Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

Zárszámadás a Petőfi Tsz-ben Ma fél 9 órai kezdettel tart­ja zárszámadó közgyűlését a Petőfi Termelőszövetkezet a művelődési ház színháztermé­ben. T mmom Ellentmondás újabb kérdőjelekkel? Közismert tény, hogy a ter­melőszövetkezetek télen még nem tudják rendszeresen fog­lalkoztatni tagjaikat. Örök téma, mit kellene kiokoskod­ni, hogy a hosszú téli hóna­pokban is megfelelő kereset­hez jussanak. Ez a gondolat — no és a szükségszerűség — késztette a konzervgyár veze­tőségét arra, hogy munkát ajánljon fel a termelőszövet­kezetben dolgozó asszonyok­nak. Levélben kérték a termelő- szövetkezetek vezetőit, hogy most ezeken a kényszerszüne- tű hónapokban küldjenek asz- szonyokat a konzervgyárba dolgozni. A csomagolóban ren­geteg a munka és nincs ele­gendő munkáskéz. Aki azt hiszi, hogy százával jelentkeztek az asszonyok, az nagyon téved. A város hat ter­melőszövetkezetéből mindösz- sze két asszony jelentkezett munkára. Felmerül a kérdés, most mi az igazság? Ha a termelőszö­vetkezetek gyűlésein, összejö­vetelein meghallgatjuk az asszonyok panaszát, kiderül, hogy télen is szeretnének dol­gozni. Ha a kínált alkalomra jelentkezett két asszony esetét mérlegeljük, úgy tűnik, csak szóbeszéd a téli munka kere­sése, senki sem gondolja ko­molyan. Vajon igaz-e, hogy nem kell a munkaalkalom egyetlenegy asszonynak sem Nagykőrösön? Döntsék el az olvasók, hogy mi is az igazság. (t. p.) PESTME&YLI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xiii. Évfolyam, 43. szám 1969. FEBRUÁR 21., PÉNTEK Építik az első nagykőrösi távfűtő berendezést A Ceglédi úton szépen haladnak az élelmi- szeripari szakközépiskola palotájának építé­sével. A múlt héten a Bács megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói hozzáfogtak a közel egy kilo­méter hosszú csatorna építéséhez, melyen a konzervgyár Il-es telepéről a gőzfűtést veze­tik majd át az iskolába. Mire az iskolapalota elkészül, a gözíűtés vezetéke is készen lesz. Szellő Dezső vállalati munkavezetőtől érte­sültünk, a távfűtőcsatorna építésén egyelőre 20 munkás dolgozik, és a nyáron a konzerv­gyár H-es telepére beépítik a harmadik olaj­kazánt is, a távfűtés biztosítására. (k) Tulajdonképpen nem is elő­adásról van szó. Dr. Pálfy Jó­zsef, a Magyarország című he­tilap főszerkesztője, a tv-ből is jól ismert külpolitikai kom­mentátor az állami gazdaság műszaki klubjának meghívá­sára érkezett Nagykőrösre, és a gazdaság központjában azok­ra a kérdésekre válaszolt — csaknem három órán keresz­tül, —, amelyeket a klub tag­jai írásban adtak át neki. Nem a kérdésekről és a vá­laszokról akarok itt most szól­ni, hanem arról a felismerés­Nyolcvaoezer belépő NEM MEHETÜNK EL szó nélkül az első hallásra sem hétköznapi hír mellett: az el>- múlt esztendőben nyolcvan- ezer taggal — közel 10 szá­zalékkal — gyarapodott a termelőszövetkezeti mozga­lom. Minden diadalérzet nélkül, bár, de eszébe jutnak most az embernek azok a minden járásban található „büszke parasztok”, akik tíz eszten­dővel ezelőtt azt mondták, nekem akkor szóljanak majd, ha a parasztok kopogtatnak a tsz ajtaján, felvételért ki­lincselve. Hát ez a korszakos változás bekövetkezett. MIELŐTT azonban ennek következményeit elemezget­nénk, az igazsághoz hűen kell megállapítani, hogy az új tünet nem az egész tsz- mozgalomra jellemző. A je­lentős hányadot alkotó, gaz­daságilag gyenge, mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-eket érthetően nem ost­romolják a jelentkezők. Ezek­ben a gazdaságokban még egy előző tennivaló vár a veze­tőkre, megerősíteni a szö­vetkezetét. Ez ma már nem lehetetlen, hiszen az eleve biztosított állatni támogatá­sok felhasználásával, a gaz­dálkodási szerkezet megvál­toztatásával, szükség esetén szellemi beruházással — azaz jó szakemberek alkalmazá­sával — vagy melléküzem- ágak indításával, ezek a tsz- ek is talpra állíthatók, von­zóvá tehetők. A NAGYOBB RÉSZT al­kotó közepes és jó szövet­kezetekben azonban a fordu­lat már bekövetkezett. Nem egy helyen tucatjával sora­koznak a belépési nyilatko­zatok a vezetőség asztalán. Sőt, sok helyen szinte válo­gatnak a kérelmező papírok között. Tagjelöltséget kötnek ki, vagy a belépést vagyoni hozzájáruláshoz kötik, hogy az „ostromot” fékezzék. Ezt bizonyítja egyébként, hogy már tavaly százezer kérelmező volt. de csak nyolcvanezer igényt teljesítettek. A tapasz­talatok szerint azonban az elutasítottak között számo­sán vannak, akikkel a szövet­kezet — ma vagy holnap — erősödhetne. Napjainkban ugyanis két olyan körülmény alakítja ki ezt a helyzetet, ami néhány évig még pár­huzamos lesz, de nem bizo­nyos, hogy állandósul. EBBEN AZ ESZTENDŐ­BEN kezdődik ugyanis a tömeges nyugdíjoavonulás. Most telik le először a tíz esztendejük azoknak, akik már elmúltak 65, illetve 60 évesek, de eddig nem volt meg a jogcímük a nyugdíj­ra. Az idén és még egy-két évig a tagok ezrei és tíz­ezrei válnak ki az aktív mun­kából. Vagyis fiatalítani kell. Ezt könnyíti, hogy az úgy­nevezett demográfiai hullám csúcsán vagyunk, éppen ezek­ben az években ugyancsak tömégesen keresnek munkát, élethivatást az általános is­kolákból kilépő gyerekek. Né­ha azért is jelentkeznek a tsz-be, mert az iparban nem jut számukra hely. De ez a helyzet is változhat. MIKÖZBEN TEHAT itt ál­lunk a nagy tagfelvételi konjunktúra előtt, a tsz-ek megkapták e tekintetben a teljes önállóságot is. Koráb­ban többé-kevésbé jogszabá­lyok is megkövetelték, hogy a közös gazdaság gondoskodjék az egész falu foglalkoztatá­sáról, vegye fel a jelentkező­ket akkor is, ha nincs munka­hely. Erre a tanácsok gya­korlatilag kötelezni is tudták a közgyűlést. Mos viszont, amikor a gazdaságok több­sége konszolidálódik, ' az ot­tani lehetőség vonzó; felvé­teli kötelezettség közvetetten sincs. Pontosabban jogilag nincs. Erkölcsileg azért van. NEM DICSÉRETES dolog ugyan, ha valaki tíz esztendő­vel ezelőtt sértegette a szö­vetkezeti mozgalmat, de ez nem lehet ok arra, hogy el­utasítsák, ha kopogtat a szö­vetkezet ajtaján. Az pedig, ha olyan fiatalok felvételi kérelmét utasítják el, akik­nek a szülei megbecsült szö­vetkezeti gazdák, és akik most nőttek munkaképes ko­rúvá, már olyan „újgazdag” dolog, ami aligha találkozik a falu egyetértő ítéletével. Az a közösség, amely csupán a keresett szakembereket, di­vatos szakmák művelőit akarja sorai közé fogadni, de elutasítja a gazdaságilag és erkölcsileg egyébként in­dokolt felvételi kérelmeket. helytelenül jár el akkor is. ha közben semmiféle jog­szabályt sem sért meg. Földeáki Béla ről, amely a klubösszejövetel után foglalkoztatott. Hasznos dolog, hogy egy-egy intézmény meghív olyan em­bert, aki politikai tájékozott­ságával, felkészültségével ki­elégítő választ tud adni a kér­désekre. De az állami gazda­ság említett klubfoglalkozásán mindössze 25-en, 30-an vet­tek részt. Kézenfekvő a szá­mok összehasonlítása, ha arra gondolunk, hogy csaknem ezer középiskolás diák tanul a vá­rosban. Ezek a fiatalok — ko­ruk és őszinteségük miatt — nem riadnak vissza politizálás közben sem a „kényes” kérdé­sektől. Választ várnak az őket foglalkoztató problémákra. A KISZ-akadémiákon sok eset­ben nem kapnak megfelelő magyarázatot a kérdésekre. Vagy azért, mert a pedagógus politikailag nem eléggé felké­szült, vagy azért, mert valami­lyen rosszul értelmezett „erről nem illik beszélni” elv vissza­tartja attól, hogy ideológiailag teljes értékű választ adjon a tanulóknak. Társadalmunkban semmi sem indokolja a falmentén va­ló politizálást. Őszinte szavak­ra van szükség — különösen ha a fiataloknak' válaszolunk. Hosszul értelmezett elhallga­tással kétkedést és cinizmust ébreszthetünk a nyiladozó tu­datokban. Ezért lenne helyes, ha a kö­zépiskolák dr. Pálfy Józsefhez hasonló képzettségű és tájéko­zottságé közéleti személyt hív­nának meg egy-egy alkalom­mal, aki elfogultság nélkül, okos szóval válaszolna a fia­talok kérdéseire. Havonta, két­havonta jó lenne, ha egy-egy ilyen .összejövetelre sor kerül­ne az iskolákban. Érdeklődéssel várjuk, mi­kor adhatunk hírt az első ilyen eseményről. (— ara —) öt első helyet szereztek Vasárnap bonyolították le az általános iskolások tanul­mányi versenyének városi döntőjét. Több tantárgyból rendezték ezúttal a versenye­ket. A legnagyobb sikert az Arany János iskola tanulói érték el. Magyar irodalomból a hetedik osztályosok közül Fülöp Dániel, a nyolcadikosok közül Hegedűs -Mária szere­pelt legjobban. Orosz nyelvből a hetedik osztályos Tóth Ilo­na ugyancsak első helyet szer­zett. A nyolcadikos Angyal Mária történelemből és az ugyancsak nyolcadikos Kecs­kés István kémiából szerezte meg az első helyet. Fizikából a Petőfi iskola nyolcadikosa, Ábrahám László felelt meg a legnagyobb ered­ménnyel a kérdésekre. Az élő­világ ismereteiből Holló Ilona, a Petőfi iskola nyolcadikosa bizonyított legtöbbet felké­szültségéből. Valamennyien részt vesznek I a megyei tanulmányi vetélke­dőn. TA VASZ A DIVA TRAN Nagyszabású, jól sikerült divatbemutatót tartottak Nagy­kőrösön a közelmúltban az Aranykalász étteremben. A Pest megyei Ruházati Kiskereslcedelmi Vállalat a Róna yendéglátó- val karöltve rendezte a tavaszi ruhakreációkat bemutató pará­dét. A szép számú vendégsereg szinte szünet nélküli tapssal jutalmazta a felvonultatott ruhákat. A hangulatos műsort Ko­vács József, Zanotti Judit táncszámai, Dragos Pál rejtelmes bűvészmutatványai és dr. Hegedűs János közvetlen konferan- sza tette színvonalassá. Az étterem személyzete különleges éte­lekkel, finom borokkal egészítette ki az egész estét betöltő mű-, sort. Szöveg: Mitru Kép: Kiss Pesttel egy időben kapja az árut a méterárubolt A Szabadság téri méteráru­boltjában még folyik a téli vásár. Kiírták a kirakatba, hogy a leértékelt árukat, ameddig a készlet tart, leszál­lított áron árusítják. — Meg vannak-e elégedve a kéthetes vásár eredményé­vel? — Meg, — felelte Szelecz- ky János boltvezető. Két hét alatt jóval nagyobb forgal­mat értünk el, mint máskor egy hónap alatt. — Mit vett legjobban a kö­zönség? — lfőleg a finom árukat. A cseh és angol gyapjú- és tro- piRáiszgyeteket, kosztüm- és kabátanyagokat. — Látom, hogy még most is nagy a választék? — Rendkívül nagy. Rend­szeresén újabb szállítmányo­kat kapunk. Az új gazda­sági irányítási rendszer kere­tében Pesttel egyidőben lát­nak el bennünket mindenféle áruval. A terlyszter, bükié és egyéb szövetek és selymek pazar változataiból válogat­hatják a körösi asszonyok és leányok a szép húsvéti ruhák anyagait, de a férfiak is meg­találják a legjobb magyar és külföldi szöveteket. Vásárlók jönnek-mennek. Rakják a pultokra és csoma­golják a gyönyörű kínai bro­kátokat, német, cseh, szovjet, osztrák és angol fehér és szí­nes csipkeszöveteket, fém­szálas és egyéb menyasszonyi ruhaanyagokat. — Tud-e valami érdekesei mondani? — Igen. Mostanában töb­ben csíkos selymet vásárol­nak férfiingnek. És hogy bol­tunkban bevezettük az ágy­nemű, takaró és paplan áru­sítását is — fejezte be nyilat­kozatát a boltvezető. (kopa) CSEREBERE vetkező eset. Pápai Marcinak, a jeles festőnek egy képét el­közvetítettem egy pedagógus ismerősnek cserealapon a kö­vetkező értékekért: öt liter olaj, tizenhat tojás, két doboz beszáradt cipőpaszta, egy rúd vanília, négy pák gyufa, két pár cipőfűző és ráadásul egy liter kadarka. Az anyagot a bor kivételével a vásárláskor átvette a művész. Szóval a festő nem kapta meg a borocskát, s néhány nappal utóbb azzal állt elém, hogy a suszterjának restás egy literrel, szeretné megadni ne­ki. Adjam ezt tudtára a tanár úrnak. ásnap úgy déltájban kap­tam meg a butéliát, és egy kis szégyenkezéssel beval­lom, hogy megdézsmáltam a borocskát. A zsíros ebéd után nekem orvosság egy pohár ka­darka. Hát kiöntöttem a pa­lackból úgy két decinyit, és bepótoltam közönséges kútvíz- zel. A művész megkapta a bort. Természetesen továbbította a cipésznek az italt, és ezzel be is fejeződött volna, ha ... Szóval néhány nap múlva találkoztam a pedagógussal, aki elmondotta, hogy a bort tanítványától átvette, éppen vendége volt, és hirtelenében nem volt mivel megkínálni. Leengedett az üvegből két de­cinyit, és a hiányt gondosan ÍV M megszerezte közönséges ártézi vízzel. — Annyi baj legyen! — mondottam. — Nem is tettem volna én ezt szóvá még előtted sem, ha ... Szóval az a süvölvény, aki a bort otthonról meghoz­ta, ma reggel bevallott vala­mit. Nevezetesen, rest volt le- oldalogni a pincébe, s mivel csak úgy nyolc decinyi bor volt fenn a kanosában, sietve hozzáöntött vagy két deci ár­tézi vizet. éhány nap múltán vidám társaságban voltunk együtt úgy hármasban. A pe­dagógus, a művész és jóma­gam. A világért meg nem állt volna bennem az, hogy miként jártunk a borocskával. Pápai Marci mosolyogva végighallgatta, majd hozzátet­te. — Ügy égett a gyomrom azon az estén, amikor a bort megkaptam. Nekem egy kis forralt bor mindig helyre­igazítja az egészségemet. Mit tehettem, kiöntöttem vagy két decinyit az üvegből azzal, hogy a suszter nem veszi észre a csalást. Teleöntöttem az üve­get ártézi vízzel. Az általános hahotából csak az én hangom süvített elő — Dehát a csillagát neki! Akkor mit ivott az a szegény suszter? SPORT Asztaliteniszben megyei 3. helyezés Vácott került sorra a közép- iskolás és szakmunkástanuló KISZ kupa megyei döntőire, amelyen a megye északi és déli selejtezőjének csapata ve­hetett részt. A férfiaknál meg­hívták a déli csoport 3. helyén végzett monoriakat is. Az öt fiúcsapat körmérkő­zést vívott. Igen szoros ered­mények születtek. A csapatok­ban mérkőzésenként 3 fiú 1—1 találkozójának alakulása adta az eredményt. A nagykőrösi gimnázium csapatában Gábor Csaba, Nánási József és Makó László szerepelt. Nagy küzde­lem volt, kiegyenlített erővi­szonyok között. A körösi fiúk a monori és az érdi gimnazis­ták ellen egyaránt 2:l-re győz­tek; míg az NB II-s játéko­sokat is szerepeltető, későbbi győztes ceglédi gimnazisták­tól, valamint a Váci Gépipari Technikumtól egyaránt 2:l-es vereséget szenvedtek és ezzel bronzérmet szereztek. Teljesítményük — 35 iskola indulása mellett — igen érté­kes. Az először kiírt vándor- kupát a ceglédiek nyerték. (sulyok) számadás A GÉPJAVÍTÓ KTSZ-BEN Számadásra gyűlnek össze holnap 10 órakor a gépjavító ktsz tagjai. Tavalyi eredmé­nyekről ad számot Pomázi Kálmán, a ktsz elnöke a KIOSZ székházában. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Júlia és a szellemek. Fede­rico Fellini világhírű olasz— francia filmje. Csak 16 éven felülieknek. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. ŐSZINTE SZŐVAL A „KÉNYES“ KÉRDÉSEKRŐL EGY ELÖARÁS MARGÓJÁRA r-\leinte azt hittük, hogy a tL háború pusztításából so­sem tudunk feltápászkodni. Mindenkinek volt valami si- ratnivalója, minden házban akadt valaminek híja. A pati­kusnak maradt néhány aszpi­rinje, de nem volt egy sütet lisztje. A hentes befalazott a tyúkólba néhány pirosra füs­tölt sonkát, de ablakszemre volt szüksége. Az emberi leleménynek nin­csen határa. Így született meg a cserebere. A pesti ember bá­tyúba kötötte nélkülözhető holmiját és leböcögött Nagy­kőrösre. Haj, de kedélyes uta­zás volt. A körösi ember meg­tömött egy zsákot a fölösle­gesből és elrázatta magát Pes­tig. Ment a cserebere. j jtóbb már annyira, hogy kJ nem is tudtunk máskép­pen vásárolni. Az adópengö korában már nem számokban beszéltünk, hanem valahogy ilyenformán. — Néni, hogy a tojás? — Adjon érte, kedves, két kéket meg egy sárgát, — Az sok. A sárgát engedje ell — Ide hallgasson, friss ta­nyai tojások. Ez nem galamb­tojás, hanem még lúdtojásnak is felülik. Ezért a hét darabért adjon egy rózsaszínűt. így született meg a vásár bonyolult számítás nélkül. mm eg is szoktuk a csereberét, IrJ amely sebesen átragadt a szükséges holmikról a nélkü- lözhetőkre. Így történt a kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom