Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

VÁC I UAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1969. JANUÁR 28., KEDD Tizenhatévesek — az élet küszöbén Szombaton délután: ifjúavatási ünnepség — Este: bál Csillogó szemű fiatal lá­nyok és fiúk foglalták el szombaton délután a gépipari technikum dísztermének szék­sorait. A tizenhatévesek izga­tott érdeklődésével tekintettek a szépen díszített színpadra, ahol az ifjúavatási ünnep el­nöksége foglalt helyet. Az elnökség sorában volt Szabó József, a megyei rendőr- kapitányság képviselője, Arany István, a városi tanács titkára, Pornói István, Pásztor Sándor és Tóth Istvánná középiskolai igazgatók. A DlVSZ-induló elhangzása után ifj. Dániel Kornél hatá­sosan szavalta el Baranyi Fe­renc Ballada a dolgok etikájá­ról című költeményét. Nagy Sándor, városi KISZ-bizottsági titkárhelyettes megnyitó sza­vai után Magosin Dezső mon­dott beszédet. — Kedves fiatalok! — kezdte —, nevezetes nap ez a mai, a ti életetekben. Most léptek az élet útjára. Petőfi, Kossuth, Táncsics forradalmi szelleme hasson át benneteket. Példá­juk lelkesítsen titeket is. — Amiért ők, s ötven évvel ezelőtt Szamuelyék küzdöttek, napjainkban valóság lett. Ti már szabadnak születtetek, boldogabb világban nőttetek fel. Soha ne felejtsétek, hogy a jo­gok kötelességekkel jár­nak. — A ma fiatalsága bebizo­nyította, hogy nagy tettekre képes. Dunaújvárost, Inoiát, Kazincbarcikát, a DCM-et KISZ-védnökség alatt építet­ték. — Azt kérik szüléitek, veze­.. .és megkapták a bordőfedclű személyi igazolványt (Kép: Gadosné) tőitek: tanuljatok, dolgozzatok szorgalmasan, hogy hasznos tagjai legyetek a szocializmust építő társa­dalomnak. Annyi szép, boldog nap legyen az életetekben, amennyit szü­léitektől elrabolt a ti nevelése­tek. Kocsis János rendőralezredes példamutató vi­selkedést kért a fiataloktól ut­cán, iskolában, munkahelyen. Ez­után sorban szólí­tották a tanulás­ban, KlSZ-munká- ban különösen ki­tűnő fiatalokat. Kolter Márta, Turóczy Éva, Tóth Piroska, Siposs Gábor, összesen húszán, emlékla­pot is kaptak a bordófedelű sze­mélyi igazolvány mellé. A hivatalos rész után kulturális műsor következett. A Bogányi Tibor vezette kórus énekelt, s a művelődési központ tánc- együttese szerepelt. Esté pe­dig a lampionos, színes szala­gokkal díszített nagyteremben kezdetét vette a farsang egyik kedves, szívderítő eseménye: a tizenhatévesek bálja. (papp) Gyulai vendégek Szombaton reggel Békés megyéből érkezeit egy tanácsi küldöttség, Vácra. Dr. Be- reczky Géza, a gyulai városi tanács titkára és Mészáros József, a gyulai városi tanács elnökhelyettese több órás, hasznos tapasztalatcsere kere­tében ismerkedett a helyi közigazgatás munkamódszeré­vel. Különösen az érdekelte őket, hogy miként alakult a végrehajtóbizottság munkája az új gazdaságirányítás első esztendejében. Távozásuk előtt meghívták a váci tanácsi ve­zetőket Gyulára. Szakosítás, neonfény, félmilliós árukészlet MEGNY'lLT A 63-AS Háromheti kényszerszünet után szombaton reggel ismét megnyílt a vásárlóközönség számára a Mártírok útján levő 63-as csemegebolt. Már az első órákban nagyszámú vásárló kereste fel az üzle­tet. — Pesten sincs különb! — dicsérte Verner néni, aki évek óta törzsvendég ezen a helyen. — Túltettek a tízesen — hasonlította össze a Széchenyi utcai üzlettel az újjávará­zsolt alsóvárosi boltot Kiss bácsi, aki három utcával odébb lakik, de a premier hí­re idevonzotta. Az átalakítást Moyzes La­jos, a központ munkatársa irányította. — Fővárosi színvonalú üz­letet szántunk a város déli részének — mondta. — Neon­fény világítja meg idebenn az új pultokat. Szakosítot­tuk az árusítást: édesség, konzerv, lisztesáru, vegy­ipari cikkek külön-külön megtalálhatók, gyorsan átte­kinthetően. — Egyéb érdekesség? — Valamennyi egészség- ügyi előírásnak eleget tet­tünk. Gazdag választék, fél­milliós árukészlet várja a vevőket. A nyitvatartás ide­je is módosult. Reggel hat­tól este nyolcig tart nyitva a 63-ás. — A bolt dolgozói? — Kínál János az üzlet ve­zetője. Ifjú Lesták János és Varga lánosné a helyettes, a délelőtti, illetve a délutáni műszak idején. Öt-öt dol­gozó váltja egymást. Min­den elismerést megérdemel­nek. Rengeteget dolgoztak a takarításnál, árurendezésnél. Lehetővé tették, hogy a nagy átalakítás ellenére, a terve­zett határidőnél előbb, meg­nyitottuk az alsóvárosiak ked­velt 63-as üzletét. P­A Duna felől nesztelenül, alattomosan lopakodott az al­kony. Úgy folyt át a kukoricá­son, hogy szinte csöpögött a száraz tengeriszárról. A csordakúttól gulyakolomp hangja tört előre a mészporos falusi úton. A házak ablaká­ban felvillantak a fények. A maszatos kis kölyök unot­tan dobta félre a „seprűnyél- paripát” és a konyha felé in­dult. A házat titokzatos csend és sötétség feküdte meg. A fiókos kis szobaablakon gyertyafény sárgállott ki, a vaskos alkonyatba. Nyikkant a pitvarajtó, s az öreg szüle jelent meg sírva, hogy kinyis­sa a fakaput, mert már tódult hazafelé gazdakereső röfögés- sel a konda. — Szüle! — sírt utána a gyerek hangja —, hol van az ides? Az öregasszony kézenfogta a szipogó, buta kis istenadtát és bevitte a házba. A konyhá­ban csak a kemence tüze pa­rázslót szelíden, mint egy ma­rék világító bogár. A tiszta- szoba ajtójának filunghasadé- kán át egy kis fénykéve ve­tődött az agyagpadlatra. Béni­ről elfojtott suttogás, fel-fel­Dunckeszi ELŐADÁS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL A vasutasszakszervezet Jó­zsef Attila központjában, a dunakeszi gyártelepen szer­dán, január 29-én délután Révai Sándor szb-titkár elő­adást tart A proletárforra­dalom győzelme címmel, az MTH-fiatalok klubjában. Elő­adás után levetítik A dicső­séges Tanácsköztársaság cí­mű dokumentumfilmet. törő szipogó sírás türemke- dett ki. A gyerek benyitott a gyer­tyaillatos, fojtott levegőjű szo­bába és félénken, pislogva nézte a fal körül ülő asszo­nyokat, akik fekete szegélyű keszkenőiket nyomkodták, hol az orruk, hol meg a szemük alá. Szemével az anyját keres­te szüntelenül, és ágaskodva nézett fel az asztal tetején el­A GYEREK helyezett virághalomra, mely alatt hosszú szürke alkot­mányban feküdt az anyja. Fe­hér ajkai körül fagyos mo­soly ült. Félig lezárt szemhé­jai alól a gerendákra meredt két szürke szeme. A kis kölyök sírásra gör­bült szájjal az asztal alá má­szott és előkotorta a piros­ruhás, fűrészporos testű Jan­csit, melyen egy fehér folt ék­telenkedett. A halott asszony keze öltö- gette egykor oda azt a fehér foltot. Kívülről lábdobogás hallat­' Napirenden a szakmunkásképzés reformja Negyvenliat szakmát tanulnak Várott A negyedik ötéves terv idő­szakában mintegy háromszáz- ezer új ipari szakmunkást ké­peznek ki az országban. A mai ipari tanulók azonban már a kétezredik esztendő táján ép­pen életük java alkotó korá­ban lesznek, akkor viszont — a szédületesen fejlődő tech­nika következtében — auto­matizált gyárakban, program- vezérléssel működő feldolgozó­kombinátokban dolgoznak majd. Az ipari fejlődésnek ez az igézetes perspektívája már ma új követelményeket tá­maszt a szakmunkástanulók képzésével szemben is. Ezt is­merték fel népgazdaságunk irányítói, s már ebben az évben elké­szül a szakmunkásképzés reformja. — Mit mond, erről Szintai Márton, a váci ipari szakmun­kásképző Intézet igazgatója? — A szakmunkásképzés re­formtervezetét nemrégen tár­gyaltuk m.eg iskolánk tantes­tületében. Ez a reformterv is az egész hazai iskolareform ke­retében valósul meg. A szak­munkásképző iskolák — mint ismeretes — már szerves ré­szévé váltak az oktatásnak. A képzés célkitűzése azonban el­tér a régitől, amikor a specia­lizálódáson volt a hangsúly. A reform univerzális, el­méletileg jobban felkészült szakmunkások képzését irányozza elő. — Miért van szükség erre az alapvető változtatásra? — Alapvetően a technika fejlődése igényli ezt, de gya­korlati okok is szükségessé te­szik a szakmunkások univer­zális képzését. Tudvalevő, hogy ma már hazánkban is ál­talános a szakmunkás­hiány. A gyárak — a gyártási techno­lógia gyors fejlődése következ­tében — kénytelenek már ma is, de a jövőben még inkább, belső átcsoportosítással meg­oldani munkaerőgondjaikat olyanformán, hogy a gyártási igényeknek megfelelően átkép- zik szakmunkásaikat. Ezt könnyíti meg majd a tervezett univerzális képzés. Az igazgató egy gyakorlati példát mond erre. A jövőben a szakmunkásképző iskolában nem marósokat, gyalusokat vagy esztergályosokat képez­nek, hanem: forgácsoló szakmát sajátí­tanak el a tanulók. Természetesen elméletileg ma­gasabb képzettséget kapnak, s egyaránt alkalmasak lesznek e szakmához tartozó bármelyik speciális munka elvégzésére. — Egyébként — folytatja az igazgató — a jövő tanévtől kezdve a mi intézetünkben is bevezetik az emelt szintű ok­tatást a lakatos szakmában. Csütörtökön A járási tanács végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén a február 5-i járási tanács­ülés anyagát vitatja meg. A vb javaslata szerint az idei első tanácsülés elé terjesztik a járás 1969. évi központi költségvetését, megállapítják a községi tanácsok 1969. évi költségvetési szabályozóit, és döntenek a járási tanács idei fejlesztési alapjának költség­Ennek lényege az, hogy Laka­tos tanulóink a hároméves ta­nulóidőben megtanulják a szakmunkásképző iskolák első két évének az anyagát is. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után •— de már munkaviszonyban — úja.bb két év alatt megtanulják a szak­munkásképző iskolák hátrale­vő két évének a tananyagát is, s utána a középiskolai érettsé­givel egyenlő értékű bizonyít­ványt kapnak. Természetesen a következő években ezt a magasabb szintű tanulókép­zést megvalósítják a többi vas­ipari szakmában is a vád tanulóintézetben. ★ Ez hát az iparitanuló-képzés perspektívája a szakmunkás- képzés reformja után: érettsé­gizett szakmunkások. Üj kor­szak előtt áll tehát ez az inté­zet is, mely 1949-ben — ka­punyitáskor — még csak öntő­ipari tanulókat képezett. Az­óta 46 szakmát tanítanak itt, s fennállása óta mintegy 3000—3500 ipari tanulót ne­velt. (ferencz) vetéséről. A tanácsülés napi­rendjére javasolják még a NEB beszámolóját az 1968. évi munkatervének végre­hajtásáról, meghatározzák az időközi községi tanácstagi választások idejét, s egyéb, a tanácsülés hatáskörébe tar­tozó időszerű ügyekről dön­tenek majd a járási tanács­tagok. megállapítják a járási tanácsülés napirendjét A Géza király téri gimnázium és szakközépis­kola átvételekor a műszaki hibajegyzék egyik pontja az alagsori tornateremre vonatkozott. A vizes altalajtól a padió ímegvetemedett. Le­hetetlenség volt ott a testnevelési órákat meg­tartani. A kivitelező a hibát kijavította, s már át is adta rendeltetésének a szép padlójú termet Két iskola örül, mert a gimnáziumon kívül vendégségben itt tartja tornaóráit a közgaz­dasági szakközépiskola is. Képünkön: az I/B osztály lányai tornáznak. (Törnek János képriportja) szott. Csendesen nyikordult az ajtó. A hajlott hátú ember megállt a küszöbön, és a ha­lottra nézve jegyezgetett. Az utcán kocsi állt meg a kapu előtt. Ruhasuhogás, a szobát betöltő illat jelezte a látogatót. Az orvos kezet csó­kolt a védőnőnek és csendesen beszélgetett vele. A kis szőke fiú egy darabig nézte az asszonyt, a selymes haját, fényes cipőjét, azután hirtelen sírva fakadt. Az orvos megsimogatta kó­cos fejét. — Miért sírsz, fiacskám? A gyerek felnézett a védő­nőre és hirtelen felszakadt a hangja. Kis gyerekszíve min­den keserűsége, haragja ben­ne volt ezekben a szavakban, melyeket pöttömnyi esze nyo­mott a nyelvére. — Az én mamámnak nem csókolt kezet, pedig annak is van szép ruhája. Meg... meg... — újból sírva fakadt — a Jancsimat is megfoltozta. Kiszakította magát az orvos kezéből és kiszaladt a kony­hába. Belebujt az öreg szüle ölébe, és szipogva ölelgette magához a foltos paprikajan­csit. Ilarmos Jenő Tegnap reggel azt hitlem, rám­mosolyog a sze­rencse. Amíg a felsőgödi állomá­son a vonatra vártam, régi szo­kásomhoz híven unaloműzőként a fákra rajzszög­gel kitűzött hirde­téseket olvasgat­tam. Megtudtam, hogy két 120—140 kilós hízott sertés „van eladó”, az­után Dunakeszin szoba-konyhás la­kás kiadó, és nyárára csónakot bérelnének. Ami­kor a következő fához közeledtem, még a lélegzetem is elállt. Már messziről kiabált felém a hirdetés, nagyon szép raj­zolt fekete betűk­kel: „Kifogásta­lan állapotban le­vő 2000 forint el­adó.” — No, ez ne­Hm... kém való — mon­dom. Nem vagyok igényes, nem ra­gaszkodom a va­donatúj 2000 fo­rinthoz. Jó lesz nekem, különösen, ha jutányos áron kaphatom, a hasz­nált, vagy alig használt 2000 fo­rint is. Egye fe­ne, még lerongyo­lódott állapotban is megveszem, ha olcsón adják, hi­szen a hónap vé­ge felé tartunk, ilyenkor nem vá­logatós az ember, elfogadja a kevés­bé kifogástalan állapotban levő bankókat is. Ter­mészetesen, elfo­gadható áron Gyors számve­tést csináltam. Csak a következő vonattal megyek be a szerkesztő­ségbe, addig meg­veszem a pénzt. Közelebb léptem a fához, hogy a címet is elolvas­sam. Nagy csaló­dás ért. Az idé­zett szöveg fölött egészen halvány­kék betűkkel ez volt olvasható: „Kékes televízió”. Ezek szerint tehát a tv „kifogástalan állapotú” és el­adó, nem a 2000 forint. Kár. Mert adtam volna a pénzért 200 forin­tot is. Természe­tesen, ha az való­jában „kifogásta­lan állapotban” lett volna. Mert ugyebár az em­ber sokadika tá­ján már megnézi, mire költi el ma­radék fizetését.., (—ro—)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom