Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
REFLEKTORFÉNYBEN MONOMIDfn A P É s; ,M E C. Y É í %H í R L,4P KÜLÖ N K I Ä D A $ A XI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1969. FEBRUÁR 21.. PÉNTEK Uj növényvédő szerek . kerülnek forgalomba. Megszűnik a méregjegy —» Ülésezett a gyömrői tanács Elsőnek az 1968. évi adó, fejlesztési alap, költségvetés pénzügyi tervénél jelentkező problémakörben hallgatott meg és fogadott el jelentest a Gyömrői Községi Tanács. Ezután a járási növényvédelmi felügyelő tájékoztatóját hallgatták meg a tanácstagoK. A tájékoztató nagyon fontos, községi szempontból is lényeges kérdéseket tartalmazott. Tonnaszámra dolgoznak vegyszerekkel, ezek hozzáértés hiányában komoly károkat okozhatnak. Fontos azért is, mert a fogyasztásra kerülő termékeken maradó káros szer- maradványok is tömeges mérgezést okozhatnak. Más jellegű és összetételű növényvédő szerek kerülnek forgalomba 1969 befejeztével, melyek nagyobb erejűek, szervezetünkre azonban — megfelelő kezelés esetén — mégsem olyan károsak. Változtatni kell a községi tanácsok ilyen irányú szakigazgatási tevékenységében. Segítséget jelent a tanxolyamot végzettek bekapcsolása termelőszövetkezeteink és községeink ilyen irányú tevékenységébe. Megszűnik a méregjegy tanácsi hatáskörben történő kiadása is. A szolgáltató kereskedelmi szervek kötelesek továbbra is a vásárló nevét, lakcímét, személyi igazolványának számát feltüntetni. Kötelesek feltüntetni a növényvédő szer minőségét és mennyiségét, a kiszolgáltatás napját és három évig meg kell mindezt őrizni. Nő az egyéni és szövetkezeti termelők felelőssége is. Többször fogják ellenőrizni a forgalomba kerülő árukat s a permetezési naplójukat is. Javasolta az előadó, hogy hozzanak létre a községben is növényvédelmi bizottságot, mely szakemberek irányításával működne. A beszámolóhoz Hidi Antal, Ádámka János, Varga Imre, dr. Záhonyi Aladár, Gondos István szólt hozzá. A harmadik napirendi pont keretében a földjogi törvény ismertetésére került sor, majd a végrehajtó bizottság elnöke az 1970. évi fejlesztési tervjavaslatról tájékozátta a tanács- tagsagot. Befejezésül az egyebekhez Tormási András, Prekler Károly, Lakatos László, Sárospataki Lajos, Ádámka János, Klics Gyulámé, Garamszegi Sándor, Oczlá:rji Károly tanácstagok szóltak hozzá. Faruglyás Géza Községi tanácsülések Ma délután 4 órakor tartanak tanácsülést Ecseren, ahol beszámolnak a tsz 1S0D. évi gazdálkodásáról, az 1969. évi tervekről, valamint a tisztasági mozgalom és az önkéntes véradónap megszervezéséről. Maglódon 9 órakor kezdődik a tanácsülés. Itt megtárgyalják az 1968. évi községfejlesztési alap és költségvetés zárszámadását, a növényvédelemre való felkészülés megszervezését, a tavaszi munkák beindítását, valamint tájékoztató hangzik el a község egészségügyi helyzetéről is. A tápiósápi tanácsülésen, mely 3 órakor kezdődik, megtárgyalják a tanácstagi beszámolókon elhangzott bejelentések intézését, az 1968. évi adó-, költségvetés- és község- fejlesztési terv teljesítését, valamint az 1969. évi tervek előterjesztését. Tápiósülyben is 3 órakor lesz tanácsülés. Itt a tsz 1968. évi zárszámadása, az 1969. évi terv megtárgyalása, valamint a fejlesztési terv és költségvetés meg tárgyalása szerepel napirenden. Bényén vb-ülést tartanak ma délután 2 órakor, ahol beszámolnak a szórvány- és házikertek növényvédelméről. A vecsési Zöld Mező Tsz holnap délelőtt 9 órai kezdettel tartja zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlését a Vöröshadsereg úti gazdakör nagytermében. A monori Kossuth Tsz ugyancsak 9 órakor kezdi 'árszámadó közgyűlését a Monori Járási Művelődési Házban. A csévharaszti Egyetértésben délután egy órakor tartják a zárszámadó közgyűlést. Nagy István, a Vecsési Pártbizotts — A Monori Járási Párt- bizottság szakszervezeti bizottsága ma délután 4 órakor tartja vezetőségválasztó taggyűlését. l'tt! Bhftffjcre: A CM 49-52 A gyalogosok és az autósok között mind ez idáig nem történt kompromisszumos megoldás. Köztudomású, hogy non szeretik egymást. Aki bent ül a kocsiban, az enyhén temperált melegben, és hallgatja Tom Jonest a rádióban, az enyhén szólva nem szimpaíi- i zál az ázó, fázó járókelővel. Sőt bosszantja! így tett például a CM 49- 52-es Wartburg tulajdonosa, aki a lucskos, vizes hóiét a járókelők arcába szórta, és nyomta a pedált, mint szilaj beatzene a pumpát a megitta- sodott teenagerek agyába. Címszereplőnk még csak nem is dudált, elfeledve, hogy vidéken nincs tilalom. Ha mindenképpen meg akarom magyarázni a bizonyítványát, hajlandó vagyok elhinni, hogy valami nagy megrázkódtatás érte: nem kapott útlevelet, vagy elhagyta a kedvese stb. Senki sem szereti a „rámenős”, a közgondolkodás emberi humánumát nem- ismerő autóvezetőket. (ő) Amikor késő este hazaérkezik egész napot betöltő útjáról és pihenésre kellene gondolnia, húszezer ember gondja és sorsa felett tépelődik, gondolkodik. A párt — amelyért egész életében harcolt és akkor is bátran kiállt, amikor mások gyáván hátraarcot csináltak — rábízta az óriás község kommunistáinak vezetését. És ezen a nagyon felelősségteljes poszton mindent pontosan az emberekért és az emberekkel kell elvégezni. ★ — A „nagy gyerekek”, a felnőttek sokszor nem kisebb rejtély elé állítják az embert, mint a kicsik. Az iskolát, a gyerekkel való bánásmódot szerencsére volt alkalmam az életben megtanulni. Éveken át tanítottam Dánoson, a legnehezebb időkben voltam a kis falu iskolájának igazgatója és ez az iskola nagyon jó alapot adott a későbbiekhez. Vecsésre 1965-ben kerültem. Itt, Halmy-telepen az emberek bizalmatlanul méregettek. Mit keres nálunk ez a vasalt- nadrágos úriember? Ez a része a községnek valahogy még mindig negatív érzelmeket, nyilatkozatokat vált ki, az itt lakók természetesen bizalmatlanok. Meg kellett találnom a helyem köztük is és az elvtársak között is. Ma már otthon vagyok. A Szondy utcában is, és azok között, akik rám vannak bízva. ★ Amikor fiatalokról beszélünk, fény csillog a szemében. A tanári múlt — nem törölhető ki az életútból. Felesége a Kun Béla téri általános iskola igazgatója, lánya, Marika most végzi a nyolcadikat. — Már ez is összekötő kapocs az ifjúsághoz. De ha csak ennyi volna, a párt szempontjából ez kevés lenne. Kilenc embert javasolt a múlt évben a KISZ párttagságra. Nagyon örültem ennek az eredménynek. Az is jóleső érzéssel tölt el, hogy a községbe hazatérő fiatal értelmiségiek között egyre több felkeres bennünket és megkérdezi, szükség van-e a munkájára. Ez öröm számunkra, mert itt látjuk igazán azt, hogy fiataljaink szívesen dolgoznak a közösségért, tehetségesek, szorgalmasak és rájuk lehet bátran bízni a jövőt. A pártszervezet problémáit, eredményeit kérdezem. A válaszok megfontoltak, átgondoltak. Félsorompó nélkül... A várva várt perc Napok óta követ az utcán két tizenöt év körüli lány. Ha felbukkannak, félreérthetetlen sziszegés- sel hívják fel figyelmemet. Belépek a posta ajtaján — ők már ott vannak, kérdő, kihívó pillantásaikkal szinte követelik, hogy nézzek rájuk. Ennek fele sem tréfa, tűnődöm, s nem jövök rá, miért nyomoznak ilyen hevesen utánam. Megingott a hitem, vádol a lelkiismeretem, mit követhettem el, hogy ilyen kitartóan követnek? Valamelyik bálon a lábukra léptem? Bosszút esküdtek, addig nem nyugszanak, míg egy óvatlan pillanatban vissza nem adják a tyúkszem- tiprást? Vagy... talán... lehetséges, hogy nem is ilyen kegyetlen szándék vezérli őket? Csak úgy meg akarnak ismerkedni velem? Női egyenjogúság van elvégre, a lány is éppen úgy kezdeményezheti az udvarlást, mint a fiú. Ha így van, akkor most nekem jutott az a szerep, „hogy dölyfös női büszkeséggel” ügyet se vessek rájuk. Kéretem magam — gondoltam elégedetten. Hadd fájjon a szívük, hadd fussanak utánam. Majd ha kérlelő szavakkal megszólítanak!. .. Tegnap aztán elérkezett a várva várt perc. Megint követtek, aztán csak megálltak előttem, szemükben szomorkás tétova mosoly bujkált. Aha, következik a nagy vallomás — gondoltam, s megjátszott fölénnyel néztem el felettük. Micsoda dicsőség, egyszerre két lány fog nekem szerelmet vallani mindjárt... — Tudod, eddig nem mertünk megszólítani — kezdte bátortalanul a hosszúhajú. De most már nem lehet,tovább halogatni. A magyar tanárnőnk feladott egy házi dolgozatot, amit holnap reggelre kell beadni. írd meg nekünk, légy szíves, te szoktál az újságokba is írni — mondják. Nagyon szépen kérünk — csicseregték. Hát lehetett nekik ellenállni? Megírtam. Íme, — a dolgozat... (baky) Fotósunk azt a helyzetet i örökítette meg, amikor a mo- nori Ady Endre úti vasúti át- j járóban le volt szerelve a tél j sorompó. Nem először és nem i is utoljára kellett megagyusz- tálni — valakinek mindig útjában van!? A legutóbbi „baleset” óta jöitek-mentek a járókelők, motorosok, autósok, s bizony előfordult, hogy a jelzőberendezés tilosat mutatott. Jómagam is szórakozottan tapodtam az olvadó, lucskos havat, amikor észrevettem, hogy a fél sorompó hiányzik, le van szerelve. Hirtelen ötlettől sugallva megszólítottam egy türelmesen várakozó motorost. — ön szerint szükség van itt fél sorompóra? — Nekem például nincs! — válaszolta. — Mi, motorosok beidegződünk a fényjelzésekre. Elég lenne itt a fénysorompó is, csak jobban meg kellene világítani. Hasonló volt a véleménye több felnőtt járókelőnek is. Ezért bátorkodom azt javasolni: meg kellene próbálni, hiszen az országban — nagy forgalmi úttesteken is — fénysorompó működik. A fél sorompó — egy kicsit benne is van a nevében — olyan félmegoldás ... Hogy több lenne a baleset? Az eddigi statisztika nem azt mutatja! p. i. — en — — Célunknak tartottuk és tartjuk, hogy párttagjaink felkészültségét, tudását állandóan növeljük. A községben két helyen is működik a marxista középiskola — és ez jelentősen emeli tagjaink politikai felkészültségét. Aztán ő kérdez: — Sokan dolgoznak sorainkban becsületesen, jól, a köz, az emberek javára. Mi az oka annak, hogy a mozgalmi élet olyan kevés helyet kap az újságjukban? És a riporter máris kapja a riporttémákat. A fáradhatatlan Lsndvai Józsi bácsi, aki ma is töretlen lelkesedéssel és elszántsággal küzd, és a többiek mind-mind bekerülnek az újságíró jegyzetfüzetébe. Szóba kerül a labdarúgócsapat, a gimnázium, a vízvezeték — megannyi gond, öröm, bánat — mindaz, ami az emberekhez, a községhez köti. Későre jár. Gondolatban már a holnapi nap programján szalad végig. Mikor, hol és kikkel kell beszélni, vitatkozni, harcolni. Húszezer embert képvisel, és az, ami megkönnyítheti a mindig küzdelmes holnapokat. „Egyedül voltam én sokáig / Majd eljöttek hozzám sokan” — József Attila szavai, sorai összegezik Nagy Istvánnak, az MSZMP vecsési titkárának életútját, forgószeles, nehéz küzdelmeken keresztül a máig, a holnapokért. Szalontai Attila PILLAN A TKEPEK Elsőosztályosok A drapp teddykabátos kislány, pici, kedves elsőosztályos voltát komolyan veszi, hátitáslcát cipel és célegyenest tart hazafelé a vecsési utcán. A másik világos, homokszínű kabátkát, fehér pilótasapkát visel, játszadozva futkossa körül a hátitáskást. A harmadik kislány is csöppség, kék kabátkája van, nehezen ballag leghátul, két iskolatáskát cipel ... A pilótasapkás visszafut a kék kabátoshoz, aki kínálja az egyik táskát, de hiába. Kicsi válla megrándulva, karjait megfeszítve cipel tovább... A pilótasapkás átugrándozva a sár- és hókupacokat, előrefut a hátitáslcáshoz és visszakiállt: — Vigyázz, te ügyetlen, ne húzd a táskát a földön, sáros lesz! Csokoládét csomagol ki. Egyik kezével eldobálja a papírt, a másikkal igyekszik jól teletömni szájacskáját a csokival ... Hja kérem, ilyen az Ö kapta a prémiumot. élet! TE EGYIK - TE VALAMELYIK? Nagyobb gyerekek csoportja búcsúzik zajosan a Somogyi Bacsó és a Bajcsy-Zsilinszicy út sarkánál. A vecsési gyógypedagógiai iskola tanulói, illedelmesen köszönnek, és most már két csoportban folytatják útjukat. A Somogyi Bacsó úton kedves, barna szemű fiúcska halad mellettem és ismerősként üdvözöl. Beszélgetünk, aztán zavarba jövök, mert a másik oldalon is látom az én kis beszélgető partnerem. A szeme, a szája, a szép barna haja, egy és ugyanaz. A kis Szász Miklós és Feri, a vecsési ikrek mennek hazafelé, s mikor átjön a hasonmás is, elmondják, hogy édesanyjuk is alig tud különbséget tenni közöttük. A kérés legtöbbször így hangzik: „Te egyik” — „Te valamelyik”. Ruhájuk is egyforma, de a gondolkodásuk is. Nagyon komolyan, értelmesen és ritlca udvariassággal válaszolgatnak. Csodálkozásomra, miért is jönnek ők a Katona József utcából, ebből a távoli iskolából, elmondották, hogy mint beszédhibások, negyedikes korukban kerültek oda. Egy év alatt megtanultak „selypítés nélkül” beszélni és nagyon örülnek, hogy ez így van. A bizonyítványuk pedig azt is tanúsítja, nemcsak jó, szorgalmas, de okos gyerekek is a Szász testvérek. — Még nem tudjuk, mit tanulunk majd tovább, mert jó lenne mielőbb pénzt keresni édesanyának. Majd amit az egyikünk, azt tanul a másik is, mi csak ketten együtt érezzük jól magunkat. Az iskolát is megszerettük, hálásak vagyunk, és már nem szeretnénk onnan elkerülni, mert nagyon jó tanáraink vannak. Nagyon szeretik a gyerekeket. A mi osztályfőnökünk Deregán Gábor tanár úr, nála jobb tanár nincs a világon. Szerencsére még csak hetedikesek vagyunk és még egy évet oda járhatunk. Fekete Gizella Sokan kérik Csaknem minden vásárló bosszankodását kiváltotta már a monori hentesüzletek kifogásolható „zárvatartási ideje”. A nagyobb boltokhoz hasonlóan, itt is folyamatos kiszolgálási időt kellene biztosítani — a délután három óráig tartó ebédidőt a vásárlók érdekében mindenképpen csökkenteni kellene. VIA I MŰSOR MOZIK Monor: Minden nő bolondul érte. Vecsés: Próféta voltál, szívem. HÓDÍT A TRITICALE Üj növényfaj kezd meghonosodni a monori járásban, a triticale. Milyen növény ez, honnan származik? Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézetben nemesítették az 1960-as évek elején. A búza (Tritikum aes- tivum) és a rozs (Secale ar- vense) keresztezéséből származik, tehát fajhibrid, azaz népiesen: „öszvérnövény'’. A világon először magyar neme- sítőnek sikerült a búzát és a rozsot keresztezni, és ezze, egy új növényfajt előállítani. A triticalénak nagy sikere van nálunk a homoki gazdálkodásban. A búzát van hivatva helyettesíteni, s azokon . talajokon termelhető sikerrel, ahol a búza egyáltalán semmit, a rozs pedig alacsony, 2— 3 mázsa hozamot biztosít holdanként. A Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok már nagy területeken termelik — jó ered ménnyel. Az ottani tapasztalatok szerint a gyenge termőtalajon a triticale 8—10 mázsa, jobb homoktalajokon, ahol a rozs 8—10 mázsát, ott a triticale 18 mázsa termést hozott. Tehát mindenképpen célszerű a monori járás területén is foglalkozni triticale termesztésével, hiszen a járás területén több ezer hold gyenge termöképességű homoktalaj van. 1968 őszán mintegy 150 holdon vetettek trilicaléi fsz-eink. A triticale nemcsak magnak termesztve gazdaságos, hanem — Bács megyei tapasztalatok szerint — zöld takarmányozásra is kiválóan megfelel. Nagy zöldtömeget biztosít, mivel erős fejlődésű növíny. Előnye a rozzsal szemben, hogy nem vénül el olyan gyorsan, így a zöldetetésnél hosszú ideig felhasználható. Tavaszi János, mezőgazdasági mérnök
