Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

1969. MÁRCIUS 4.. KEDD PEST »IECYEI hírlap 3 Szövet - drótból A drótszövettel a háziasz- 6zon.y legtöbbször mosogatás­kor találkozik. Ebből készítik ugyanis azt az ügyes kis esz­közt, amivel a lábasok alját súrolják. A cémavékony drótszál im­portanyag. Az NSZK-ból, vagy Olaszországból hozatjuk. Az üzemben nyolc asszony két műszakban csupán gépekkel orsázik, míg a körkötőgép ugyanolyan hurkaformában dolgozza fel, mint a harisnyát. Egy műszakban 95 kiló fonal úszik át az olajfürdőn, hogy végül a csattogó tűk anyaggá hurkolják. Vámtisztviselő­pánik Peruban ' A perui hatóságok azután nyomoznak, hogy milyen mó­don sikerült az országba csem­pészni 25 000 autót. Peruban az autócsempészés botrányos méreteket öltött és egyesek szerint 1966 Óta 1 milliárd sol kárt okozott az államkincstár­nak. A nyomozás kezdetének híre valóságos pánikot keltett a vámtisztviselők között ROBERTA Norvégiában elektronikus ro­botgépet szerkesztettek, amely mindenfajta házimunkát elvé­gez. A gépnek a Roberta ne­vet adták. A háziasszony a kis irányítópult mellől adhatja ki utasításait Robertinák, aki húszféle műveletet végez el, az italok kitöltésétől a padló fé- nyesításéig. Tervezői szerint Roberta minden utasítást gyor­san, pontosan és zajtalanul hajt végre. A tanár úr „ Pedagógushoz — méltatlan Amikor a szülő rábízza gyermekét az iskolára, feltétel nélkül megbízik a pedagógusokban. Ez érthető: eredménye­sen tanítani és nevelni a jóra és a rosszra egyaránt könnyen hajló gyermekeket csak a feltétlen bizalom légkörében lehet­séges. De mit csináljon a szülő akkor, ha megbizonyosodik róla, hogy a pedagógus visszaél a bizalommal? Bejelentés az igazgatónál Bandur Aladár, a budaörsi gimnázium igazgatója: — Január 5-én, vasárnap, a déli órákban az egyik szülő felkeresett a lakásomon. Kö­zölte velem, hogy kislánya gimnáziumunk első osztályá­ba jár. Osztályfőnöke, György József tanár január 3-án csa­ládlátogatást tett náluk. Az egész család otthon volt. Ke­délyes beszélgetés után a ta­nár arra kérte a szülőket, en­gedjék meg gyermeküknek, hogy egy másik kislány laká­sára kísérje őt, ahová szintén családlátogatásra megy. A gyermek lél óra múlva tért haza. A szülők felfigyeltek nyugtalanságára. Az anya kér- dezősködésére később el­mondta, hogy a tanár úr ajánlatot tett neki. A szülő közölte azt is, hogy a gyermek kívánságára, kiveszi a lányt az iskolából. Csak hosszas be­szélgetés után sikerült meg­győznöm arról, hogy ezt ne te­gye. Az édesanya: György tanár magatartása ma is megdöbbe­néssel tölt el. Kislányom szin­tén az események hatása alatt áll. Azon a napon György ta­nár mintegy másfél órát tar­tózkodott nálunk. Akkor azt mondta: hogy még egy csalá­dot szeretne meglátogatni, de úgy tudja, hogy a szülők ott nincsenek otthon. Ezért arra kért, engedjem meg, hogy a kislányom elkísérje öt. El­mondotta még, hogy délelőtt találkozott az autóbuszon a Kokárda fémből — Rugós gomb Kartonra kerülnek a jelvények — Van-e már kokárda? — Az utolsó szállítmány most indult útnak. — Mennyi készült? — Tizenötezer — mondja Szűcs Sándor, az Állami Pénzverde tápiószelei jel­vénykészítő üzemének műve­zetője. — Szép és ízléses jel­vényeket viselhetnek az ün­neplők március 15-én. — Szocialista brigád jelvé­nyük van? — 120 ezer. A nagyságrendek tízezre­sek. Hányán dolgoznak Tá- piószelén? Most 74-en. De 47- tel kezdtek. A jelvénygyár bővítése során nemsokára át­lépik a háromjegyű számot, sőt, ■ új épületekkel is gazda­godnak a közeljövőben. — Újdonság? — Hogy már a csomagolás is megfelelő. Fehér karton­táblákra tűzzük a jelvénye­ket. Új KISZ emblémát gyártunk, 100 ezer darabot, Budapest címeréből 15 ezer készül. — A gombok? — Naponta több ezer. A honvédségnek a II. félévtől rugós gombot adunk. Ez nem szakítja ki a ruhát, mert az anyag helyett a rugó fe­szül. kislány édesanyjával, aki kö­zölte vele, hogy a délutáni árúkban a gyerek egyedül lesz otthon. Azt mondta, azért szándékozik látogatást tenni náluk, hogy megállapítsa: a gyerek ilyen körülmények kö­zött —, amikor egyedül van (!) — mivel foglalkozik. — Amikor visszajött a kis­lányom, rendkívül zavart volt és zaklatott. Azt mondta: édesanyám, valami nagyon komolyat akarok mondani. így folytatta: nem jogok ebbe az iskolába menni többet. Csak hosszas faggatás után adta okát: a tanár úr azt a ki­jelentést tette, hogy négy éven keresztül legyek a barátnője. Én ezt nem csinálom tovább, inkább elmegyek... Nagyon megdöbbentem. A férjemet csak két nap múlva mertem tájékoztatni a történtekről. Félreértés az egész György József, magyar—né­met szakos tanár: — Nagyon kedvesen fogad­tak. Pálinkával, sült hússal, borral kínáltak. A pálinkát is, a bort is vízzel kevertem... Kijőve a házból éreztem, hogy megcsap a levegő, fokozottab­ban éreztem az ital hatását. További részletekre nem em­lékszem. Feltételezem, hogy megcsúszhattam, így esetleg hozzáérhettem a tanulóhoz vagy belekapaszkodhattam, de minden egyéb szándékosság nélkül. A szövegezésemet a gyerek félreérthette, esetleg túldimenzionálta. Elképzelhe­tő, hogy megcsúsztam, mint azt már említettem, ekkor kapaszkodhattam a gyerekbe, amit a tanuló félreérthetett. Hajlok arra, hogy a gyerekek- kei a megengedettnél bizal­masabb hangon beszélgessek és ilyenkor használok olyan kijelentéseket, hogy kedve­sem, drágám, angyalkám, még fiúkkal szemben is. Nagyon megijedtem Valóban csupán félreértés lenne az egész? Mit mond er­ről a kislány? — Amikor György József tanár urat osztálytársnőm la­kására elkísértem, nem lát­tam rajta, hogy italos lett volna. Egy idő után azt kezdte magyarázni, szeretné, ha többször együtt lennénk s majd lehetőséget teremt arra, hogy a lakására is elmehes­sek. Erre a kijelentésére én nem tudtam mit mondani. Amikor a temetőnél jártunk, egy elhagyott helyen megállt, átölelt, kigombolta a kabáto­mat és többször megcsókolt. Nagyon megijedtem, semmit nem mertem csinálni, kia­bálni sem. Nem tudom, mi volt akkor velem, teljesen megdermedtem és végül csak annyit tudtam mondani, hogy haza akarok menni. Erre György tanár úr azt mondta, szeretné, ha négy év alatt, amíg a gimnáziumba járok, ez a kapcsolat fennmaradna közöttünk. Nem az első eset Kinek van igaza? A kér­dés, úgy hiszem, jogos. A felnőtt, családos, kiváló szak­ember hírében álló tanárnak vagy pedig tizenöt esztendős tanítványának ? Van azonban valami, ami minden kétséget kizáróan a diáklány igazsá­gának oldalára billenti a mér­leget. Az, hogy György József tanár esetében ez már nem az első eset. Bandur szerint: Aladár igazgató — Az 1967—63-as tanévben az egyik gimnáziumi tanuló édesanyja feljelentést tett György József magatartása ellen. A feljelentés lényege: a tanár, jó érettségi bizo­nyítvány kilátásba helyezésé­vel, szóban megkörnyékezett néhány lányt. Az ügyet akkor kivizsgáltam. Tíz családot lá­togattam meg. Egy-két eset­ben a szülők gyermekük ki­maradását az iskolából (érettségi előtt fél évvel), az­zal magyarázták, hogy György József tanár állandó zaklatása idegileg kimerítette gyermeküket. Volt még né­hány ilyen ügy. A lányok ter­helő vallomásait György Jó­zsef tanár akkor is tagadta Szerinte a tanulók néhány kétértelmű szavát félrema­gyarázták. Akkor, a közelgő érettségi vizsga sikeréért csak figyelmeztetésben részesítet­tük György Józsefet. Nem emlékszem György József: j— A korábbi, lényegileg hasonló tartalmú bejelentés­re csak annyit mondhatok: az elmúlt idő alatt a részle­tek már elhomályosultak előttem. Tény az, hogy igyekszem, a gondjaimra bí­zott növendékek bizalmát (!) elnyerni és előfordulhat, hogy egy-egy gyerek a szán­dékomat félreérti, kijelenté­sem mértékét túlkompenzál­ja. Másra nem emlékszem... A Pest megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya György József tanár ellen fe­gyelmi eljárást indított. Rész­letes bizonyítási eljárás után beigazolta ak látta a György József terhére rótt cselekmé­nyeket és ezért a tanárt át­helyezés fegyelmi büntetés­sel sújtotta. Kérdés: lesz-e hely, ahol befogadják? Prukncr Pál Komintern-jubileum Tudományos ülésszak ötven éve, 1919. március 2-án nyílt meg Moszkvában a Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa. A for­radalmi munkásmozgalom ne­vezetes évfordulójának tisz­teletére hétfőn tudományos ülést rendezett az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és politi­kai főiskolája a PTI Alkot­mány utcai székházában. A ta­nácskozáson megjelent ACzél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Óvári Miklós, az MSZMP KB osztály- vezetője. Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola igazgatója megnyitó előadásában kiemel­te: a Kommunista Internacio- nálé negyedszázados fennállá­sa során összefogta a világ proletariátusának forradalmi pártjait, nem egynek létrejöt­téhez is messzemenő segítséget nyújtott. Pártunk büszke arra, í hogy azok 'sorában volt, akik kezdeményezték a Komintern létrehozását. Büszke arra. hogy a januári felhívás aláírói kö­zött Lenin neve mellett ott áll Kun Béla neve is. Ä nenuetiségi a leglelkesebbek Á közélet és a Hazafias Népfront Ma mór mindennapi életünk csaknem minden területén ta­lálkozhatunk a Hazafias Nép­front sokrétű munkásságával. A munkabizottságokban klu­bokban és körökben lehe tőséget nyújtanak arra, hogy a lakosság kivegye részét a tár­sadalmi akciókban. Figyelem­mel kísérik a megye életét tár­sadalmi rétegeinek alakulását s a szakszervezetekkel és ta­nácsokkal együtt keresik a módját, miképpen lehetne a be- és kijáró dolgozók szociá­lis, kulturális igényeit jobban kielégíteni. Az egyik leghasznosabb önként vállalt kötelezett­ségük részt venni a gazdasági me­chanizmus, a termelőszövetke­zeti és földtörvény által adott új feladatok megoldásában. Ezért szerveztek tsz-vezetők és tagok részére s a brigádve­zetők részvételével különböző tapasztalatcseréket. Vámosmi- kolán tsz-szakembér klubot alakítottak, míg a gödöllői já­rásban a tsz-bizottságök elnö­keinek szakmai, politikai kép­zésében működtek közre. Pest megyében meglehető­sen nagy számmal élnek nem­zetiségiek. Igyekeztek szoká­saikat, hagyományaikat, emlé­keiket megóvni. Jórészt ennek tudható be, hogy a nemzetiségi falvak lakói a leglelkesebb népfront- munkások. Különös gondot fordítanak az országgyűlési képviselők munkájára. A képviselők rend­szeresen részt vesznek válasz­tókerületük rendezvényein, a községfejlesztési tervek meg­beszélésein és tsz-zárszámadó közgyűléseken. A dabasi, a Katona József után „szabadon' Gertrud királynét nem a pilisi erdőben gyilkolták meg? BÁNK BENEDEK, MELINDA TOT A VOLT goinbkészí tőben (Foto: Urbán) Az irodalom s a történelem — a goethei Dichtung und Wahrheit — néha külön uta­kon jár. Így például tudjuk, hogy Dobó Katica (akinek is­kola is viseli nevét) sohasem élt, viszont kevesen tudják, hogy Petőfi: Pató Pál úrja eleven személy, egy 1855-ben Magyarszölgyénben eltemetett alszolgabíró vala. De kik voltak például Ka­tona József: Bánk bánjának történelmi alakjai. Bánkot Be­nedek macsói bánnal tekintik egy személynek. Felesége — a valóságban — nem Melinda volt, hanem a szépségéről hí­res Tota asszony, aki Spanyol- országból. Imre király felesé­gének, Aragóniái Konstancá- nak kíséretében került Ma­gyarországra. Katona Tiborcá- nak is megvan a maga törté­nelmi előképe! A Budapest múltjára vonatkozó okleveles emlékekből derül ki, hogy Ti­burtius comes, vagyis Tiborc ispán, Imre és II. Endre király udvari embere. 1198—1213. kö­zött, Fejér, Szolnok. Bodrog, Mosony megye főispánja volt, közben 1206-ban a királyné udvarbírája. 1211-ben részt vett Endre király holicsi had­járatában. Mivel azonban ugyanő 1222-ben mint Pozsony megye főispánja szerepel, nyilvánvaló, hogy neki — a Gertrud királyné elleni me­rénylet miatt — ugyanúgy nem görbült meg a haja szála, mint ahogyan Benedek-Bánk macsói bánt sem érte büntetés. Tiborc ispánhoz fővárosunk­nak egy építészettörténeti em­léke is fűződik; 1205. és 1207. között ő alapítja meg a Margit­szigeten azt a Szent Mihály kolostort, amelynek rekonst­ruált kápolnája máig áll, a Palatínus szálló közelében. Egy egykorú feljegyzés egyébként — a Gertrud ki­rályné ellen elkövetett gyilkos merénylettel kapcsolatban — megemlíti, hogy akkor a kis királyfinak — a későbbi ÍV. Bélának — élete is veszélyben forgott, s károsodás érte a ki­rályi levéltárat is. Így megle­het, hogy ez a merénylet nem a pilisi erdőn, hanem az esz­tergomi királyi palotában ment végbe. szentendrei, a ceglédi járásban a képviselők írásban kapták meg a területfejlesztés tervei­ről, lehetőségeiről, gazdasági, szociális, kulturális és politi­kai helyzetéről szóló tájékoz­tatókat. A képviselőket rendszere­sen meghívják a pártbi­zottság, a járási tanács üléseire, az elméleti viták- | ra. A tanácstagok redszeres tá­jékoztatására változatos for­mákat alakítottak ki. Klubo­kat szerveznek, szakelőadáso­kat tartanak. A tanácsok és a népfront kapcsolatáról megál­lapítható, hogy mind tervsze­rűbbé vált. Sok városban-járás- ban a tanácsülési napirendet előzetesen megbeszélik, egy­más ülésein részt vesznek, vé­leményt nyilvánítanak. A ta­nácstagok választókerületi munkáján azonban javítani kell. A megyei tanácstagok be­számolójáról, fogadóórájáról ma is csak a napi sajtóból értesülnek az emberek. A la­kosság javaslatát ugyan továb­bítják, de nem mindig kísérik figyelemmel sorsukat. Ritkán élnek az interpelláció lehetősé­gével. A Hazafias Népfront gyak­ran javasolt és kezdemé­nyezett. Pomázon például 36 pontból álló tervezetet csatoltak a ta­nácsi községrendezési tervhez, amelynek megvalósítása több millió forint megtakarítást és ésszerűbb munkát eredményez. Abonyban szülőotthon, Albert- irsán egy ipari üzem és egy téglagyár létesítését javasolják. A népfront kezdeményezése nyomán épült Albertirsán sportöltöző, Mikebudán autó­buszváró, Kőröstetétlenen a vízvezeték, Törteién a villany- hálózat. Vácott a járási ta­náccsal együtt a hármas évfor­duló megünneplésére „község­fejlesztési versenyt” indítottak. A honismereti munka Pest megyében régi hagyományokra épül. Ezt tovább fejlesztik. A népfrontmozgalom műve­lődéspolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban különösen eredményes volt. Elég, ha csak a falusi politikai oktatásra gondolunk. A „népfrontestek” közsé­gi eseménynek számítanak, épp úgy, mint a kiállítások, műsoros délutánok. A kultu­rális nevelőmunka az elmúlt évben a szentendrei járásban volt példamutató. Sikeres a váciak kezdeményezése: a já­rás képzőművészeinek össze­gyűjtött műveiből rendezett kiállítást öt községben mutat­ták be. Ugyancsak a népfront­mozgalomban működik a könyvbarát bizottság. Rendsze­ressé váltak az író—olvasó ta­lálkozók, eredményes az őszi­tavaszi könyvhét és a mező- gazdasági könyvhónap. Példá­nak tekintik a visegrádi „őr­torony” irodalmi és művészeti klub kezdeményezéseit: a fia­tal tehetségek bemutatását. A vietnami népért rendezett akciókban részt vett a megye lakosságának 35 százaléka. A szolidaritási hónap befejeztével — nem teljes kimutatás sze­rint — több mint öt és fél mil­lió forint gyűlt össze. Ugyan­így hasznos volt a különböző felekezetekhez tartozó papok külpolitikai tájékoztatása. k. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom