Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

Tej — az iskolában T íz évvel ezelőtt még elő­fordult a környékbeli fal­vakban, hogy a gyerekek ke­nyérrel és pálinkával kezdték a napot. Az iskolában azután kifordultak a pádból. Ma, hál’ istennek, ilyennel már nem találkozunk, ám az iskolások étkezése ma sem egészséges. Ha megkérdeznénk egy köz­ségi általános iskola diákjait, hogy mit visznek tízóraira, többségük azt válaszolja: zsí­roskenyeret, mások, hogy pénzt kaptak tízóraira. Ezt a pénzt rendszerint csokoládéra vagy cukorkára költik — ez az iskolaegészségüggyel fog­lalkozó körorvosok vélemé­nye. Ezért örvendetes, hogy há­rom községi iskolában: Pen- cen, Rádon és Örszentmikló- son, a sütőipari vállalat segít­ségével, már megoldódott a tej, kakaó és péksütemény iskolai árusítása. A vállalat autója reggel leteszi a két és fél- decis üvegeket, az iskolában kiosztják, és a pénzzel elszá­molnak a helybeli bolttal. Ehhez természetesen egy-egy pedagógus áldozatvállalása is kell, aki hajlandó a pénzt be­szedni. Ilyen biztonyára min­denütt akad, és nem lesz aka­dálya a jó példa továbbterje­désének. (sz.) TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK Március 26-án szerdán Ba­logh Sándor és dr. Vass Gá­bor városi tanácstag a fegy­veres erők klubjában, Hajas József és Lieszkovszky Sá­muel a Közgazdasági Techni­kumban tart beszámolót, va­lamennyien este hat órai kez­dettel. Ügyeletes orvos Mától kezdve a Köztársaság ság úti (a 302-es telefonon hív­ható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet: Ma, hétfőn: dr. Ruzicska Bé­la, kedden: dr. Bea Mátyás, szerdán: dr. Kovács Pál, csü­törtökön: dr. Bucsek Tibor, pénteken: dr. Áfra Tamás, szombaton és vasárnap: dr. Bénik Gyula. A beosztásban hét közben változás történhet. VÁC I ÜAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÄM 1969. MÁRCIUS 24. HÉTFŐ Felavatták a mártírok emléktábláit Utcát neveztek el Petrasovits Józsefről A hétvégi ünnepségsorozat, a sokféle megemlékezés prog­ramjából is kiemelkedett az öt emléktábla felavatása. A mártírok emléke előtt tisz­telgő utókor félig lerótta a háláját, amikor utcákat neve­zett el az 1919-es vértanúkról. Most ennek kiegészítéseként márvány emléktáblát helyez­tek el azokon az útvonalakon, ahol a nagy idők történelmet formáló hősei éltek, dolgoztak. A MATEJKA JÁNOS utcá­ban a Damjanich János úttörő- csapat állt díszőrséget. A Bá- thori-iskola kamarakórusa énekelt, elhangzott egy Som­lyó Zoltán vers és a Latinka- ballada. Tóth Istvánná, a gim­názium igazgatója mondott avatóbeszédet. Idézte a váci direktórium egykori tagjának, a Váci Vörös Újság szerkesztő­jének emlékét. Forradalmár, áldozatos életét példaképül állította mai fiatalságunk elé. Koszorúelhelyezéssel ért véget az ünnepség. KLEIN KÁROLY, az egyko­ri munkáspénztári tisztviselő a Tanácsköztársaság 133 napja alatt Vácott a pénzügyek inté­zője, a lakáshivatal vezetője volt. Tari Kálmán, a városi ta­nács elnökhelyettese idézte harcos életének, vértanúhalá­lának emlékét, A Géza gimná­zium irodalmi színpadának műsora után megkoszorúzták az emlék­művet. Koszorút helyezett az emlék­mű alá Cseló Vendel, az SZTK ügyvezetője is. A váci járásban továbbtanulásra jelentkezett az általános iskolát végzők 86 százaléka A váci járás általános isko­láinak idén végző 1124 nyol­cadikos tanulója közül 972 je­lentkezett továbbtanulásra. A jelentkezési arány — a tavalyi­val egyezően — 86 százalék. Gimnáziumba, szakközépis­kolába 413-an, gép- és gyors­íróiskolába 34-en, szakmunkás­tanuló-iskolába 523-an jelent­keztek. A középiskolát és a szak­munkásképzést választók kö­zül legtöbben, összesen 556-an, ipari pályán kívánnak elhe­lyezkedni. Mezőgazdasági jellegű szak- középiskolába 15, mezőgazda- sági szakmunkástanuló-iskolá­ba 18 nyolcadikos fiú és leány jelentkezett. A továbbtanulásra még 152 tanuló nem jelentkezett. Csökkent az érdeklődés a gimnázium iránt, és a szüksé­gesnél kevesebb a mezőgazda- sági szakmunkásképzésre je­lentkezettek száma. A tovább­tanulni kívánó ieányok aránya a tavalyihoz képest ismét meg­növekedett. (hlavács) Egy év alatt 123 ezer forint értékű bélyeg Múlt hét végén tartotta szokásos évi közgyűlését a Magyar Bélyeggyűjtők Egye­sületének váci csoportja. Szintai Márton elnök nagy érdeklődés közben beszámolt az 1968-as esztendőről. A ta­gok száma 370-re növekedett. Soraikban postások, orvosok, pedagógusok, üzemi munká­sok, nyugdíjasok, egyformán megtalálhatók. A váci filatelisták tavaly 123 ezer forint értékű bélyegkü­lönlegességgel gazdagították gyűjteményeiket. Több ezer forint érték talált gazdára a városról városra vándorló al­bum útján Taglétszámuk 12 százalékkal növekedett. Terveikről szilva Szintai el­nök elmondta, hogy az idén tervezik a szakelőadások szá­mának növelését, hogy a tör­ténelmi, földrajzi, biológiai és más csoportgyűjtők bővítsék ismereteiket. Már most megkezdődnek az előkészületek egy 1970. évi bé­lyegtárlatra. Huszonöt év fejlődése — bélyegben — lesz a címe és más helységbeli gyűjtők bevonásával bemutat­ják jövő tavasszal negyedszá­zad történetét, érdekes, színes tablókon. A vezetőségválasztás során megköszönték az idős Tomecs- kó Mihály és Peyer Pál eddi­gi működését és felmentették őket tisztségvise'é'üktől He­lyükbe Zahovák Istvánt és Frankói Istvánt választották a kilenc tagú vezetőségbe. (p.) Ugyanebben az időben még három helyen volt ünnep­ség. A CSIKÓS JÓZSEF utcában Szintai Márton, a városi pártbizott­ság tagja, a 204-es intézet igazgatója emlékezett a hala­dó szellemű peda­gógusra. A HARASZTI ERNŐ utcában Pásztor Sándor technikumi igaz­gató, a városi népfrontbizottság titkára avatta fel Haraszti Ernő em­léktábláját. A DCM-telepen utcát neveztek el Petrásovits József­ről, aki szintén életét, vérét adta a munkásmozga­lomért. Ritz Sán­dor vállalati igaz­gató beszélt róla az ötödik már­ványtábla felava­tásakor. (papp) (Kép: Törnek) Ötmillión felüli társadalmi munka a járásban A járási tanács fejlesztési állandó bizottsága múlt heti ülésén tárgyalta az 1968. évi fejlesztési alap teljesítését, a megyei tanács vb és a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága által hirdetett községfej­lesztési verseny múlt évi ered­ményeit. A járás éves fejlesztési mó­dosított terve 16 millió 991 ezer forint volt és ezt 108 százalékos eredmény­nyel 18 millió 388 ezer fo­rintra teljesítette. Ugyanakkor a községekben végzett társadalmi munka meghaladta az 5 millió forin­tot, aminek eredményeként a járás minden lakosára 76 fo­rint értékű társadalmi munka jut. A járási átlagból magasan kiemelkedik Rád község 361, Csornád 239, és Váe- duka 181 forintos átlag­gal. A tízezer lakoson felüli köz­ségek közül Dunakeszi, a hat­ás hétezer lélekszámú közsé­gek közül Alsógöd, a három- és hatezer lakosú községek közül Szód, az ennél kisebb lélekszámú községek közül Rád nyert előkelő helyezést. (—i —n) Nótanócsok és iskolák együttműködése A járási nőtanács március 25-én, kedden délelőtt 9 óra­kor értekezletet tart a községi nőtanácstitkárok és a szülői munkaközösségek elnökeinek részvételével, a párt- és tö­megszervezeti székházban. A nőtanácsok, szülői munkakö­zösségek és az oktatási intéz­mények együttműködéséről, valamint a szülők körében végzett pedagógiai felvilágosí­tó munka fontosságáról elő­adást tart dr. Monori Balázs- né, a megyei nőtanács elnöke. Hatvan mázsa hentesáru - naponta A Húsipari Vállalat váci gyárában befejezték a sertés- és marhavágóhíd bővítését. Megnagyobbították a hűtőte­ret is. Az átalakítás megterem­tette a lehetőséget, hogy az üzemben a korábbi 40 mázsa húskészítmény helyett napi hatvan mázsa készüljön, és hogy a folyamatos ellátás ér­dekében raktárra is vághas­sanak. A küzdelmes nyári napok után ítélkezett a bíróság a nagybörzsönyi lakásdúlók ügyében Petrásovits emléktábláját koszorúzzák a hozzátartozók. Jobb oldalon áll a mártír özvegye. Ünnepi tanácsülés Alsógödön A Tanácsköztársaság 50. év­fordulójának előestéjén ün­nepi tanácsülést tartottak Al­sógödön, a művelődési ott­honban. A zsúfolásig megtelt teremben — a járási, községi párt és tanácsi meghívott vendégeken kívül — a vete­ránok és egykori vöröskato- nák között jelen volt Ter­mann József, a váci közellá­tási ügyek 1919-es politikai vezetője, aki az üldözések elől később Alsógödre tele­pült és Brunszkó János, egy­kori alsógödi vörösőrparancs- nok. Ruszti Béla községi tanács­elnök ünnepi beszédben mél­tatta a község 1919-es mártír­jainak, veteránjainak érde­meit, Simon Antal főhadnagy pedig a néphadsereg nevében hanglemezeket és könyveket nyújtott át a régi vöröskato­náknak. A tanácsülésen a helybeli úttörők adtak mű­sort, és a kisdobosok virággal kedveskedtek a veteránok­nak. Záróbeszédet mondott Petrovich Ede, a községi nép- frontbizöttság elnöke. Az ünnepi tanácsüléssel egyidejűleg kiállítás nyílt az 1919-es emlékekből — az An­gyal Lukácsné tanár vezette iskolai honismeret^ szakkör szervezésében. (K. L.-né) A nagybörzsönyi Németh István és Farkas Zoltán csa­ládja közötti régi keletű vi­szály a múlt év augusztus 24- én este érte el csúcspontját egy nagy kocsmai verekedés­ben. Ezen a napon Németh István fivérével, Józseffel, be­tért a nagybörzsönyi italboltba, ahol már ott tartózkodott a fiatalkorú F. István, Németh Kálmán, Farkas Zoltán és má­sok. Mindannyian itták. Kis­vártatva megérkezett Németh Istvánná, hogy hazavigye a férjét. Amikor kifelé mentek, Németh a kocsma ajtajában álló — Farkas Zoltán társasá- I gához tartozó — Lakatos Er- I nőnek ugrott. Utána a kocsma DUNAKESZI Első a villanyszerelőbrigád a járműjavító szellemi vetélkedőjén Mint már hírül adtuk, a Dunakeszi MÁV Járműjavító Üzemben csütörtökön, a Ta­nácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget követően tartották meg a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének nyil­vános döntőjét. Az öt brigád versenyén az Mindig így mondta: az uram. „Az uram”, akit tizenkilencben bí­róság elé állítot­tak, s akinek nagyanyám — sí­rással és könyör­géssel — kieszkö­zölte szabadlábra helyezését Tom- csányi igazságügy­miniszternél. „Az uram” akkor kül­földre menekült... Nagyanyám meg itt maradt, hat ap­ró gyerekkel. A két kezére, a vé­kony tűkre, a szí­nes fonalakra ha­gyatva. Gobeline- zett, hogy legyen mit enni és pok­rócból varrt gye­rekkabátot. Később a gyere­kek közül négyet, anyámat és há­rom testvérét Hol­landiába vitte a Gyermekvédő Li­ga. Azután kapott egy táviratot. Mint a fák „Hajnalka és Pi­roska — a két na­gyobb — a ten­gerbe fulladt.” Akkor elutazott a temetésre. Meg­látogatta a két ki­sebbet is. Anyám hétéves volt és — így mesélték — nem ismerte meg nagyanyámat. Nagyanyó nem sirt, hanem haza­hozta. És még hosszabbra nyúl­tak az éjszakák — a hímzőráma fe­lett. Mi mindenen ment át! Felsorol­ni is sok lenne. És mégis: amikor meghalt, még sző­ke volt a haja. Még előtte is min­dennap kivasalta a fehér gallért a nyakára, és min­dig nevetett, és azt mondta: ő azért tudott így megöregedni, mert soha semmi baj­ban nem hajlította meg a hátát. — Az a fontos, tudod, hogy egye­nesen tartsd a de­rekad! — magya- rázgatta. Csodálom az öregeket. Kibírtak két háborút és mennyi, mennyi szenvedést. Egyi­kük süket, a má­sik alig lát. Még­is, — többségük meghallgatja a hí­reket, talán sopán­kodnak is, hogy rosszak az embe­rek, de azért — elolvassák az új­ságot ... egyenes derékkal viselik még a betegsége­ket is, s eltemetik maguk előtt a gyerekeiket. Olya­nok ők, mint az öreg fák: állva halnak meg. Bányász első díjat, a 3000 forint pénz­jutalmat Jurtin László villany­szerelő-brigádja nyerte. He­lyezésével kiérdemelte, hogy a vasúti járműipar szocialista brigádjainak májusi döntőjén képviselje a dunakeszieket. A 2000 forintos második díj tulajdonosa Saiga Béla né köny­velőbrigádja lett, harmadik helyen pedig Korbuly László kárpitosbrigádja végzett, és 1000 forint pénzjutalmat ka­pott. Horváth Imre anyagrak­táros brigádja a negyedik he­lyet, és az ezzel járó 600 fo­rintot nyerte eL A 400 forint értékű könyv- jutalmat Katona Gábor és Morvái Béla motorszerelő-te­kercselő brigádja kapta. (szőnyi) Alkoholelvonó-rendelő - közös erővel A fóti és dunakeszi község tanács egészségügyi állandó bizottsága legutóbbi megbeszé­lésén szó esett egy közös al- koholelvonó-rendelő létesíté­séről. A járásban 353 idült alko­holista van, akiknek kezelése még nincs egészen megoldva. Az egészségügyi állandó bizott­ságok úgy vélik, hogy ennek a tervnek megvalósításához a járás üzemei és intézményei is segítséget nyújthatnának. előtt álldogáló Farkas Zoltánt támadta meg. Farkas a földre zuhant. .3 egyedül volt, a Németh család tagjai öten. Kökény Ernő megpróbált a földön fekvő Farkas védelmére kelni, ám ő rá meg Németh Béla támadt, egy kerítésléccel. A kocsmáros és néhány ven­dég közbelépett. Erre Né- methék elindultak hazafelé. Az úton elhatározták, hogy Farkast, Kökényt, és mindazo­kat, kik ellenük beleavatkoz­tak a vitába — megverik. A támadást este tíz órakor indították. Körbevették Laka­tos Ernő lakását, kövekkel be­zúzták ablakait, kidöntötték a kerítést. A Lakatos család az ablakon keresztül elmenekült. Utána Farkas Zoltán házát tá­madták meg: összetörték a te­tőcserepeket, beverték az ab­lakokat, betörték az ajtót, megrongálták a tűzhelyet, az edényeket földhözcsabkodták, az ágyneműt és ruhákat el­szaggatták. A Farkas család ezt az éj.- szakát a kukoricásban töltötte. Ugyanez történt Farkas Anta- léknál, Néma Istvánéknál és Cirok Károlyéknál is. Másnap Néma István házára került sor, majd Farkas Antal házáról döntötték le a tetőt. A küzdelmes nyári napok a rendőrségen értek véget. A járásbíróság büntető taná­csa az elmúlt héten hozott íté­letet az ügyben. „Együttesen, a köznyugalom súlyos megzavarására alkal­mas módon és folytatólagosan elkövetett garázdaság” miatt Német Józsefet egy évi, Né­meth Kálmánt 10 hónapi, Né­meth Bélát 10 hónapi, F. Ist­vánt 4 hónapi, Németh István- nét 10 hónapi és Németh Vil­most hat hónapi szabadság­vesztésre ítélte. A társaság vezérét, Németh Istvánt két évre ítélték, és elrendelték ko­rábban felfüggesztett öt hóna­pi szabadságvesztés bürteíé-é nek végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. (i.) PEKHIANY A Váci Sütőipari Vállalat­nak 58 szakmunkásra lenne még szüksége. A szakemberek utánpótlása érdekében körle­veleket küldtek az általános iskolákba, de eddig egyetlen jelentkező sincs a pék szak­mára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom