­súk Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja. MttoSSS SStofcíMS *? Rossz szokás, majd elmúlik — mondta valaki a múlt év­ben, amikor a hó végi, negyed­év végi hajrákról esett szó, azokról a „tűzoltó munkákról’', melyeket oly jól ismernek az üzemekben. Valóban, volt olyan várakozás, hogy a re­form a fegyelmezettebb gaz­dálkodással, a szállítási határ­idők fontosságának növelésével a hol kocogókat, hol rohanó- kai egyenletes ritmusra kész­teti. A várakozás korainak bi­zonyult. A „rossz szokás” — mert nagyon is idézőjelbe kí­vánkozik — úgy látszik, ma­kacsnak bizonyul. Sajnos. 1969 első negyedévében a* állami ipar termelése két szá­zalékkal haladta meg az 1968 hasonló időszakában elértet. Ez rendjén van — mindenki csak ezt mondhatja. Ha azonban 1968 átlagos havi termelését indexként vesszük, s száznak fogjuk fel, akkor a gépgyár­tásban például januárban an­nak csak 78, februárban 84 százalékát produkálták. Már­ciusban azonban, amikor itt volt a negyedév vége, amikor mindent bele alapon szállítani kellett, a teljes termelés 118 százalékot ért el! Ugyanez volt a helyzet a közlekedési eszkö­zök gyártásában, a híradás és vákuumtechnikai iparban, a műszer és fémtömegcikk-ipar­ban. Tényleg rossz szokás, beideg- zett hagyomány lenne? Vala­miféle lelki okokra, patópálos- kodásra vezethető vissza, ejh, ráérünk arra még — negyedév végén? A hó végi és negyedév végi hajrák, a kapkodás, az ez­zel járó idegesség hű kifejező­je a termelésszervezés egye­netlenségének, az anyagellá­tásban levő' fönnakadásoknak, tehát nagyon is gazdasági s nem lelki okokra vezethető vissza. A gyárak többségé­ben természetes állapotnak ve­szik, hogy ha évek óta így van, akkor most is így legyen, s sajnos, kisebbségben vannak ma még azok a termelőegysé­gek, ahol határozott erőfeszí­téseket tesznek a hajrák ki­küszöbölésére, az egyenletes termelési ritmus kialakítására. Cegléden, az Ütépítőgép Ja­vító és Gyártó Vállalatnál pél­dául már a múlt évben elké­szítették azt a komplex intéz­kedési tervet, mely 1869-re, de még inkább 1970-re az egyen­letes átmenetet hivatott bizto­sítani. Azaz: az alkatrészgyár­tó üzemek novemberben és de­cemberben már a januári, feb­ruári szereléshez termelnek, s így képesek arra, hogy az év első hónapjában is ugyanazt a késztermékmennyiséget bo­csássák ki, mint az év bármely más időszakában. Volt ellenál­lás a tervvel szemben? Igen. Fokozott fegyelmet, alapossá­got követelt és követel min­denkitől, ám már ebben az év­ben áldásos hatása mutatko­zott: a vállalat pénzügyi biz­tonsága növekedett, hiszem aki szállít, annak pénze is van a bankszámláján. Ott, ahol újra és újra vissza­tér a hajrá, ahol a hó végén, a negyedév végén ellepik a mű­helyeket, az üzemrészeket az irányítás különböző beosztású emberei, a vezetés önmagáról állít ki bizonyítványt. Rossz bizonyítványt. Azt tanúsítja ez a rossz bizonyítvány, hogy má­sokkal kívánják helyreütni azt, amit ők mulasztottak, a mun­kások túlóráival azt, amit nem jól szerveztek meg. A gazdasá­gi hatáson túl tehát erkölcsi­politikai kára is van a „rossz szokásnak”. Meddig vállalják e kettős kárt? M. O. XIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1969. MÁJUS 16., PÉNTEK Jelmagyarázat 1. (a—d). Gépipar (szerszámgép, műszer stD.). 2. Könnyűipar (cex- tii, bor, szőrme stb.). 3. 3, a. épí­tőipar (üveg, kerámia stb.). 4. épí­tőipar. 5. Élelmiszeripar. Erdészet. «. Nehézipar (vegy-, gyógyszer-, kőolajipar). 6, a. Nehézipar (alu­míniumipar) . 6/b. Fémtomegcikk- ipar. 7. Nehézipar (bányászat, vil- iamosenergia-ipar). 8. Bútor, 'lak- berendezés. 8,a. Magyar Tudomá­nyos Akadémia. 9. Találmányok - kiállítása (Országos Találmányi Hivatal). 9/a. Nemzetek csarnoka. 10. Nemzetközi könyvkiállúas (Műszaki Könyvkiadó). 11. MIR- Koz (Diesel- és hűtőtechnika). 12. KGM Műszaki Információ és Pro­paganda Intézet. 13. Kohóipar. 14. Külföldi kiállítók (textilipar). 14,a. I'ranciaorszdg. 13. Külföldi kiállí­tók (ftheínstuhí). 16. Külföldi ki­állítók (textilipar). 16/a. Német Szövetségi Köztársaság (informá­ciós iroda). 16/b. Külföldi kiállítók (műszeripar). 17. Bútor, lakberen­dezés. Kisipar. Díszüveg és kerá­mia. Könnyűgépipar. 18. Brazília. 19. Népművészét; — háziipar. 20. Külföldi kiállítók (szerszámgép). 21. Belgium. 21,a. Vegyesipar. 21/b. Német Demokratikus Köztársaság. 22. Finnország. 22, a. Külföldi kiál­lítók (szerszámok). 22/b. Vegyi- és műanyagipar. 22/c. Kolumoia. 23. Külföldi kiállítók (irodagépek). 24. Jugoszlávia. 23., 25,a. Lengyel- ország. 26. Csehszlovákia. 27. Kül­földi kiállítók (műszer, elektroni­ka). 27/a. Külföldi kiállítók (elek­tromos ipar). 28. Külföldi kiállí­tók (élelmiszeripari gépek). 29. Franciaország. 30. Bulgária. 30 a. Külföldi kiállítók (Ugine Carbone). 31. Anglia. 32. Ausztria. 33. Szov­jetunió. 34. Románia. 35. Olaszor­szág. 36. Külföldi kiállítók1 (jármű­ipar). 37. Fővárosi Gázművek, 38. Külföldi kiállítók (vegyipari és műszeripari gépék). 39. Külföldi Egyesült Államok. 44. Külföldi ki­állítók (vegyipar). 43. Hajóipar. 46. Külföldi autókiállítás. 47. Camping. 48. Vajdahunyad vára (filmvetitő). 49. Mezőgépipar. 50. Előadóterem, AZ EXELN0K BARATJA NIXON TARTHATATLAN „EGYENLŐSÉGJELE“ Abe Fortas, Johnson exelnök barátja és főbírójelöltje, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja húszezer dollárt fogadott el egy tőzsde­csalótól, hogy megpróbálja megmenteni a börtöntől az il­letőt. A botrány már hetek óta dagad és oda vezetett, hogy Fortas bejelentette lemondását. PHENJAN Az elmúlt órákban kétség­telenül Nixon amerikai elnök beszéde és az azzal kapcsola­tos, két rendkívül gyors rea­gálás állott a nemzetközi köz­vélemény figyelmének közép­pontjában. A téma napjaink egyik legfájóbb, legfontosabb kérdése, a vietnami háború. A Nixon-beszéd nem várat­lanul hangzott el, valami már hetek óta „volt a levegőben”. Amerika és világszerte mind nagyobb tömegek követelték a Fehér Ház új lakójától, hogy végre tegyen is valamit azok­nak az ígéreteknek a teljesí­téséért, amelyeket választási kampánya során hangoztatott. Amikor nemrég elhangzott a DNFF tízpontos javaslata, nyilvánvalóvá vált, hogy Ri­chard Nixon nem halogathatja tovább a konkrét lépést — | vagy annak látszatát. Ilyen előzmények után 1 hangzott el a terjedelmes rádió- és televízióbeszéd, amely „kölcsönös, ellen­őrzött visszavonulást” ja­vasol és amely nem szűkölködik az olyan szépen hangzó kitéte­lekben, mint hogy a „Dél- Vietnam népe maga döntsön sorsáról”. Nixon nyolc pont­ban foglalja össze javaslatait. Ezek lényege, hogy a meg­felelő megállapodás megkötése után „minden nem dél-vietna­mi erőnek” meg kell kezdenie a kivonulásit az országrészből, méghozzá úgy, hogy „nagyob­bik részük” tizenkét hónapon belül távozzék, előre meghatá­rozott szakaszokban. Az egy­éves terminus lejárta után mindezek a „nem dél-vietna­mi erők” támaszpontjaikra vo­nulnának vissza és nem ven­nének részt a hadműveletek­ben. Mindezt, valamint a to­vábbi lépéseket egy kölcsönö­sen elfogadható nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon.) Gustáv Husák Kádár János társaságában a Ferihegyi re­pülőtéren. Podgornij—Kim Ir Szén találkozó A hivatalos látogatáson a KNDK-ban tartózkodó Nyiko- laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke csütörtökön Phenjanban megbeszélést folytatott Kim Ír Szénnél, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökével több magas rangú szovjet és koreai sze­mélyiség jelenlétében. A szívélyes, elvtársi légkör­ben folytatott megbeszélésen a felek hasznos véleménycse­rét folytattak a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kapcsolatai­nak fejlesztéséről és a jelen­legi nemzetközi helyzetről is. Kim ír Szén csütörtökön ebédet adott Podgornij tiszte­letére. Az ebéd baráti légkör­ben folyt le. Podgornij és Kim ír Szén pohárköszöntőt mon­dott. Ma nyit a BNV Kiosztották a Budapest főváros nagydíjait és a 80 RNV-díjat A vásárnyitás előtt egy nap­pal, csütörtökön nyilvános­ságra hozták a Budapesti Nemzetközi Vásár díjazott termékeinek névsorát. A dí­jakat csütörtök reggel a Gundel Étteremben Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács vb-elnökhelyettese ünnepé­lyesen adta át. A díjkiosztáson megjelent dr. Biró József külkereske­delmi miniszter, Nagy Jó­zsefire könnyűipari minisz­ter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Lörincz Imre nehézipari miniszter- helyettes és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Kelemen Lajos elmondot­ta, hogy már jóval a vásár megnyitása előtt megkezdő­dött a vállalatok közötti vetélkedés: melyek lesznek a bemutatásra kerülő termékek. Ma már ugyanis a vásárterület nagyobb részét a külföldi kiállí­tók foglalják el, ez csök­kenti a belföldiek be­mutatási lehetőségeit, ezért a különböző szakmai fórumokon igencsak magasra kellett emelni a mércét, hogy valóban a legméltóbb termé­kek képviselhessék hazánk iparát. Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárra 180 vál­lalat 482 termékkel pá­lyázóit. A szakzsüri javaslata alap­ján „Budapest főváros nagy- díját" tizenkét termék kapta meg. Ezenkívül nyolcvan üzemnek, vállalatnak, szövet­kezetnek ítélték oda a „Bu­dapest Nemzetközi Vásár 1969” díjat, kiemelkedő, szín­vonalas termékeik elismerése­ként. kiállítók (nyomdaipar, ipari varró­gépek). 40. Magyar Autóipar. 41. Egyesült Államok. 42. Külföldi ki­állítók (fogyasztási cikkek). Szí- j ria. 42/a. Ontario (Kanada). 43. I filmbemutató. 51. Külföldi kiállí­tók (hegesztőgépek). 52. Camping. I. HUNGEXPO. II. Vámhivatal. MASPED (AKÖV). Gyermekmeg­őrző. III. HUNGEXPO. IV. Gond­nokság. V. Rendőrség. Posta. Nemzeti Bank. VI. Telefonközpont. VII. Tűzőrség. Mentők. VIII. Han­gosbemondó. IX. Sajtóközpont. X. Külföldiek klubja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom