Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
12 n st MM, 'cfCirlap 1969. JANUAR 5.. VASÁRNAP A heti témánk: az adminisztráció (3.) Hasonlítás egy üzemi példával Az üzemi ügyvitelt sokkal nehezebb áttekinteni, mint mondjuk egy termelőszövetkezet adminisztrációját. Szervezettebb ugyan, de jóval bonyolultabb. Nincs is azon semmi csodálkozni való, hogy Wagner Pálné, a Budapesti Konzervgyár dunakeszi gyáregységnek főadminisztrátora — ahogy ő mondta: „adminisztratív vezetője” — jótékony mosollyal nyugtázta az újságíró összehasonlító kísérleteit; mi hogyan van itt az üzemben, s mit tapasztalt a tsz-ben. Pedig érdekesnek látszanak ezek az összehasonlítások. Első pillanatban ugyanis mintha a tsz adminisztrációja volna a szimpatikusabb, ha ugyan lehet ezt a szót használni ebben az esetben. Szimpatikusabb már azért is, mert egyszerűbbnek tűnik, s jóval kevesebb munkaerőt foglalkoztat, mint az üzemi. Például; szó volt róla az előző fejezetben, hogy az Egyesült Duna- menti Tsz-ben mintegy 600 termelésben közvetlenül részt ■sjevő dolgozó mellett mindössze harmincán vannak, akik a szakvezetést, s az adminisztrációt hivatottak elvégezni. Ezzel szemben Wagner Pálné idézte a gyáregység novemberi adatait: — A munkáslétszám, hónapos átlagot tekintve; 821 fő volt. Az alkalmazottak száma pedig 161. Persze, ezek nem mindnyájan íróasztalnál ülnek. Kimondottan az adminisztráció 42 embert foglalkoztatott novemberben. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy Dunakeszin csak gyáregység működik, itt nincs többek között könyvelőség sem, hanem az általuk készített, s továbbított jelentések anyagából dolgoznak a Budapesti Konzervgyár könyvelői; a központ. Valójában az ügyvitel jóval kiterjedtebb, mint amit itt helyben lát az ember. Tehát, csaknem azonos munkáslétszám itt is, ott is; ai Üzemi adminisztráció azonban jóval több munkaerőt foglalkoztat, mint a szövetkezeti. Ám nézzük meg a dolgot közelebbről. Ha . csupán a bérelszámolást vizsgáljuk, a gyáregységben 10 fős csoport végzi ezt a munkát; közülük egy személy a csoport vezetője, egy ember az SZTK-ügyekkel foglalkozik, egy másik az úgynevezett levonási ügyintéző, s heten vannak, akik'kimondottan a béreket számfejtik. Az Egyesült Dunamenti Tsz-ben mindössze három bérelszámoló dolgozik, s egy nyugdíjas intézi az SZTK-ügyeket. Ami1 kor ezt megjegyeztem Wagner Pálnénak, azt mondta: — Ez nem létezik. — Majd hozzátette: — Higgye el, nálunk ennek a tíz embernek is éppen elég munkája van. Nincs értelme a vitának, ebben az esetben alighanem a tsz javára billen a mérleg, hiszen a szövetkezeti főkönyvelő véleménye szerint is nyugodtan összevethetjük a' tsz és az üzem adminisztrációját; legalábbis ami a bérelszámolást illeti. Nem így azonban más vonatkozásban. Megkértem Wágnernét, hogy beszéljen saját munkájáról. — Én mondta — 25 emberrel dolgozom. Hozzám tartozik a bérelszámolás, a pénztár, az állóeszköz-nyilvántartó, az operatív számvitel. Ezenkívül a raktári nyilvántartások, nyersanyag-nyilvántartó. Hogy túlságosan ne bonyolítsuk a dolgot, elég talán, ha annyit mondok: irányítom, ellenőrzőm a munkát, s hozzá aszerint, ahogyan azt tőlem a központ megkívánja. A központ, amely pontos,.határidőben történő információkat követel... — Mik ezek az információk? — Nélkülözhetetlen adatok — hangzott a válasz. — Nézze, hozzánk jön a nyersanyag, ennek egy részéből készterméket állítunk elő, más részét félkész áru formájában dolgozzuk fel, s tároljuk, további feldolgozás végett. Felhasználunk közben különböző anyagokat a gyártásnál, a csomagolásnál, és így tovább. Aztán elmegy a kész áru. Számtalan adat. így van? Ezeknek az adatoknak az összevetése, elemzése ad lehetőséget a tervezésre, a gazdálkodás irányítására, a termelés szervezésére és egyáltalán, mindenfajta ellenőrzésre. "Érthető tehát, hogy rendszeresen tájékoztatjuk a központot, küldjük a jelentéseinket pontosan; a terv-, a statisztikai, a pénzügyi, az operatív számviteli osztálynak, a könyvelésnek.., — Igen. De nem több ezeknek a jelentéseknek a száma, mint amennyi feltétlenül szükséges volna?-— Semmivel sem több — mondta’ Wágner Pálné. — Pontosan annyi, amennyi kell. — Úgy érzi, hogy semmilyen feleslegesnek látszó munkát nem végez? — Egy ceruzahúzásnyit sem. Az adminisztrációnk ma kevesebb, mint régebben volt, de a színvonala jóval magasabb. Ez együtt jár a termelés színvonalának emelkedésével. Nézze csak meg majd a szövetkezeteket is néhány év múlva, hogy akkor hol tartanak majd az adminisztrációban ... Csakugyan lehetséges volna, hogy a több, kiterjedtebb adminisztráció magasabb termelési, gazdálkodási színvonalat igazol? Bizonyos esetekben, lehetséges... (dékiss) A MAGÁNEREJŰ HELYZETÉNEK Van-e elég közművesített telek? Milyen fokú az építkezési helyek előkészítése? Hogyan szervezik a koncentrált építkezéseket? — ilyen és hasonló kérdésekre keresnek választ a népi ellenőrök, akik most készítik elő a magánerőből történő lakásépítkezés helyzetének vizsgálatát. A vizsgálat kiterjed a telekvásárlás, építőanyag-ellátás problémáira. A vizsgálat céljai között szerepel a lakosság pénzügyi helyzetének mérlegelése is. Az 1968. évi tapasztalatok szerint megváltozott hitelfeltételek érezheLAKÁSÉPÍTKEZÉS VIZSGÁLATA tőén visszavetették az építési kedvet. A hat százalékkal terhelt hitelből lényegesen kevesebbet vettek igénybe, mint annak előtte. A széles köröket érdeklő vizsgálat irányítására országos munkabizottság alakul. A nyolc megyére kiterjedő ellenőrzésbe bevonják a tanácsi szervek, az OTP, a kivitelező vállalatok és szövetkezetek,' valamint az építőanyag vidéki forgalmazásával megbízott TÜZÉP-vállalatok és földművesszövetkezetek illetékeseit is. Ismét vizsgázik a Bezosztája Vékony a hótakaró, veszélyben vannak-e a vetések? Az utóbbi napok időjárása — a mínusz 14—16 fokos éjszakák — alapos próbára tették az őszi vetéseket. Főképpen a Duna—Tisza-közén okoz nagy gondot a mezőgazdászoknak a hirtelen jött nagy hideg Sok helyütt az 5 centimétert is alig éri el a hótakaró, s ahogy mondják, „meztelenül” telel a vetés, itt-ott moLtm 1969. január 5, vasárnap, Simon napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.07 órakor. A hold nyugszik: 9.02, kél: 17.33 órakor. 1969. január 6, hétfő, Boldizsár napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.08 órakor. A hold nyugszik: 9.28, kél: 18.44 órakor. Búcsú a hídépítők nesztorától Eltemették Sávoly Pált Nagy részvét mellett temették el szombaton a Farkasréti temetőben Sávoly Pált, az Üt- Vasúttervező Vállalat szakági főmérnökét, az Erzsébet-híd és több más Duna-híd Kossuth- és állami díjas tervezőjét, a magyar hídtervezők, hídépítők nesztorát Nem Lahorfalvy Lapunk tegnapi számában a Szmirnától—Skorpióig című cikkben Nagy Bella helyett tévesen Laborfalvy Róza jelent meg.--------------------V — A Belügyminisztérium Központi Klubjában szombaton befejezte munkáját az úttörővezetők harmadik országos konferenciája. — Még e télen új iskolába költöznek át Nyársapáton az általános iskolások. Az új, négytantermes iskola kétmillió forintos költséggel épült. — Ünnepélyes keretek között adták, át a Ganz—MÁ- VAG dolgozóinak a korszerűen felszerelt új üzemi orvosi rendelőt, amely csaknem 10 millió forintos beruházással készült. — Kétmillió forintos költséggel bővítik az abonyi szociális otthont. Több lakót kényelmesebb körülmények között fogadhat be az otthon január végétől falai közé. A RÓZSADOMB ÉTTEREMBEN TÖRTÉNT Fura panasz: nem nyílt a páncélszekrény Fiatalemberek sorozatos bűncselekménye ügyében ítélkezett a budapesti II—XI— XII. Kerületi Bíróság. Knopf József segédmunkás, részben társaival, többször is behatolt a Rózsadomb Étterembe, s készpénzt, élelmiszert, használati tárgyakat tulajdonított el. Megkísérelték a páncél- szekrény feltörését is, de eredménytelenül. Emiatti mérgüknek egyik fiatalember a panaszkönyvbe írt bejegyzéssel is kifejezést adott. Italboltokba, zöldséges üzletbe, magánlakásokba is betörtek, s készpénzt, ingóságokat tulajdonítottak fii. A bíróság Knopf Józsefet kétévi szabadságvesztésre ítélte, s elrendelte a vele szemben korábban kiszabott nyolchónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. Társait 3—14 hónapi — részben felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte a bíróság, amely egyes elítélteket kártérítésre is kötelezett. Baleset az M—7-esen Január 3-án reggel 8 óra 35 perckor az M—7-es autóúton a 39-es kilométerkőnél, a Baracska és Ká- polnásnyék közötti útszakaszon halálos közlekedési baleset történt. A rendőrség kéri mindazokat, akik a balesetet látták, hogy tanú- kihallgatás céljából jelentkezzenek a Székesfehérvári Rendőr-főkapitányság balesetvizsgáló és forgalomellenőrző alosztályán, Székes- fehérvár, Dózsa György tér 13. szám alatt vagy a legközelebbi rendőrhatóságnál. 30 négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 1. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 30 fogadó ért el, nyereményük egyenként 104 778 forint, három találata 3946 fogadónak volt, nyereményük egyenként 398 forint. A két- találatos szelvények száma 123 981 darab, ezekre egyenként 16 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. '< .\ «-V ' SR ... ■ -w„ ~ •* ' V* *■* c. — A 20. sz. AKÖV (MAVAUT) közli, hogy a Csepel Autógyár munkaidő-változtatása miatt a Ráckeve—Ma- , kád, a Szigetszentmiklós gyártelep—Ma j osháza— Áporka és a Szigetszentmiklós gyártelep—Ráckeve autóbuszvonalakon menetrendmódosításokat léptetett életbe. már sanyargatja a gabonanövényeket a fagy. Egyelőre azonban — mint Vértesi István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának növénytermesztési szakfelügyelője elmondotta — nem fenyegeti a vetéseket komolyabb veszély. Szerencsére ugyanis a 84 ezer holdnyi őszi búza 67 százaléka a hideget igen jól tűrő Bezosztája. Leginkább az őszi árpa érzékeny a keményebb fagyokra. Persze, most még nem lehet megállapítani, érte-e kár a táblákat. majd csak később derül ki, hogy a vetés miképpen állta ki a tél ostromát. Mindenesetre, ha a hótakaró vastagabb lesz, jöhet bármilyen hideg, a védőbunda megóvja az ősszel gondosan, időben elvetett, s még a tél beállta előtt megerősödött - vetéseket Mint már jeleztük is, a kemény fagyok megbénították a talajelőkészítést, Pest megye termelőszövetkezetei 5—6 ezer hold mélyszántással maradtak önmaguk adósad. A CEGLÉDI „DÓZSA NEPE” TSZ JUHÁSZA A 18 EVES VARGA JÓZSEF. MINDENNAP KIJÁR MOST IS A MEZŐRE HÜ SEGÍTŐTÁRSÁVAL, „MACI”-VAL, 500 JUH SZIGORÚ OREVEL, A BOZONTOS PULIVAL. Foto: (Gárdos) Postabontás \ Kártalanították a kis panaszost Kedves Szerkesztő Bácsi! Olvastam az újságban, hogy minden 5 kg rongy után egy szerencsesorsjegyet ad a MÉH. Nagy csalódás ért engem, mert hiába cipeltem el 2 kilométerre, a Délibáb utcába Dolányi Pista bácsinak negyven kiló rongyot, nem kaptam sorsjegyet. Legyenek szívesek elintézni, hogy kapjak. Bácskai Elemér VI. osztályos tanuló, Túra, Kossuth L. u. 149. „MÉH” Melléktermék- és Hulladékhasznosítási Tröszt, Fésűs József osztályvezető: A panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az említett Dolányi Pista bácsi az fmsz megbízottja, ezért nem adhatott sorsjegyet. Az akciót a MÉH Tröszt hirdette és sorsjegyet csak a MÉH-vál- lalatok átvevőhelyeln, telepein adnak minden 5 kg rongyért, ellenértéken felül. Az eredményes gyűjtésért a kis panaszost a Pest—Bács— Nógrád megyei HÉH Vállalat (melyhez területileg Túra is tartozik) egyszáz forint jutalomban részesítette. Műsoron a zenei oktatás A Zenepedagógusok Pest megyei Szakszervezeti Bizottsága január 6-án, hétfőn délelőtt továbbképzési an- kétot rendez a Fészek Klubban, amelyen a Pest megyei zeneoktatás fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről Pozsonyi Béla megyei szakfelügyelő számol be. Varsányi Lászlóné szib-titkár a Zenepedagógusok Pest megyei Szakszervezeti Bizottságának jelentését ismerteti és Dobray István főelőadó a zeneiskolák, általános tantervű iskolák és egyéb művelődési intézmények pedagógiai, kulturális kapcsolatairól tart beszámolót. — Dr. Pénzes János, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese hétfőn délelőtt 9 órától 12 óráig hivatali helyiségében fogadóórát tart. Százhúsz év után Ma utoljára indul a vonat Sopron és Ágfalva között Január 5-én, vasárnap utoljára fűtik be azt a mozdonyt, amely Sopron Déli pályaudvar és Ágfalva között eddig ingajáratban bonyolította le a vasúti forgalmat. Hétfőtől kezdve már autóbuszok szállítják a két helység között naponta utazó 1000—1100 személyt. Az esemény alkalmával érdemes feleleveníteni a nagymúltú vasútvonal történetét. A Sopron—Bécsújhely vasútvonalat Széchenyi István kezdeményezésére építették ki és az első vonat 1847. augusztus 20-án tette meg tkját. Ez volt hazánk második vasútvonala. Egy 1850-ből származó menetrend már arról ad hírt, hogy Sopron—Bécsújhely—Bécs között naponta két vonatpár közlekedett. Száz év távlatából érdekesnek tűnik az a szabályzat is. mely szerint az első osztályú kocsikat zöldre, a második osztályú kocsikait sárgára, a harmadik osztályú kocsikat pedig barna színűre festették. A vasút indulását három harangjelzés adta hírül. Az első harangszó indulás előtt öt perccel hangzott el, amelyre megszüntették a jegykiadást, a második harangszóra bezárták az állomás bej árultál és a vasúti kocsik ajtajait, a harmadik harangszó után pedig a masiniszta kürtszóval adott jelt az indulásra. A vasútvonalból az első világháború után magyar területen már csak egy község, Ágfalva maradt. Ettől fogva ingajárat bonyolította le a forgalmat Sopron és Ágfalva között. A tranzitforgalom azonban 1969. január 5-e után továbbra is megmarad, az osztrák személy- és teherforgalom enélkül csak nagy kerülővel lenne lebonyolítható. i