Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
FUTURO Világűrállomás ? AZ 1. SZ. AKÖV kedvező munkakörülménnyel, magas kereseti lehetőséggel, kiváló munka- és védőruhaellátással azonnali belépésre keres: RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT, valamint kezdő és gyakorlott Sl VEZETŐKET. Felvételre jelentkezés a vállalat üzemegységeinek munkaügyi c az alábbi címeken: RAKODÓK ÉS SZÁLLÍTÓK: 4. sz. üe. XIII., Országbíró u. 26/b. 7. sz. üe. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 74. GÉPKOCSIVEZETŐK: 1. sz. üe. XIII., Forgách u. 19. 2. sz. üe. XIV., Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—26. 9. sz. üe. XIII., Hegedűs Gy. u. 45. 12. sz. üe. Gödöllő, Dózsa Gy. út 63. Februárban nyitja meg kapuit Essenben az építkezési kiállítás. „Futuro” néven itt látható majd a felvételünkön bemutatott szállítható lakás, amit hét végére terveztek. A világűrállomáshoz hasonló épület 16 részből tevődik össze. Anyaga: üvegrostokkal megerősített polyésztergyanta. Néhány műszaki adat: a ház súlya 2,5 tonna, szélessége 8 méter, magassága 4 méter, alapterülete 50 négyzetméter. A belső falakat tetszés szerint lehet összeállítani. A lakás berendezéséhez tartozik hat beépített, kihúzható kanapészerű ágy, teljesen felszerelt konyha, elektromos padlófűtés és zuhanyozó. Említésre méltó a „Hartmoltopren” nevű Bayer-habanyag felhasználásával készült szigetelés, ami „kellemes lakáskultúrát biztosít a legkülönbözőbb éghajlati tájakon”. A futurista házat a finn Matti Suuronen tervezte. Ara: 40 000 márka. ELADUNK 10 000 fm, 160x400 cm-es méretű gyékény melegágy ta ka rőt, 70 000 kéve nádat Kévénként 4 forintért, ab Tápiószele. A megrendelt árut utánvéttel szállítjuk. TÁPIÓSZELE ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Tápiószele. Telefon: 37. 1969. FEBRUAR 2., VASÁRNAP PEST MEGYEI FeBhőEakó élőlények a Venuson? Számítások, feltevések, kérdőjelek Száguld célja felé a Venus 5. és 6. szovjet bolygóközi állomás; sima leszállásuk május közepére várható. Bizonyos, hogy sok új információ birtokába jut segítségükkel az ember,- sok eddig ismeretlen jelenségre adnak választ. Az eddig különféle mérésekkel, csillagászati megfigyelésekkel szerzett adatok alapján a kutatókat egyre jobban foglalkoztatja a kérdés: lehetnek-e élőlények a Venuson? A bolygók légköre fejlődésük egy szakaszában ciánhidrogént, metánt, hidrogént, ammóniát és széndioxidot tartalmaz. A földi légkörben ezek a vegyületek már nincsenek jelen. Kísérletek sokasága bizonyítja, hogy ezek, élőlények közreműködése nélkül, sugárzások, elektromos kisülések, hőmérséklet vagy pusztán állás hatására olyan vegyületekké — aminósavak- ká, fehérjékké, cukorrá, nuk- leinsav-származékokká — alakulnak, amelyekből az élővilág épül fel, s amelyekről korábban feltételezték, hogy csak életműködés eredményeképpen jöhetnek Jétre. Éppen az élet kialakulása következtében légkörünk két fő alkotórésze a nitrogén és az oxigén lett; az utóbbi fotoszintézis útján keletkezett. A Jupiteren még uralkodik az ammónia és a metán. A Venuson — a szovjet Venus 4. és az amerikai Mariner 5. mesterséges bolygók mérései szerint — a légkört túlnyomórészt széndioxid alkotja, de — bár kis mennyiségben — már megjelent az oxigén is. Lehet, hogy ez már élettevékenység eredménye? Az elméleti számítások azt mutatták, hogy a Venus felszínén a hőmérséklet mintegy 300—400 C fok; a szovjet mesterséges bolygó talajközel- ben 280 G fokot mért. Ez eleve kizárja, hogy ífjgfczihéá Toldi típusú élet legyen. A Ve- nust állandóan felhőtakaró borítja. Ebben a felhőtakaróban azonban már koránt sincs olyan meleg; felső része jégkristályokból, alsó része víz- cseppekből áll. Az optikai vizsgálatok arra utalnak, «hogy a jégkristályok számottevő szennyeződést zárnak rtiagukFIGYELEM! Pest megyei Állami Építőipari Vállalat (Budapest XXI. Csepel, Kiss János alt. u. 19—21.) FELVESZ 14—16 éves általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: • kőműves • épületburkoló • épületlakatos • víz- és gázvezetékszerelő • műköves • épületasztalos • szobafestő-mázoló (csak budapesti lakással rendelkezők jelentkezhetnek!) • vasbetonszerelő tanulmányi idő ,2 év) • ács-állványozó • bádogos • tetőfedő- és szigetelő (ezen három szakmában tanulmányi szerződéskötés esetén felemelt ösztöndíjat fizet a vállalat). Jelentkezés a fenti címen írásban vagy személyesen. A fiatalok részére tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat biztosít a vállalat. ba. A légkörnek ez a zónája, ahol a stabil felhőréteg van, kb. 0,5—1 atmoszféra nyomású és —70 J— X0 C fok hőmérsékletű, tehát földi ttípusú élet kialakulására már alkalmas lenne, ha az élőlények le nem esnének onnan a Venus felszínére. Éppen erre állított fel nagyon érdekes hipotézist két amerikai kutató. Szerintük a Venus felhőrétegében elképzelhető az ottani légkör fajsúlyával azonos fajsúlyú lények lebegése. Hiszen a vízi szervezetek legnagyobb része éppen az azonos fajsúly alapján lebeg a különböző vízmélységekben. A ■szerves anyagok fajsúlya természetesen lényegesen nagyobb, mint a Venus légköréé. Ez azonban kiegyenlíthető egy kisebb fajsúlyú anyaggal töltött hólyag segítségével, mint azt a halak esetében az úszóhólyag teszi. A kutatók kiszámították, hogy ha a Venus felhőlakó élőlényeit olyan gömbnek képzeljük el, amelyet egyetlen vékony hártya borít, és belsejében hidrogén van, akkor 4 cm átmérő szükséges ahhoz, hogy az ilyen lény a Venus-felhő „kellemes” szféráiban lebegjen. A hidrogént a lény fotoszintézissel termelheti vízből, erre a földi élőlények esetében is van példa (bíborbaktériumok). A feltételezés elképzelhetőnek látszik. A közvetlen mérések minden bizonnyal rövid időn belül választ adnak arra is, hogy valóban Jéteznek-e ilyen felhőlakó lények. H. J. Szép álmokat! A lakosság kérésére Áron indiai város hatóságai megszűntettek egy helyi hagyományt. Ez az immár 300 éves szokás volt a helyi maharadzsa utolsó privilégiuma. 300 esztendőn át naponta pontosan hajnali 3 órakor az erőd falán eldördült egy ágyú és a kikiáltó torkaszakadtából ezt kurjantotta: „Csend legyen! Öméltósága alszik!” Színes fényű gyertyák Lengyelországban megkezdték olyan eredeti gyertyák gyártását, amelyek először zöld, majd vörös és sárga fénnyel égnek. A fény színe azoktól az oldatoktól függ, amelyekkel a gyertyabél egyes részeit átitatták. Légkondicion álás lámpafénnyel és testmeleggel Élő fűtőtestek az irodában Ha valaki fűtetlen szobában didereg, testének sugárzó hője még nem melegíti fel a szoba levegőjét. De egy irodaépületben, ahol például 1200 ember dolgozik, már tekintélyes mennyiségű hő termelődik ezen a módon. A fűtéstechnikai szakemberek csak a legutóbbi években kaptak észbe, mennyi energiát lehetne megtakarítani azzal a hővel, amelyet az izzólámpák, a működő irodagépek és az ott dolgozók teste kisugároz! A bizarr ötletet gazdasági számítások követték s kitűnt, hogy az új elven megvalósított légkondicionálás jelentős energiamegtakarítást ígér. Az ötlet már nemcsak papíron létezik, hanem; ; néhiiTy ájtmnair épfcli irodaházban azóta a gyakorlat próbáját is kiállta. Angliában például ezekben a hónapokban fejezik be a MANWEB vállalat központi irodaházának építését, ahol 1200 ember testmelege és az irodai lámpák, gépek sugárzó hője „támogatja” az óriás Y-alakú épület fűtő-hűtő rendszerét. Az irodák maximális mérete 30x16 méter és kettős üvegablakok szigetelik az épületet. Az új hőszabályozó hálózat alapköltsége semmivel sem kisebb a hagyományos légkondicionáló rendszerekénél, de folyamatos üzemben már érezhetően jelentkeznek a gazdasági előnyök. Amíg senki sem tartózkodik az épületben, ugyanannyi hőt kell a szobákba juttatni, mint a hagyományos légkondicionálás esetében. Amikor azonban benépesülnek az irodák, kigyulladnak az asztali lámpák, a szobák levegője melegedni kezd a kisugárzó hőtől. Ezt a hőt nem hagyják elveszni, hanem a kiszívott Levegőt légkondenzációs toronyba vezetik, s a szabadból beáramló friss levegő már ezzel a „hulladékhővel” előmelegítve áramlik a fűtőhálózaton át a szobákba. Nagy melegben külön hűtő- vízrendszer vezeti el a felesleges hőt; a víz a főépület mellett álló hűtőtoronyban hűl le. jNagy .hidegben viszont a befúvott levegő villamos hevítésével tartják állandóan 21 fokon a szobahőmérsékletet. Az. irodaépület kettős ablakai az egész falfelület 40 százalékát borítják, de a hőszigetelés még így is tökéletes, és mínusz 21 fokos hidegben is biztosítani lehet az irodák kellemes hőmérsékletét. A számítások szerint az épületben keletkező hasznos hő 45 százalékát az irodagépek és hűtőgépek hőcserélő rácsai „lehelik” a környezetbe, 15 százalékát pedig az irodai dolgozók testmelege szolgáltatja. Ebben az épületben nyilván örülnek, ha minél több ügyfél fordul meg, mert így testmelegük még olcsóbbá teszi a fűtési. Hasonló fűtő-hűtő berendezéssel épül a Westinghouse Electric vállalat 23 emeletes központi irodaháza is Pitts- burghban, azzal a különbséggel, hogy az éghajlati viszonyoknak megfelelően itt mínusz 28 fokos hidegre is számítanak, s a hőegyensúly még akkor sem borul fel a hűtő- rendszerben, ha ilyen mélyre süllyed a hőmérő higanyszála. A zárt körű légkondicionáló rendszer a jelek szerint egyre nagyobb tért hódít az épületgépészetben. Ahol sok emberre lehet számítani, például áruházakban, színház- és mozitermekben, feltétlenül olcsóbb a hagyományos megoldásoknál. VALOR IGRÁF Hogyan lehet a különböző minőségű lisztekből a legjobb kenyeret, tésztát készíteni, erre ad választ a Valorigráf, amelynek első nagysorozatát szovjet megrendelésre készítették el a Labor Műszeripari Művekben. A berendezés segítséget nyújt a kenyér- és tésztagyáraknak. ötvengrammnyi anyagból a liszt öt paraméterét tudja meghatározni. Műszív — gumiból + Jelenleg ugyan világszerte a szívátültetések állnak az érdeklődés előterében, de ez csöppet sem befolyásolja a mesterséges szív létrehozására irányuló kísérletek ütemét. Eleinte a műszív anyagául po- liuretánnal kísérleteztek, napjainkban dakronhálóval átszőtt szilikongumival próbálkoznak, mely jobban ellenáll a testnedvek hatásának. A kutatók valószínűnek tartják, hogy néhány éven belül sikerül olyan tökéletes mesterséges szivet konstruálni, mely a mellkasba beépítve hiánytalanul ellátja majd az élő szív vértovábbító feladatát. Több kísérleti állatot, hosszabb-rö- videbb ideig már életben tudtak tartani ilyen műszívvel. Képünkön: az amerikai Goodyear gumigyár kutatócsoportjának egyik tagja nyomáspróbának veti alá a gumiból készült műszivet.
