Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

Egy kis statisztika ELSŐ A MEGYÉBEN A közös gazdaságok szántó­jából az elmúlt évben a ceg­lédi járás községeiben 27,1, Cegléden 24,9, Nagykőrösön 22,4 százaléknyi területen ter­meltek kenyérgabonát. Ez kö­zel 26 ezer katasztrális hold vetésterület, amelyből Cegléd holdankénti 15,5 mázsás bú­zatermésátlaga emelkedik ki, a járás községeinek 11,9 és Nagykőrös 11,7 mázsás átlagá­val szemben. Ezzel a búzater­meléssel Cegléd első helyen áll a megyében. Jelentős érde­me van ebben a ceglédi ter­melőszövetkezetek közül a Vö­rös Csillagnak, ahol közel mástél ezer holdon 17,3 má­zsás átlagot értek el, továbbá a Petőfinek 18,3 mázsás, a Táncsicsnak 15,6 mázsás és a Dózsa Népe Tsz-nek 15,2 má­zsás átlaggal. Nyugdíjasok figyelmébe! A ceglédi nyugdíjas vasuta­sok szakszervezetének elnöksé­ge március 7-én, péntek dél­után fél kettő órakor vezető­ségválasztó taggyűlést tart a Vasutas Művelődési Házban. PEST MEGYEI üiftlAP KÜLÖNKIADÁSA VÁROS XIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1969. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Tanulságok a ceglédieknek Jelenleg nem feny a A nemtörődömség komoly károkat okozott Ma délelőtt: járási népfrontülés A Hazafias Népfront járási elnöksége ma délelőtt ülést tart, amelyen azokról az általános népművelési feladatokról ta­nácskoznak, amelyek megvalósításához a népfront is segítséget nyújt. Az ülésen tájékoztató hangzik el a termelőszövetkezetek helyzetéről és gazdasági feladatairól, majd egyéb, napirenden szereplő ügyeket tárgyalnak meg. Közeleg a népszámlálás Kirakják az utcatáblákat Cegléd perifériáin sok gon­dot okozott a februári enyhe, csapadékos idő. öt napon át szinte riadókészültségben élt a város, megszaporodott a mű­szaki osztály és a városi ta­nács vezetőinek gondja. A hó­ié és a csapadék a Szűcs-tilep egész utcasorait veszélyeztette. Vízben álltak a házak, a mel­léképületek az Aranymeggyes- szélen. A belvizes külterületeket szerencsére nagyobb ve­szély jelenleg nem fenye­geti. A lakhatatlanná vált házak­ban élő családok ideiglenesen rokonoknál, ismerősöknél kaptak menedéket. Az össze- dűléssel fenyegető melléképü­leteket aládúcolták, megtették a további intézkedéseket. A MUNKAERŐHIÁNY Naponta több ezren ingáznak NEM VOLT JELENTKEZŐ ♦ KÉRDÉSEK AZ ÁLLOMÁSON „Hatszázezer bejáró dolgo­zója van Budapestnek" — mondották tájékoztatásul a fővárosi tanács illetékes veze­tői a minap a televízióban. Te­gyük hozzá, hogy ezt nem va­lami nagy örömmel közölték. A főváros túlzsúfoltsága már- már olyan méreteket ölt, hogy komoly gondot okoz. Az elő­adásból azt is megtudhattuk, hogy a legtöbb „ingázó” Pest megyéből érkezik. Járásunkból Albertirsát, Jeglédbercelt em­legették. Cegléd nem ke­rült szóba, pedig innen is szép számmal járnak a fővárosba dolgozni.. A ceglédi állomáson közel ] kétezer havi bérletet adnak ki a pénztárak. Nincs rá hivatalos kimutatás, de ha reggelente és a második mű­szakba „járó” déli vonatot megfigyeljük, ebből a közel kétezerből jóval több, mint fele feltétlenül a főváros felé igyekszik. A MÁVAUT forgalmi irodá­ján érdeklődésünkre elmond­ták, hogy 3800—4000 a bérlet­váltók száma havonta. Itt már jobban megoszlik az irányke­vés kivétellel Nagykőrös, Kecskemét és a környező köz­ségek munkaadói „szippant­ják” fel a munkaerőket. Leg­nagyobb részük állami gazda­ságokba, termelőszövetkezetbe jár, ami csak helyeselhető, hi­szen a munkaerőgondokon csak így lehet segíteni. De vannak kedvezőtlen tünetek is. A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepe nemrégiben 40 varrónő felvételét hirdette. Nem volt jelentkező. Végül olyan meg­oldást találtak, hogy hathetes kiképzésben részesítik azokat, akik semmilyen szakképzett­séggel nem rendelkeznek. — így sem ment könnyen. Pedig de sokan járnak nem több fi­zetésért a kispesti és a kőbá­nyai szövőgyárakba, ahol ugyancsak ilyen módon vál­hatnak szakmunkássá. Csak egy kicsit nagyobb áldozatot kell hozni érte. Sorolhatnánk még azokat a vállalatokat, élükön az építőipart, ahol szin­te harcolnak a munkaerőért. Az igaz, hogy egy nyomdász, egy bőripari szakmunkás nem tud a városban elhelyezkedni. Nem is róluk van szó. Egyik nap az állomáson öt „ingázót” szólítottam meg. A kérdésre, hogy miért jár Pest­re dolgozni, az öt segédmun­kás közül kettő azt felelte: „csak", keltő; mert „megszok­ta". A harmadik a kőbányai sörgyárban segédmunkás, ő a „jutalék sörért” dolgozik Pes­ten. Két fiatalembert is meg­szólítottam. Ök így vélekedtek: — Jólcat lehet zsugázni, hü­lyülni u vonaton. — Nem hiányzik a szabad idő? — És mit kezdenénk vele Cegléden?! Mozi Pesten is van! Persze, az ilyen felfogás nem általános. Bizonyára vannak olyanok is, akik anyagilag jobban megtalálják a számításukat, mint esetleg itthon. De ők vannak kevesebben. Mindez akkor jutott eszem­be, amikor a városi tanács munkaügyi osztályán arról tá­jékoztattak, hogy mind férfi, mind női munkaerőben hiány van. Nemcsak szakembereket kérnek a gyárak, vállalatok, hanem segédmunkásokat is. Majdnem olyan fizetésért, mint amit a szakképzett mun­kások kapnak... (csat-) 4 millió 780 ezer forint ér­tékű újságot árusított tavaly a ceglédi posta. A legkelendőbb a Népszabadság, a Pest megyei Hírlap és az Esti Hírlap volt a napilapok közül. Felpofozta az autós a motorost Szabálytalanul vezetett vetkezményei vannak — a motorost beültette a gépkocsi­jába, orvoshoz vitte, majd Szolnokra a kórházba, ahol megállapították, hogy a férfi állcsontja eltört. A bíróság az ítélet meghozata­lánál enyhítő körülményként értékelte a vádlott kétgyer­mekes, családos állapotát és azt, hogy a másik fél kihívó viselkedése jelentősen közre­játszott a cselekmény elköve­tésénél. Súlyosbító körülmény, hogy Kelemen hasonló bűn- cselekményért már büntetve volt. A bíróság négyhónapi szabadságvesztésre ítélte, va­lamint elrendelte a Pestvidé­ki Járásbíróság által ugyan­csak súlyos testi sértés miatt kiszabott, de háromévi próba­időre felfüggesztett szabad­ságvesztés végrehajtását is. A múlt év novemberében Kelemen Tibor 29 éves mo­torszerelő gépkocsival Abony határában járt. Mivel az út erősen sáros, szinte járhatat­lan volt — annak csak bal oldalában, tehát szabálytala­nul — tudta vezetni gépkocsi­ját. Vele szemben — szabály- szerű oldalán az útnak — egy segédmoloros kerékpár jött. A motoros megkísérelte a kité­rést, de eredménytelenül, mert a segédmotoros leállt. A motorról leszállva — mivel kissé ittas is volt — hangos­kodni kezdett; felelősségre vonla a gépkocsi vezetőjét, hogy miért szabálytalankodik. Kelemen kiszállt a gépko­csiból, és pofon vágta a mo­torost úgy, hogy az elesett. Mikor felkelt, újabb ütést ka­pott. Kelemen akkor látva, hogy tettének komolyabb kö­Kosárlabda Jól játszottak, de remegett a kezük Hét közben Monoron bonyo­lították le a női MNK megyei selejtezőjét. A gimnázium csa­pata az erősebb csoportban ka­pott helyet, ahol a két megyei élcsapat, a Nagykőrös és a Monor volt az ellenfél. A ceg­lédiek mindkétszer vesztesen hagyták el a küzdőteret, bár jól játszottak. Monori Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 45:19 Az igen elfogódottan játszó ceglédiek a mezőnyben közel egyenrangú ellenfélnek bizo­nyultak, a lámpaláz a kosár­dobásra károsan hatott, a kel­leténél jobban „remegtek a kezek”. Kosárdobók: Balogh 11, Velkey 6, Ungureán 2. Nagykőrös csapata ellen — amely végül is veretlenül nyert — már jobban ment a játék. Nagykőrös—Ceglédi Gimnázium 40:22 Kosárdobók: Velkey, Kiss 6—6, Füle 4, Bíró 3—3. A má­sodik játékrész jó küzdelmet hozott. A ceglédiek mindkét találkozón a következő össze­állításban játszottak: Ungu­reán, Kiss, Velkey — Buday, Balogh. Csere: Csicsó, Opra, Terjéki, Csizmás, Füle, Kato­na, Szekér. Az együttesben mindenki di­cséretet érdemel lelkesedé­séért, küzdeni akarásáért. Köz­tük legjobbnak Velkey és Ba­logh bizonyult. (—reán) februári belvíz-hullám követ­kezményeit is csak ezek után lehet majd felmérni. Az alá­ázott, rozzant városszéli há­zak nem sok jóval kecsegtet­nek. Viszont ebből a februári belvíz­áradatból a tanulságot le­vonhatják a ceglédiek. Az utcák gondozásával, ár­kok tisztántartásával, járdák és átereszek tisztításával leg­alább annyit kellene törődni, mint az öltözködéssel, vagy a jó falatok beszerzésével. Nem a bíróságtól kell félni, hanem minden városlakónak a saját érdekében rendet kell terem­teni a ház körül. Ez alól a fe­lelősség alól a ceglédi üzemek sem kivételek! (—es) Már kijelölték a városunk­ban és községeinkben azokat, akik az elkövetkező újév nap­jával kezdődő népszámlálás felelősei lesznek területükön. Ezzel megkezdődött az a ha­talmas munka, amelynek so­rán, a Központi Statisztikai Hivatal irányítása mellett, új­ból számba vesz;k az egész or­szág lakosságát. Az előkészü­let egyik lényeges feladata a hiányzó utca- és házszámtáb­lák pótlása. CEGLEDBERCEL Vendégük volt Buga doktor KRESZ szabadegyetem indul A múlt héten sokan igye­keztek a ceglédberceli műve­lődési ház felé. Időben előre hirdették a plakátok, hogy ezen a napon dr. Buga László tart előadást a rákos meg­betegedések megelőzéséről, gyógyításáról. Többen kérdé­sekkel ostromolták a neves orvost. Szombaton az általános iskola úttörői rendezték meg hagyományos karneváljukat, amelyet a sok szép jelmezes felvonulása tett színessé. A karneválon szülő és gyer­mek egyaránt jól érezte ma­Patkolják a szürkét — a ceg­lédi Vörös Csillag Tsz-ben. A tsz feketerészi területén a gé­pek mellett a lovak is jó szol­gálatot tesznek a szállításkor. Az istállóban közel 200 lovat gondoznak. Jelenleg 15 — sa­ját tenyésztésű — csikót ne­velnek. A jó abrakolás mellett természetesen a „zabmotoro­sok karbantartására” is gondot fordítanak. Zsadony József, a tsz kovácsa, patkolja a lovakat. Foto: Jakab Dezső ante portás... Emlékkönyvírás: ez most Icáéknál, a hetedik általá­nosban a módi. Csaknem minden lánynak van már ilyen, vagy olyan kivitelezésű köny­vecskéje, csatos, merített papírú, vagy éppen egé­szen egyszerű. Né­melyiküké egész komoly tartalom­mal telt meg, jó­kívánságokkal, rajzokkal, versi­kékkel. Nagy di­csőség, ha a tanár nénitől is kunye- rálhatnak egy be­jegyzést az osz­tálytársaké mel­lett. — Ha majd az élet tengerén evez- getsz, akkor se fe­lejtsd el Julikát — ilyenformán sántikálnak ríme­sen vagy szaba­don a sorok, a ne­héz, fájdalmas, epesztő, derűs vagy nagy gondo­latok, amelyek a lélek rejtelmeiből vagy a nagymami hasonlókori em­lékkönyve nyomán felbuzognak. Icának sajnos nincs ilyen örök­sége. Gondot okoz, mit írjon barátnő­jének. Azt már megírták, hogy kútágason ül a ve­réb, emlékversnek ez is elég. — Apu, tudsz latinul? — fordul hozzám váratla­nul. — Mert egyik lány emlékköny­vében latin vers van, és úgy fel­vág vele. — Hát kicsit tudok — mondom, hiszen egy mai apának sok min­dent tudni kell. Mit szólsz ehhez, hogy rekviensz- kant in pácé — vetem oda a régi temetésekből tu­datomban ragadt latin szöveget. — kislá­„páce” jelent, kiírva Tudod, nyom, a az békét láttad már a plakátokon. — Jó, jó, apu, de ezt mégsem írha­tom egy emlék­könyvbe. Valami olyan szállóige vagy jelmondat kellene. — Hát akkor ír­jad ... mondjuk...: Hannibal ante portos! — Ez mi? — Hát egy sor a római történelem­ből. Hannibál ér­kezését jelezte. Annyit tesz: Han­nibál a kapuk előtt. — Apu, ez jó! Csak úgy kellene írni, hogy Dezsőék a kapu előtt. Tu­dod, a Dezső meg a Tibi udvarolgat annak a kislány­nak, akinek az emlékkönyvébe írok. Hogy az mi­lyen boldog lenne! (jakab) gát, különösen akkor, ami­kor a postás egy-egy jókí­vánságot kézbesített a szív­postán. Ugyancsak szombaton este tartotta meg az ifjúsági klubban Hídvégi Lajos mű­vészettörténeti előadását, ame­lyet filmvetítés színesített. A hallgatók elismeréssel nyi­latkoztak az értékes előadás­ról. Ezt követően a Gyopár zenekar közreműködésével az ifjúság a klubban és a nagy teremben szórakozott éjfélig. A márciusi hét végék is sok jót ígérnek. Március 8-án nőnapi meg­emlékezés lesz a nagyterem­ben. 15-én és 22-én ifjúsági bált tartanak, 21-én műsoros est lesz a Sirius zenekar köz­reműködésével. Március 22-én indul a KRESZ-szabadegyetem. A tan­folyam elvégzéséről a rend­őrség igazolást ad, amelyet a jogosítványban kell hordani. Jelentkezni lehet a művelő­dési ház igazgatójánál. Vasárnap: járási ú ttörökarnevá l A múlt vasárnap a ceglédi iskolák és a külterületi isko­lák növendékei vigadtak a Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében, a vá­rosi úttörőkarneválon. Most vasárnap a járás úttörői gyü­lekeznek itt, a vidám, jelme­zes és játékokban változatos úttörőkarneválon. Természe­tesen nem tudnak minden gyereknek helyet adni: a kar­neválra csak a legjobbakat várják, azokat a kisdobosokat és úttörőket,, akik a tanulás­ban és az örsi munkában egyaránt lelkiismeretesek. Március 8-án: Tornászok bálja A CVSE jól sikerült bálját március 8-án az Építők tor­nászszakosztályának farsangi bálja követi, amelyet a Kos­suth Művelődési Házban rendeznek meg. Ez a 15 éve hagyományos bál kultúrált, jól rendezett szórakozási le­hetőséget nyújt a fiatalok­nak. A mulatságot angol ke­ringővei nyitják meg az Épí­tők tornászai. Az emeleti nagy­teremben .tánczene szól, a földszinti termekben cigány­zenét hallgathatnak. Éjfélkor tombola lesz. Meghívók elő­vételben Kürti Bélánál, a közgazdasági szakközépiskola tornatanáránál kaphatók. (—reán) ,,Munkagép (S A hatalmas camion nem tu­dott befordulni a Batthyány utcába, mert mint oroszlán előtt egy egér, ott állt félig sárba süllyedve egy „mini-te­herautó”. Nem tudott kimoz­dulni. Három suhanc ugrott le a járdáról, de a nagy sietség­ben egy hátra, kettő előre nyomta. Pillanatok alatt azért kigurult a Rákóczi útra Ak­kor láttam a rendszámát: s ráírva: MUNKAGÉP...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom