Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

PBS* MEGYEI WűHap I960. JAMJAR 28., KEDD ECCE HOMO A debreceni Déri Múzeum egyik nagy értékű műkincse Munkácsi Mihály „Ecce ho­mo” című festménye, amelyet a művész életének utolsó idő­szakában, Párizsban alkotott. A nagyméretű olajfestmény Déri Frigyes gyűjteményé­ből került Debrecenbe és 1928 óta a részére készített te­remben látható. Az idők folyamán a vászon­ra kent bitumenes réteg a rá- ritt olajfestéket megrepedez- tette s ezért szükségessé vált a kép restaurálása. Sárdy Brútusz, a Nemzeti Galéria főrestaurátora és Sárdy Ló­ránt restaurátor-festőművész több hónapos gondos munká­val javította ki a képet, amely ismét régi szépségében pom­pázik. Kiállítások, diáknapok, jubileumi ünnepségek Márciusban döntenek a kisváci kulturház sorsáról Megtartotta idei első ülését a váci népművelési tanács in­téző bizottsága. Első napiren­di pontként ismertették a párt-vb társadalmi ünnepsé­gekkel kapcsolatos határoza­tát. Több hasznos javaslat hangzott el, miképpen lehetne reális anyagi alapot biztosíta­ni a polgári temetések, eskü­vők és névadó ünnepélyek színvonalasabbá tételére. A tanácskozás vezető témá­ja a tavaszi—nyári kulturális műsorok összeállítása volt. Városszerte nagy érdeklődés kíséri a március 21-től május 1-ig tartó diáknapok változa­tos programját. Iskolai vetél­kedők, irodalmi színpadi be­mutatók, szavalóversenyek, sportviadalok, honismereti ki mit tud-ok, politechnikai tárlat és művészeti kiállítás ad le­hetőséget a város diákjainak Bolygók között idegen A törvény, mely sorsomon parancsol az öntörvényű csillagok szabálya; pohos napokhoz nem kötöz a hála és nagybolygókhoz nem sorol a rangsor. Káromkodásból, lázból, fájdalomból gyűlt életem a végtelent bejárja, míg véget vet majd irigyen e kába száguldásnak egy józanabb karambol. Mert bolygók közt nincs igazság másik; keringenem kell az ájulásig míg belep a kényelem unalma; ha mást vallók, gáncsot vetnek orvul, suhanásom zuhanássá torzul — de törvény volt, s lesz még. aki vallja! Karai László AZ 1. SZ. AKÖV kedvező munkakörülménnyel, magas kereseti lehetőséggel, kiváló munka- és védőruhaellátással azonnali belépésre keres: RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT, valamint kezdő és gyakorlott GÉPKOCSIVEZETŐKET. Felvételre jelentkezés a vállalat üzemegységeinek munkaügyi csoportjainál az alábbi címeken: RAKODÓK ÉS SZÁLLÍTOK: 4. sz. Oe. XIII., Országbíró u. 26/b. 7. sz. üe. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 74. GÉPKOCSIVEZETŐK: 1. sz. üe. XIII., Forgách u. 19. 2. sz. üe. XIV., Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—26. 9. sz. üe. XIII., Hegedűs Gy. u. 45. 12. sz. üe. Gödöllő, Dózsa Gy. út 63. Ingyenes építőipari gépkezelői tanfolyamra jelentkezhetnek 18—45 éves férfi segédmunkások, kubikosok és betonozok A TANFOLYAM HELYE: CEGLÉD. Az első elméleti oktatás (megnyitó): február 5-én. A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőséget nyújtunk, szállást, ebédet, munkaruhát adunk, utazási hozzájárulást fizetünk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34 tehetségük és tudásuk bemu­tatására. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának. 50. évfordulóját há­romnapos ünnepségsorozat kö­szönti. Hét helyen helyeznek el táb­lát a váci mártírok emlékére. Obeliszket emelnek a szigeti kivégzések helyén. A város központi ünnepségén élvonal­beli együttesek szerepelnek. Megemlékeznek a helyi direk­tórium megalakulásáról, egy­kori sajtóanyagok és más do­kumentumok kiállítása idézi majd az 1919-es eseményeket. Idén megünneplik Füredi Mihály halálának századik év­fordulóját. A május végi gyer­meknapon 3000 úttörőt ava­tunk. Első ízben rendezik meg Vácott július 10-től 20-ig a foto-szabadegyetemet, mely­nek végén sor kerül a nem­zetközi audio-visual fesztivál­ra. Július ötödikén rendezik meg az idei Dunakanyar da­lostalálkozót. Műsorát a rádió egyenes adásban közvetíti. Kiállítással jelentkeznek a képzőművészek, filatelisták, az akvarisztikai szakkör tagjai, a ruházati és az iparcikk-kiske­reskedelmi vállalatok. Az intéző bizottság helyte­lenítette, hogy a kisváci, isko­lai oktatásra már nem hasz­nált kultúrházat kajak-kenu­soknak adták át téli edzésre, amikor a Kőkapun túli város­rész fehér folt a város mű­velődési térképén. Márciusban döntenek az épület végleges sorsáról; ja­vaslat hangzott el, hogy ben­ne klubházat rendezzenek be. Végül a kultúrszociológiai felmérés tapasztalatait ismer­tették az intéző bizottság tag­jaival. n ,.y.Wófe*S>, & 99 „bóbitások Elkészült az első magyar színes televízió-bábfilm, amely­nek szereplői a híres pécsi „Bóbita” bábegyüttes népszerű -figurái, illetve az együttes fiatal tagjai. TV-előzetes „Temetés meditációval“ Egy falusi temető siratás- tól terhes, napfényes délelőtt­jén indul Pálfalvi Nándor szerkesztő-riporter és Neu­mann László operatőr döbbe­netes erejű, sok helyen a sö­tét középkort idéző kisfilmje, a „Temetés meditációval”, amely egy a közelmúltban megtörtént eset ürügyén kezd nyomozni a falusi temetésen. „Péntek éjjel történt...” — kezd vallani az egyik falusi asszony ... A kisfilm cselek­ménye egy mondatban össze­foglalható: az egyik zalai fa­luban mindenki tudtával, be­leértve a hivatalos szerveket is, egy iszonyatos bűn, a fele­ség-gyilkosság érlelődik. Tehát mindenki tudott róla, s mégis bekövetkezett a tragédia: a férj azon a péntek éjjelen ka­lapáccsal szétverte asszonya fejét, majd tettétől megriadva fölakasztotta önmagát. Ennyi, és nem több a történet. És a meditáció, amire a borzalmas esemény kényszeríti az em­bert, szintén elmondható egy mondatban: ha a humaniz­musról csali beszélünk, üres frázissá kopik, cselekedni kell —, mert az élőkért mindany- nyian felelősek vagyunk! A kisfilmet január 30-ára tűzte műsorára a tv. —k— Felmondás — elbocsátás Mi az igazság? EGY PANASZ NYOMÁBAN Elkeseredett munkásember keresett fel panaszaival. író­asztalomra tette munkaköny­vét és néhány más iratot, me­lyekkel sérelmét kívánta iga­zolni. A panaszos, Rádi Sán­dor elmondotta: 14 embert bocsátottak el január 2-án a Pest megyei Gabonafelvásárló Vállalat monori üzemegységé­ből. Minden előzetes értesítés nélkül, azonnali hatállyal. Ugyan miért? tettem fel magamnak, később pedig Szinok István üzemve­zetőnek a kérdést. Szótlanul teszi elém a vas­kos aktacsomót, legfelül Rá­di Sándor, a panaszos, és két társának saját kezű írása. .. mivel számos esetben is hiába kértük az üzem vezető­ségét, hogy gépkocsira helyez­zen bennünket, így kérjük fel­mondásunkat hozzájárulással elfogadni...” Meglepetten pil­lantok fel. — Ez az egyedüli és alap­vető ok. Sajnos, gépkocsikísé­rő van elég, rájuk a belső munkálatoknál volt szükség. Miután kérésüknek nem tud­tunk eleget tenni, január 2-án nem vették fel a munkát. Egy­„Mindenes” lesz az abonyl gépjavító 3Munktísokat keresnek Üresnek, hiányosnak látszik a Ceglédi Gépjavító abonyi üzemegysége. A telep hatal­mas gépparkjából eltűntek a korábban katonás rendben fel­sorakozott, robusztus gépek, a kombájnok. — Mi lett velük, hova let­tek? — erről és az üzem ter­veiről adott tájékoztatást Do- gossy Ferenc, az üzemegység vezetője. Káf$>f«jnj»fnk nÄy ré­szét már’elaeftükr illetőleg át­adtuk —. mondta. — Az a né­hány, ami még itt van, érté­kesítésre vár. A termelőszö­vetkezetek megerősödésével ugyanis ebben a tekintetben ránk már nem, lesz szükség. Már az idén és a jövőben üze­münk mezőgazdasági munkát nem végez. Feladatunk kizáró­lag gépjavítás lesz, amit az ország minden részéből válla­lunk. Szabad kapacitásunkra pedig kiegészítő, vasipari mun­kákat vállalunk. Most például lemezdarabokat, vasajtókat és vasszerkezeteket készítünk. Mondhatnám, hogy „mindene­sek” leszünk. — Tervezik ennek ellenére az üzem fejlesztését? — Természetesen. Rövidesen célgépeket kapunk1, és » jelen- légi 84-es létszámunkat 150-re szeretnénk kiegészíteni. Vár­juk a jelentkezőket. Felve­szünk gép- és motorszerelőket, lakatosokat. Tervünk, hogy a jövőben ipari tanulóink lét­számát is növeljük. Az üzem­re is gondunk lesz, hamarosan tatarozzuk a.z épületeket. (gyil) Hajnal, mellékutca A járda szélén idősebb férfi álldogált. Hajnal volt, hat óra körül. A vasútállomáson moz­dony füttyén tett; a férfi rosz- szallóan kapta fel a fejét, dör- mögött valamit, majd jobb kö­rökben másfél cigarettának számító hosszú csikket kotort elő hajdan mikádónak neve­zett kabátjából, és rágyújtott. A bagószagú füst szürkén te- keredett elő az orrából; utána­nézett a párás füstnyalábnak, hunyorgott, s megvakarta bo­rostás állát. Kiköpött. Kabát­ját cukorspárga fogta össze a derekán, valószínűleg kéz alatt szerzett, kissé romos simlis sapkáját a fülére húzva visel­te. Fél deci, plusz kisérő A szomszéd kapualjban va­lami zaj támadt, azután a ház- mesterné nezett ki az utcára. Meglátta a hajnali ácsorgót. — Hallja, jó ember, kap egy tízest, hordja ki a kukákat az utcára. A simlis odanézett, csak úgy a válla fölött, s eldobta a csikkvéget. — Ce. Tizes. Hideg van, haj­nal ... — Na, itt a tizes meg öt fo­rint egy féldecire. — Ötötven. Cseresznyét iszom. Plusz kísérő. Az három bélás. Na? Az asszony leszámolta a há­rom kétforintost, és intett: gyerünk akkor. Amaz meg­mozdult, benézett a kapu alá. Hat teli kuka. Dögnehezek le­hetnek. Még talán olcsón is vállalta ... Persze, sietni nem muszáj, fél óra, amíg kinyit az az átkozott csehó. Persze, jobb helyen már hatkor mérnek. De itt? A sarkon rendőr tűnt fel, hát hozzáfogott: maga felé billen­tette és görgetni kezdte az egyik kukát kifelé a járdaszél­re. Azután a másodikat, a har­madikat. Szuszogott, nyögött, hallja is a rendőr, ne csak lás­sa a munkát. Hiszen dolgozik ő, csak legyen mit, meg is mondta a múltkor a kapitány­ságon a hadnagy úrnak, de le­het, hogy főhadnagy volt... És ahogy a rendőr elkopogott, alábbhagyta az igyekezetét, és utálkozva mérte végig a még bent levő három alumínium- állatot.— Dögök. Tisztára ki­csinálom magam... Azért csak kihurcolta vala­mennyit a kocsmanyitásra. Ahogy belépett az ajtón, és megcsapta a pálinkaillattal elegyes savanyú sörszag, fel­derült, hunyorogva pillantott végig a pulton. — Egy féldecit, nagysám ... Százas a plakáton Derűje nem talált méltány­lásra sem a kasszánál, sem a pultnál, a diszkrét bajuszkát viselő csaposnő — miközben kimérte a cseresznyét — vala­mi program jellegű megjegy­zést is tett, de nem egészen értette. Mindegy. Nyílt az aj­tó, s három újabb vendég ér­kezett, azután még kettő. Oda­kint lassan szürkült már, sű­rűbben kopogtak léptek az aj­tó előtt. Idebent a féldeci jár­ta. — Nekem a féldeci úgy kell minden reggel, mint papnak az imádság — beszélte valaki a hármas társaságból. — Beka­pom, és megvagyok a suszte­réiban. A főnök sörös, reggel ;s azt issza. Hogy lehet azt inni reggel? Ebből azután kisebb szak­vita kerekedett, mert egyikük szerre nyújtották be kérelmü­ket, aminek helyt adtunk. Bosszantó volt, hogy egy olyan embert is magukkal sodortak, aki még írni, olvasni sem tu­dott, amikor ide került. A sa­ját költségünkön képeztük ki targoncavezetővé. Lapozok a dossziéban, s itt a másik két kilépő ember ügye is: „... miután munkakörünk nem megfelelő, a fizetés ke­vés, így kérjük felmondásunk elfogadását.” — Joggal állíthatom, hogy ez a két ember Rádiék hatá­sára mondott fel. Azt mond­ták, szolidaritásból „nem hagyják cserben” társaikat. Annak ellenére, hogy január 2-i,g még csak panasz sem hangzott el ellenük. Az ala­csony bérezés? Tessék, győ­ződjön meg ön is a valóságról. Nézze át az említettek bér­kártyáit. Nem nehéz eligazodni a gondosan vezetett számok kö­zött. 1800 forintnál alacso­nyabb bérösszeg sehol sem volt feltüntetve. A múlt évi átlagkeresetüket havi 2300 fo­rintban határozhatjuk meg. Sőt, a múlt év utolsó hónap­jában az eddigi 7 forint alap­normát 7,70-re emelték. Ugyanakkor áttértek a 44 órás munkahétre, a munkabéreket pedig felemelték. Akik az ala­csony bérekre hivatkoztak, mind 2000 forinton felül ke­restek a kérdéses időben. Mi késztette őket arra, hogy mégis panaszt te­gyenek? — Bizonyára megbánták el­hamarkodott tettüket. A vég­leges távozás perceiben, so­káig szótlanul néztek rám. Ve­gyem vissza őket? Másutt be­széltek is erről. Érthető azon­ban, hogy a vezetői tekintély ezt a „visszatáncolást” nem engedheti meg. — A többi kilenc ember? —• Szerződéses dolgozók voltak. A körülmények úgy alakultak, hogy éppen ebben a „kényes” időpontban járt le szerződésük. Ez méginkább okot adhatott a rémhírek ko­vácsolóinak. Baky László éppen reggeli sörös volt, hova­tovább a második rundóban a pálinkás sört, a sörös pálinkát kért. Aki nem vitázott, az maradt a két decinél, tisztán. A harmadik körnél visszatér­tek az eredeti rendeléshez, s ebben maradtak a negyedik­nél is. A suszter ekkor már a világpolitikát fejtegette, majd főnöke pártján meg­jegyzéseket tett az adóhiva­talra, mondván: lehetséges, hogy egy maszek többet ke­res, mint a miniszter, de hát az adó kutyafüle? Hö? Hát ezért nem lesz ő maszek, csak segéd. Segéd úr, mert hogy így szólítják. Közben megszaporodott a vendégsereg. A kukázó simlis még kért egy stampedlivel, azt szorongatta a hosszú lábú könyöklőasztalnál, s a mellette állólc beszédét hallgatta a va­sárnapi ügetőről. Nápkirály ... Rakoncátlan ... Oktondi... — lónevek, • meg hogy valakinek elment a százasa, pedig a leg- tutibb tippeket kapta. Egy százas! — húzta össze a szá­ját a simlis és arra gondolt, hogy legutóbb a lottóplakáton látott egy darabban ekkora összeget és az annyi mint ti­zennyolc féldeci. természete­sen plusz kísérő ... Snóbli A suszter az angol király­nőre emelte poharát, mert egykoron kizárólag angol ke­serűt ivott, majd lenyelte az italt és snóblit javasolt. Szel­lemi felfrissülésként. Tehát: a kézben tartható pénzdarabok száma zérustól háromig lehe'- séges, ezáltal a dugható ma­ximum három fő esetében ki­lenc, és lefelé ... Passz! Me­het. — Hét. öt. Négy. Terítés. A tisztán kétdecis eltalálta a négyet, kiesett. Űj dugás — a suszter veszít és fizeti a kö­vetkező kört, s kissé bambán néz a felváltandó húszas után. Üjra nyílt az ajtó, egy ke­rek fej kukkantott be, majd a hozzá tartozó köpcös termet is megjelent a nyílásban. Mö­götte fiatalabb nő és egy férfi nyomakodott előre. Láthatóan tegnap este kezdték a derűs együttlétet. — Kávét, kávét akarok in­ni — kényeskedett a hölgy, s az első lovag már eiő is vonta pénztárcáját. A másik látha­tóan nem is ezen a földön járt; vonásaira valami földön - túliság, valami átszellemült mosoly merevedett, s így lép­kedett a háttérben diszkrét felirattal ellátott lteskeny aj­tó felé, mint egy hivatásos holdkóros. Célhoz érvén, üd- vözülten pillantott vissza, de már nem hallhatta, hogy a kerek fejű elárulta őt, mert részeges púpostevének minősí­tette, s a hölgy gyöngéd csuk­lással nyugtázta a sziporkát. Melankólia A simlis úgy döntött, hogy bekap még egy stampedlivel. Megdolgozott ő azért. Bár tudja a fene, jobb lenne egy pénzes vendég, aki fizetné. Nincsenek már ilyen vendé­gek. Ajaj. A Sándort is be­csukták, verekedett, és a má­sik nem bírta ki. Hirtelen el­szomorodott. Hiszen hamaro­san bezárják ezt a jó kis cse­llót is. Presszó lesz helyette, meg cukrászda ahová be sem engedik a magafajta embert. Pedig dolgos ember, lám, azo­kat a kukákat is ... Az első szóra. S nagy szomorúságában stampedli helyett mégis félde- ”it kért, ezúttal kísérő nélkül. Maradjon az embernél azért valami pénz. Dér Ferenc I

Next

/
Oldalképek
Tartalom