Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

"75r PEST ,v\ i: Ő V E 1 ni aLA p kólCnkiadasa XIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1969. MÁRCIUS 24. HÉTFŐ Bérrendezés saját erőből Magasabb fizetést a ssakewnberekaek 1 A pártélet hírei Milyen a KISZ-munka? — a Gépjavító Ktsz-ben, erről ad számot a párttagságnak mostani taggyűlésükön a ktsz KISZ-titkára. ★ Negyvennégy órás munkahét bevezetésének 'gondjairól, örö­meiről tárgyalnak a Faárugyár pártszervezetének legközelebbi taggyűlésén, emellett megha­tározzák a pártcsoport munka­végzésének feladatait. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Fülöp Dezső és Civic Ilona Anna: Ferenc. Házasságot kötöttek: Vértes Géza József és Debreczeni Szabó Rozália, Kovács Tibor Zoltán és Szendrődi Hilda. Meghaltak: Tóth Ambrus (Tormás u. 23/a.), Gergely Kis Kálmán (Szurdok d. 19/a.), La­katos Lászlóné Kis Varga Ilo­na (Csikvár d. újház), Bazsó Ferenc Jenő (Szabolcs u. 6.), Vágó Györgyné Szabó Mária (Honvéd u. 20.), Técsi Ferenc (Somogyi I. u. 6.), Illés Lajos (Baross G. u. 4.), Dobi Mihály- né Tót Katalin (Szőlői u. 2.), Szalai Sándor (Damjanich u. 4.), Zsikla Géza (Huba u. 6.), Pozsgai András (Petőfi u. 25/b.), Horváth Balázs (Zrínyi u. 21.), Hajdú Imréné Szakái Edit Gizella (Arany J. u. 37.), Klenk Józsefné Pillér Erzsé­bet (Bálvány u. 22.). MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Kleopátra I—II. rész. Szí­nes, kétrészes amerikai film. Főszereplő: Elizabeth Taylor, Richard Burton és Rex Har­rison. Dupla helyárakkal! Korhatár nélkül megtekinthe­tő! Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Mexikóból jelentjük II. Előadás kezdet^: fél 6 óra­kor. A ceglédi művelődési ház­ban március 25 és 28-a között reggel 7 órától déli 12 óráig írják össye az 1951. évben szü­letett sorköteleseket. Azok, akik névre szóló idé­A Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége a múlt héten küldöttgyű­lésre hívta össze tagszövetke­zeteinek vezetőit a ceglédi ta­nácsháza nagytermébe, me­lyen megjelentek a nagykőrö­si, ceglédi, úgyszintén a ceg­lédi, monori és a nagykátai járások termelőszövetkezetei­nek képviselői. A küldöttgyűlést Győré Sán­dor elnök nyitotta meg, majd Vimola Károly titkár tartott beszámolót a területi szövet­ség 1968. évi munkájáról és eredményeiről, valamint az 1969. évi célkitűzésekről. Beszámolójában kifejtette, hogy a szövetség a gazdálko­dás és a termelés minden te­rületén hathatósan segíti a ter­melőszövetkezeteket, ami az új gazdasági irányítási rendszer fokozott feladatai közepette különösen nagy jelentőségű. Az állattenyésztés, gabona-, zöldség- és gyümölcstermelés elősegítése mellett, az értéke­sítés biztosítása terén is min­dig számíthatnak a termelő- szövetkezetek a szövetség ér­dekvédelmi munkájára. Labo­ratóriuma által eszközölt ta­lajvizsgálatok pedig megköny- nyítik a termelőszövetkezetek földjeinek a javítását. A gépesítés és a szakmai to­vábbképzés fejlesztésén kívül, a melléküzemek létesítését is felkarolja a szövetség, különös gondot kíván fordítani a ter­melőszövetkezetek húsfeldol­gozó tevékenységének elősegí­tésére. És a tagszövetkezetek melléküzeméinek termékeiből kiállítást szándékozik rendez­ni. A területi szövetség a tag­szövetkezetek pénzügyi problé­máit is jóakaratú figyelemmel kíséri, és a termelőszövetkeze­ti tagok részére üdülő létesí­tését tűzte ki céljául. A titkári beszámoló után a A városi tanácson — az or­szágos intézkedéseknek meg­felelően — utoljára 1960-ban rendezték a fizetéseket. Az itt dolgozó szakemberek ma is kevesebbet keresnek, mint akár egy termelőszövetkezeti, akár egy ipari vállalatnál dol­gozó osztályvezető. És ez nem­csak az osztályvezetőkre vo­natkozik. Amíg más munka­helyen a gépírók kezdő fize­tése 980—1100 forintot meg­haladja, addig itt a legalacso­nyabb szinten kezdik ezt a te­vékenységet. Az új gazdasági irányítás el­ső évének tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a kis fizetésű, de alacsony képzettségű mun­kaerők helyett a gazdasági ér­dekek is kevesebb, magasabb képzettségű, tehát jobban ho­norált munkaerőt követelnek. A városi tanács végrehajtó bizottsága ennek megfelelően a közeli napokban rendezi a tanácsi dolgozók fizetését. A zést nem kaptak, idéző nélkül is kötelesek megjelenni. A jelentkezés elmulasztását 3 ezer forint pénzbírsággal sújtják. küldöttgyűlés elfogadta az 1968. évi záró számadásokat, és a 2 millió 240 ezer forintos keretben mozgó 1969-es költ­ségvetési előirányzatot. — Milyen fejlődésre számít­hatunk a lakáshelyzet alaku­lásában? — Milyen konkrét feladatot kaphat a KISZ-szervezet a ta­nácstól ? — Milyen eredményeket ér­nek el lakóhelyük környékén megyei tanácstól számottevő támogatást nem kapnak erre a célra. Elsősorban saját erejük­re vannak utalva, és azok­ra a szervezett intézke­désekre, amelyek során megfelelő szakemberek látják el az egyes munka­körökre háruló feladato­kat. Egyrészt a nyugdíjba vo­nuló tanácsi dolgozók, más­részt a más munkahelyet ke­resők csökkentik az intézmény létszámát. A távozásukkal szabaddá vált bér — közel 6 ezer forint — elsősorban a szakemberek fizetésének eme­lésére használható fel. A me­zőgazdasági üzemek és az ipa­ri vállalatok ugyanis egyaránt igénylik a szakembereket. A városi tanács megfelelő képe­sítéssel rendelkező munkaerő­ket csak akkor tud alkalmazni, ha azok megfelelő díjazásban is részesülnek munkájuk ará­nyában. Népgazdaságunkban egyre inkább érvényesül az a követelmény, hogy maga­sabb szintű munkáért na­gyobb összegű bért fizes­sünk ki. A mezőgazdasági, a műszaki, a pénzügyi szakemberek, akik a ^tanács osztályain dolgoznak, csak akkor kötelezhetők lelki- ismeretes munkára, ha meg­kapják ezért a tevékenységü­kért a megfelelő ellenértéket A városi tanács végrehajtó bizottságának határozata ép­pen ezt a célt szolgálja. Ke­vesebben, de jobb munkát vé­gezzenek. Nem arról van szó, hogy az egyes osztályok mun­katársai korábban nem lát­ták el feladatukat, de az anya­gi érdekeltség elvét feltétlenül érvényesíteni kell az állami szakigazgatás szerveinél is. (—ara—) a termelőszövetkezetek és a vállalatok Ilyen és ehhez hasonló kér­dések hangzottak el azon a konzultáción, amelyen a nagy­kőrösiek Szűcs Zoltántól, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökétől, a daba­Szücs Zoltán a városi tanács elnöke a város jövőjéről beszél. HOLNAPTÓL PÉNTEKIG Sorköfelesek összeírása Eredményesen segíti a tsz-eke t a területi szövetség (kopa) A tartalmas mozgalmi életért Menyasszony — néhány percig Az Absolon Sarolta Ifjúsági Építőtáborban 74 KlSZ-alap- szervezet titkára vett részt a városból és a dabasi járás köz­ségeiből egy hétig a titkárképző tanfolyamon. „Méltók leszünk a iiagyományokhoz" Fogadalomtétel az emléktáblánál Ünnepi nagygyűlés — Kitüntették a veteránokat Pénteken délelőtt a verő­fényes tavaszi napsütésben többszáz fiatal és felnőtt gyűlt össze a tanácsháza előtt, hogy leróják kegyeletüket a Ta­nácsköztársaság mártírjának emléktáblájánál és felidézzék a dicső napokat. A Himnusz hangjai után kürtszó jelezte a városi KISZ-bizottság zász­lajának érkezését, majd Káló József, a KISZ városi bizott­ságának titkára emlékezett az 50 évvel ezelőtti napokra. Többszáz fiatal tett foga­dalmat, hogy a KlSZ-szer- vezet tagjaként hűségesen őrzi azokat a forradalmi hagyományokat, amelyek­ért elődeik harcoltak. A gimnázium énekkara for­radalmi dalokat adott elő, majd az Intemacionálé hang­jaival ért véget az ünnepség. Ugyanebben az időpontban a temetőben a párt, a tanács, valamint a város intézményei­nek, vállalatainak képviselői megkoszorúzták a mártírhalált halt városparancsnok sírját. Délután 5 órakor a művelő­dési ház színháztermében a Himnusz hangjai nyitották meg az ünnepi nagygyűlést. Ady Endre Üj tavaszi seregszemle című verse után az egyesített ének- és zenekar forradalmi dalokat adott elő. Takács Jenő, a városi pártbizottság titkárának megnyitó szavait követően Szűcs Zoltán, városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékezett azokra a törek­vésekre, amelyek nemzetünk életében a haladás szolgálatá­ban álltak: Ismertette art a politikai helyzetet, amely az 1918-as polgári forradalom következtében hazánkban be­következett, és amelynek kö­vetkezetes állomása volt 1919 dicsőséges márciusa. A Tanácsköztársaság né­pünk történetében nem­csak új helyzetet, hanem az egyik legdicsőségesebb korszakot jelentette. Ezt jelenti ma is, amikor ke­gyelettel emlékezünk a mártí­rokra, és kommunistákhoz méltó megbecsülés övezi azo­kat, akik napjainkban is kö­zöttünk élnek a régiekből. Történelmünkben a társa­dalmi hala.dás és a szabadság gondolata mindig összefonó­dott. Ezt a hagyományt kö­vetjük, amikor méltók aka­runk lenni forradalmár elő­deinkhez. % Javaslatára a nagygyűlés megörökíti a nagykőrösi direktórium tagjainak és az 1919-es proletárdikta­túrának az emlékét. Ezután átadták a Tanács­köztársasági Emlékérmet a történelmi idők még élő rész­siak pedig Kővári Györgytől, a dabasi járási pártbizottság munkatársától várták a vá­laszt. A konzultáció előtt va­lamennyien együtt hallgatták meg Kovács Sándornak, a konzervgyár igazgatójának előadását az új gazdaságirá­nyítás tapasztalatairól. — Rendkívül zsúfolt a prog­ram — mondja Káló József, a KISZ városi bizottságénak tit­kára —, hiszen egy hét alatt számtalan témát kell megvi­tatni és nagyon sok módszer­beli feladatot megoldanunk. A tanfolyamnak elsősorban az a célja, hogy a KISZ KB de­cemberi határozatát megtár­gyaljuk, és annak megfelelően segítséget adjunk az alapszer­vezeti titkároknak egész évi tevékenységükhöz. Egyáltalán nem mindegy, hogy a KISZ- tagok hogyan érzik magukat a szervezet rendezvényein. Az is fontos, hogy minden nap szem előtt tartjuk: a mozga­lom célja a kommunista neve­lés eszközeivel felelős fiatalo­kat összefogni, és tartalmas foglalkozásokon hasznosan tölteni el velük az időt. — Természetesen a zsúfolt program mellett jut idő szó­rakozásra is —, kapcsolódik a beszélgetésbe Gyovai Zoltán, aki Táborfalváról érkezett. Tegnap például színházban voltunk Kecskeméten. — Szobánként kaptunk egy- egy feladatot, amely szerint tízperces műsort kellett össze­állítanunk egy-egy nemzeti ünnepünkre. A tíz perc íz 'ünnepi beszédet is tartalmaz­ta. vevőinek. Tizenegy volt vö­röskatonát, illetve direktóriu­mi tagot jutalmaztak így. Az ünnepi nagygyűlés sa Intemacionálé hangjaival ért véget. Aranyérmes a „Piros cső“ A KISZ Pest megyei Bizott­sága március 22-én tartotta Vácott a középiskolások me­gyei irodalmi színpadi döntőit. A győztesek jogot nyertek ar­ra, hogy májusban részt ve­gyenek az egri Gárdonyi Géza diáknapokon. Az Arany János Gimnázium irodalmi színpada a forradal­mi ifjúsági napokon bemuta­tott „Piros cső” című műsorá­val indult a versenyben. Az összeállításban népballa­dák, népdalok, népszokások kaptak helyet egy jelképes kukoricafosztás keretében. A gimnazisták aranyérmet nyertek a bemutatón, s ezzel továbbjutottak Egerbe. A zsűri egyénileg is kiemelt két kitűnő alakítást. Megyeri András két balladát mondott el. Vidám hangvétele, remek alakítása nagyban hozzájárult a sikerhez. A másik jó egyéni teljesítményt Barta Klára nyújtotta, aki szép énekhang­jával, derűs kedvességével nyerte el a zsűri tetszését. Gratulálunk az aranyérem* hez, és további jó munkát ki* vámink. A növényvédelmi szolgálat jelenti! Mechanikai védekezések, téli lemosó permetezések! Az egész évi gyümölcster­mesztés alapja a szakszerűen végzett fatisztogatás, metszés, hernyófészkek leszedése és azok elégetése. Rosszul, felületesen végzett fatisztogatás miatt egész év­ben nem tudnak a permetezé­sek érvényesülni. A felrepede­zett fakéreg alatt a kártevő rovarok megbújnak és oda a permetlé nem tud eljutni. Nem jut el a permetlé a sűrű koromájú fák ágai közé sem, de nem jut el a napfény sem, így az ott levő gyümölcs nem színesedik be, értéke kisebb lesz. Márciusban a mechanikai védekezési munkákat be kell fejezni a metszésekkel együtt. Március egyben a téli permete­zések végzésének ideje is. Erős pajzstetű- és bimbólikasztó- fertőzés esetén Krezonit—E 0,9 százalékos oldatával, gyenge fertőzés esetén téli hígításé mészkénlével kell permetezni. A hagyományokhoz híven a fogyasztási szövetkezet Mento- vich utca 10. szám alatti ve­gyesfelvásárló telepén lehet mészkénlé törzsoldatot olcsó áron beszerezni. Krezonit—E permetezőszer­rel vigyázni kell, hogy zöld növényre ne kerüljön, mert a Krezonit egyben gyomirtószer is. Szabari István A területi tornaverseny eredményei Békéscsabán területi férfi kiválasztó tornaversenyre ke­rült sor. Korosztályonként az első 4 juthatott az országos döntőbe, amely valamennyi indulónak sikerült. Csak sza­badon választott gyakorlato­kat mutattak be. A Nagykőrö­si Gimnázium Sportkör ver­senyzőin kívül mindössze 2 (!) hazai fiú indult. Eredmények (körösi szempontból): 1952-es születésűek: 1. Hüll- ner Péter 53,8; 2. Petrovszki (Békéscsabai MÁV) 48 pont­tal. Emellett azt is megbeszél­tük, hogy a családi ünnepek társadalmi formáját hogyan tehetnénk maradandó emlékű­vé külsőségeiben is méltóvá ezekre az ünnepekre. — Én voltam a menyasz- szony, amikor a KISZ-esküvő rendezését, lebonyolítását vi­tattuk meg — mondja Szabó Eszter, aki a konzervgyár 8. alapszervezetének KISZ-tit- kára a dobozüzemben. — Nagyon sok esetben a helyes elképzelések nem pá­rosulnak megfelelő gyakorlat­tal, és ez akadálya lehet meg­valósításuknak — veszi át a szót ismét Káló József — pe­dig a fiatalok életében a „ho­gyan?” nagyon fontos tényező. Emellett nem elhanyagolható a szervezet életében sem, hi- szén egy jól rendezett taggyű­lés, egy pergő műsorú klub­délután hatása tovább érződik a következő napokon is. Itt­létünk alkalmával olyan elvi, politikai kérdésekkel is fog­lalkoztunk, mint a KISZ és az úttörőszervezet kapcsolata, a pártépítés tevékenysége, a sportmunka megjavítása, ki- szélesítése — általában min­den szóba került, amit egész évben hasznosíthat egy alap­szervezet titkára. Azóta már a fiatalok vissza­tértek a táborból munkahelyük­re, de ha év közben valamit könnyebben oldanak meg a mozgalmi feladatok közül, mint korábban, ha változatos szervezeti életet tudnak te­remteni környezetükben — abban az itt eltöltött egyheti tanulás is benne van. Szöveg: Karai Foto: Kiss 1953- asok: 1. Sebestyén Gá­bor 53, 2. Bélteki Pál 51,8 pont. 1954- esek: 1. Dónáth Ferenc 55; 2. Zsoldos Zoltán 52,8; 3. Cellárik Rudolf (Békéscsaba) 50,2 pont. ­1955- ösök: 1. Rácz Zsolt 54; 2. Hengán István 53,6; 3. Tóth József 52,8 pont. 1956- osok: 1. Király Miklós 51,5; 2. Kovács István 50,8; 3. Párizs Lajos 50,2; 4. Prikkel Zoltán 50 pont. 1957- es: 1. Harsányi Gábor 51 pont. 1958- asok: 1. Zsoldos Péter 512; 2. Király Sándor 51 pont. ★ Kosárlabda Cegléden rendezték az idei női serdülő megyei kosárlab­da kiválasztó versenyt. Hat csapat két csoportban küz­dött a döntőbe jutásért, majd a helyezéseket is eldöntötték. A mérkőzések 2X20 percesek voltak. Körösi vonatkozású eredmények: A-csoport: Nagykőrösi Gim­názium I.—Váci Sztáron Sán­dor Gimnázium 14:12 (6:6), Monori Gimnázium II—Nagy­kőrösi Gimnázium I. 15:14 (6:7). B-csoport: Nagykőrösi Gim­názium II.—Ceglédi Gimná­zium 23:10 (9:2), Nagykőrösi Gimnázium II—Monori Gim­názium I. 36:3 (21:2). Döntő az 1. helyért: Nagy­kőrösi Gimnázium II.—Váci Géza király téri Gimnázium 30:6 (17:2). Döntő a 3. helyért: Ceglédi Gimnázium—Nagykőrösi Gim­názium I. 18:5 (8:2). A körösi második csapat lett a győztes, itt játszottak a jobb játékosok. Máté 32, Ko­vács 17, Szekfü E. 10. Bűz 9, Kollár Zs. 6, Varga 5, Sallai és Vajtai 4—4, Kecskeméti 2 pontot ért el a lejátszott mér­kőzéseken. Az első csapat a negyedik helyen végzett. Tagjai: Czira: (9), Pászti (8), Horváth (5), Tóth-Péli és Vajda (4—4), Becser (2) és Urbán (1) vol­tak. A fiúmérkőzéseken a Nagy­kőrösi Gimnázium csapatai az 5. és a 6. helyen végeztek. (sulyok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom