Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

rtui »ECAEI ilCívtan 1969. MÁJUS 16., FENTEK NIXON TARTHATATLAN „EGYENLŐSÉGJELE" (Folytatás az 1. oldalról.) ellenőrző testület vizsgálná fe­lül. Órákkal a beszéd elhang­zása után máris két rend­kívül nagy figyelemmel fogadott reagálás hang­zott el az Egyesült Álla­mok elnökének javasla­taira. A DNFF-nek a párizsi tár­gyalásokon részt vevő dele­gációja hivatalos nyilatkozat­ban jelentette ki: „Nixon el­nök május 14-i beszédében — miután szembe kellett néznie a DNFF tízpontos javaslatá­nak igazságos és ésszerű jel­legével és a miág közvélemé­nyének e javaslatra adott kedvező válaszával — igyeke­zett a jóakarat látszastát kel­teni. Valójában azonban az Egyesült Államok még min­dig ragaszkodik a csapatok kölcsönös visszavonásának régi, igazságtalan és ész- szerűtlen formulájához, amit most új formában terjesztett elő és amely egy kalap alá veszi az agresszort és az ag­ressziónak ellenálló áldoza­tot. Ezt a javaslatot mi ismé­telten visszautasítottuk”. A másik fontos reagálás a TASZSZ kommentárja volt, amely hasonló következtetés­re jut és — egyebek között megállapítja: Nixon ugyan beismerte, hogy a vietnami háború az amerikai kormány legsúlyosabb problémája és az amerikai nép sürgeti en­nek a háborúnak a befejezé­sét, azonban lényegében az agresszió igazolására szorít­kozott. Nem véletlen, hogy a TASZSZ is tarthatatlan­nak tartja az agresszor és áldozatai közötti egy enlőség jelet. Egy ilyen alapállás sem mo­rálisan, sem politikailag nem vezethet eredményre. Nixon beszéde után ugyanolyan ne­héz jóslatokba bocsátkozni, mint azelőtt. Egy azonban bi­zonyos: az agressziós háború csak az agresszió megszünte­tésével, a betolakodók haza­térésével érhet véget. PÁRIZS Folytatódik a „figarós"-sztrá|k Az újságírók megszállták a szerkesztőséget A párizsi Figaro újságírói, akik vasárnap óta sztrájkol­nak, szerdán a sztrájk folyta­tása mellett döntöttek. A szerkesztőség és a laptulajdo­nosok között 19 éve fennálló szerződés szerdán éjfélkor le­járt. Ezért a lap 40 újságírója meg­szállta a szerkesztőség he­lyiségeit, nehogy a tulaj­donosok más újságírók igénybevételével megkí­séreljék a lap megjelen­tetését. A Figaro válsága súlyos jogi KUALA LUMPUR NYUGALOM.. A távirati irodák csütörtök reggeli malaysiai helyzetje­lentése arra utal, hogy az ország faji zavargások dúlta fővárosában és két szövet­ségi államában a helyzet vi­szonylag nyugodt. Az eredetileg 24 órakor meghirdetett kijárási tilal­mat meghosszabbították, és csak arra az időre oldot­ták fel, amíg az emberek élel­miszer-szükségletüket besze­rezték. A rendőrség hivatalos közlése ezúttal „javulónak” nevezi a helyzetet. A fővá­rosban és az azt övező Se­langor szövetségi államban 42 ember vesztette életét. 115-en megsebesültek, 148 sze­mélyt pedig őrizetbe vettek. Az összecsapások során 24 házat felégettek, illetve le­romboltak. A malaysiai kormány csütörtökön betiltotta az összes lapokat és közölte, hogy az intézke­dést csak néhány nap múlva, a belpolitikai helyzettől füg­gően vonja vissza. A kor­mánynak ez a lépése a ma­láj és a kínai nemzetiség kö­zött lezajlott Véres inciden­seket követte. Valójában már napok óta nem kézbesítették ki az újságokat az előfize­tőknek. A UPI jelentése sze­rint a faji háborúskodás­nak eddig 75 halálos áldozata van. BELGRAD Vagonháború Mintegy másfél esztendei szünet után újabb „vagonhá­ború” tört ki Jugoszláviában. A vita témája lényegében ugyanaz, mint az előző eset­ben volt: a vasutak, éppen- úgy, mint másfél évvel ez­előtt, tízezer külföldi vagon behozatalának engedélyezését kérték illetékes szervektől. A vagongyárak vélemé­nye szerint a vasutak ez­zel voltaképpen megszeg­ték a vagongyárakkal tavaly kötött szerződést, amelyben 10 000 teherkocsit, 200 személykocsit, 200 tolatá- mozdonyt és húsz villanyvo­nat-szerelvényt rendeltek a jugoszláviai gyáraktól. A vas­utak ezt a vádat azzal utasí­tották vissza, hogy a tavalyi szerződés nem realizálódott, mert az aláírás után kiderült, egyik félnek sem volt ele­gendő pénze, hogy megkez­dődjék a munka, s a bankok nem adtak kölcsönt a vagon­gyáraknak. A helyzet most mind a vagongyárak, mind a vasutak szempontjából sú­lyos. A vagongyárakban dol­gozó mintegy 40 000 munkás­nak, ha a külkereskedelmi minisztérium jóváhagyja a vasutak behozatali kérelmét, az igazgatóbizottság vélemé­nye szerint már jövőre nem lesz elég munkája. A vasút ugyanakkor kénytelen sürgősen fel­újítani vagonparkját, mert a vasúti kocsik több mint fele negyvenéves. A gyárak tavalyi fellépése féleredménnyel járt: a kor­mány akkor nem engedélyez­te a külföldi vagonok beho­zatalát —, de a gyárak nem tudtak hitelhez jutni. LONDON Rádiójelek Venus-közelből Az angliai Jodrell Bank j megfigyelőállomásán rádióje- I leket vettek. A megfigyelőál- j lomáson feltételezik, hogy az elég nagy erősségű jelek a 1 Venus 5. és Venus 6. szovjet 1 űrszondák valamelyikétől szár­maznak, amelyeknek a közeli napokban kell elérniük a Ve­nus bolygót. Párizsban történt... 1840 novemberének egyik boro .gús délutánján egy feke­tébe öltözött sovány férfi nyi­tott be Ricord doktor rendelő­jébe. Az orvos fürkésző pil­lantással végigmérte érdekes látogatóját, magas homlokát, sápadt arcát és vékony ajakét. ' — ön beteg? — Igen, doktor úr. Azt hi­szem. ha’álosan. — Mi baja van? — Szomorú vagyok, melan­kolikus. Szenvedek és nem tu­dom, hogy miért. Gyötrődöm, fáj a szívem. Nem tudok alud­ni. — Ez nem halálos — vála­szolta az orvos —, tudok ön­nek egy nagyszerű orvosságot. — Milyen orvosságot? — Olyat, amely önt minden bajából kigyógyítja. Menjen el a színházba és nézze meg Jean Baptiste Deburau játékán Egész Párizs rajta nevet. A sápadt férfi meghajolt és szomorúan mondta: —En vagyok Jean Baptiste Deburau! ellentmondást vet fel. A lap ugyanis egy tőkés vállalat birtokában van, amelynek fő részvényese Jean Prouvost és a cukorgyáros Fernand Béguin. Ugyanez a vállalat a tulajdonosa több más lapnak, közöttük a Parismatch-nak is. A tulajdonosok, elsősorban tulajdonosi jogukra hivatkoz­va, akarják kézbevenmi a lap irányítását. A Figaro problé­májával legújabban a parla­ment tájékoztatási bizottsága és a kormány, sőt, maga Couve de Murville miniszter- elnök is foglalkozott A vezető köröket ugyanis nyugtalanítja az a tény, hogy a legnagyobb példányszá­mú francia jobboldali reggeli napilap, amely rendszeresen támogatta a gaülle-ista kormány politi­káját, az elnökválasztási kam­pány kellős közepén nem je­lenik meg. BAGDAD Kémek kivégzése Tíz kémet végeztek ki csü. törtökön reggel Irakban — jelentette be a bagdadi rá­dió. A kémek a rádiójelen­tés szerint iráni és amerikai zsoldban álltak. ACCRA Sikertelen összeesküvés A ghanai kormányhatóságok közölték, lelepleztek egy ösz- szeesküvést, amelynek az volt a célja, hogy megdöntse Eyadema togói elnök rend­szerét. Az összeesküvést Syl- vanus Olympio volt togói el­nök fia szervezte, akit a gha­nai hatóságok az összeesküvés felfedezése után kiutasítottak az országból. CSAK RÖVIDEN... ROGERS amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön dél­után Saigonban megkezdte tárgyalásait a dél-vietnami vezetőkkel. KISZIVÁRGOTT értesülé­sek szerint nyolc jelölt fog versengeni a francia köztár­sasági elnökségért: Pompi­dou, a gaulleisták, Poher, a centristák, Duclos, a kom­munisták, Deferre, a szo­cialisták, Rocárd, a PSU, Kri- vine, a trockisták jelöltje és két önjelölt: Dúca tel, építési vállalkozó, valamint Bourquin ügyvéd. ELLEN FESZTIVÁL „Ellenfesztivál”-t szerveztek . Cannes-bdn az idén. Ugyanaz | a filmrendezőcsoport, amely a tavalyi fesztivált csődbe jut-, tatta, most is harcot indított, a világ egyik legnagyobb film- seregszemléje ellen. A can- nes-i fesztivál „valósággal megkövesedett” — mondották. Az „ellenfesztivál” viszont — szerintük — minden érte­lemben szabad, nem cenzúráz­zák a bemutatásra szánt fil­meket. Célunk az, hogy lehető­séget adjunk a fiatal filmren­dezőknek alkbtásaik bemuta­tására és előadására” — mon­dotta Robert Enrico, az „el­lenfesztivál”-t szervező társa­ság elnöke. KARÁCSONYI ISTVÁN: Üvöltés New Yorkban az 57. utca 17. emeletén gyakran kopogott a te­lexgép, amely a világ minden ré­széről üzleti híreket közvetített. Colombóból, Adenből, Máltából, Tangerből, Honoluluból érkeztek a kedvező és kedvezőtlen hírek: a colombói üzlet rendben; az adeni megegyezés sikerült; Tangerba érkezett az áru — kopogta a telex- gép. Gaetano arcán elégedett mo­soly látszott, ami csak akkor fa­gyott le, ha a gép rossz híreket közvetített: a honolului üzlet nem sikerült, vagy a San Franciscó-i kötés az utolsó pillanatban meg­hiúsult. — Három kiló szerencsésen meg­érkezett — mondta Gaetano Ma­nónak. — Friscóban és a hono­lului repülőtéren két ügynök le­bukott. — Soha ne legyen nagyobb veszteségünk — válaszolt a test­vére. — A három kiló további sorsáról azonnal intézkedem . .. És megindult a gépezet: labora­tóriumokban fehér köpenyes ve­gyészek vonták ki az ópiumból a morfiumot, a naraeticumot és a thebaint, valamint a codeint. Az utóbbi kettő kiválóan alkalmas volt a drága marihuana helyett a cigaretták preparálására. És most nézzük meg kicsit kö­zelebbről is az üzleti kalkulációt. Egy kilogramm kábítószer megvá­sárlása, eljuttatása az Államokba, ottani feldogozása, valamint az egy kilót terhelő egyéb rezsiköltsé­gekkel együtt hozzávetőlegesen 20 ezer dollárba kerül, vagyis egy gramm 20 dollár. De két gramm alapanyag elég 180—200 darab ci­garettára való dohány preparálá­sára, tehát 200 darab cigaretta ön­költsége a dohánnyal együtt 46 dollár. Egy preparált cigaretta ára pedig 80—90 cent. Tehát a kábító­szer szindikátus két gramm kábí­tószeren 100—110 dollárt keres. (Marihuana cserjéből készült ciga­retta önköltsége háromszorosa az előbb ismertetett fajtának, ezért a fogyasztói ára is több, vagyis darabonként egy dollár nyolcvan cent és két és fél dollár között mozog). Nem vész kárba a leg­több kábítószerhatású alkaloidától megfosztott nyers ópium sem, mert az, aztán szétáramlik San Francisco, New York, Chicagó lo­káljaiba és más titkos kábítószer­fogyasztó helyekre, a legtöbb ter­mészetesen a Bowery Streetre, az iszákosok utcájába. (Lionel Rogo- sin „új hullámos” amerikai ren­dező készített erről egy megrázó dokumentumfilmet, amit évekkel ezelőtt nálunk is bemutattak.) A kábítószer-ügynökhálózat nem­csak a csempészéssel és a kész­termékek forgalomba hozatalával foglalkozik, hanem pontosan ki­dolgozott tervek alapján gondos­kodik a kábítószer-fogyasztók tá­borának állandó újratermeléséről is. Lelketlen ügynökök az iskolák előtt cirkálnak, s eleinte ingyen osztogatnak kábítószeres cigaret­tákat. Melyik gyerek tudna ennek I a csábításnak ellenállni? Hat-hét I cigaretta elszívása után már ke- ) resi ezt a fajtát, s ha nem jut I hozzá ingyen — megveszi pénzért. i A Gallup Intézet egyik New York államra vonatkozó felmérés» alapján a 13—17 éves fiatalok kö­zött minden 12. gyerek már elin­dul a kábítószer-fogyasztás útján; Amerikai orvosok szerint a mini­mális kábítószer-fogyasztásnál« eleinte csak frissítő, élénkítő ha­tása van, s ez nem veszélyesebb a szervezetre, mint a kávé, vagy á tea fogyasztása. Csakhogy a szer­vezet megszokja a kábítószert, », ezért mindig több és több adagra lesz szükség, hogy a kívánt ha­tás bekövetkezzen. Ugyancsak egjf amerikai statisztika szerint New York államban levő elmegyógyin-. tézetekben kezelt betegek 22 szá-. zaléka a mértéktelen kábítószer-, fogyasztás következtében került at zárt intézetekbe. És végezetül ejtsünk egy-kél szót arról is, hogy New Yorkban^ ebben a hatalmas metropolisban- hol vannak azok a helyek, aho| kábítószerhez juthatnak a szeren-, csétlen élvezők. Precíz választ ne-» héz lenne adni, mert a felelet így hangzik: sehol és mindenütt. Vagyis Greenwich Village hipster tanyáitól kezdve a Broadway leg­előkelőbb mulatójáig mindenütt, még az utcán is; de sehol annak, aki nem ismeri a dörgést. A rend­őrség tehetetlen, mert ha egy-egy elosztóhelyet felszámol, azonnal ti* új létesül helyette. A kábítószer terjesztésével járó nyereség oly nagy, hogy az emberek nem riad­nak vissza semmilyen kockázattól. A főbűnösök ellen a rendőrség nem tehet semmit addig, amíg perdöntő bizonyítékokat nem sike­rül produkálnia. A Galló fivérek szolgálatában viszont több neves ügyvédi iroda áll. A kábítószer-fogyasztás a ma Amerikájában szinte már nemzeti betegség, a társadalom egészség­telen kinövése. Mindazok, akik ezls látják elborzadnak; Allen Gins­berg beatnik költő mindezt látja, s éppen ezért szakad fel torkából az „Üvöltés”: „Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület / romjaiban hisz­térikusan lemeztelenedett éhe­zőket / a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban egy / pofa hasis után kutatva . • • Relativitás ? „öt másodpercre leállunk az adással, hogy mérnökeink be­kapcsolhassanak egy erősítőt. — mondotta a BBC brightoni adójának bemondója. — Kér­jük, hívjanak fel bennünket később és közöljék, megja- vulk-e a vétel.” A stúdiót perceken belül valósággal elárasztották tele­fonhívásokkal. A rádióhallga­tók legnagyobb része kijelen­tette, hogy a vétel készülékei­ken lényegesen megjavult, mások szinte óriási különbsé­get észleltek. Pedig csak megtréfálták a hallgatókat. T í ‘1* ' J A nyugat-virginiai Marshall egyetemen (USA) hagyományos-lSZ3.Dblll3.TCL diákvetélkedő keretében furcsa sport dívik: másfél méter mély JL iszapban meg kell keresni egy biliárdgolyót. Arról nem érke­zett hír, milyen jutalmat kap a nemes versengés győztese. SZOVJET KÖNYVSZENZACIO Zsukov: Visszaemlékezések és gondolatok A moszkvai Krasznaja Zvezda című lap a szovjet könyvpiac legnagyobb szen­zációját, Zsukov marsallnak .,Visszaemlékezések és gondo­latok” című emlékiratát is­merteti. A lap azt a meggyő­ződését fejezi ki, hogy a te­kintélyes szovjet hadvezér műve — sok éves munka gyümölcse — fontos szerepet tölt majd be a szovjet hadtu­domány fejlesztésében és a szovjet emberek kommunista hazafias nevelésében. Különös érdeklődésre tart­hatnak számot a könyvnek azok a lapjai, amelyek meg­győzően mutatják be, hogy a háborút megelőző ötéves ter­vek során a szocialista építés folyamatában létrejött a szi­lárd anyagi-műszaki bázis a korszerű szovjet védelmi ipar fejlesztésére. Már a harmincas években sok mindent sikerült megtenni a hadsereg és a flotta fegyverzetének fel­újításáért, a katonai ká­derek szakképzettségének fokozásáért. Mindez sokban meghatározta a Nagy Honvédő Háború győzelmes kimenetelét. Zsu­kov könyve — húzza alá a Krasznaja Zvezda — gazdag tény- és adatanyaggal cáfolja meg a burzsoá hadtörténészek arról szóló kitalálásait, ame­lyek szerint a Szovjetunió ál­talában nem volt felkészülve a fasiszta agresszió visszave­résére. A tények megmutat­ják, hogy nem tárgyilagosak azok, akik a Nagy Honvédő Háború kezdeti időszakának megvilágításakor hajlamosak a hangsúlyt csupán a kudarc­ra helyezni. Az ország védel­me alapvető és fő vonásaiban, valamint irányában helyes volt. Mindamellett, mint ahogy Zsukov emlékiratai is rámutatnak, a történelem túl­ságosan kevés időt adott arra, hogy mindenre fel lehessen készülni. Számítási hiba csú­szott a fasiszta Németország támadása lehetséges idejének megítélésébe is. Mint a szovjet hadsereg lapjának könyvbírálata meg­jegyzi: az olvasó megismer­kedik, Sztálinnak, a parancs­noknak tevékenységével is. A visszaemlékezésekben idézett tények megcáfol­ják azokat a korábbi ál­lításokat, amelyek szerint Sztálin a fegyveres harcot valamiféle glóbuszról irá­nyította volna. Mint Zsukov megállapítja! Sztálin „meg tudta találni a stratégiai helyzet fő láncsze­mét, meg tudta ragadni azt és tudott ellenhatást ki­fejteni az ellenségre”. Sztálin „méltó főparancsnok volt”. Ugyanakkor Zsukov, a Nagy Honvédő Háború hadvezér« hangsúlyozza: a hadművészet összes legfontosabb kérdései a gyakorlatban az ellenséggel vívott harcokban és ütköze­tekben érlelődtek eredmé­nyekké a katonai parancsno­kok 'nagy kollektívájának éí maguknak a csapatoknak mélyreható gondolatai és ta­pasztalatgazdagság folytán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom