Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
1969. MÁRCIUS 18., KEDD PLS1 MEG v/6'r/íip 3 Helyreigazítás Lapunk vasárnapi számának 3. oldalán az „Ünnepre készülve” című kis képes interjúban nyomdahiba folytán névelírás történt. A szöveg helyesen így hangzik: — Vácott hogyan ünnepelnek? — érdeklődtük Búzás Istvánnétól, a városi pártbizottság titkárától. KISZ-nap Monoron A monori József Attila gimnázium március 20-án KISZ- napot rendez. Ennek keretében szellemi vetélkedőt tartanak, amelyen az iskola valamennyi, összesen 600 diákja vesz részt. A selejtező feladatait az iskolarádió mondja be, s így jut tovább az a 24 tanuló, akinek válaszait a stúdióból már egyenes adásban közvetítik. Ezek a diákok saját KISZ-alapszervezetüket képviselik és a verseny fődíját is közösen nyerik el, de külön is jutalmazzák a verseny 24 résztvevőjét, valamint az ezzel egyidőben folyó egyéni verseny győzteseit is. Hogyan fejlődnek tovább az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek? IRTA: DR. BÍRÓ FERENC, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJE Emeletes ház - mésznsk A falakról olykor vakító fehéren verődik vissza a fény. Már nem a tél pislákoló napkorongja világít, s érezni melegét is. A Váci Mészmű építőiről lassan lekerül a pufajka. így is sok verejtékes nap van még hátra, amíg rendben lesz i mincLen, s egy újabb monstrum munkához kezdhet. ,FEL VÖRÖSÖK, PROLETÁROK” A szegények utcájától a bársonyszékig —- egy bekötött kis | Őriznek | könyvet a Párt— ------------ történeti Intéz etben. Visszaemlékezéseim — a címe. írója: Gábor József. Vác-alsóvárosi szegény család gyermeke. Nevét gyakran említik most, az 50 éves jubileum megemlékezései során. Idézzünk fel néhány fejezetet életéből, a váci munkásmozgalom hőskorából, visszaemlékezései alapján. — Történelmileg sokat nyomoztam, hogy szűkebb hazám, a váci Burgundia honnan kapta nevét. A burgundi fejedelmek hatalmát akarta-e hirdetni, avagy a kitűnő burgundi borok hírnevét volt hivatva öregbíteni? A század elején több mint 15 éven át laktam a város legszegényebb negyedében. A megpróbáltatások, a nehézségek egész sorozatán estem keresztül, de itt, ebben a városnegyedben tanultam meg az életet, itt fedeztem fel osztálysorsomat. — Itt vettem részt — még a tizennégyes világháború előtt — az első sztrájkban. Itt alakult, fejlődött a jövőm. Később már tisztább, világosabb lett a cél: harcolni az emberiség jobb, szebb jövőjéért, a szocializmusért, a kommunizmusért. És mindehhez az erőt ez a száraz időben poros, esőben nagyon sáros utca adta, ahol esőzés idején úgy zuhogott a víz, hogy iskolából jövet levettük cipőnket, és mezítláb tettük meg az utat haza, lakásunkig. — Pedig emlékszem, hogy Vác valamennyi képviselőjelöltje Gajári Gézától Preszly Elemérig — megígérte, a Burgundi utca kikövezését, csatornázását. Megígérték négy- évenként a város nagyobb ütemű iparosítását is. Akkoriban az első magyar kötő-szövő gyáron kívül még volt egy nagyüzem Vácott: a fegyházon belül, ahol háztartási cikkeket gyártottak.------------------:— iskola ne— Az elemi | gyedik osz---------------------tályának elvégzése után a kegyesrendi gimnáziumban tanultam. 1905- ben másodikos voltam, amikor 65 éves édesapám súlyos betegséggel ágynak esett. Az orvosságok meghosszabbították életét, de munkaképességét nem nyerte vissza. — Nem folytathattam tovább középiskolai tanulmányaimat. Inasnak szegődtem FÉNYKÉPEKET KERESÜNK MEGVÉTELRE a magyarországi felszabadító hadműveletekről. Orsz. Hadtörténeti Múzeum Budapest I., Tóth Árpád sétány 40. építőipari szakmába. Itt kerültem közelebb a váci munkás- mozgalom kezdeti lépéseihez. Egy budapesti főúton levő vendéglőben, majd onnan történt kitiltásuk után alsóvárosi proletárlakásokban jöttek ösz- sze. Ott hallottam életemben először Marx és Engels nevét. Nagyon megfogtak a Kommunista> Kiáltvány első sorai: .,Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete.” — Azután következett Szarajevó. Kikézbesítették Vácott is az első behívókat. Az első századdal kerültem a frontra. Nemsokára orosz földön fogságba estem. Ez döntő fordulatot jelentett további életemben. — ----------------------- Szo| A Nagy Októberi | cia---------------------------- lista F orradalom kitörésének idején, majd a Magyar Tanács- köztársaság alatt orosz hadifogságban voltam. Elsők között jelentkeztem a Vörös Hadseregbe. A vörösgárda internacionalista ezredének harcosa voltam. Később politikai biztosként több frontszakaszon is küzdöttem. 1919 nyarán az SZKP turkesztáni területi bizottságának elnökévé választottak. Később fontos megbízást kaptam. Irányítottam a magyar—szovjet hadifogolycserét Rigán keresztül. Sorra érkeztek otthonról nemcsak hadifoglyok, hanem a politikai menekültek is, akik a Szovjetunióban találtak menedéket a fehérterror elől. Megdobbant a szívem, ha váci, Vác környéki érkezett. — Matejka Jánosék elbeszéléséből megtudtam, hogy a Magyar Tanácsköztársaság idején Vác népe is megvívta a maga harcát a helybeli reakció ellen. Klein Károly, Haraszti Ernő, Csikós József, Maróti Lajos és a többiek azon fáradoztak, hogy a proletárforradalom nagy vívmányait élvezhessék a váci dolgozók is. Később kaptam sok levelet rejtett utakon nővéremtől, váci ismerőseimtől. Azt írták, hogy a dicsőséges 133 nap felejthetetlenül bevésődött Vác dolgozóinak emlé- | kébe. — Azután hallottam, olvastam 1919 gyászos augusztusáról. A hétkápolnai mezőn, a várossal szemközti szigeten kivégzett áldozatokról. A politikai perekről, amelyek után sok harcos jóbarát évekig sínylődött a Kőkapu melletti börtönben. Én a Szovjetunióban külkereskedelmi, majd külügyi beosztásban dolgoztam. A második világháború idején megbíztak az egyik antifasiszta iskola vezetésével. — 1945 tavasza. Az ideiglenes magyar kormány tagja lettem. Közlekedési miniszterként könnyes szemmel néztem, hogyan simogatják, csókolgatják a Körúton elsőként végighaladó sárga villamost. Második nagy élményem volt, amikor 30 évi távoliét után először pillantottam a Naszály csúcsát, és ölelhettem magamhoz váci rokonaimat, fiatalkori barátaimat...-------------------j- megszakadA jegyzetek | nak. a kró----------:---------- nikás folytatja azzal, hogy Gábor József később a Váci Kötöttárugyár igazgatója lett. Utána a Külkereskedelmi Hivatal elnökeként dolgozott. 1950-től 1959- ig — nyugdíjazásáig Ankarában, Szófiában és Prágában volt nagykövet. 1 964. október elsején hunyt el. Hálás szülővárosa iskolát, utcát nevezett el róla. Az 50. évforduló során a Forte-gyár egyik brigádja — Budapesten élő özvegyének hozzájárulásával — felvette az egykori alsóvárosi proletárfiú nevét, aki tudása, szorgalma és harcos helytállása során, magas tisztségekbe kerülve is, megmaradt a szebb holnapért küzdők seregének egyszerű közkatonája. (Közzétette: P. R.) A cikk első része vasárnapi számunkban jelent meg. EZEKBEN A HETEKBEN vitatják meg a termelőszövetkezeti csoportokban és szak- szövetkezetekben, hogy a múlt év végén megjelent kormány- rendelet alapján, hogyan működnek tovább. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek nyegében három lehetőség (s ezek variációi) közül választhatnak aszerint, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakulnak, vagy azzal egyesülnek, mezőgazdasági szakszövetkezetként, vagy mezőgazdasági társulásként működnek tovább. Az egyszerűbb szövetkezeti kategóriában tehát csak két típus: a szakszövetkezet, és a társulás kerül megkülönböztetésre. A termelőszövetkezeti csoportok, hegyközségek, mint szövetkezeti típust jelölő kategóriák megszűnnek, s az előző három lehetőség valamelyike szerint működhetnek. A kedvező természeti és köz- gazdasági adottságokkal rendelkező egyszerűbb szövetkezetek érdeke továbbra is: hogy a tagjaik tulajdonában levő földterületeken, illetve annak egy részén, fokozatosan nagyüzemet alakítsanak ki. A kedvezőtlen természeti és közgazdasági feltételekkel rendelkező községekben a szövetkezeti tagok elsődleges célja, a mostoha adottságokhoz alkal- mazkodóbb, kisüzemi gazdálkodás fejlesztése. Ennélfogva, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének fő irányát a helyi, természeti, és közgazdasági adottságok gondos mérlegelésével célszerű meghatározni. Fontos elvként fogadható el, hogy ahol a körülmények lehetővé teszik a jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodós kialakítását, ott a magasabb „osztályba” lépés: a termelőszövetkezetté való alakulás, vagy az egyesülés. Ez még akkor is helyeselhető, ha a közös nagyüzemi tevékenység csak fokozatosan alakítható ki az üzem egészére. A tsz-ekben alkalmazható munkaszervezés, és jövedelemrészesedési módszerek (családi művelés, százalékos részesedés) lehetővé teszik a fokozatos átmenetet. Ahol, csak áldozatok árán, gazdaságtalan módon alakíthatók ki a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, ott elsősorban a kisüzemi termelés elősegítését indokolt szorgalmazni. Ezeken a helyeken a korábban alakult termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek azt is fontolóra vehetik, nem célszerűbb-e szakszövetkezetként, vagy társulásként működni? Bár a megyében 4öbb termelőszövetkezeti csoportban kedvezőek a természeti, és közgazdasági feltételek, ahhoz, hogy mezőgazdasági termelő- szövetkezetté alakuljanak, ezúttal mégiscsak azokról szóSzíves figyelmükbe ajánljuk ELSŐRENDŰ GYÁRTMÁNYAINKAT: egy- és háromfázisú motorok (leadott teljesítmény: 60 W-tól 3000 W-ig) szellőzők, villamos háztartási készülékek ' Vmi Kaphatók a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat megyei szaküzleteiben IPARI MŰSZERGYÁR, IKLAD lünk, amelyek az egyszerűbb J szövetkezetek kategóriájában működnek tovább. A SZAKSZÖVETKEZET alapvétőén a mezőgazdasági kisüzemi termelők szövetkezése. Azokon a területeken, vagy ágazatokban szervezik, ahol bizonyos mértékben kialakíthatók a közös nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Jellemző vonása, hogy a tagok fő foglakozása a mezőgazdasági termelés, s egyidejűleg tartósan I jelen vannak; — a magántu- J iajdonban és egyéni haszná- | latban levő kisüzemek, — a I magántulajdonban és közös használatban levő földtulajdon, — a közös tulajdon és a közös használatban levő (föld- tulajdon, gépek, termelőberendezések, stb.) nagyüzem bizonyos elemei. Több helyen felmerült a kérdés, hogy a termelőszövetkezeti csoportok szakszövetkezetté válása nem jelent-e visz- szalépést a szocializmushoz vezető úton. Több tényező inkább amellett szól, hogy e szakszövetkezetek viszonylag rugalmas szervezeti formája, jó alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságnak azokon a területein is eredményesen működjenek, ahol a körülmények mostohábbak. A szakszövetkezet — mindenekelőtt szövetkezetpolitikai szempontból — fejlettebb szövetkezeti formának tekinthető, mint a termelőszövetkezeti csoport. A gyakorlati tapasztalatok is ezt mutatják. Elég csak összehasonlítani a tahi Kék Duna Szakszövetkezetei a szigetszentmiklósi termelőszövetkezeti csoportokkal, máris láthatóvá válik a különbség a szakszövetkezet javára. A kormányrendelet több olyan jogos sérelmet is orvosol, amelyek korábban hátrányosabb helyzetbe hozták az egyszerűbb szövetkezeteket a fejlettebb termelőszövetkezetekhez hasonlítva. A szövetkezetekben a közös nagyüzemi tevékenység mindazokra az ágazatokra kiterjedhet, amelyek folytatását a jogszabályok a termelőszövetkezeteknek is lehetővé teszik. Például, a termelés és értékesítés mellett, lehetőség nyílik a termékek feldolgozására, különböző szolgáltatásokra. A KÖZÖS NAGYÜZEMI TEVÉKENYSÉG jelentős hányada a közös használatba vont földön alakítható ki. A tagok földbeviteli kötelezettsége mindazokra a földekre kiterjedhet, amelyeken megteremthetők a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. A tagok olyan földeknek a közös használatba vételét is kérhetik, amelyek egyébként nem esnek beviteli kötelezettség alá. A tagok a közös használatba vont földjeik után földjáradékot kapnak. Mint az előzőekből is kitűnik, a szakszövetkezeti tagok földjének egy része nem esik beviteli kötelezettség alá. De lehet olyan föld is, amelyre vonatkozik a kötelezettség, ám valami oknál fogva nem vonják közös nagyüzemi gazdálkodásba. Ezeken a földeken a tagok egyénileg szervezik meg a gazdálkodást. A saját gazdaság fogalma eltér a háztáji gazdaság fogalmától. Jogszabályilag nem határozták meg sem a föld, sem az állatállomány mértékét. Fontos azonban, hogy a tagok saját gazdaságukat a közössel összhangban alakítsák ki. A háztáji föld kiadására akkor kerül sor, ha a közgyűlés, a tag összes földjét és a háztáji gazdaság keretét meghaladó vagyontárgyait is közös nagyüzemi gazdálkodásba vonta. A háztáji föld nagysága (vagy a földhasználat helyettesítése) a közösben végzett munka mennyiségétől függ, amit az alapszabály rögzít. A szakszövetkezetben minden tag igényt tarthat, hogy részt vegyen a közös munkában. A rendszeresen dolgozó tagokat, családtagokat, mindazok a jogok megilletik (például szülési szabadság, betegségi segély, fizetett szabadság), amelyek a termelőszövetkezeti tagokat. A jövedelemrészesedés a végzett munka — és kisebb mértékben a vagyoni hozzájárulás arányában történik. A munka szerinti jövedelemrészesedés alapelve, és gyakorlata, megegyezik a termelőszövetkezetben alkalmazott módszerekkel. A vagyoni részesedés — a munka szerinti jövedelemrészesedésen felül illeti meg a tagokat, vagyoni hozzájárulásuk arányában. A KÖZÖS GAZDASÁG bővített újratermeléséhez megfelelő alapokat, a tagok vagyoni hozzájárulásából, és a közös tevékenységből származó bruttó jövedelemből képezi. A vagyoni hozzájárulás a tagok saját gazdaságából fakad. Mértékét az alapszabály állapítja meg. Fontos elv, hogy az évenkénti nagysága nem iehet kevesebb a saját gazdaságban elért ter- méké.'íék tíz százalékánál. A szakszövetkezetek kérhetik csatlakozásukat a területileg illetékes szövetkezeti szövetséghez. E lényeges vonások vázlatos bemutatásából is megállapítható, hogy a szak- szövetkezetek fejlesztése szövetkezeti mozgalmunk további erősítését — és nem a gyengítését szolgálja. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek másik csoportja: a mezőgazdasági társulások. Működésükre jellemző, hogy tagjaik főfoglalkozása általában nem mezőgazda- sági jellegű, ennélfogva nem merül fel külön gondként a nyugdíj és az SZTK-ellátás megszervezése. A társulások általában nem önállóan, hanem az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek keretében működnek. Attól függően, hogy milyen céllal szerveződtek, e kategórián belül több alcsoport különböztethető meg: a kertszövetkezetek és a kisállattenyésztő szövetkezetek. Amíg az előbbi általában a személyi föld- tulajdonnal rendelkezők (házikertek tulajdonosai, használói) összefogásaként jön létre, a kisállattenyésztő szövetkezetét azok a kisemberek (munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok) alakítják, akiknek a lakáskörülményei lehetővé teszik az állattenyésztés valamelyik ágával, a méhészettel, házinyúl-, baromfi-, galambtenyésztéssel való intenzívebb foglalkozást. Azért szövetkeznek, hogy kedvezőbb feltételek mellett szerezhessék be a tenyésztéshez szükséges állatokat, takarmányt. FONTOS ELV, hogy a mezőgazdasági társulások csak ott szerveződjenek, ahol — a kölcsönös érdekek felismerése alapján — erre a lakosság igényt tart. Az egyszerűbb szövetkezetek helyes működési formájának megválasztásához nagy körültekintésre van szükség. A szövetkezeti törvény alapján titkos szavazással foglalnak állást az új szövetkezeti forma megválasztásával a tagok. Nem kétséges, a döntés csak akkor lehet helyes, ha pontosan tudják, hogy mire szavaznak. A pártszervezet, a szövetkezet kommunistáinak és párton kívüli tagjainak áldozatkész munkájától is nagymértékben függ, hogy ezt milyen mértékben sikerül elérni. A*. Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő, esztergályos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT keres felvételre Jelentkezés: CEGLÉD XIV., Kölső-Kátai út 35/a.
