Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

12 n st MM, 'cfCirlap 1969. JANUAR 5.. VASÁRNAP A heti témánk: az adminisztráció (3.) Hasonlítás egy üzemi példával Az üzemi ügyvitelt sokkal nehezebb áttekinteni, mint mondjuk egy termelőszövetke­zet adminisztrációját. Szerve­zettebb ugyan, de jóval bo­nyolultabb. Nincs is azon sem­mi csodálkozni való, hogy Wagner Pálné, a Budapesti Konzervgyár dunakeszi gyár­egységnek főadminisztrátora — ahogy ő mondta: „admi­nisztratív vezetője” — jóté­kony mosollyal nyugtázta az újságíró összehasonlító kísér­leteit; mi hogyan van itt az üzemben, s mit tapasztalt a tsz-ben. Pedig érdekesnek látszanak ezek az összehasonlítások. El­ső pillanatban ugyanis mint­ha a tsz adminisztrációja vol­na a szimpatikusabb, ha ugyan lehet ezt a szót hasz­nálni ebben az esetben. Szim­patikusabb már azért is, mert egyszerűbbnek tűnik, s jóval kevesebb munkaerőt foglalkoz­tat, mint az üzemi. Például; szó volt róla az előző fejezet­ben, hogy az Egyesült Duna- menti Tsz-ben mintegy 600 termelésben közvetlenül részt ■sjevő dolgozó mellett mind­össze harmincán vannak, akik a szakvezetést, s az adminiszt­rációt hivatottak elvégezni. Ezzel szemben Wagner Pálné idézte a gyáregység novemberi adatait: — A munkáslétszám, hóna­pos átlagot tekintve; 821 fő volt. Az alkalmazottak száma pedig 161. Persze, ezek nem mindnyájan íróasztalnál ül­nek. Kimondottan az admi­nisztráció 42 embert foglal­koztatott novemberben. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy Dunakeszin csak gyáregység működik, itt nincs többek között könyvelőség sem, hanem az általuk készí­tett, s továbbított jelentések anyagából dolgoznak a Buda­pesti Konzervgyár könyvelői; a központ. Valójában az ügy­vitel jóval kiterjedtebb, mint amit itt helyben lát az ember. Tehát, csaknem azonos mun­káslétszám itt is, ott is; ai Üzemi adminisztráció azonban jóval több munkaerőt foglal­koztat, mint a szövetkezeti. Ám nézzük meg a dolgot kö­zelebbről. Ha . csupán a bérel­számolást vizsgáljuk, a gyár­egységben 10 fős csoport végzi ezt a munkát; közülük egy személy a csoport vezetője, egy ember az SZTK-ügyekkel foglalkozik, egy másik az úgy­nevezett levonási ügyintéző, s heten vannak, akik'kimondot­tan a béreket számfejtik. Az Egyesült Dunamenti Tsz-ben mindössze három bérelszámo­ló dolgozik, s egy nyugdíjas intézi az SZTK-ügyeket. Ami1 kor ezt megjegyeztem Wagner Pálnénak, azt mondta: — Ez nem létezik. — Majd hozzátette: — Higgye el, ná­lunk ennek a tíz embernek is éppen elég munkája van. Nincs értelme a vitának, eb­ben az esetben alighanem a tsz javára billen a mérleg, hi­szen a szövetkezeti főkönyvelő véleménye szerint is nyugod­tan összevethetjük a' tsz és az üzem adminisztrációját; leg­alábbis ami a bérelszámolást illeti. Nem így azonban más vonatkozásban. Megkértem Wágnernét, hogy beszéljen saját munkájáról. — Én mondta — 25 ember­rel dolgozom. Hozzám tarto­zik a bérelszámolás, a pénztár, az állóeszköz-nyilvántartó, az operatív számvitel. Ezenkívül a raktári nyilvántartások, nyersanyag-nyilvántartó. Hogy túlságosan ne bonyolítsuk a dolgot, elég talán, ha annyit mondok: irányítom, ellenőr­zőm a munkát, s hozzá asze­rint, ahogyan azt tőlem a köz­pont megkívánja. A központ, amely pontos,.határidőben tör­ténő információkat követel... — Mik ezek az információk? — Nélkülözhetetlen adatok — hangzott a válasz. — Nézze, hozzánk jön a nyersanyag, en­nek egy részéből készterméket állítunk elő, más részét fél­kész áru formájában dolgoz­zuk fel, s tároljuk, további feldolgozás végett. Felhaszná­lunk közben különböző anya­gokat a gyártásnál, a csoma­golásnál, és így tovább. Aztán elmegy a kész áru. Számtalan adat. így van? Ezeknek az adatoknak az összevetése, elemzése ad lehetőséget a ter­vezésre, a gazdálkodás irányí­tására, a termelés szervezésé­re és egyáltalán, mindenfajta ellenőrzésre. "Érthető tehát, hogy rendszeresen tájékoztat­juk a központot, küldjük a je­lentéseinket pontosan; a terv-, a statisztikai, a pénzügyi, az operatív számviteli osztálynak, a könyvelésnek.., — Igen. De nem több ezek­nek a jelentéseknek a szá­ma, mint amennyi feltétlenül szükséges volna?-— Semmivel sem több — mondta’ Wágner Pálné. — Pontosan annyi, amennyi kell. — Úgy érzi, hogy semmi­lyen feleslegesnek látszó mun­kát nem végez? — Egy ceruzahúzásnyit sem. Az adminisztrációnk ma ke­vesebb, mint régebben volt, de a színvonala jóval magasabb. Ez együtt jár a termelés szín­vonalának emelkedésével. Néz­ze csak meg majd a szövet­kezeteket is néhány év múlva, hogy akkor hol tartanak majd az adminisztrációban ... Csakugyan lehetséges vol­na, hogy a több, kiterjedtebb adminisztráció magasabb ter­melési, gazdálkodási színvona­lat igazol? Bizonyos esetekben, lehetséges... (dékiss) A MAGÁNEREJŰ HELYZETÉNEK Van-e elég közművesített telek? Milyen fokú az építke­zési helyek előkészítése? Ho­gyan szervezik a koncentrált építkezéseket? — ilyen és ha­sonló kérdésekre keresnek vá­laszt a népi ellenőrök, akik most készítik elő a magánerő­ből történő lakásépítkezés helyzetének vizsgálatát. A vizsgálat kiterjed a telekvá­sárlás, építőanyag-ellátás problémáira. A vizsgálat cél­jai között szerepel a lakos­ság pénzügyi helyzetének mérlegelése is. Az 1968. évi tapasztalatok szerint megvál­tozott hitelfeltételek érezhe­LAKÁSÉPÍTKEZÉS VIZSGÁLATA tőén visszavetették az építési kedvet. A hat százalékkal ter­helt hitelből lényegesen keve­sebbet vettek igénybe, mint annak előtte. A széles köröket érdeklő vizsgálat irányítására orszá­gos munkabizottság alakul. A nyolc megyére kiterjedő el­lenőrzésbe bevonják a tanácsi szervek, az OTP, a kivitele­ző vállalatok és szövetkeze­tek,' valamint az építőanyag vidéki forgalmazásával meg­bízott TÜZÉP-vállalatok és földművesszövetkezetek ille­tékeseit is. Ismét vizsgázik a Bezosztája Vékony a hótakaró, veszélyben vannak-e a vetések? Az utóbbi napok időjárása — a mínusz 14—16 fokos éj­szakák — alapos próbára tet­ték az őszi vetéseket. Fő­képpen a Duna—Tisza-közén okoz nagy gondot a mező­gazdászoknak a hirtelen jött nagy hideg Sok helyütt az 5 centimétert is alig éri el a hótakaró, s ahogy mondják, „meztele­nül” telel a vetés, itt-ott moLtm 1969. január 5, vasárnap, Simon napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.07 órakor. A hold nyugszik: 9.02, kél: 17.33 órakor. 1969. január 6, hétfő, Bol­dizsár napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.08 órakor. A hold nyugszik: 9.28, kél: 18.44 órakor. Búcsú a hídépítők nesztorától Eltemették Sávoly Pált Nagy részvét mellett temet­ték el szombaton a Farkasréti temetőben Sávoly Pált, az Üt- Vasúttervező Vállalat szakági főmérnökét, az Erzsébet-híd és több más Duna-híd Kos­suth- és állami díjas tervező­jét, a magyar hídtervezők, hídépítők nesztorát Nem Lahorfalvy Lapunk tegnapi számában a Szmirnától—Skorpióig című cikkben Nagy Bella helyett tévesen Laborfalvy Róza je­lent meg.--------------------V — A Belügyminisztérium Központi Klubjában szomba­ton befejezte munkáját az úttörővezetők harmadik or­szágos konferenciája. — Még e télen új iskolá­ba költöznek át Nyársapáton az általános iskolások. Az új, négytantermes iskola két­millió forintos költséggel épült. — Ünnepélyes keretek kö­zött adták, át a Ganz—MÁ- VAG dolgozóinak a korsze­rűen felszerelt új üzemi or­vosi rendelőt, amely csak­nem 10 millió forintos beru­házással készült. — Kétmillió forintos költ­séggel bővítik az abonyi szo­ciális otthont. Több lakót kényelmesebb körülmények között fogadhat be az otthon január végétől falai közé. A RÓZSADOMB ÉTTEREMBEN TÖRTÉNT Fura panasz: nem nyílt a páncélszekrény Fiatalemberek sorozatos bűncselekménye ügyében ítél­kezett a budapesti II—XI— XII. Kerületi Bíróság. Knopf József segédmunkás, részben társaival, többször is beha­tolt a Rózsadomb Étterembe, s készpénzt, élelmiszert, hasz­nálati tárgyakat tulajdonított el. Megkísérelték a páncél- szekrény feltörését is, de ered­ménytelenül. Emiatti mér­güknek egyik fiatalember a panaszkönyvbe írt bejegy­zéssel is kifejezést adott. Ital­boltokba, zöldséges üzletbe, magánlakásokba is betörtek, s készpénzt, ingóságokat tu­lajdonítottak fii. A bíróság Knopf Józsefet kétévi szabadságvesztésre ítélte, s elrendelte a vele szemben korábban kiszabott nyolchónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtá­sát. Társait 3—14 hónapi — részben felfüggesztett — sza­badságvesztésre ítélte a bíró­ság, amely egyes elítélteket kártérítésre is kötelezett. Baleset az M—7-esen Január 3-án reggel 8 óra 35 perc­kor az M—7-es autóúton a 39-es kilométerkőnél, a Baracska és Ká- polnásnyék közötti útszakaszon halálos közlekedési baleset tör­tént. A rendőrség kéri mindazokat, akik a balesetet látták, hogy tanú- kihallgatás céljából jelentkezzenek a Székesfehérvári Rendőr-főkapi­tányság balesetvizsgáló és forga­lomellenőrző alosztályán, Székes- fehérvár, Dózsa György tér 13. szám alatt vagy a legközelebbi rendőrhatóságnál. 30 négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 1. játékhéten öttalálatos szel­vény nem érkezett. Négy ta­lálatot 30 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 104 778 forint, három találata 3946 fogadónak volt, nyereményük egyenként 398 forint. A két- találatos szelvények száma 123 981 darab, ezekre egyen­ként 16 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyere­ményilleték levonása után ér­tendők. '< .\ «-V ' SR ... ■ -w„ ~ •* ' V* *■* c. — A 20. sz. AKÖV (MA­VAUT) közli, hogy a Csepel Autógyár munkaidő-változ­tatása miatt a Ráckeve—Ma- , kád, a Szigetszentmiklós gyártelep—Ma j osháza— Áporka és a Szigetszentmik­lós gyártelep—Ráckeve autó­buszvonalakon menetrend­módosításokat léptetett élet­be. már sanyargatja a gabo­nanövényeket a fagy. Egyelőre azonban — mint Vértesi István, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának nö­vénytermesztési szakfelügye­lője elmondotta — nem fe­nyegeti a vetéseket komo­lyabb veszély. Szerencsére ugyanis a 84 ezer holdnyi őszi búza 67 százaléka a hi­deget igen jól tűrő Bezosz­tája. Leginkább az őszi ár­pa érzékeny a keményebb fa­gyokra. Persze, most még nem lehet meg­állapítani, érte-e kár a táblákat. majd csak később derül ki, hogy a vetés miképpen áll­ta ki a tél ostromát. Minden­esetre, ha a hótakaró vas­tagabb lesz, jöhet bármilyen hideg, a védőbunda megóvja az ősszel gondosan, időben elvetett, s még a tél beállta előtt megerősödött - vetése­ket Mint már jeleztük is, a ke­mény fagyok megbénították a talajelőkészítést, Pest me­gye termelőszövetkezetei 5—6 ezer hold mélyszántással ma­radtak önmaguk adósad. A CEGLÉDI „DÓZSA NEPE” TSZ JUHÁSZA A 18 EVES VARGA JÓZSEF. MINDENNAP KIJÁR MOST IS A ME­ZŐRE HÜ SEGÍTŐTÁRSÁVAL, „MACI”-VAL, 500 JUH SZIGORÚ OREVEL, A BOZONTOS PULIVAL. Foto: (Gárdos) Postabontás \ Kártalanították a kis panaszost Kedves Szerkesztő Bácsi! Olvastam az újságban, hogy minden 5 kg rongy után egy szerencsesorsjegyet ad a MÉH. Nagy csalódás ért en­gem, mert hiába cipeltem el 2 kilométerre, a Délibáb ut­cába Dolányi Pista bácsinak negyven kiló rongyot, nem kaptam sorsjegyet. Legyenek szívesek elintézni, hogy kap­jak. Bácskai Elemér VI. osztályos tanuló, Túra, Kossuth L. u. 149. „MÉH” Melléktermék- és Hulladékhasznosítási Tröszt, Fésűs József osztályvezető: A panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az em­lített Dolányi Pista bácsi az fmsz megbízottja, ezért nem adhatott sorsjegyet. Az akciót a MÉH Tröszt hirdette és sorsjegyet csak a MÉH-vál- lalatok átvevőhelyeln, tele­pein adnak minden 5 kg rongyért, ellenértéken felül. Az eredményes gyűjtésért a kis panaszost a Pest—Bács— Nógrád megyei HÉH Vállalat (melyhez területileg Túra is tartozik) egyszáz forint juta­lomban részesítette. Műsoron a zenei oktatás A Zenepedagógusok Pest megyei Szakszervezeti Bizott­sága január 6-án, hétfőn délelőtt továbbképzési an- kétot rendez a Fészek Klub­ban, amelyen a Pest megyei zeneoktatás fejlődéséről és je­lenlegi helyzetéről Pozsonyi Béla megyei szakfelügyelő számol be. Varsányi Lászlóné szib-titkár a Zenepedagógu­sok Pest megyei Szakszer­vezeti Bizottságának jelen­tését ismerteti és Dobray István főelőadó a zeneiskolák, általános tantervű iskolák és egyéb művelődési intézmé­nyek pedagógiai, kulturális kapcsolatairól tart beszámo­lót. — Dr. Pénzes János, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese hétfőn délelőtt 9 órá­tól 12 óráig hivatali helyi­ségében fogadóórát tart. Százhúsz év után Ma utoljára indul a vonat Sopron és Ágfalva között Január 5-én, vasárnap utoljára fűtik be azt a mozdonyt, amely Sopron Déli pályaudvar és Ágfalva között eddig ingajáratban bonyolí­totta le a vasúti forgalmat. Hétfőtől kezdve már autóbuszok szállítják a két helység között naponta utazó 1000—1100 személyt. Az esemény al­kalmával érdemes feleleveníteni a nagymúltú vasútvonal történetét. A Sopron—Bécs­újhely vasútvona­lat Széchenyi Ist­ván kezdeménye­zésére építették ki és az első vonat 1847. augusztus 20-án tette meg tkját. Ez volt ha­zánk második vas­útvonala. Egy 1850-ből szárma­zó menetrend már arról ad hírt, hogy Sopron—Bécsúj­hely—Bécs között naponta két vo­natpár közleke­dett. Száz év táv­latából érdekes­nek tűnik az a szabályzat is. mely szerint az első osztályú ko­csikat zöldre, a második osztályú kocsikait sárgára, a harmadik osztá­lyú kocsikat pedig barna színűre fes­tették. A vasút indulá­sát három harang­jelzés adta hírül. Az első harangszó indulás előtt öt perccel hangzott el, amelyre meg­szüntették a jegy­kiadást, a máso­dik harangszóra bezárták az állo­más bej árultál és a vasúti kocsik ajtajait, a harma­dik harangszó után pedig a masi­niszta kürtszóval adott jelt az indu­lásra. A vasútvonalból az első világhábo­rú után magyar területen már csak egy község, Ágfal­va maradt. Ettől fogva ingajárat bonyolította le a forgalmat Sopron és Ágfalva között. A tranzitforgalom azonban 1969. ja­nuár 5-e után to­vábbra is megma­rad, az osztrák személy- és teher­forgalom enélkül csak nagy kerülő­vel lenne lebonyo­lítható. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom