Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

V Mensáros László előadóestje A ceglédi Kossuth Művelő­dési Házban ma este fél nyolc órai kezdettel A XX. század irodalmának gyöngyszemei címmel rendezik meg Mensá­ros László irodalmi estjét. Be­vezetőt Rónai Egon színmű­vész mond. PEST NEGYEI HÍM.AP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1969. JANUAR 5., VASÁRNAP Szombaton egész nap kölcsönöz a könyvtár Az év elejétől ismét teljes köl­csönzési időben fogadja láto­gatóit a városi és járási könyvtár. Szerdán és szomba­ton eddig csak a délutáni órákban volt könyvkölcsön­zés. Amióta egyre több üzemben bevezették a szabad szomba- tot< módosították a könyvtár nyitvatartását. Januártól kezd­ve nemcsak szombat délután, hanem már reggel nyolc, órá­tól egészen délig jöhetnek az olvasók könyvet cserélni, fo­lyóiratokat, különféle kézi­könyveket olvasgatni a jól fű­tött olvasóterembe. Burkolják a kórházat Ütemterv szerint halad a ceglédi új kórház építkezése. A külső burkolás munkáit a homlokzati részen addig vé­gezték, amíg az időjárás en­gedte. Most a belső burkolást végzik, — természetesen meg­felelően téliesített környezet­ben. Ha ebben az évben nem lesz komolyabb ok a lemara­dásra, december végére átad­hatják az építők a kórházat. Nem szerelik le az analfabéta katonákat Brazíliában A brazíliai sorkatonáknak leszerelés előtt bizonyítványt kell szerezniük arról, hogy megtanultak írni-olvasni. A hadsereg tanfolyamokat szer­vez az írástudatlan fiatalok számára; azokat, akik a szol­gálati idejük alatt nem tanul­tak meg írni-olvasni, vissza­tartják a szolgálatban. Tanyát vesz az Új Barázda A tsi segíti a lakásépítőké ÚJ 3ROD AHÁZAT TERVEZTETNEK Riadt tapsifüles lohol cik­cakkban a határban. A fehér havon mozgó fekete pettyek a varjak — eleséget keresnek. Nemcsak a határ, az egész község — Jászkarajenő — csendesebb, mint hetekkel ez­előtt. Beköszöntött a tél, elné­multak a traktorok, gépek. Az Üj Barázda Tsz irodáiban viszont éppolyan serényen fo­lyik a munka, mint ezelőtt. Most van csak igazán szómol- nivalójuk! Az eredmények fel­mérése, értékelése folyik ja­vában, és hamarosan kiderül: szorgalmas munkájukért, egész évi igyekezetükért mit kapnak zárszámadáskor a tsz tagjai. De nemcsak zárszámadásra készülődnek, hanem a ta­vaszi munkakezdésre is. Már terveznek, számolnak: mi­re van szükség, és mire futja anyagi keretükből. A tsz vezetősége szerződést kötött egy új irodaház terve­zésiére. Szeretnék, ha még eb­ben az évben fel is építtethet­nék. Sokan foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy a kül­ső területekről, a tanyákból a faluba beköltöznek. A tsz gaz­dasági és pártvezetősége elha­tározta, hogy támogatja a tsz- tagok építkezését. ­Házhelyet biztosítanak Jászkarajenő közvetlen közelében, a községgel határos területen azoknak, akik építkezni sze­retnének. A gazdavesztett ta­nyát a tsz megvásárolja. A fiatalok letelepedéséhez is se­gítséget nyújtanak: kedvezmé­nyesen juthat portához az a fiatal, aki három vagy ennél több évet becsülettel az Üj Barázdában dolgozott, és to­vábbra is itt kíván maradni. Mivel az építtetőknek az anyagok szállítása gondot okoz, a tsz vezetősége úgy határo­zott, hogy díjtalanul kölcsönöz — a szükséges mértékben — szállítóeszközöket az épít­kezőknek. FORINTOS HECC Az év első nap­ján az állomásról hazafelé tartva kis híja. hogy fel nem borított az utcán kedves ismerősöm. — Netene! Ho­vá rohansz? — Postaládát keresek... az új évi jókívánságok... viszem őket fel­adni. — Elkéstél ki­csit. Vízkereszt lesz, mire kihord­ják. — Az a jó, az a jó! — lelkendezik. Akkor már lesz pénzük a portóra! — Nem tettél a lapokra bélye­get? Na, várj csak, van nálam vagy tíz darab ... — Kösz, ne fá­radj. Valamennyin van bélyeg. Húsz­i filléres. Azok kap­ják, akik kará­csonyra portós la­pot küldtek. Elő­relátó ember va- >gyok. Bevártam valamennyi _> kö­szöntőt, s most ér­dem szerint én kö­szöntök. Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj’ is­ten ... (-es) A magyar tenger szíriéi A tengerekhez szokott kül­földi turisták gyakran meg­csodálják a Balaton érdekes szín játékát és érdeklődnek: mitől keletkeznek a majdnem valószínűtlen színtünemények, gyorsan változó árnyalatok? A köztudat szerint az ég­bolt színétől és tükröző­désétől. A tihanyi biológusok, akik kutatómunkájuk közben gyak­ran tartózkodnak a nyílt vizeken, pontosabb választ adnak a kérdésre. A tengerek mélykék vizét hiába keresi a szemlélődő a Balatonon, mert a vízréteg viszonylag csekély. A tél végi jégzajlás után a sötétszürke színeket hirtelen világoszöld színek váltják fel. A megfigyelések szerint a hidegkedvelő, s télen szaporodó algák alkotják ilyenkor a festőanyagot. A későbbi évszakokban ren­geteg élő és lebegő egyéb anyag festi a vizet. A tó úgy­nevezett bio-masszájának sú­lyát ezer tonnára becsülik, de az évi mennyiség, a sza­porodással és felhalmozódás­sal, eléri ennek harminc- szorosát is. A viharok hatása ugyan­csak nagy az elszínező­désben. A több napos viharok telje­sen felkavarják az üledék­rétegeket, ilyenkor barna, lila. zöld, kék és fehéres színek váltakoznak. Nyugalmi álla­potban a kékeszöld színt a lebegő algák és a biogén mész­kristályok a napsugarak beesési szögétől függően változtatják. Ez az élő- és szervesanyag- tömeg- gyakran el is zárja a fényt a Balaton mélyebb ré­tegeitől. A kutatók megálla­pították, hogy 80 centiméter mélység alatt már úgyneve­zett 3 dimenziós sötétség uralkodik. Többek között ez az oka annak, hogy a tó élő­lényei sápadtak, szervezetük festékanyagban rendkívül sze­gény. Iráni mák A Kayhán című teheráni lap közlése szerint az iráni kor­mány újra megengedte a mák termesztését, de az általa elő­írt szigorú ellenőrzési intézke­dések betartása mellett. A mák termesztését 12 évvel ez­előtt tiltották be Iránban, s ez a tilalom évi 40—47 millió dől1 lár veszteséget okozott az or­szágnak. És hogy építőanyagban se le­gyen jT.ány, felépülő téglaké­szítő üzemük termékeiből el­sősorban a tsz tagjai vásárol­hatnak, sőt vályogveréshez is lehetőséget biztosítanak. (e. k.) FOGADOORAK Erdélyi Gábor, a Ceglédi Já­rási Tanács elnökhelyettese fogadóórákat tart január 7-én, kedden délelőtt 8—12 óráig a járási tanács épületében, hi­vatali helyiségében. — Elkészült a járás közle­kedésfejlesztési terve a múlt évben. Néhány elképzelést már megvalósítottak: a forgalma­sabb helyeken a kívánt idő­pontban csuklós buszok közle­kednek. Az állomáson könyvtár is lesz Vörös márványoszlopok az előcsarnokban Minden ceglédi lakos mél­tán büszkélkedhet állomására: a közúti és gyalogos felüljá­róra, a már próbautat járó villanyvonatára és nem utolsó sorban az állomás épületének korszerű, modem, kulturált környezetére. Hogy mikor jár­hatunk végre a sínek helyett a felüljárón, és miikor vára­kozhatunk a szép, tiszta vá­rótermekben, arról az állomás főnöke így nyilatkozott: — A gyalogos felüljáró hiú­jából még 150 méter hiányzik, a „repülő híd” ugyanis a fűtőházon keresztül egé­szen a Fűtőház utcáig ível, a másik oldala pedig az állo­más épületének bal oldali ré­szénél az utcafrontig húzódik. Hátra van még a két lépcső­sor. A hidat körülbelül feb­ruár végén adják át rendelte­tésének. — A villanyvonat megtette első próbaútját Ceglédbercel— Cserőig, ugyanis eddig van nagyfeszültség alá helyezve a vonal. E hó 6-án már a vég­állomásig, Ceglédig ellenőrzik az utat, majd 12-én indul a menetrend szerinti járat. — Változik-e a menetrend? — A szerelvények az eddigi menetrend szerint közleked­nek. Változás csak annyi lesz, hogy a villamygéppel vonta­tót kocsik menetideje 15—20 perccel csökken. Ez az előny különösen a munkásvonatok utasainak okoz nagy örömet. — Mikor fejeződik be az épület tatarozása, illetve kor­szerűsítése? — A tervek szerint ez év végén. A galérián helyet fog­laló irodahelyiségek két hét múlva elfoglalhatok lesznek. Az előcsarnokot vörös márványoszlopok­kal, méter magas már­ványtapétával díszítik. Sajnos, a márványszállítmá­nyok nem a tervezett időpont­ra érkeznek, ez hátráltatja a munkát. — Hány váróterem lesz az új állomáson? — Az előcsarnokon kívül dohányzó és kultúrváróterem fogadja az utasokat. Ez utób­biban helyet kap egy olvasó­könyvtár, ahol a könyvek mellett több féle friss sajtó­terméket is olvashatnak az át­utazók. (csat-) EGY KORSÓ, KÉT KORSÓ Leitatta és kizsebelte aivó rokonót Petrik Rudolf lajosmizsei vá­lyogvető többször vodt büntet­ve. Az ellene kiszabott bünte­CARMEN Foto: Tóth István SZILVESZTER 1. — Nagyon jól mulattunk! — Hol? — Otthon. Bor, pezsgő, pá­linka. — És? — Szép lányok, jó zene. — Igazi házibuli. — Ez az élet, komám! 2. — Egyedül szilvesztereztél? — Igen. — Hogyan? — Iszogattam. — Mást? — Ábrándoztam. — Lány? — Szép. — O? — Máshol volt. — Mire gondoltál? — Vajon eszébe jutok-e? — Éjfélkor? — A poharat a fényre emel­tem. A csillogó cseppekből ő nevetett felém. UJ EV (DIALÓGUSOK) — Elhozza őt neked az új év... — Várom. GOND — Miért sír? — Az új év ... — Ennek örülni kell! — Félek tőle. — Az előző? — Betegség, családi bajok... — Talán megváltozik most. — Kevés az erőm, még re­mélni is. RAVASZ — Látod milyen vagy! — Miért? — Becsapsz. — Én? Ugyan! — Azt mondtad december­ben, hogy jövőre elveszel. — Na és? — Most meg mást beszélsz. — Dehogy. Én megtartom a szavam. — Tényleg? — Azt mondom most is, pontosan: elveszlek — jövőre. TÜKÖR ELŐTT — Fáradtnak látszol. — Sok minden történt az elmúlt évben. — Elégedett vagy? — Inkább: szerényebb igé­nyű. — Nagyobb öröm? — Semmi. — Nagyobb bánat? — Semmi. — Hát akkor? — Éppen ez az. Apró, ki­csinyes dolgok ... — Mit vársz az új évtől? — Sokat. — Csak várod? — Ha lesz erőm... — Fiatal vagy. — De — sok mindenre sze­retném ezt felhasználni. — Nem vagy önző? — Élni akarok, a szokás­kötélből kiszabadulva. — Mással nem törődsz? — Mindenkivel. Mindennel. — Ezt hogyan érted? — Észreveszem a szépet: mindenkiben, mindenben* — Ez nem nehéz. — De: érte tenni, akarni, mindennap! — Sápadt vagy. Menj alud­ni! . — Még nem. Előbb sétálok. — Miért? — Friss levegő van odakint Kohlmayer Ádám téseket a Pesti Központi Já­rásbíróság összbüntetésbe fog­lalta, és így 10 hónapi szabad­ságvesztést állapított meg. 1968. július 8-án Petrik ösz- szetalállkozott távoli rokoná­val, aki szintén vályogvető­ként dolgozott ott, ahol ő. Az illető épp aznap vette fel a fizetését. Adósságai rendezé­se után 1080 forint maradt a zsebében. Mivel qaég az autó­busza nem indult Lajosmizsé- re, bejött a városba, és össze­találkozott az egyik italmérés, előtt Petrik Rudolffal. Nem, akart szeszes italt inni, de Pet­rik rábeszélésére mégis el­mentek a Magyar Étterembe.' Itt ő is megivott öt korsó sört. Ennek árát Petrik fizette ki. A másiknak megártott a nagy mennyiségű sör: a hely­színen elaludt. A pincér fel­keltette, és kivezette az utcá­ra. Petrik ugyan próbálta ro­konát továbbvezetni, de az néhány lépés után összecsuk- lott, és újból elaludt. Ekkor kivette zsebéből irattárcáját, és abból az ezer forintot, majd visszament a vendéglőbe — otthagyva a magatehetetlen embert. Az 50 forintosokban zsákmányolt pénzt, hogy gya­nússá ne váljék, 100 forinto­sokra cserélte be a pincérnél. Amikor áldozata felébredt, visszament a vendéglőbe. Még Petrik is ott volt nagyobb tár­saságban. Kérte vissza a pén­zét, de természetesen senki sem akart tudni semmiről. Az események ezután gyorsan pe­regtek. A sértett feljelentést tett. A rendőrség nyomban elő­állította az egész társaságot, és elszámoltatta őket. Petrik Ru­dolfnál több pénzt találtak, mint amennyiről számot tudott adni. Az elszámoltatás előtt Pet­rik a rendőrség folyosóján kér­te rokonát: ne tegyen feljelentést, illetve vonja vissza, akkor ő hajlandó neki 200 forintot ad­ni. A „távoli rokon” erre nem volt hajlandó. Petrik a bírósági tárgyalá­son [elismerte a bűnösségét. Védekezésül azt adta elő, hogy a sértettel úgy állapodott meg: közösen fogják a számlát kifi­zetni az italboltban. Mivel az az ígéretének nem tett eleget, azért vette el tőle a pénzét. — Természetesen a bíróság ezt a védekezést nem fogadta el. Petrik Rudolfot kétévi szi­gorított börtönben végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítél­te, és két évre a közügyek gya­korlásától" is eltiltotta. Ki­mondta azt is, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Fellebbezés foly' tán a végleges ítéletet a Pesl megyei Bíróság hozza meg. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom