Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

nsr MEGYEI ktfívltw 1969. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Baiaei torzó A legendás római üdülő­hely, a „római birodalom Saint-Tropeze” feltárása köz­ben újabb szoborra bukkan­tak a régészek. Baiae a part­szakasz süllyedése következ­tében tűnt el a nápolyi öböl­ben, 1928-ban azonban a ki­kötő építésekor a kotrógépek feltárták romjait. Az új lelet, egy rendkívüli művészettörté­neti és régészeti értékű torzó: szerencsés módon igen jó ál­lapotban került elő. A régé­szek a nem várt sikertől fel­buzdulva újult erővel folytat­ják Baiae feltárását. Foxi és Bélás budaörsi kalandjai Lebuktak a peches betörők Tetőbontás gyertyafénynél Lábnyomok a hídig Kezdjük talán bemutatásuk­kal. Foxi becsületes, azaz mondjuk inkáb így: valódi neve Piri Sándor. A 20 éves fiatalerhber állandóan változ- tatgatta munkahelyét, s köz­Két hét múlva - tavasz Csütörtökön, pontosan két héttel a tavasz kezdete előtt, a nap reggel egy perccel negyed hét után kel, és délután 6 perc­cel fél hat után nyugszik. Ezek szerint a nappal még csak 11 órát és 20 percet mondhat magáénak a nap 24 órájából. Most azonban már valóban rohamos tempóban hódítja el a perceket és az órákat az éjszakától, és 20-án, amikor a csillagászok sze­rint este 8 óra 8 perckor végre bekopogtat hozzánk a tavasz, a nappal már 16 perccel lesz hosszabb az éjszakánál. Spekulálni kellett Tésztaüzem Az apadó nyereség ellen A szőnyegjavítóban Hárman állítják: Forstner Pálné a legügyesebb. Csak rá­teszi a kezét a nyújtófára, ás már kész is. Egyszer 62 és fél kiló volt a heti teljesítménye. Ez a rekord. Négyen vannak összesen. > Talpig fehérben. Bak Antalné a vezetőnő, ö kezeli a gépet, mely a nyers tésztát keveri. Keresztes Györgyné, Nagy Károlyné és Forstnerné nyújt, szeletel, csomagol. Egyetlen kicsi, tojásokkal, szárítóállványokkal zsúfolt he­lyiség a birodalmuk: a Kis-Du- namenti Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkezet kiskunlacházi tésztaüzeme. Nyolctojásos levestészták ké­szülnek itt, cérnametélt, eper­levél, kis és nagy kocka, széles metélt, de csuszatészta és tar­honya is. — Esztendeje ketten kezd­tük, ma már tizenhatan va­gyunk — avat titkaiba Bakné. — Tudniillik tizenkét bedolgo­zónk is van. Háziasszonyok. Tavaly tízdekás és negyedkilós csomagokban 4150 kiló tésztát készítettünk, ez évi tervünk 15 ezer kiló. — Nem félnek, hogy a nya­kukon marad? — Akármennyit el tudnánk adni belőle. A Dunaharaszti Sütőipari Vállalat hetenként két-három mázsát szállít el, bár tíz kellene neki. Boltjaink­ban, nemcsak Lacházán, de Ló­réven, Szigetbecsén, Makádon, Majosházán, Áporkán és Rác­kevén is szívesen vásárolják. — Igen, ez az új gazdasági mechanizmus hatása — ma­gyarázza Maksa Béla főköny­velő. — Két éve még mi érté­kesítettük a termelőszövetke­zetek zöldség- és gyümölcster- melvényeit, akkor 12 millió fo­rintos felvásárlási forgalmat bonyolítottunk le, tavaly vi­szont csak 5 millió 700 ezrest. Hagyományos tevékenysé­günkben, a kereskedelmiben és a vendéglátóipariban, na­gyobb fejlődést már nemigen érhetünk el, hát „spekulál­nunk” kellett. Rájöttünk, hogy az ipari tevékenységünket kell bővíteni. — Először, még 1967-ben, la­katosüzemet létesítettünk — veszi át a szót Mezei Károly osztályvezető. — Vasajtókat, ablakokat, lábrácsokat, portá­lokat készít, az ország minden tájáról ka.p megrendeléseket. Igaz, műszaki megoldásait, munkája minőségét sok kifo­gás érte, de nemrég Garajszki Ferenc vette át az irányítását, s ő nagyobb gondosságot ígér. A két műszakban 13 emberrel dolgozó üzem ez évi terve 3 millió. Hét községben szikvíz- üzemünk, itt, helyben és Ma­kádon szeszfőzdénk is van. Né­hány hónapja hoztuk létre az ország első gázgyújtógyártó üzemét. Űj találmány sorozatgyártását kezdte el. A készülék platinaszálból és pla­tinaszivacsból áll, a kiáramló földgáz másodpercek alatt fel­izzítja a készüléket, gyufa­használat, illetve szikracsiho- lás nélkül lángra lobban. A VASÉRT az első negyedévben húszezret, év végéig százezret vesz át. Van aztán még egy szőnyegjavító és takarítóüze­münk is. — Itt, Lacházán? — csodál­kozom el. — Nem, Budapesten, a Fe­hérvári út 38. szám alatt. A lépcsők szuterén helyiség­be vezetnek. Szemüveges, negyven év körüli férfi fo­gad: Miklós Tibor. Ö irányítja az üzemet. Gáspár Sándorné részlegvezető is mellém ül. — Komplex szolgáltatóüzem ez — mondja Miklós Tibor. — Szőnyeget tisztítunk, javítunk, szegünk, bútorkárpit-, ablak- tisztítást vállalunk, légelzárás­sal, lángmentesítéssel foglalko­zunk, felvonókat javítunk, nagytakarítást végzünk, lakos­ságnak és vállalatoknak egy­aránt, és nemcsak a megyében, de Pécsett, Miskolcon, Székes- fehérváron, az országban min­denütt. Mi szereltük fel pél­dául a dunakeszi járműjavító konyhai ételfelvonóját, mi lángmentesítettük a nagykőrö­si művelődési ház függönyeit, díszleteit, mi tisztítottuk meg a dunavarsányi edzőtábor ab­lakait, mi takarítottunk, lég­mentesítettünk, szőnyegkárpi­toztunk az Ikladi Ipari Mű­szergyárban. Megbízóink közt többek közt ott van a Szabó Ervin Könyvtár, a rádió, sőt a Hírlapkiadó Vállalat is. — Több mint egy éve dolgo­zunk itt, jelenleg már félszá- zan — folytatja Gáspár Sán­dorné. — Másfél milliós terv helyett jó kétmilliósat teljesí­tettünk. Beruházás nélkül! Csupán három nem termelő dolgozónk van. Az átlagos élet­kor 28 év. Megrendelést any- nyit kapunk, hogy alig győz­zük ellátni.- Általános jelenség: új tevékenységet keresnek a megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Tésztaüzem például már Pé- celen, Cegléden, Albertirsán és Űjhartyánban is van — tájé­koztat Szorger Sándor, a MÉ­SZÖV osztályvezető-helyettese. — Annak a célnak az érdeké­ben, hogy a lakosságot is segít­sék, és gazdálkodásukat is megjavítsák, működési terüle­tüket az egész országra kiter­jeszthetik. Nem az számit, hogy melyik ÁFÉSZ hol nyújt­ja a szolgáltatást, kizárólag az a döntő, szükség van-e rá vagy nincs szükség. Polgár István ben különböző bűncselekmé­nyeiért „megpihent" egy-egy rendőrségi fogdában vagy nevelőintézetben. Rajta­kapták már rabláson, lopáson, ezért került az aszódi intézet­be, onnan azonban megszö­kött, s meg sem akart állni Amerikáig. A hosszabbra ter­vezett kirándulás persze a bí­róságon ért véget, amely hal­mazati büntetésül 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Társa, a 18 éves Pauly Béla — gúnynevén Bélás — lopá­sért és betöréses lopásért ka­pott 8 hónapi, felfüggesztett börtönt. És most térjünk rá, mi is történt azon a bizonyos éjszakán. A két jóbarát Zuglóban ita- lozgatással kezdi az estét, majd hazatérve Budaörsre, egy ismerősük lakosában néz­nek újra a poharak fenekére. Úgy látszik, nem elégszer, mert valamelyikük javasolja: italt kell szerezni, méghozzá Szentesi Ferenc közeli préshá­zából. Elindulnak a Mátra ut­cai házikóhoz. Ott egy-kettőre feltornásszák magukat a tető­re, s hozzálátnak felszedni a cserepeket. A sötétben gyer­tyát gyújtanak, s miután el­fűrészelik a tetőléceket is, le­ereszkednek a résen. Benn nagy rumlit csapnak. Átkutat­ják az egész présházat, zseb- revágnak három pakli kártyát, golyóstollakat, készpénzt. Ta­lálnak italokat is, hordóból 10 liter borral töltenek meg egy demizsont, s magukhoz vesz­nek egy 5 literes pálinkás üveget is. Még két demizsont vinnének el, de sehogysem sikerül kirángatni a tetőlyu­kon, ezután sürgősen távoz­nak ... Ugyanebben az időben hajnali háromkor — tart hazafelé egy bálról Pasztorális Béla motorszerelő. A Szabadság úton váratlanul egy rohanó fiatalemberbe bot- lik, aki elhadarja: betörőket fedeztek fel egy présház kör­nyékén, s üldözik őket. No­sza, a motorszerelő is elindul, s hamarosan útbairányítják, merre látták futni a két gya­nús alakot. Szerencsére fris­sen esett a hó, így Pasztorális majd két kilométeren át tudja követni a lábnyomokat, egé­szen az autópálya felett átve­zető hídig. Ott éri utol Pirit és Paulyt, akiket nyomban igazoltat. Sok mese nem lehe­tett. Azért sem, mert egyikük kezében ott volt a pálinkás demizson, no meg azért sem, mert kitartó üldözőjük, és el- fogójuk — az általuk ismert Béla bácsi — nem más, mint a községi tanács közrendvé­delmi állandó bizottságának titkára. Bekísérte a jómada­rakat a rendőrségre. így végződött hát Foxi és Bélás peches kalandja. Bűn- cselekményhez vezető itókázá- si kedvüknek hamarosan bör­tönben isszák meg a levét — Szitnyai — Lapzártakor érkezett Tavaszi-nyári divaíújdonságok A HUNGEXPO rendezésé­ben szerdán a margitszigeti Nagyszállóban divatbemutatót tartott a Pamutnyomóipari Vállalat. Tíz gyáregysége összesen 110 darabból álló kollekciót mu­tatott be; a tavaszi-nyári di­vatújdonságokat. Vég László, a Pamutnyomóipari Vállalat ve­zérigazgatója elmondotta., hogy az idén nagyobb tételben ké­szülnek a nők részére a po- liészter-pamutanyag keveré­kek, melyek strapabírók, köny- nyen moshatók, és vasalásuk­ra nincs szükség. Az „Ábel”, a „Virginia” és a „Milánó” anya­gokból a Ruhatervező Vállalat tervei alapján igen ízléses mo­dellek készültek. Ezek többsé­ge máris a kereskedelemben van, a Centrum Áruházak bő­séges készleteket biztosítottak. Egy-egy modell kis szériában, általában 300-as tételben ké­szül el. A Pamutnyomóipari Vállalat divatbemutatóját több vidéki városban is megrendezi. BEFEJEZTEK a kísérleteket a szegedi szülészeti klinikán az Esztergomi Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának pulzus­mérő monitorával. Harmincöt esetben próbálták ki a berende­zést, és mindig kifogástalanul működött. A szülés pillanatától ellenőrizték vele az anya és a magzat szívverését. MAGYAR—SZOVJET vízumtárgyalások folytak február 24-e és március 5-e között hazánkban. MEGKEZDŐDÖTT az európai szocialista írószövetségek budapesti munkaértekezlete. JAN PELNAR csehszlovák belügyminiszter, Egid Pepich szlovák belügyminiszterrel együtt március 3-tól 5-ig Budapes­ten tartózkodott. Tárgyalásokat folytattak Benkei András bel­ügyminiszterrel. A csehszlovák vendégeket fogadta Biszku Bé­la is. A DUNA-BIZOTTSÄG 28. ülésszaka Budapesten megkezd­te munkáját. Öt és fél millió fakanál Új cikk: camping-gyerekjáróka Ki nem főz Magyarországon fakanállal? Mégis: az európai államokban újdonságnak szá­mít ez a konyhai szerszám — magyar különlegességnek. Nem csoda hát, hogy a Pomá- zi Fatömegcikk Ktsz tavaly öt és fél milliót exportált, és im­máron az angol háziasszonyok is pomázi fakanalat használ­nak. Az évi közgyűlés után min­den dolgozó elégedetten állha­tott fel az asztal mellől: 67- ben 25 napi, tavalyi munká­jukra 34 napi nyereségrésze­sedést fizet ki a ktsz. Elhatá­rozták, hogy az idén újabb két­millióval emelik a főzőkanál nyugati exportját. Az elmúlt évben — új cikként — cam- ping-gyermekjárókákat készí­tettek. Ezeket az őszi vásáron sikerrel mutatták be és az idén is gyártják. A 160 dolgozó megszavaz­ta az épületbővítést: az irodák szűkek, kényelmet­lenek, és az üzemi helyiségek is egészségtelenek. Még ebben az évben megváltozik a hely­zet. Nem tévedés A tűzoltóságon megszólal a telefon. Izgatott női hang je­lentkezik: — Segítség, gyorsan! Egy ismeretlen fiatalember be akar mászni a szobámba az ablakon. — Tévedés, kisasszony. Bi­zonyára a rendőrséget akarta hívni... — Dehogyis! Hosszabb létrá­ra lenne szükség! PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449, 18 órától 21 óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Szerkesszen velünk! Mi van — mi nincs Ezerforintos „Szerkesszen velünk!” ötletpályázatunkra érkeztek a következő levelek: Falujába, Galgamácsára hívja riporterünket e hét szombatjára Boma István. Kéri; nézzünk körül, s lássuk meg, mi van s mi nincs. A kedves meghívásnak eleget te­szünk. Szeder József és neje Budapestről (XVIII., Németh Jó­zsef u. 43.) javasolja, nézzünk utána, mivel Nagy-Budapes- ten és környékén igen szép számmal élnek nyugdíjas tűz­oltók, nem alakulhatna-e valamilyen módon egy tűzoltó­nyugdíjasok klubja. Munkatársunk, Szitnyai Jenő, utána­néz a lehetőségeknek. Nagykőrösről Sz. J. szignóval érkezett levél. írója ne­vét, mint írja, azért nem közli, mert fél a kudarctól, hogy nem tudjuk hasznát venni ötleteinek. Többek között azt kéri, foglalkozzunk a segédmunkások helyzetével és éle­tével. Nos, kár volt szerénykedni. Kérjük, pótlólag közölje nevét és címét, s akkor részt vehet a márciusi sorsoláson. A segédmunkásokkal pedig heti témánk során rövidesen foglalkozunk. S hogy mennyire örömmel vettük Sz. J. je­lentkezését, hogy mennyire várjuk további leveleit, bizo­nyítja az ugyanezen az oldalon az ő tollából megjelenő „dicsérjünk is”... Természetesen Borna ’ István, valamint Szeder József és neje is részt vesz az e havi sorsoláson. DICSÉR JÜIS.. Érdemes azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a fiatalok szívesen vállalnak-e fizikai munkát és szégyenlik-e azt, hogy ők csak segédmunkások? Például a Nagykőrösi Láda­gyárban az elmúlt hónapok­ban több mint negyven fiatalt vettek fel. Valamennyien ne­héz fizikai munkát végeznek: hidegben, esőben. E fiatalok közül harminc lány. Helyzetük nem valami fényes: rossz munkakörülmények, kevés fi­zetés és mégis szeretik a gyá­rat. Hogy mi az oka, mi tart­ja itt mégis őket? A megbe­csülés. Igen, valamennyien elégedettek, bizakodók. Hiszen a régi munkások és vezetők szívesen foglalkoznak velük, türelmesen tanítgatják őket. Ez az oka, hogy jól érzik ma­gukat. önérzetüket nem éri sérelem, hisz emberszámba veszik őket. Itt nincs áthidal­hatatlan szakadék segédmun­kás, szakmunkás és vezető kö­zött. Azt hiszem, ezért dicséret illeti a ládagyár vezetőit és régi dolgozóit. Sz. J. A jubileumára A3 U o v> N "O c "A3-O 'S kJ >o _o-jQ E :0 m-’vm 4­'c "A3 03 >3 E A ceglédi járásban hogyan készülnek március 21 megün­neplésére? — kérdeztük Rév Jánost, a járási pártbizottság megbízott első titkárát. — Ebben az időszakban nyilvános ünnepi közös ta­nácsüléseket tartanak majd a pártszervezetek részvételével, a Hazafias Népfronttal és más tömegszervezetekkel együtt valamennyi községben. Járá­sunkban egyébként Abony lesz a „kiemelt” ünnepségek szín­helye. — Miért éppen Abony? — Ezerkilencszáztizenkilenc- ben mindenütt megalakultak és működtek a községi direk­tóriumok. Abonyban nagyon sok agrárproletár élt, kubiko­sok, akik szintén a forradalmi munkásmozgalom bázisai vol­tak. Nevezetes hely volt a fa­luban akkoriban a Vigyázó­kastély. Itt székelt a hírhedt Prónay-különítmény. Ide gyűj­tötték össze a foglyul ejtett vöröskatonákat és innen vit­ték kivégezni őket. Most csak szerény tábla hirdeti mártí- romságuk emlékét. Ezt fogjuk méltóbbal — gránittömbbel — az emlékünnepen kicserélni. — Hogy készülnek a köz­ségben? — A falumúzeum már ké­szíti a tablókat, mert bemutat­ják a Tanácsköztársaság helyi dokumentumait, relikviáit. Ugyancsak ennek az időszak­nak emlékeit gyűjtötte össze Pásztor Mihály gimnáziumi igazgató. „Abony munkásmoz­galma” című értékes könyve ekkor kerül kiadásra. A har­madik esemény egy utcaelne­vezése lesz. — Kiről? — Csibrán Józsefről. Itt szü­letett, élt. ö volt Abony vörös- őrparancsoka. A fehérek ura­lomra jutása után 11 évi bör­tönre ítélték. 1922-ben a fo­golycsere-akcióban kivitték Moszkvába. A spanyol polgár- háborúban halt hősi halált 1938-ban egy bombatámadás­kor. k. m. Az uszálykormányos gyilkosának pere A fővárosi bíróságon szerdán megkezdődött Kiss Bálint 23 éves matróz emberölési bűn­ügyének tárgyalása. A vádirat megállapításai szerint Kiss, aki munkája so­rán különböző uszályokon tel­jesített szolgálatot, megis­merkedett Sebestyén András 59 éves uszálykormányossal, majd tavaly nyáron ennek 16 éves lányával és Sebestyén tilalma ellenére udvarolni kezdett a leánynak. Tavaly októberben, névnapján kö­szönteni akarta a leányt, azonban az apa ingerülten el­utasította, s közben sértő fe­nyegetéseket is tett A nézeteltéréseket követően Kiss ismét felkereste Sebes­tyént kabinjában. A kormá­nyos időközben elaludt, s ek­kor Kiss a kamrában magá­hoz vett baltával nagy erővel fejbe vágta az alvó férfit, aki azonnal meghalt. A támadó a holttestet a Dunába dobta, majd visszatért munkahelyére s igyekezett a gyanút elte­relni magáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom