Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

X 1969 MÁRCIUS 2., VASÁRNAP PEST MCC. s^úrlmt TASKENT 207 pénzdarab A szamarkandi régészeti ásatások során 207 darab kö­zépkori ezüst- és réz-pénzda­rabot találtak. A lelet a törté­nészek véleménye szerint rendkívül értékes. WUPPERTAL NONSTOP HAJVÁGÁS A nyugat-németországi Wup- pertalban két fiatal fodrász csaknem két napig dolgozott egyhuzamban, s megdöntötte « nonstop hajvágás eddigi, vi­lágrekordját: 380 férfivendéget nyírtak meg. Tengeralattjárókat mentő tengeralattjáró Az amerikai tengerészet gyors ütemben építi újfajta tengeralattjáróját, amelynek íeladata az elsüllyedt tenger­alattjárók felkutatása lesz. Ez 6000 méter mélységig merül­het le, és 30 órát tölthet víz alatt. A tengeralattjáró a ten­ger fenekén is változtathatja majd helyét. A legveszélyesebb természeti csapás Jeges arwís Minden tél végén felvetődik a kérdés: vajon lesz-e jeges árvíz? A természeti csapások közül valóban az egyik legve­szélyesebb a jeges árvíz, mely válogatás nélkül megsemmisí­ti a folyók partjai közelében az ember munkájának minden eredményét: házát, vetéseit, állatait, de sokszor emberáldo­zatokat is követel. Ha a levegő hőmérséklete tartósan 0 C fok alá süllyed, a folyókon megindul a jégképző­dés és megkezdődik az elsőd­leges zajlás. A zajló jég ott áll meg, ahol a folyó irányában, vagy a meder méreteiben (éles kanyar, gázló) hirtelen változás áll be. Az ilyen he­lyeken jégmezőtámaszpontok alakulnak ki, melyek növeke­désével a jég átboltozódik a folyó teljes szélességén és a folyó beáll. A tél végén, mi­dőn az olvadás, esőzés árhullá­ma felszakítja a jeget, megin­dul a másodlagos zajlás. A jégtakaró ellenállása nagyobb, mint az árhullám nyomóereje, a jégtáblák egymásba csúsz­va, torlódva, újra megállnak, és a folyó keresztszelvényét leszűkítve, duzzadást okoznak. Ez az a jégtorlasz, amelynek A2 1. SZ. AKOV kedvező munkakörülménnyel, magas kereseti lehetőséggel, kiváló munka- és védőruhaellátással azonnali belépésre keres: RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT, valamint kezdő és gyakorlott GÉPKOCSIVEZETŐKET. Felvételre jelentkezés a vállalat üzemegységeinek munkaügyi csoportjainál az alábbi címeken: RAKODÓK ÉS SZÁLLÍTOK: 4. sz. üe. XIII., Országbíró u. 26/b. 7. sz. üe. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 74. GÉPKOCSIVEZETŐK: 1. sz. üe. XIII., Forgách u. 19. 2. sz. üe. XIV., Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—26. 9. sz. üe. XIII., Hegedűs Gy. u. 45. ÍZ sz. üe. Gödöllő, Dózsa Gy. út 63. következménye lehet a jeges árvíz. A torlasz vastagsága el­érheti a 3—4 métert és a fo­lyó esésétől függően 100—150 kilométer hosszban megemel­heti a víz szintjét. A legsúlyosabb hazai jeges árvíz 1838-ban pusztított Pes­ten. Nagyon sok épület össze­dőlt, 150 ember veszítette éle­tét. De súlyos csapást jelen­tett az 1940, 1941. 1945-ös, és legutóbb az 1956-os jeges ár­víz is. Felmerül a kérdés, milyen védekezési lehetőségek állnak az ember rendelkezésére a jeges árvíz pusztításának a kivédésére. Módszerek van­nak, ezek azonban mind rend­kívül költségesek. Igaz vi­szont, hogy a megvédett ér­ték visszatéríti a védekezésre fordított költségeket. A legfontosabb védekezési eljárás a folyószabályozás, amely biztosítja a víz, illetve a jég akadálytalan lefolyását. Emellett szükséges a jég rom­bolása is — jégtörőhajókkal, robbantással, esetleg bombá­zással. A jégtörőflotta az elsődleges jégzajláskor se­gíti a jég elvonulását, letöri a jégtámaszpontokat, ezáltal késlelteti, esetleg el is hárít­hatja a jég beállását. A kés­leltetéssel jelentős jégmennyi­ség úszik le, ennyivel keve­sebb lesz a tavaszi árhullám akadálya, kisebb a torlasz­képződés veszélye. A jégtörő hajók bevetésével — nem vár­va meg a természetes jégfel- törődést —, a vízfolyás sze­rint (alulról felfelé) kell törni a beállt folyót, hogy megin­dítsák a jégzajlást. f Ha mégis jégtorlasz képződik, azt elő­ször robbantással, a fellazított torlaszt további töréssel, a jégtörőknek kell eloszlatniuk. Torlaszok esetében a rob­bantás a legfontosabb védeke­zési mód. Újabban perforáto- rokkal végzik ezt: a robbanás ereje így lefelé koncentráló­dik. A 4—5 m-es torlaszban 2—3 m átmérőjű léket rob­bantanak, amelyen át a jég alá ereszthetik a nagy robba­nótöltetet, amely 15—20 m-es körzetben szétveti a torlaszd. A perforátort helikopterekről is elhelyezhetik a kívánt pont­ra. A bombázás kevésbé ered­ményes módszer, mert kárt okozhat a lakóépületekben, vagy védőművekben, és a fel nem robbant bombák további veszélyeket jelente­nek. Árvízvédelmünkben rendkí­vül nagy jelentőségű a ma­gyar—jugoszláv vízügyi egyez­mény, amely szerint a jeges árvíz keletkezése szempontjá­| ból legveszélyesebb Dunaföld- | vár—országhatár—Vukovár i közötti szakaszt közös érdekű- ; nek minősítették. E szakaszon i belül is I legveszélyesebb I az országhatár—Dráva-torkolat ' közötti 50 km-es rész. Évről | évre magyar jégtörők dolgoz- j nak itt, alulról megbontva a ] hazánk területére átterjedő állójeget. Ez történt az idén is. amikor az országhatártól csaknem Budapestig beállt Du­nát a jégtörő hajók jugoszláv területről kiindulva észak felé megtisztították a jégtől — már az elsődleges zajlás idején. Az együttműködés remé­nyekre jogosít bennünket, hogy a 1969-es évben nem okoz óriási károkat a jeges ár, a Duna vonalán. Hasonlóan az ország többi kis folyói mentén is időszerű a készülődés, mert ezek a kis folyók szintén nagy károkat okozhatnak — már sok példa volt erre. H. J. Bell és társai A kutyabarátok szombat esténként a tv-ben nagy ér­deklődéssel figye­lik Sebastien hű­séges társának, a pompás, hófehér Belinek „színészi alakítását”. A ku­tya válóban meg­nyerő külsejű, de ennél a felületes véleménynél töb­bet mond a „fellé­pésről” az ebneve­lő szakember. Nos, akik hiva­tásszerűen foglal­koznak a kutyák betanításával, az eddig látottak alapján alacsony fokúnak ítélik Bell kiképzését. Lehet azonban, hogy a kutya többet is tud, egyszer majd meglep bennünket valamiféle bravú­ros alakítással, de erre egyelőre sem­milyen jel sem utal. Sebastien társa az úgyne­vezett flegmatikus ebek közé tartozik, és ezek a fölöttébb lassú temperá­mén tumú, jámbor állatok különleges idomítási teljesít­ménnyel nemigen tűnnek ki. Sokkal alkalmasabbak er­re a negyedik idegtípusba tarto­zó, úgynevezett szangvinikus ebek — például a né­met juhász, vagy egyes terrierek —, amelyek feltűnő­en élénken rea­gálnak mindarra, ami a környeze­tükben történik. Amit Bell eddig mutat, az egy-két hónap alatt töké­letesen betanítha­tó. A tv-néző ku­tyabarátoknak az is feltűnt, hogy a Bors című film­ben egyszerre öt boxer kutyát „úszítottak” a földbe ásott embe­rekre. Az ebte­nyésztő szakembe­rek szerint ez a vállalkozás indok nélkül borzolta fel a nézők idegeit, mert a boxemek esze-ágában sincs az emberre támad­ni, ez a szigorú pofájú fajta tu­lajdonképpen az egyik legbarátsá­gosabb kutya. És még valamit a tv ebszereplői­ről. Az igazán jól idomított kutya világszerte kere­sett a filmgyárak­ban. Egy-egy való­ban elkényeztetett primadonna egy- egy napi fellépti díja nálunk is el- ‘ érheti a 400—500 forintot. De ehhez aztán produkálni is kell. Nem elég Bell teljesítménye, „akinek” tulajdon­képpen csak azt lehet javára írni, hogy láthatóan nem idegesíti a filmezés és hagyja „érvényesülni” Se- bastient. SZTÁROK KETRECBEN ember fiai című filmben sze­repeltek. Az égjük ketrecben kis róka lapul. — Szívós, kitartó állatolt ezek — magyarázza Szigetiig Pál gondnok és idomár. — Egyszerre 70—80 kilométert is képesek lefutni. Kinyitja a kaput és belép. A farkasszemek villannak, az ínyek felhúzódnak — óh, mi­csoda pompás fogsorok — az­tán a két vadállat hirtelen megszelídül, kockacukrot kap­nak. Az idomár lábához dör- gölődznek. A telep másik részén, az A MAFILM gödöllői telepén a híres-nevezetes sztárok ket­recben élnek. A szigorú sza­bály alól csak két kivétel van: Buksi, a kis pumi és Didó, a vizsla szuka. Buksi menő sztár: legutóbb a Pál utcai fiúk, valamint az Alfa Rómeó és Júlia című fil­mekben kapott főszerepet. Az elkerített udvarrész egyik gon­dosan megerősített sarkában két sárgásán villogó szemű far­kas jár idegesen fel-le a ke­rítés mellett, ők a Kőszívű Nőnapra ajándékot a szövetkezeti boltból ÖTNAPOS, 44 ÓRÁS MUNKAHÉTRE azonnali belépéssel felveszünk kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, víz-qázszerelő, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, lakatos és burkoló s a as /t ni H fi k ás 9» heti, kubikosokat* segédmunkásokat, 15%-os idénypótlékot, vidékieknek különélés! dijat fizetünk, szállást és napi kétszeri étkezést adunk térítésért. 14 — 16 ÉVES FIÚKAT FELVESZÜNK ipari tanulónak a kőműves, az ács-állványozó és az épületasztalos szakmában. Munkaruhát, tanulóotthoni férőhelyet és teljes ellátást nyújtunk. A Budapesti vagy naponta bejáró 14—16 éves fiúkat felveszünk ipari tanulónak a víz-fűtésszerelő, a vasbetonszerelő, az építőqépszerelő és javító, valamint a villanyszerelő szakmába. Nekik munkaruhát és szerszámot adunk, továbbá napi eqyszeri étkezést nyújtunk. A tanulóidő három év. A követelmény: az általános iskola 8. osztályának elvéqzése JELENTKEZES A 23. se. Állami Építőipari Vállalat Munkaüqyi osztályán, Budapest V.. Rosenberq házaspár u. 16. Buksi két főszerepe A „Kőszívű“ farkasai A pontos vidra tte, .......X.íSi.. ^ é les fogú és falánk vidra nyü­szít tíz másodpercenként egyet. Ellenőriztem az órámon, soha nem sietett és nem ké­sett. A szelíd őzikék és a méltó­ságteljes szarvasbikák jófor­mán szabadon járnak-kelnek a telepen, hiszen, Buksi ha ne­talán tilosba tévednének, azon­nal ott terem és a lábukba kap. A hatalmas szarvasbika is tiszteletben tartja Buksi pa­rancsait. Egy biztos, ezekkel a sztá­rokai könnyen boldogultunk, mert nem voltak hiúk, hanem közvetlenek és a fotoriporter minden kérését azonnal telje­sítették. (k. i.) Foto: Gárdos LONDON SÜLLYED Egy brit kormányszakértő szerint London — nem morá­lis, hanem nagyon is materiá­lis értelemben — évente egy­negyed hüvelyknyit, azaz kö­rülbelül 6,4 milíiméternyit süllyed, s ha ez így megy to­vább, egy-két évtized alatt sú­lyosan fokozódik az alacso­nyabban fekvő városrészeken az árvízveszély. Anglia egész délkeleti része észrevehetően süllyed. Az okok ismeretlenek, de annyi bizonyos, hogy Lon­don egy évszázad alatt 76 cen­timéterrel került mélyebbre. SYDNEY Kenyérszeletelő Harry Gassman kárpitos vi­lágrekordot állított fel — ke­nyérszeletelésben. Egy 33 cen­timéter hosszú cipóból 112 sze­let kenyeret szelt. Foszforeszkáló bélyegek Foszforeszkáló bélyegeket hoznak március 15-én Olaszor­szágban forgalomba. Az 500 ben és formátumban megegye- lírába kerülő új bélyeg szín­ak a jelenleg használatban le­vő azonos értékűekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom