Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

TM I-I« n ti ás n k Holnap este 6 órakor, a Hunyadi Termelőszövetkezet Kossuth Lajos úti klubkönyv­tárában: A nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről Takács Jenő, az MSZMP városi bizottságának titkára tájékoztatja az érdek­lődőket. Ugyancsak holnap délután négy órakor dr. Horváth Ró­bert, az ügyvédi munkaközös­ség vezetője a Rákóczi Ter­melőszövetkezet központjában: A BTK és a társadalmi tulaj­don védelme címmel tart elő­adást. ASSZONYKLUB Mr este 6 órakor a művelő­dési központ emeleti termé­ben Mezősi Istvánné tanárnő, a nőtanács titkára: Kutató- módszerek a biológiában cím­mel előadást tart az asszony­klub tagjainak. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kovács János és Juhász Katalin: István, Ko­vács Kálmán és Badics Esz­ter: Erika, Szentpéteri Ferenc és Barta Erzsébet: Ervin, Si­mon László és Bálint Erzsébet: Ágnes, Kovács György és Khirer Ilona: György nevű gyermeke. Házasságot kötött: Üveges Péter és Fábik Anna, Godó József és Hupka Magdolna, Utasi Balázs és Fancsali Esz­ter. Meghalt: Boros László (Bás­tya u. 1.), Karai Dénes (Eöt­vös Károly u. 6.), Vadász Ist­vánné Kosa Zsuzsanna (Bán- tős-Bánom dűlő 3.), Demeter János (Kocsér, Kossuth Lajos u. 51.), Hatvani Ferenc (Attila u. 12.), Illés Balázs (Temesvá­ri u. 14.), Szűcs László (Ho- molytája dűlő 52.). MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Milliárdokat érő ember. Bűnügyi történet rohamtem­póban. Színes francia—olasz film. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél S órakor. PESTA1E &V El HIRLA P TcÜLCHm KI APA S~^T XIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1969. JANUÁR 28., KEDD Látogatás Hangácson Új kukoricahibridekkel kísérleteznek Rekordszárazság - Hízómarha- és birkaexport Néhány nappal ezelőtt Czi- ra Sándorral, az állami gazda­ság hangácsi kerületvezetőjé­vel beszélgettünk az elmúlt év munkájáról és idei terveikről. — Hogyan alakultak 1968- ban a termésátlagok? — A mezőgazdasági üze­meknél szinte már közhelynek tűnik, amikor a tavalyi ter­méseredményeknél az aszályra hivatkozunk. Mi sem vagyunk kivételek: szárazság minket is sújtott. Kukoricából 36 mázsás holdankénti csöves termést si­került mindössze átlagosan be­takarítani. De addig, amíg a korábbi években a fejlődési időszakban 150—200 millimé­ter csapadék hullott ezen a területen — 1968-ban mindösz- sze 49 millimétert mértünk. Gyengébb lett a búza, a rozs és a tritikálé is, mint a ko­rábbi években. Abszolút szá­mokban nem alacsonyak a ter­mésátlagaink, de a szárazság feltétlenül következményekkel járt. — Hogyan tudták el­lensúlyozni a terméski­esést? — Talán soha nem volt olyan jó a műtrágyaellátásunk, mint az elmúlt évben. Minden I földterületre a szakirodalölü-’■{ ban ideálisnak megjelölt j mennyiséget tudtunk, juttatni. I — A gyümölcsöknél nem jelentkezett számot­tevő kiesés. Hogyan tud­ták megoldani időben a betakarítást? — A szilvánál és a meggy­nél sikerrel alkalmaztuk a gyümölcsszüretelő, traktorra szerelhető rázószerkezetet. A kajszibaracknál viszont — amelyik öt-hat, sőt nyolc lép­csőben érik — nagy segítséget jelentettek az Absolon Sarolta ifjúsági és a tavaly először megrendezett városi úttörőtá­bor részvevői. Ügy tervezzük, hogy ez évben, a tavalyi száz úttörő helyett kétszázat tu­dunk majd foglalkoztatni, és a táborozás időtartamát hat hét­re növeljük. Ezzel együtt jár az is, hogy a gyerekeknek gon­doskodunk vakációs program­ról is. Nemcsak strandra, ha­nem moziba, kirándulásokra is visszük őket. — Hogyan alakult az állattartás bevétele a kerületben? — Mi elsősorban marhahiz­lalással foglalkozunk. Jelenleg is 230 hízómarhánk áll szállí­tásra készen, és a 400 anyajuh elegendő szaporulatról gondos­kodik ahhoz, hogy exportra is jusson belőle. Egy hónap múl­va Görögországba szállítünjc bárányokat. — Hogyan oldották még a takarmányozási gondot? A gazdaság közismer­ten híve a gépesítésnek. Terveznek-e az idén va­lamilyen termelési ág­ban további gépesítést? — Szeretnénk megoldani a kukorica gépi betakarítását. Erre a célra rendelkezésünkre áll egy kombájnra szerelhető, adapter. — A gépi betakarítás milyen követelménye­ket támaszt a növénnyel szemben? — Olyan fajtákra van szük­ségünk, amelyek nem fattya- sodnak, nagy a szárszilárdsá­guk, és körülbelül 170 napos érési idővel rendelkeznek. A magyar hibridek nem alkal­masak erre a célra. A jugo­szláv OSSK—212, 218 és 180 jelzésű fajták azonban megfe­lelnek e követelményeknek. Reméljük, hogy a velük foly­tatott kísérleteinket siker ko­ronázza. (— ara —) Kegyeletsértők A temetőkbe lépve, még a legdurvább lelkű embert is bizonyos meghatottság fogja ei, mert valahogy érzi, hogy oda kerültek és oda kerülnek mind­azok, akik közel voltak és van­nak a szívéhez, és előbb-utóbb az ő útja is oda vezet. Éppen ezért szinte meg se’ tudom érteni azt a vandaliz­must, amely az utóbbi évek­ben a körösi temetőkben lábra kapott. Emlékszünk rá, hogy elvetemült egyének feltörték a ravatalozót, a sírokról rózsa- és virágtöveket téptek le, és vittek el, és nyáron rendszere­sen lopják a virágokat. De amiről most írok, mindezeknél lélekbemarkolóbb. A napokban egy fiatal asz- szony jött be a szerkesztőség­be. Majdnem összeesett, és sí­rás szaggatta a szavait: — Nem tudom, jó helyen já­rok-e ... De valakinek el kell mondanom... Es könnyek között elmon­dotta, hogy az ősz végén meg­halt hőn szeretett kisfiúk. Az­óta a férjével minden vasár­nap kijárnak a református te­metőbe. A sírkőbe belevéseí- ték a kedves kisgyerek finom porcelánra égetett fényképét. És az ünnepekre pici kará­csonyfát is állítottak a sírra, s kis díszekkel felékesítették. Hetekig megvolt a síron a kis karácsonyfa, de múlt vasár­nap, amikor kimentek, meg­döbbentő látvány fogadta őket. Nemcsak a karácsonyfácskát tépték ki és vitték el a dísze­ket, hanem valami elvetemült gonosz ember kifeszítette és összetörte a kisgyermek porce­lán fényképét, és darabjait szétdobálta a környékbeli sí­rokra. A fájdalomtól lesújtott fia­tal asszonyt vigasztalni is alig tudtam. Ennyi gonoszság hal­latára megáll az ész. A gyalá­zatos cselekedetet elkövető, embernek minősülő lénynek nincs szíve, nincs benne egy parányi becsület és szeretet- érzés, s nem gondol arra. hogy gonosz cselekedetével milyen fájdalmat okozott? A temető gondnoksága ter­mészetesen nagyon elítéli és fájlalja a kcgyeletsértést, an­nál is inkább, mert egy héttel előbb hasonlóképpen egy tisz­tes iparosmester fényképét tépték ki a sírkövéből. A te­metőőröket is bántja a dolog, de nem vigyázhatnak éjjel­nappal a nagy temető minden sírjára. Az ilyen gonosz cselekede­tek azonban előbb-utóbb nap­fényre szoktak kerülni. Sze retném hinni, hogy egyszer ezeket a vandál pusztítókat is leleplezi a véletlen vagy ajó- akaratú emberek figyelme, s akkor majd elnyerik megérde­melt büntetésüket. Kopa László „Barátság“ különvonat Útirány: Moszkva _Kijev A Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnöksége Barátság-kü- lönvonatot szervez a Szovjet­unióba. A kirándulás résztve­vői április 7—14. között láto­gathatnak Moszkvába és Ki- jevbe. A szovjet fővárosban meg­A Nagykőrösi Híradóban el­hangzott panaszok nyomán sok jogos sérelmet orvosoltak. ről a nap bizonyos óráiban vizet vihetne a lakosság? I. kerületi adófizetők tekintik a Kreml, az állami kincstár érdekességeit, érté­keit, felkeresik a Lenin- mauzóleumot, a Tretyakov- képtárat, ellátogatnak a nép- gazdasági kiállításra, valamint részt vesznek egy színházi elő­adáson. Egy napot töltenek Kijev- ben, ahol a város látnivalóival ismerkednek. A részvételi díj: 1950 fo­rint. Költőpénz: 355 forint. A különvonaton .váló rész­vételi szándékot az Arany Já­nos Művelődési Központ eme­leti irodájában, Patay Károly­nál kell bejelenteni, március 15-ig. Nagyobb mérleget A városi tanács hídmérlege a tejüzemmel szemben van. Még a nyáron írtam ennek a hídmérlegnek a problémáiról egyet-mást. A kifogásolt hiá­nyok nagy része megszűnt. Most a mérleg a konyhából leválasztott kisebb szobában van, egy íróasztallal. A sza­badból az ajtó ebbe a helyi­ségbe nyílik, nem egyenesen a konyhába, a földön játszado­zó kisgyerekekre. — Ki alakította át a kony­hát? — A konzervgyár alakította át még az ősszel, mondotta Viderspan Sándorné mérlegke­zelő. Egyúttal a deformálódott, megvetemedett ajtókat, abla­kokat is kicserélte. Most már be lehet csukni az ajtókat is. — Miért a konzervgyár vé­gezte el ezeket a munkákat, mikor a ház a városé? — Mert a régebbi mérleg- házat, ahol laktunk, a gyár kisajátította, cserébe ezt a mérlegházat építette, és most az ősszel a hiányokat is hely­rehozta. Köszönettel tartozunk a gyárnak, és meg. vagyunk elégedve. — Mennyit keres havonta? — 350—400 forintot. Lehet­ne itt többet is keresni, de a mérleg kis kapacitású. 70 má­zsát lehet rajta mérni. A két- lovas kocsit, ha jól megrakják, nem lehet rajta megmérni, nem is beszélve a rakott te­herautókról. Ezeket mind el kell utasítani, más mérlegre. Például az éppen most lemért kocsi fa 69 mázsa 40 kiló volt, alig fért bele a mázsa kapaci­tásába. — Milyen mérleg kellene ide? Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen fér­jem, édesapánk, nagyapánk id. Tanács József temetésén megje­lentek, részvétükkel fájdalmun­kon enyhíteni igyekeztek. Kö­szönettel özv. Tanács Józsefné és csaiádja. kapacitású és kutat! — Feltétlen egy 150 mázsás hídmérleg. — Ezenkívül mi baj van még? — Ivóvíz jobbra-balra, közel kilométer távolságra van, igen keserves 6 gyerekre' mosni ilyen távolról. A mérleg előtt az utcán van egy kút, vagy valami kanális. Állítólag ezt meg lehetne fúrni és jó vizet adna, vagy egy új kutat kelle­ne csinálni. Nemcsak nekünk kell itt a víz. A Városgazdál­kodási Vállalat meg is tudná ezt a kutat fúrni. (fehér) V árosunk történelmi emlé­kei sorában kimagaslik az az egykori kis fatornyos, óhitű görög templom, amely a múlt század első felében még ott állt a mostani Tomo- ry utcában, a művelődési köz­pont mögött, s idejártak isten- tiszteletre a körösi, meg a szé­les környékben, élő görögök. Az ezerkilencszázhúszas- harmincas években még meg­volt a régi templomépület né­hány kerek ablaka, és a köz­ponti óvoda működött benne, melyben V. Faragó Eszter óvónő sokáig tanítgatta a kis növendékeket. Kimagasló óvónői munkál­kodása mellett V. Faragó Esz­ti néni lelkes történelmi és néprajzi búvárkodással a kö­rösi öreg padlásokat járva, a múlt sok értékét gyűjtötte össze a régi görög templom­ban volt lakásában. És ko­moly históriai tudással segí­tett nekem rekonstruálni az egykori körösi görög templom berendezését és emlékezetét. Elmondotta, hogy midőn ő a századforduló utáni eszten­dőkben odakerült óvónőnek, még megvoltak a régi temp­lom aranyozott oszlopos, már- ványos szentélyének és a ke­resztelő medencéjének a nyo­mai, s a bejáratnál látszott az egykori harangláb helye is. S ■ P * O ■ R « T Myolc érmet szerezitek úttörő — Minden hasznosítható ta­karmányt felhasználtunk. A legelőket éppúgy, mint a ku­koricasilót. Az előzetes felmé­rések szerint az új termésig ez a készlet elegendőnek fog bi­zonyulni. — Télen tudják-e fog­lalkoztatni a munkáso­kat? — Igen. Az a száz ember, aki állandóan dolgozik ná­lunk, ezekben a hónapokban az erdőben fakitermelést és fel­dolgozást végez; de jó megol­dásnak bizonyult az is, hogy kooperációs szerződésünk van a szeszfőzdével, és a kevésbé munkaigényes időszakban át­menetileg ők foglalkoztatják dolgozóinkat. A templomnak, a mostani művelődési központ fe­lőli részén állt szentélyébe, az ógörög vallás szerint csak fér­fi léphetett be, nő sohasem tehette be oda a lábát. A templomépület másik végén volt a keresztelőmedence, víz­melegítővel. A görögök ugyan­is vízbemerítéssel keresztel­tek, hogy a csecsemő meg ne fázzon, a vizet melegítették. A régi feljegyzések szerint a keresztelőkön a megjelentek gazdag adományokat raktak le az újszülött részére, majd a templom hajójában lakomát csaptak. A görögök, akik az előző évszázadokban, mint ke­reskedők jöttek Magyaror­szágra, abban az időben je­lentős szerepet töltöttek be városunk életében is. Mint kereskedő emberek, váltott lo­vas kocsikkal bejárták az or­szágot és kornyékét, fei Morva­országig. A bécsi, brünni és más vásárokra marhákat hajtattak, s ékszereket, gyön­gyöket, szöveteket, selymeket, zsinórt, csipkét és más egye­beket hoztak azokról. Az ő érdemük, hogy az akkori kő­Ezért hívjuk fel az illetékesek figyelmét az I. kerületiek pa­naszára. A Szabadság tér új burkolása során elvágták a Baracsi úti termálkút vízveze-. tekét, s azóta az Álmos és a Fokos utcai kutak nem szol­gáltatnak vizet, ami a környék lakóinak nagyon hiányzik. A másik panaszuk, egyben az egész város panasza: A strandon fúrt artézi kút vizé­nek télidőben csak kis részét használják fel a gőz- és kád­fürdőben, s a gyógyerejűnek nyilvánított víz nagy része a Kőrös-érbe folyik. Nem lehet­ne a Dózsa György út felől egy kis csapot csinálni, mely­rösi asszonyok és leányok va­lósággal vezettek a divat te­rén. T öbb görög férfi benősült a körösi családokba és az ő irányításuk mellett alakultak ki az itteni marhakereskedő­dinasztiák, akik mind szép vagyonokat szereztek. Csak a helyi iparos céhek voltak ha­dilábon az élelmes görögök­kel. A régi jegyzőkönyvek szerint, a céhek többször til­takoztak, hogy a görögök kész nadrágokat és egyéb ipari munkákat hoztak árusításra. Az osztrák császári uralom szívesen nézte a görögök gaz­dasági erősödését, gondolva, hogy ezzel is gyengülnek a magyarok. Maguk a görögök, mint jó kereskedők, jó vi­szonyban voltak a magyarok­kal. Csak egyik egykori ha- rangozójukra, Gombolák Pé­terre panaszkodtak őseink, akinek Sára nevezetű felesé­ge a régi írások szerint, az 1708-as véres és pusztító rác támadást megelőzőleg, kém­kedett a rácoknak. A későbbi időkben a görö­gök részben kihaltak, részben beolvadtak a körösi csalá­Vasárnap a Kinizsi-sport- otthon nagytermében ren­dezte meg a Pest megyei Bir­kózó Szövetség, megyénk fia­tal sportolói részvételével a szabadfogású úttörő birkózó­versenyt. — Kis kakasok — mondot­ta valaki a nézőtéren. Mon­dása nagyon találó volt, hi­dokba, úgyhogy hivő nélkül maradt a kis templom. Akkor lebontották a tornyát, és ki­adták lakásnak gimnáziu­munk görög hitű neves mate­matikaprofesszorának: Tomo- ry Anasztáznak, akinél azután az akkori magyar irodalom sok nagy embere megfordult: Arany János mellett Tompa Mihály, Jókai Mór és Gyulai Pál is. Összejöveteleik során a fehér falra kedélyes szén­rajzokat rajzoltak, melyek még Faragó Eszti néni odake- rülésekor is megvoltak. K ésőbb más szerepet ka­pott az egykori templom- épület. Kiadták tánciskolának Gienger Fáni tánctanárnőnek, majd 1894-ben négyezer fo­rintért megvásárolta a város kisdedóvodának. Most pedig a tanács konyhája működik benne. A görög családok utódai el­vesztek a körösi nép tengeré­ben, s a görögök itteni szerep­lésének történetére az 1930-as évek végén, az utolsó görög család sarja: Bordács Szilárd nagykőrösi ügyvéd elhalálo­zása tett pontot. Kopa László szén szinte ilyen módon áll­tak szembe egymással, egy- egy találkozón a fiatal ver­senyzők. A résztvevő 35 fiú bátor, akciódús birkózásról tett tanúbizonyságot. A leg­több, 8 érmet a Nagykőrösi Kinizsi versenyzői szerezték. Az egyes súlycsoportok győz­tesei, valamint a körösi He­lyezések a következő módon alakultak. 29 kg-ban nem volt induló. 32 kg (8 induló): 1. Krubin­cza László (Abony)... 3. Nagy András (Nagykőrös). 35 kg (5 induló): 1. Túri József (Nagykőrös). 38 kg’ 1. Mada- rasi Péter (Cegléd), ... 3. Dér Dezső (Nagykőrös). 41 kg (3 induló): 1. Szécsény Imre, 2. Stein József (mindkettő Nagykőrös). Kettőjük között a mérlegelés döntött. 45 kg (6 induló): 1. Sándor Béla (Abony), 2. Medgyesi László, 3. Kovács György (mindket­tő Nagykőrös). 49 kg (3 in­duló): 1. Petrezselyem Béla (Abony), 2. Nagy Ferenc (Nagykőrös). 53 kg (1 induló): 1. Simon János (Cegléd). 58 kg- ban nem volt induló. Nehéz­súlyban (4 induló): 1. Szur­gyi Mihály (Abony). A sportkörök közötti pont­versenyt az Abonyi TSZ SK nyerte 25 ponttal, a 22 pon­tos Nagykőrösi Kinizsi előtt, 3. a Ceglédi VSE 14, 4. a Mo- nori SE 7, míg a dunake- szieknek nem sikerült egy súlycsoportban sem az első három hely egyikére kerül­niük. A Kinizsi edzője emlékpla­kettet nyújtott át a legszebben birkózó abonyi Krupinczá- nak. (sulyok) Görögök Kőrösön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom