Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

MONOD*vnm xi. évfolyam, 47. szám 1969. FEBRUAR 26., SZERDA Csak a lakosság együttes munkája segíthet! Nő Monoron a belvíz Veszélyes gócok - Eldugult csatornák és árkok A tanács éjjel is készültségben Holnap­Pártbizottság! ülés Monoron A Monori Járási Pártbizott­ságon holnap délelőtt fél 9 órai kezdettel pártbizottsági ülés lesz. Egyházpolitikánk helyzetéről Király János tart beszámolót, s ugyancsak ő ér­tékeli az 1968. II. félévi mun­katerv végrehajtását. Az idei I. féléves munkaterv javaslatát Földes István ter­jeszti elő. VB-ÜSések Gombán vb-ülést tartanak ma délelőtt 9 órakor, ahol beszámolnak a tavaszi mező- gazdasági munkák előkészíté­séről, az őszi vetések minősé­géről, a község gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetéről. Mendén is 9 órakor kezdő­dik a vb-ülés. Itt napirenden szerepel az 1968. évi költség- vetési és fejlesztési zárszám­adás. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: A Szaturnusz nem vá­laszol. Monor: Fényes szelek. Tá- piösüly. Hogyan szabaduljunk Helenkétől. Őri: Első csók. Ve­csés: Szerződés az ördöggel. A múlt héten értékelte a tápiósülyi kisvendéglőbe meg­hívott vendégek előtt a fo­gyasztási szövetkezet vezető-. sége az 1968. évi baromfite­nyésztési versenyt. Az értekez­leten részt vett Csömör Sán- dorné, a járási nőtanács elnö­ke is. Varró Imre felvásárlási elő­adó bevezető beszédében meg­említette, hogy a szövetkezet naposcsibére, kacsára és libára még elfogad előjegyzést. A na­posbaromfiak az igényléstől számított negyedik héten ér­keznek meg. A szövetkezet tojóhibrid tár­sulása az idén egymillió tojás­ra kötött értékesítési szerző­dést. Az első hónapban 90 ezer tojást forgalmaztak. Négyezer darab tojóhibrid már a tenyésztők birtoká­ban van. Még ebben az évben mintegy kétezer darab vár belőlük ki-1 Ilyenkor, hóolvadás idején évente ismétlődő gond Mono­ron a belvíz. Mindannyian em­lékezünk még az 1963-as álla­potokra: zúdult a víz a Jó­zsef Attila utcából, hömpöly­gőit végig a Kossuth Lajos ut­cán, elöntötte a Mátyás király- utcát, a Petőfi utcát és így to­vább. Miért emlékeztetünk az ak­kori súlyos helyzetre? Hiszen azóta övcsatornák épültek — igaz, nem készültek még fel­helyezésre. Ez az állomány fél­millió tojás forgalmazását te- jzí lehetővé. Az idén a baromfiszerződé­sek kötését nem korlátozták. Az. élő hízott liba felvásárlási ára kilónként 26 forint. Ehhez még takarmány juttatás is jár. Varró Imre ezután közbeve- tőleg megemlítette, hogy a húsnyulak felvásárlásában az utóbbi években szép fejlődést értek el. így 1966-ban 42 hús- nyulat 141 kiló súlyban, 1967- ben 200-at 515 kiló súlyban, 1968-ban pedig 902 darabot 2483 kiló súlyban vásárolt fel a szövetkezet és adott át a ke­reskedelemnek. A szövetkezet az idén a legjobb nyúlfajták beszer­zésével és a vásárlási ér­ték 50 százalékos térítésé­vel kíván segítséget nyúj­tani a nyúltenyésztőknek apa- és anyaállatok beszerzé­séhez. jesen el, de már működnek. Az is igaz, hogy az átereszeket, ár­kokat sok helyen rendbe hoz­ták, mégis most, hogy a nagy tömegű hó hirtelen olvadásnak in­dult, a községi tanács ve­zetőinek óriási gondot és aggodalmat jelent újra a belvíz. Péntek reggeltől vasárnap hajnalig tartott a mentés első periódusa, a „főpróba”, ahogy , Ezután értékelték az 1968. évi baromfitenyésztési ver­senyt. Csanádi János Tápiósáp, Kisteleg 5. szám alatti lakos 300 forint jutalomban részesült amiért 554 kiló súlyú hízott libát és 17 ezer 876 tojást adott át a szövetkezetnek. Borbás Antal, Tápiósüly, Lo- sonczi út 5. szám alatti lakos 200 forintot kapott. Szerződé­sét magasan túlteljesítette: 32 ezer 424 tojást adott le. Ezenkívül Tóth Gergelyné, Tápiósüly, Engels tér 2. szám | alatti lakos és Borbás János Úri, Ady Endre 4. szám alatti lakos részesült pénzjutalom­ban. Továbbá Szepesi András- né Tápiósüly, Szilvafasor 41 és Borbás Sándor Úri, Tűzoltó utca 1. szám alatti lakosokat terven felüli szerződésük tel­jesítéséért elismerő oklevéllel tüntette ki a szövetkezet ve­zetősége, Kráiky László mondják. Félő ugyanis, hogy ez még csak az első roham volt, s amennyiben az olva­dással egyidejűleg még eső is esik, elkészülhetünk a nagyobb belvízveszélyre is. A csatornáknak ugyanis csak egy részét tudta a tanács brigádja megszabadítani a hó­tól, s bár a tűzoltókat is moz­gósították — a hó zöme még megvan. Ezekben a napokban, ami­kor az első elhárítási munkák folytak — kide­rült: hol vannak a köz­ségben a veszélyes gócok. Hol dugultak el az árkok, az átereszek? Legveszélyesebb az „ürgeváros”: a Czuczor utca, Jókai utca térsége. Veszélyes a Kinizsi út és Bacsó Béla út vége, az úgynevezett paplaposi rész: a Mikszáth, a Dugonics és Zalka Máté utca vége. A községi tanács vezetői a „főpróba” alapján igen szomo­rú tapasztalatokat szereztek. Monor község lakossága pasz- szív, s különösen az elszomorító, hogy egyesek még a saját házuk előtti árkot sem szabadították meg a hótól. A tanácsnak nincs árra anya­gi fedezete, hogy a községen belül a víz levezetését meg­oldja. Csak a legnagyobb tár­sadalmi összefogással 'lehet eredményt elérni ebben az ügyben. Felháborító dolog volt, hogy a vasárnapi társa­dalmi munkában, amikor az épülő cukrászüzem környékén a hótól megtisztították az ár­kokat, a közvetlen környéken la­kók közül nagyon kevesen segítettek. Ugyanakkor eljöttek olyanok is, akik nem ezekben az ut­cákban laknak. Ezen kell sür­gősen változtatni, hiszen a községi tanácsnak nem az a célja, hogy a gondatlan és ha­nyag lakosokat megbüntesse, hanem hogy megmentse Monor községet a belvízveszélytől. Sajnos, a tanácstagok egy ré­sze sem áll ezekben a napok­ban hivatása magaslatán. Az 5 feladatuk lenne meg­szervezni a társadalmi munkát, irányítani és segí­teni. A községi tanács vezetői min­dent megtesznek a vízelvezetés érdekében, megadják a szük­séges szakmai irányítást, szin­te éjjel-nappal a lakosság rendelkezésére állnak. De csak társadalmi összefogással, a la­kosság segítségével tudják a bajt elhárítani. F. O. MNK-mérkőzések Tápiószentmárton-Monor 1:1 (1:0) Vezette: Balogh (Angyal). A monoriak pontosan betar­tották az edző utasításait, és mintegy húsz percen keresz­tül kapujukhoz szögezték az ellenfelet. Azután valóságos tűzijáték következett a mono­ri kapu előtt. Kapufa, szöglet és egy fejelés után Kalocsa csak nehezen tudott hárítani. A harmincegyedik percben a szentmártoni csapat vezetés­hez jutott. Egy beívelt labdá­ra nem mozdult a védelem, és Simon akadálytalanul fejelhe­tett a jobb sarokba. A 3'3. percben a monoriak jutottak szabadrúgáshoz az ellenfél ti­zenhatosán. Bajkai a sorfal mellett alig lőtt mellé. A második 45 percben két újonc jutott szóhoz. A bal­hátvéd posztján Babinszki, jobb szélen pedig Bokros, aki a 4. percben már jó beadást küldött Bajkai fejére, a sarok­ra tartó labdát azonban a ka­puvédő hárítani tudta. Jó tá­madások után a hazaiak újra a kapufát találták. Rövid ideig a vendéglátók uralták a me­zőnyt, majd kiegyenlítetté vált a játék. A befejezés előtt két perccel született az egyen­lítő gól. Bal oldali támadás végén Bokros nehéz szögből élesen lőtt kapura, s a labda a tehetetlen kapus fölött a hosszú sarokba vágódott. ' Jók: Hajdú, Burján, Zaho- recz, Bokros. Ifjúsági kupában: Monori ifi—Pándi ifi 9:2. Barátságos találkozón: Pánd—Monori tartalék 2:0. A monoriak nyolc játékossal utaztak. (d. a.) Gyömrő—Üllő 0:1. Hízott liba, kacsa, nyúl Kitüntetett baromfitenyésztők Vecsés-ÜHő közös vállalkozása: Lakásokat, középületeket építenek Tavasszal kezd a tanácsi építőipari üzem A pontos címe: Vecsési Községi Tanács VB Építő­ipari Üzeme. Működési en­gedélyt ez év február else­jétől kaptak, azonban való­jában csak a remélhetőleg jobb idő beálltával, március elsejével kezdik meg kivi­telező 'munkájukat. Egyelőre csak központjuk van a tanács épületében, az elnökhelyet­tesi szobában. Az üzem vezetője Bőszin András, budapesti lakos. Har­minc dolgozóval indulnak. Te­lephelyük a volt Olaj- és Gáz­vezetéklerakó Vállalat helyi részlegének helyén: a Dam­janich utcában lesz. Feladatuk: a községi ta­nács hatáskörébe tartozó iskolák, állami épületek stb. felújítása, bővítése és új létesítmények ké­szítése, tén, a községnek vecsés fe­lőli utolsó autóbuszállomása helyén pedig készítenek egy háromszor négyméteres alap­területű, kisméretű fedett váróhelyiséget. üllőn befejezik még a Gyöngyvirág téri és Ócsai úti zöldségesboltokat, járdát építenek 1200 négyzet- méternyi területen helyszíni betonozással, parkosítanak és kialakítják az új iskola he­lyét földfeltöltéssel stb. Egyébként a vállalatba be­olvad Vecsés községnek ed­dig igen eredményesen mű­ködött nyugdíjas építőbri­gádja is. A tervek szépek, kivitelezé­süket örömmel fogjuk üdvö­zölni. — pápay — s ha más közületi szervek ké­rik segítségüket, szintén ren­delkezésükre állnak. Á Martinovics téri 2. sz. általános iskolánál átalakítás­sal új tornatermet, s az ud­varon új illemhelyet létesí­tenek a nyáron. Ugyanakkor a volt tornaterem átalakítása révén bővítik majd az iskola napközi otthonát. Tervbe vet­ték 9 állami lakóház felújí­tását, 190 ezer forintos költ­séggel, a bölcsőde bővítését mintegy 57 ezer forinttal, s esetleg még az idén a volt háztartási bolt helyén egy új ÁFÉSZ-üzletet építenek. Községfejlesztési munkát is vállalnak: járdát építenek. Ez évre a beruházási keretük kétmillió forint. Jövőre szeretnék kialakí­tani a szakipari részlege­ket, s útépítést is vé­geznek majd. Még az idén beszereznek egy benzinmotoros úthengert. Az új vecsési építőipari üzem­hez csatlakozott Üllő község tanácsa is. így az üzem egy­szerre működik majd a két községben. Üllőn egy peda­góguslakást építenek, orvosi, lakást rendelővel és égy lö­tetet. A 4. számú rnűút men­Képek a maglód! gyárból Régi rosszból — új csapágy A'1 csapágyfelújítási munka egyik mozzanata a köszörü­lés. Képünkön Klimm Lajosnc, a köszörűgép ügyes kezelője. * A vasipari vállalat fo profilja a régi, másutt már használ­hatatlan csapágyak felújítása. Olcsón megvásárolják a ki­selejtezett csapágyakat, s olcsón — de gazdaságosan — ér­tékesítik. A „Kállai Éva” szocialista brigád mossa, válo­gatja s szétbontja a beérkezett rossz csapágyakat. (k. zs. — p. i.) Téli spartakiáddöntő Monoron MAXIMONOLÓG Egy üdülési felelős gondjai Talán tizedszer egymás után i nyert most bajnokságot a mo­nori járás spartakiádján, az I asztalitenisz egyéni számában 1 Molnár János, a Vecsési VIZEP- sportolója. Vasárnap rendezte meg a hagyományos tömegverseny járási döntőjét az MTS Mono­ri Járási Tanácsa a Monori Járási Művelődési Házban. Népes mezőny gyűlt egybe a vetélkedőre. Közöttük volt is­mét a vecsési gárda (a vecsési gimnázium szalagavató ünne­pélyéről jöttek)... Jöttek — játszottak — győztek! Dicsé­rendő és elismerést érdemel a járás legkisebb sportegyesüle­tének — a Gombai KSK tag­jainak közel tizfős mezőnye Is, akik Dani György sportköri vezető kíséretében ez évben először jelentek meg, és sport­szerű versenyzőik mindjárt „dobogóra” is kerültek. Eredmények, férfi egyéni: 1. Molnár János (Vecsés, VIZ- ÉP), 2. Fekete László (Vecsés, VIZÉP), 3. Hamar Sándor (Monor) és Zsarnai János (Ve­csés, VIZÉP); női egyéni: 1. Székely Annamária (Monor), 2. Hamar Mária (Monor), 3. Szemerey Sarolta (Monor); férfipáros: 1. Zsarnai—Molnár (Vecsés), 2. Hamar—Kalmár (Monor), 3. Burján—Gyarmati I. és Gyarmati G.—Zánkó (Gomba); vegyes páros: 1. Ha­mar Mária—Hamar Sándor (Monor), 2. Székely Annamá­ria—Kalmár József (Monor), 3. Szemerey Sarolta—Koncsik Géza (Monor). Csapatversenyek, nők: I. Monor (Székely—Hamar), 2. Vecsés, 3. Gómba: férfiak: 1. Vecsés, VIZÉP (Molnár Já­nos, Fekete László, Zsarnai János), 2. Monor (Hamar Sán­dor, Huszthy Tamás, Kalmár József), 3. Gomba (Gyarmati Géza, Gyarmati István, Burján Sándor). — BM — Gyömrő, vezette: Pintér. A pálya inkább hógolyó­csatára lett volna alkalmas, mint futballmérkőzésre. A já­tékvezető azonban alkalmas­nak találta a pályát. Jó iramú, küzdelmes mérkőzésen már az első félidőben megszerezte a vezetést az üllői csapat. Sza­bó M. a bal oldalról ravasz labdát küldött kapura, mely az elalvó Tóth K. mellett a há­lóba jutott. Szünet után továbbra is az üllőiek irányították a játékot, és a gyömrőiek csak 10 percig tudtak komoly támadásokat vezetni az üllőiek kapujára. Ekkor azonban az üllői hát­védhármas jól állt a lábán. Végeredményben, igazságos üllői győzelem született, s meg­érdemelten jutott tovább Üllő az MNK-ban. JÓ: Laczkó, Burza, Hang, Viczkó, illetve Szalay, Belesik, Varga. Pintér mintaszerűen vezette a mérkőzést. (g.) Olvasom az újságban, hogy az idén a SZOT több százezer dolgozó üdültetésének gondját veszi a vállára. Ha arra gon­dolok, hogy nekem mint üdü­lési felelősnek „csak” százegy- néhány dolgozó üdültetési gondját kell a vállamon visel­ni, akkor azt mondom —ször­nyű! ... Terus néni már hónapokon keresztül rágja a fülem: szag­gat a dereka, nem tud fejni a háztáji gazdaság „mellék­üzemági” feldolgozó részlegé­ben — adjak neki Hajdúszo­boszlóra „súlyfürdőbe” beuta­lót, de ne a Pedagógusba, ha­nem a Béke Nagyszállóba, mert — ö mondta — repre­zentálni akar mérnök veje előtt. , Giziké, az újdonsült telex- kezelő — mert nálunk ilyen is van! — magaslati üdülőbe akar menni, mert tavaly egy osztrák fiú annyira megszeret­tette vele a turisztikát, hogy azóta sem csinál mást, mint naponta négyszer megmássza a monori Strázsahegyet. Nelükének három kisgyer­meke van, elvált szegény, ö a Balatonnál nyaralna legszíve­sebben, ott jobban ielpancsol- nak a vízben a gyerekek. De kikötötte, hogy Tihany közelé­ben adjak neki beutalót, mert imádja a tihanyi visszhangot és gyűjti a kecskekörmöket. A főnököm kérése — tabu! Tavaly a Szovjetunióban volt, ott gyönyörködött a Télipalo­ta építészeti remekében, és nézte a naplementét a Néva hídján. Az idén Velencébe akar utazni, és a Szent Márk téren akarja étetni a galambo­kat. (Áldott jó ember!) Tihamér éveken keresztül diétán él, gyomorpanaszait mindig figyelembe kellett ven­nem. Tavaly Sopronban volt, az idén Parádfürdőre kívánko­zik, kúrát akar venni a csevi- céből, a jódos gyógyhatású für­dővízből (?). A legnehezebb dolgom azon­ban a képzőművészetet rajon­gásig szerető Klotilddal, a tej­terméket forgalmazó termelési osztály előrehaladott korú tit­kárnőjével van. Imádja Boti- celli Vénuszát, Szinnyei akt­képeit, Munkácsi „Történelmi vásznaitHova küldjem az idén, te jó isten?! Ha ehhez hozzáveszem, hogy a kiszerelőüzem dolgozóinak meg kell szerveznem Bécsbe a SZOT-üdülöhajó kirándulását — betelt a pohár! Nekem nem marad más hátra, mint Málcsi nénit meglátogatni Alsógödön, ahol miden évben kipihenem idegrendszerem hipertónián alapuló fáradtságát. Ha nem, hát marad a Kis­tó vagy a. Békás. Kár. hogy nem adnak hozzá prospektust! (ő>

Next

/
Oldalképek
Tartalom