Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
1989. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK "V6VI«p 3 Öt év alatt felszámoljak az egészségtelen lakásokat Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Öntők lesznek A váci 204. Ipari Szakmunkásképző Intézetben 38 féle szakmát tanítanak. A 930 tanulóból 109 öntő lesz. Kevés fiatal jelentkezik erre a szakmára, holott az ipar keresi az öntőket. Aki viszont megismerkedik e nehéz, de szép munkával, az megszereti és nem cserélné fel semmilyen más mesterséggel. A beleszólás joga: Piliscsabán az asszonyok beszélnek... (Folytatás az 1. oldalról.) j tájékoztatót az ülés tudómé- j sül vette. Pest megye területén a legutóbbi felmérések szerint 597 olyan lakást tartanak nyilván, amely nem felel meg a szó- ! ciális és egészségügyi követel- [ ményeknek. Többségük Pest környékén az úgynevezett agglomerációs övezetben található: Érden, Budakeszin, Budaörsön, Százhalombattán és Törökbálinton. A végrehajtó bizottság Ujfalusi Ferenc osztályvezető írásos előterjesztése nyomán megvizsgálta, milyen lehetőség kínálkozik e lakások és lakótelepek felszámolására, illetőleg új lakások építésére. A korábban megjelent különböző rendeletek alapján és a helyi körülményeket is figyelembe véve a terv szerint 1974-ig lehet megoldani megyénk e sajátos gondját. A program részletesen tartalmazza a felszámolás lehető(Folytatás az 1. oldalról.) a homlokzatvakolás fele, valamint az aljazat betonozásának javítása és a csővezetékek elfalazása van még hátra. Az Országos Csőszerelő Vállalat dolgozói gyors és pontos munkát végeztek, határidőre elkészítették a kórház központi fűtését. Ma már a belső szerelők mindenütt fűtött helyiségekben dolgozhatnak. Az építkezésen mindenki dicséri Buries Ferenc szerelésvezetőt, valamint a Rákóczi András vezette kazánszerelő részleget. Persze azért nem megy minden símán, mert még mindig nem üzemel a két felvonó, s j ez sok gondot okoz az építők- I Leválik a talpa a vadonatúj félcipőnek. Az ötszáz forintos csizma beázik. A szandál pántja leszakad, a sarok törik. Mindennapos bosz- szúság, kényelmetlenség, mert 'vissza kell vinni, és ki tudja, a cserébe kapott cipő jobb lesz-e? Erről beszélnek a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat felelős munkatársai, Nagy József, az áruforgalmi osztály vezetője, Kiss Szilárd, áruforgalmi előadó, Néder Frigyes főellenőr. Nehéz és könnyű is egyszerre erről a kérdésről beszélni — mondja Nagy József. Könnyű, mert két oldalra is „üthetünk”, szidhatjuk az ipart a technológiai, gyártási hibákért, a gyenge minőségű anyagok alkalmazásáért, és a vásárlókat is. amiért egy kicsit talán visz- szaélnek azzal a lehetőséggel, amit kártalanításukra biztosított az állam. Erősnek tűnik ez az állítás? Mentségemre szolgáljon, hogy nem a valóban meglevő hibákat akarom semmisnek nyilvánítani azzal, hogy a vásárlóra hivatkozom. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem is olyan egyszerű megkeresni azokat a bizonyos okokat, s hogy a mi helyzetünk sem olyan egyszerű, hiszen sok jó intézkedéssel befolyásolni tudjuk, jó irányban mind az ipart, mind a vásárlókat. — Arról van szó mondja Kiss Szilárd —, hogy a panaszok nagy része jogos. A ségeit. A kormány kölcsön- akcióban részesíti az egészségtelen lakások lakóit, kamatmentes hitelt biztosít 206 lakás felépítéséhez.. Állami erőből 391 lakás felépítését tervezik. A végrehajtó bizottság megállapította: legcélszerűbb egy-egy körzetre összpontosítani, az anyagi erőt. Mindenesetre legelőször a főváros környékén levő egészségtelen lakásokat számolják fel. Az egyéb ügyek tárgyalása között a végrehajtó bizottság jóváhagyta a művelődésügyi osztály új ügyrendjét, hozzájárult a budaörsi, a vecsési, valamint a váci városi 'tanács költségvetési üzemének a megalapításához. Ugyancsak jóváhagyta a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalát névváltoztatási kérelmét, s eszerint a vállalat ezentúl a Pest megyei Vegyi és > Divatcikk Vállalat, rövidítve a PEVDI nevet viseli. Végezetül a végrehajtó bizottság személyi ügyeket tárgyalt. s. p. nek, minden anyagot hét emelet magasságba kell felcipelni. A Felvonószerelő Vállalattól ottjártunkkor összesen két ember dolgozott. A Fémmunkás Vállalat dolgozói jelenleg a B 1 és B 2-es tagok függönyfalainak elhelyezésén dolgoznak, és az ő munkájuk is az állandó létszámhiány miatt akadozik. Noha az építőipari vállalat a szerződések szerint kitakarítva és befűtve adta át a helyiségeket a burkolóknak, a csempézés és a padozat készítése szintén lassan halad, ugyancsak létszámhiány miatt. B. Kovács András főépítésvezető azért megnyugtatott, hogy december 31-ig a kórház átadásra készen áll. cipők minősége, elsősorban a könnyebb, tavaszi, őszi, nyári női és gyerekcipőké nem felel meg a követelményeknek. Több okból. A cipők nagy része ragasztott eljárással készül. A különböző műanyagragasztók pedig nem mindig állják az idő, s az időjárás viharait. A másik, talán még lényegesebb, hogy a Dórt mindinkább felváltják a műanyagok, amelyek még nem minden esetben vehetik fel a versenyt a bőrrel; sem tartósságban, sem „strapabíróságban”. Sok előnyük van, de kihordási idejük bizony elég rövid. —• Viszont — szól közbe Meder Frigyes —, sokkal olcsóbbak is! A vásárlók mégis azt várják, hogy kevesebb pénzért ugyanolyan minőséget kapjanak. — Nemcsak erről nem beszélnek a vevővel, arról sem, hogyan ápolják, gondozzák a cipőt. Továbbmegyek, egy kis rábeszélés abban sem ártana, hogy mikor milyen cipőt viseljünk. — Ami igaz, az igaz, egy nő vagy csinos akarjon lenni a magas sarkú cipőben, vagy túrázzon, a kettő egyszerre nem megy. A divat és az igények a könyebb, szellősebb és olcsóbb cipők gyártását sürgetik. Ez újdonság, s még nincs megfelelő kapacitás, hiányoznak a korszerű, majd minden igényt kielégítő alapanyagok a bőr helyettesítésére, még Átadta megbízólevelét Svájc új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta dr. Richarc Aman rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Svájc új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Elkészült a Tanácsköztársaság emlékműve Befejező szakaszához érkezett Budapesten a Felvonulási téren emelkedő Tanácsköztársaság-emlékmű építése. Elvonultak a kőfaragók, akik grá- nittömtoökből formálták meg a bronzba öntött katonaalak architektúráját. Az építmény teljes méretben körülbelül háromemeletnyi magas; a dinamikus megformálásé, rohamléptű harcos alakja körülbelül hétméteres, öt-hat tonna súlyú. Az emlékműszobrászatban is rendhagyónak számít az alaprajz formája. Hatalmas betontömbökből kirakott, fölfelé húzódó spirálvonal vezet a szobor aljáig. Mivel a talaj eléggé laza, süppedékeny, az emlékmű alatt ceruza formájú óriási betoncölöpöket süllyesztettek a mélybe, a cölöpös rész mentén körben betonfaiat húztak a talajba. Tulajdonképpen a földből kiálló, de az architektúrával eltakart cölöpök végén áll majd a szobormű. A tavasszal zöld gyepszőnyeget húznak a talapzat tetején. Utána már csak az emlékmű közvetlen környezetének parkosítása lesz hátra. A tanácsköztársasági évforduló előtt nyolc-tíz nappal távolítják el az emlékművet eltakaró —óriási dobozhoz hasonlító — faépítményt. Áz avató ünnepségig lepel borítja majd a monumentális képzőművészeti alkotást. várat magára az új technológiai eljárások kidolgozása. Világos, hogy például a gyerekcipők minőségén csak egy egészen más gyártási eljárás segíthet. Hiszen . homokban, sárban, esőben viselik, fociznak, szaladnak benne. A ragasztott talp egy-kettőre leválik. Részben azért, mert a ragasztóanyag felenged, részben azért, mert például a műanyagra dolgozott lakknál, a két anyag szakítószilárdsága nem egyedik meg. Ebből származik az is, hogy a lakk töredezik, lepereg. — Mindaz, amit eddig elmondtunk a cipőiparról és a vásárlókról, legfeltűnőbben a női csizmákra érvényes — mondja Nagy József. — Természetes, hogy a grabolux műanyag csizma nem való sárba, latyakba. S ezt a mi vidéki vásárlóink nehezen akarják megérteni. De az is igaz, hogy sokszor gyártási hibából fog a bélés, felkunkorodik a talp. Egyébként nálunk valamivel kevesebb a reklamáció, mint az országos átlag. De ez elsősorban annak a következménye, hogy vidéken valamivel lassabban változik a divat. Akik eddig esküdtek a bonyhádi cipőre, ezután is azt veszik, teljesen érthető, itt készítik a legjobb minőségű rámánvarrott félcipőket. Egyébként ha már a rangsorolásnál tartunk, ez ebben az esetben nem is olyan egyszerű. A martfűi Tisza Cipőgyár termékeire van a legtöbb panasz, de ehhez jelentősen hozzájárul, hogy itt Az alkonyban kéklő dombok, erdők között kisebb csapások vezetnek a falu felé. Egyiken a férfi levett sapkával áll előttem: — Hogy én mit gondolok kérem a tsz-demokráciá- ról? ... Szabad legyen minden tagnak minden ügybe béleszólni.,. Nem is itt van a baj, Csabán sem! Pisni János fogatos halkan nevet: — Példának okáért az én apámnak 16 kataszteri hold földje volt és tíz testvéremmel abban dolgoztunk. „Kusti öcsém!”... „Kusti bátyám!... Próbáltunk volna mi tanácsot adni az öregemnek, hogyan szántson, vagy vessen ... Hamar hátrakötötte volna a sarkunkat. Aztán amikor már kifelé állt kezéből a kasza, fölosztotta közöttünk ' a földet. Két-két holdat kaptunk... Évente gyermekenként 3 mázsa búzát s kevéske készpénzt adtunk neki, nyugdíj gyanánt. Akikor már azt csináltunk ottgyártják az úgynevezett dömpingárut. Tehát a ragasztott cipők nagy része is itt készül. Egyébként van egy kiváló korszerű vulkanizáló üzemük. A gumicipőkre, csizmákra nem is igen van panasz. A Minőségi Cipőgyárat is sokan szidják. Itt női divatcipőket gyártanak. — A legjobb minőségű árut — mondja Kiss Szilárd — kétségtelenül a ceglédi gyártól kapjuk. Sűrűbben is fordulunk hozzájuk megrendeléssel. A Duna és a Szombat- helyi Cipőgyár körülbelül egy szinten, sajnos nem mondhatjuk, hogy jó szinten állnak. Nagyon tartós és viszonylag nem is drága cipőt, szegeit cipőt kapunk még két ktsz-ünktől, a vácitól és a cegléditől. A legmegbízhatóbb cipők tehát a Cegléden, Bonyhá- don, a ktsz-ekben gyártották. Igen ám, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a tartósság és a divatos forma nem fér ösz- sze, legalábbis ritkán találkoznak! Nem lehetne egyiket is, másikat is? — Hát igen, o választék bővítése, a differenciáltabb és választékosabb igények kielégítése már a mi feladatunk. Megrendeléseinkkel a piac kívánalmainak megfelelő cipők gyártására kell szorítanunk szállítóinkat. A tájékoztatás javításáról már beszéltünk, ez is nagyon fontos. Egyszóval a mi kezünk is tele van, akad tennivaló bőségesen, ha azt akarjuk, hogy kevesebb legyen a bosszúság, a panasz, és hogy a vásárlók jogos kívánságai teljesüljenek. Jogos, hiszen a cipő nélkülözhetetlen, s ha nem jó, egészségünk is kárát látja — zárja a beszélgetést Nagy József. Varga Vera (Folytatjuk) hon, amit mi akartunk. Csak a tsz alakuló gyűlése után, a cimbalom-, meg hegedűszót kihallva rikkantott szörnyű mérgeset: — Egy éjszaka mulattad el fiam, amit én egy életen át kerestem! — Rám sem akart nézni jó darabig. Hát én csak azt akarom ebből kihozni, az a parasztember, aki fegyelmet szokott, nem nagyon káricál minden kicsinységért... Asz- szonyok dolga az!... A gazdálkodást meg úgyis értik a vezetők, miért szóljunk abba bele?!... — Amióta tsz-tag, Pisni bátyáim, soha nem szólt semmiért a vezetőségnek? Haragvó ránc húzza össze Pisni János homlokát. — Hogyne szóltam volna! Ha például az öreg tsz-tagok közül elfeledkeztek valakinek segélyt adni, vagy nyugdíjkiegészítést, akkor rögtön mondtam ... Bélik Mihály 1959 óta tagja a piliscsabai Haladásnak. Hatvankilenc esztendős. — Jól vezetik ezt a tsz-t, hiszen a jövedelem megvan. Én kapok 260 öregségit, 150 kiegészítőt a tsz-től és 1200-at amiért tanyagazda vagyok. Ebből is látható, jó itt a demokrácia! — Szokott szólni valamiért?... Mérgeskedni, haragudni? — Hát... ha kint hagynak valamit az udvaron, nem teszik rendbe a területet. Mert a majorban rendnek kell lennie! Az istállónál tart ügyeletet Bokor Lajos állattenyésztő. Erős bajszú, bihari magyar. — Cseléd ember voltam — mondja kemény beszédével — megszoktam a parancsot. Amit nekem mondanak, végrehajtom. Abban a régi időkben sokat marta egymást a parasztember ... Ha több volt a másiknak a földje azért, ha kevesebb volt amazért... Még családon belül is sokat veszekedtünk, jószágért, kenyérért ... Most a tsz-ben békesség van kérem... Ez a szép, tiszta demokrácia! — Tartanak itt néha brigádértekezleteket? Elmondják néha véleményüket a közösről? — Az elnök elvtársamnál mindig van két-három havonként értekezlet, amikor mindenki szólhat szíve szerint. — És a zárszámadó közgyűlésen?' — Főleg az asszonyok beszélnek — Bokor Lajos megigazítja bajúszát. — De ez olyan beszéd, aminek 40 százalékát mindjárt nem kell komolyan venni... Asszonyi tré- cselés... — Hej, Bokor bácsi! — csóválja fejét Száraz István párttitkár —, mondaná csak Tímár Zsigmondnénak, Áy Ferencné- nek, meg Nagy Istvánná fejőnőknek, megpirongatnák érte! A titkár szerint nagyon is jó. hogy az asszonyok bátran beleszólnak a Haladás dolgaiba, és ha néha mondanak is kicsinyes dolgokat, a jó szándék elvitathatatlan tőlük. J — Foglalkozott-e a pártszervezet a tsz-demokrácia helyzetével, szerepével, fejlesztésével? — ezt kérdezem Száraz Istvántól. — Nem! Eddig még nem gondoltunk rá. Pártszervezetünk 19 tagból áll, két gazdasági vezető, egy brigádvezető, de többségükben fizikai dolgozók alkotják a kommunista csapatot. Minden párttag kapott egy brigádot, és azokkal foglalkozik. Ismertetik a terveket, megkérdezik a tsz-tago- kat problémáik, javaslataik felől. — Itt mindenki ismeri egymást, hiszen ez egy kicsiny tsz — mondja Walter Ferenc elnök. — Mindössze 1600 holdon gazdálkodunk, és ebben sok az erdő és legelő. Főleg szarvas- marha-, sertés- és birkatenyészettel foglalkozunk. Tagjaink száma 84. Az 1967. évi eredmények alapján a tagok átlagjövedelme elérte a 17 500, 1968. év alapján pedig a 18 ezer forintot. — Hogyan érvényesül ön szerint a tsz-demokrácia? — Hét főből álló vezetőségünk van, de nálunk nincs küldöttközgyűlés, mert kevés a tag. Évente kétszer rendes közgyűlést tartunk. Bizottságaink, a vezetőség bizottsága, a szociális, kulturális, az ellenőrző bizottság rendszeresen tartja összejöveteleit. A brigádvezetők a napi reggeli munka előtt tartják a megbeszéléseket. — Van itt idő arra, hogy mindenki elmondja a véleményét? Áz elnök ismét azzal válaszol, kicsiny a tsz, és a máshol szükséges és bevált brigádtanácskozásoknak nem lenne sok értelmük. Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen alig akad tsz-tag, aki valamilyen bizottságban vagy vezetőségben ne szerepelne. Viszont van 220 alkalmazottjuk is, és ez a tény már más megvilágításba helyezi a dolgot. Piliscsaba nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari község is. Sokan járnak bányába dolgozni, de sokan magában a tsz-ben (pl. lakatosüzemben) ipari tevékenységet folytatnak. A közösen megtartott brigádgyűléseken szép alkalma lenne Pisni Jánosoknak, vagy Bokor Lajos bácsiknak is tanulni a munkásoktól, s akkor a közös gazdaság ügyeiről is tágabb, szélesebb körű véleményük lehetne. Nem kétséges, hogy a piliscsabai Haladás jó gazdasági eredmények fémjelzik, s ezért elismerés illeti vezetőségét. De amint ezt a tsz-demokráciáról írt sorozatunkban hangoztattuk, — és ez vonatkozik a többi tsz-re is —, a még szabadabb véleménynyilvánítás, a viták és a problémák bátor feltárása csak használ az ügynek, valósággal kikövezi a jövő felé vezető utat. Az asszonyok után a férfiaknak is többet kell beszélniük, s élniük a beleszólás jogival! Szűts I. Dénes 'AZ ÉPÜLETEN BELÜL DOLGOZNAK A VÁCI KÓRHÁZ ÉPÍTŐI ÁRU ÉS FOGYASZTÓ (3.) Cipőmérleg- kereskedőszemmel
