Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

1969. JANUAR 28., KEDD I* tu» I MEGYEI KrJCívlai) Illatos yf lesz a soroksári Duna-ághél? A soroksári Duna-ág jelle­gében, környezetében sajáto­san egyesül a folyó és a tó vi­lága. A Duna Ősi medrét, szi­laj futását az ember megza­bolázta, zsilipek közé szorítot­ta. Háromezer holdas terje­delmével a Balaton és a Ve- lencei-tó után a harmadik leg­nagyobb állóvizünk lett. A duzzasztott víz nemcsak nagy kiterjedésű mezőgazdasági te­rület öntözését teszi lehetővé, hanem a maga nemében egye­dülálló üdülési és vízisport­lehetőséget nyújt. Horgászás­ra, kirándulásra, pihenésre nagyon alkalmas terület. (Ki­lencezer horgász jár ide a Horgász Szövetség kimutatása szerint.) A főváros közelsége miatt sokan nevezik ma már Budapest strandjának, felfris­sülést, kikapcsolódást szolgáló természetes parkjának. Ezért is szerepel a SZOT távlati fej­lesztési tervében (a Balaton­part tehermentesítése érde­kében) a soroksári Duna-ág rendezése és a Csepel-sziget üdülőteleppé nyilvánítása. Érthető megdöbbenéssel ol­vastam a napokban az Esti Hírlapban, hogy az Állati Fe­hérje Takarmányokat Előállí­tó Vállalat (ÁTEV) Illatos úti üzemét — mely szörnyű bűzt áraszt — a fővárosból kitele­pítve, Tököl szomszédságában építik fel! Vajon mit szól hoz­zá a megye, a ráckevei járás vezetése, mit szólnak hozzá az ott élő tízezrek? Tárgyilago­san, csak a megismert tények birtokában szeretnék beszá­molni tapasztalataimról az ol­vasóknak. Több kilónyi aktát, beruházási programot, határo­zatot, jegyzőkönyvet olvastam át, sok-sok véleményt gyűj­töttem össze. Ezeket szeret­ném most közreadni. A Gazdasági Bizottság 1962- ben ipartelepítési tilalmat ren­delt el többek között a rác- hevei járÜibáH is. Esztendővel később azonban egy másik határozatában kimondta, hogy az ÁTEV budapesti üzemét Taksony térségébe kell kite­lepíteni. A telepítés szükséges­ségét így indokolja a beruhá­zási program (az Élelmiszer- ipari Tervező Intézet készítet­te) : „Az ÁTEV Illatos úti üze­me már megalakulásától kez­dődően a főváros, illetve a XX. kerület levegőjét erősen szennyezi, s így kitelepítése a kevésbé lakott területekre mindinkább indokolttá vált. Közelében létesült az új Jó­zsef Attila lakótelep, melynek további kiépítését éppen ezen üzem akadályozza, mivel az egészségügyi hatóságok a bu­dapesti telep egy kilométeres körzetén belül — a nagyon erős levegőszennyeződés miatt — további lakóházépítést nem engedélyeznek... Az üzem le­vegőszennyezése, illetve nyári időszakban a légyfertőzés ve­szélye indokolja a kitelepí­tést.” (Az üzemben felhaszná­lásra kerülő nyersanyagok: elhullott állatok, nyers csont, nyers vér, főtt csont, baromfi­bél és begy, velő stb.) A tervek szerint Taksony térségében az ÁTEV telepe szomszédos lett volna a Bőr­ipari Vállalat tervezett raktá­rával. Az ÁTEV taksonyi te­lepítésének helyki jelölési eljá­rásán, 1964. június 22-én azon- a Pest megyei és a Ráckevei Járási Tanács mezőgazdasági osztályai, a dunavarsányi ta­nács, a Ráckevei Járási Ta­nács építési és közlekedési osztálya, valamint az ÉM te­rületi főépítész nem javasol­ták a telepítést — a Gazdasá­gi Bizottságnak a már emlí­tett, 1962-ben kelt határoza­tára hivatkozva —, az előzetes területfelhasználási hozzájá­rulást nem adták meg, sőt, a Bőripari Vállalat részére már kiadott előzetes területfel­használási hozzájárulást is visszavonták. Ha akkor, 1964 nyarán, a Ráckevei Járási Tanács szilár­dan kitart a Gazdasági Bizott­ság 1962-es határozata mel­lett, és álláspontjának megvé­déséhez jelentős segítséget kap a megyétől is, talán ma nem lenne probléma: felépül-e az Illatos út a soroksári Duna-ág- ban vagy sem? Sajnos, nem ez történt. 1965. március 19-én a Ráckevei Járási Tanács — az újabb tárgyalások következ­ményeként — új területet ajánlott fel Tököl külterületén, majd a helykijelölési eljárás lefolytatása után az előzetes területfelhasználási engedélyt kiadta. A beruházási program 1965. november 14-én elké­szült. A vállalat azóta az üzem lé­tesítéséhez szükséges munká­latokat megkezdte. Részletek az Országos Köz­egészségügyi intézet tudomá­nyos oszcaiy vezetőjének (dr. Mórik József) véleményezésé­ből: „Az adott ÁTEV-üzem bűze tíz-tizenöt kilométer távolság­ra is elterjed (a tököli telepí­tés esetében ez kilenc község negyvenkétezer lakosát érinti. A szerk.), és undort keltő ha­tása van, amely közegészség­ügyi szempontból kifogás alá esik... Az ÁTEV tervezett tö­köli telephelyétől különböző távolságban kórház (két kilo­méter) és a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola szőlője és gyümölcsöse (kilencszáz mé­ter) van. Ezenkívül a környe­ző falusi településeken két és fél ezer katasztrális holdon fo­lyik szőlő- és gyümölcsterme­lés... A levegő organikus ere­detű bűzszennyeződésére érzé­kenyek a gyümölcsösök, főleg a nedvdús szőlő és őszibarack. Ezek a környezetükben levő szaganyagokat könnyen felve­szik, és így sokszor élvezhetet­lenné válik az egyébként egészséges termés ... Ameny- nyiben a ráckevei járás Szi- getszentmiklóstól délre eső, je­lenleg is üdülő jellegű Duna menti szakasza a távlati fej­lesztés során még inkább hét végi kiránduló- és pihenőhely- lyé válik, oda semmi esetre sem kívánatos bűzös üzemet telepíteni... Javaslatunk az, hogy az üzemet más területre telepítsék... rint jövőre a lakók kiköltöz­hetnek a kastélyból, amelyet a Műemlékvédelmi Felügyelő­ség célirányosan felújítana. A kastélyban idegenforgalmi köz­pont, múzeum, turistaszálló és vendéglátóipari kombinát, parkjában pedig szabadtéri színpad létesülne. Karika János .megraá- e • to­rul es tag az elmúlt év őszén in­terpellált az ATÉV-nek Tököl község térségébe tervezett te­lepítése ellen. Érvei a követ­kezők voltak: a levegő szeny- nyezettsége a környék lakóira, a Körzetben levő üzemek (Cse­pel Autógyár, Pestvidéki Gép­gyár) dolgozóira egészségileg hátrányos hatásokkal jár. Rontja a soroksári Duna-ág üdülő jellegét, ellentétben áll a SZOT távlati fejlesztési kon­cepciójával, hátráltatja a vízi sport fejlesztését és a körzet intenzív kertészeti művelést folytató mezőgazdasági üze­meinél jelentős bevételcsökke­nést okozhat. Más érvek, amelyek az ÁTEV Tökölre telepítése ellen szólnak. A Gazdasági Bizottság ezzel kapcsolatos első határozata óta (1963) alapvető változások tör­téntek. Például a soroksári Duna-ág rendezése, üdülőhely- lyé nyilvánítása bekerült a SZOT távlati fejlesztési tervé­be. Az elmúlt esztendőkben egész sor gyári, üzemi üdülő­telep és horgásztanya épült ezen a vidéken (Orion, Ganz- MÁVAG, Csepel Vas- és Fém­mű stb.). A szabad szombatok bevezetése tovább növeli az ilyen irányú igényeket. Az itt települt községek 1969—70-ben hétvégi házak, nyaralók céljából 5406 házhe­lyet parcelláznak. Tízmilliós költséggel felépült a dunavarsányi vízi edzőtábor, mely elsősorban a magyar ka­jak-kenu sport fellegvára, de edzőtermei egész esztendőben használhatók, és itt rendezik tavasztól őszig a legjelentő­sebb hazai és nemzetközi ví­zi sportversenyeket. Az ÁTEV odatelepülésévei azonban vi­tathatóvá válik, hogy mint sportlétesítmény használható marad-e? Sorra jelentkeznek a járási tanácsnál a környező termelő- szövetkezetek, hogy a várható idegenforgalom fellendülésé­nek következtében húsz-har­minc személyes partmenti fo­gadókat kívánnak létesíteni. A járási tanács tizennyolc lakásos házat épít azok részé­re, akik jelenleg a Savoyai kastélyban laknak. Terv sze­Részlet a beruházási prog­ramból: „Előzetes számítások szerint az új üzem összes munkaerő- szükséglete megközelíti a két­százat. A műszaki és vezető dolgozók kivételével o munkás és adminisztratív munkaerő az új üzem telepítési helyének környékéről biztosítottnak lát­szik.” Bábi József, a Ráckevei Já­rási Tanács vb-elnökhelyette- se: — A megjelölt körzetben működik a Csepel Autógyár és a Peslviáéki Gépgyár. Mindkét üzem jelentős munka­erőgondokkal küzd. Nehéz el­képzelni, ha e két modern nagyüzem nem talál a kör­nyéken elegendő munkásra, akkor ez az ÁTEV-nek sike­rülni fog. Vajon miért ragaszkodik a gyár az említett okok ismere­tében is a tököli telephely felépítéséhez? Idézetek és magyarázatok a beruházási programból: „A helykiválasztás fő szem­pontjaként a Budapesttől való nem túlzott távolságot, a la­kott területektől biztosítható legkevesebb egy kilométer tá­vot és a nagy kapacitású szennyvízbefogadó viszonyla­gos közelségét kellett figye­lembe vennünk.” Később ezt olvashatjuk: „A telepnek Budapesttől tá­volabb vitele az önköltséget emelné jelentékenyen ...” Azután azt is megtudhatjuk: „A vállalat országos jellege (Msfijfft. áUtonc ..uóvplkiyen működik, a felügyeleti szer­vekkel és egyéb hatóságokkal való kapcsolat fenntartása (!) és a vidéki üzemek központi irányításának zavartalansága (!) szükség szerint az új telep­helyről is biztosítható, de ép­pen a vállalat országos jellege teszi indokolttá, hogy köz­pontja Budapesten maradjon.” Ez az utóbbi „indok” már sok mindent megmagyaráz. Ugyanis ha távolabbi vidékre kerülne a tervezett tököli te­lep, már semmivel sem lehetne megindokolni a központi veze­tés Budapesten maradását! (A beruházási program az új telephellyel együtt új szállító­gépkocsik vásárlását is elő­irányozza. Az pedig olyan je­lentékenyen nem drágíthatja meg a termelést, ha a terve­zett harminc kilométer helyett, hatvan vagy hetven kilomé­terre szállítanák a bűzös állati hulladékot.) lek szintén adottak, ugyanak­kor a népgazdasági, a helyi- és a vállalati érdekek a jelen­leginél harmonikusabban egyeztethetők. A fejlett szál­lítási technológiát alkalmazva az alapanyag szállításánál a nagyobb távolság sem jelent­het akadályt. Solt térségében a vállalat­nak hasonló üzeme már mű­ködik. Az üzem létesítéséhez itt a természeti és közgazda- sági feltételek tehát adottak, ugyanakkor a szükséges kapa­citás minden bizonnyal a ter­vezett kilencv évmilliónál je­lentősen kisebb összegekből is biztosítható lenne. A javasolt megoldás a vál­lalatnak a munkaerő-ellátás szempontjából is előnyösebb lenne, mivel az említett terü­let körzetében még jelentős az iparban foglalkoztatható sza­bad munkaerő. A soroksári Duna-ág nem­csak a ráckevei járás, hanem a főváros (elsősorban kis­pénzű) munkáslakosságának kedvelt hétvégi pihenőhelye. Az elmúlt esztendő nyári va­sárnapjain tizenkét-tizenöt- ezer ember utazott HÉV-en, autóbuszon, motoron és vona­ton erre a tájra, hogy pihe­nést, felüdülést keressen a fá­rasztó heti munka után. A szabad szombatok bevezetésé­vel az idén már péntek este, szombat reggel megindul majd a kellemes víkendre vágyó fővárosiak áramlása. De mi lenne akkor, ha a jövő eszten­dő végén megkezdené működé­sét Tököl szomszédságában ez a gyár? Prukncr Pál A nőtanács Vietnamért Három deka fonál — Kockákból takaró A Kistarcsai Fonó asszonyai az elsők Hamarjában számát sem le­hetne tudni, hányszor nyilat­kozott népünk szóban és tett­ben a harcoló vietnami nép mellett. Az Országos Nőtanács most újabb akciót indí­tott. Kétezer horgolt takarót sze­retnének küldeni a vietnami kórházak betegeinek, az árva- házak kisgyermekeinek. A ta­karókat vastag pamutból hor­golt kockákból állítják össze, hogy tartós' és meleg legyen. Egy takaróhoz 135 kocka szük­séges. A helyi nőtanácsok út­ján felhívást intéznek az asz- szonyokhoz: áldozzanak egy estét a horgolásra. A kész koc­kákat pedig adják át a nőta­nácsnak, ahonnan a megyei, majd az országos központhoz juttatják azokat. Ott ugyan­csak társadalmi munkában gondoskodnak a takarók ösz- szeállításáról, csomagolásáról. Kovács Antalné, a nőtanács megyei titkára örömmel tudat­ta szerkesztőségünkkel, hogy a mozgalmat Pest megyé­ben is meghirdették. Tegnap már befutott az első jelentkezés: a Kistarcsai Fonó­gyár 14 szocialista brigádjá­nak nődolgozói máris felaján­lották, saját anyagukból a le­hető leggyorsabban elkészítik a szép, tömören horgolt színes kockákat. — Három deka fonal nem érték, ennyi kell egy kocká­hoz s ez majdnem .minden házban akad. Pest megye száz takarót vállalt a kétezerből. Remélem azonban nemcsak az ehhez szükséges tizenhá- romezer-ötszáz kockát gyűjt­jük össze. k. m. Milliók jobb ivóvízért Társulás, csatornázás, építkezés A jó minőségű, bőséges ivó­víz az emberek egyik legfőbb kívánsága. Nemhogy a falvak, de még a járási székhelyek ivóvize sem mindenütt meg­felelő. Szepesi Árpádtól, a megyei tanács vízügyi csoport- vezetőjétől ■ megtudtuk, hogy ebben az évben a járási szék­helyek közül Nagykátán, Szo- bon és Dabason javul az ellá­tás. Nagykátán a vízmű építése, a vezetékhálózat lefektetése huszonkétmillió-nyolcszáz­Megtartotta év a KISZ megyei — A szákma kiváló ’ mes­tere pályázaton 4000, a Ki miben tudós vetélkedőn 1000 megyei középiskolás és szak­munkástanuló vett részt. So­kat segítettek a váci és a ceg­lédi kórház építésénél — társadalmi munkában. A központi építőtáborban 1250 KISZ-es dolgozott — mondta tegnap Fodor László, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára az új év első megye­bizottsági ülésén. Itt vitat­ták meg az elmúlt esztendő feladatait, s a jövő évi ter­veket. gyárak, üzemek is részüket a munká­Javaslat: A jelenleginél mindenkép­pen jobb megoldás lenne — I a beruházás kivitelezésének jelenlegi stádiumát figyelem­be véve is — az üzemet olyan területre vinni, ahol a termé­szeti és közgazdasági feltéte­— A kivették ban. A 460 ifjúsági brigád kö­zül 160 vett részt a szo­cialista brigádversenye­ken, 150 mezőgazdasági közül pedig 93 verseny­zett. 1968-ban a tagság még janu­árban is húzódozott, félt az újtól, de hamarosan megér­tette a mechanizmus lénye­gét, hogy szükséges és hasz­nos. A feladatok jellege is megváltozott; nem látványos nagy számokat ígérnek a vállalásoknál, hanem az ép­pen aktuális feladatokat se­gítik. A KISZ-szervezetek jogai is megnőttek: beleszól­hatnak a kollektív szerződé­sek elkészítésébe, de sajnos ezt még nem értették meg mindenütt, s így sok helyen nem használták ki a lehető­ségeket. Pest megyei fiataljaink poli­tikai beállítottsága megfelelő. A legtöbb hibát az ellentétben álló otthoni és iskolai nevelés okozza. Politikai oktatásban a párt iskoláin 1243, a KISZ iskoláin 30 ezer fiatal vesz részt. A múlt év nagy politikai megmozdulásai — Vádoljuk az imperializmust-mozgalom foly­tatása, forradalmi ifjúsági napok, készülődés a Világ­ifjúsági Találkozóra és az 50. évfordulók megünneplése — mellett jelentős volt a tran­zisztorakció, amikor a fiata­lok 1 millió forintot adtak a vietnami nép megsegítésére. A KISZ Pest megyei Bizott­sága a beszámoló után meg­vitatta az 1969-es tervezetet, majd a bizottság ezt egyhan­gúlag elfogadta. Lesz elég ORION-tv Az elmúlt évek­ben hiánycikk volt az ORION televízió. A ter­vek szerint az idén jobban kielé­gítik a vásárlók igényeit, az el- ■ múlt évinél lénye- Wl gesen több készü­léket adnak hazai piacfa. Ennek megfelelően az év első napjaiban már több AT 1550-es Delta-Su­per és AT 1651-es televízió készült el a szerelőszala­gokon. ezer forintba kerül. A pénzt az ivóvíztársulat teremtette elő; a már megkezdett munkálatok felügyelete teljes egészében rájuk hárul. Dabason — mivel jóval na­gyobb területet kell behálóz­ni — a vízműépítkezésre hu­szonhatmillió-hétszázezer fo­rintot fordítanak. Az ivóvíz- társulás itt is teljes erővel dolgozik. Szob községben február kö­zepére várják a társulás meg­alakulását. Itt a költségek hat­millió-négyszázezer forintra rúgnak. A nagyközségekben is moz­golódnak. A gödöllői járásban — Foton, Mogyoródon és Csö­mörön — a regionális vízmű építésére ivóvíztársulatot szer­veztek. Kerepesen, Kis- és Nagy tárcsán megrendelték a kiviteli terveket. Elgondolásai­kat és a létesítendő ivóvíz­társulás feltételeit most is­mertetik az érdekelt utcák la­kosságával. Pécelen már van vízvezeték. Nemrégiben kap­tak engedélyt kivitelezői tevé­kenység folytatására. Ez je­lentős előrehaladás, mert az ily módon keresett jövedelmet szintén a csatornaépítésre fordítják. A váci járásban, Felsőgödön az elmúlt évben befejezték a vízvezeték-építést. Az ivóvíz­társulat tíz és fél milliót for­dított erre a célra. Rövidesen kézhez kapják a működési en­gedélyt. A ráckevei járásban, Kis- kunlacházán a már meglevő vízmű fejlesztésére, hálózat- bővítésre az elmúlt évben ti­zenhárom és fél milliót költöt­tek. F ELVESZÜNK • lakatost, • maróst, • esztergályost, • horizontális, szerszámkészítőket, valamint • férfi és női segédmunkásokat. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. t A vasútállomástól öt perc. Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 7-es Gyára Vác, Csikós József u. 18. Munkaügyi osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom