Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

1969. JANUAR 26., VASÁRNAP PE* T 1» IEGY *J£iriar> KARAI LÁSZLÓ: A kisváros korán kel korán bizony és félrehúzott függönyök mögül borostás indulatok tapogatják éjjel-nálam-aludt törékeny szeretőmet. A kisváros a poharamba bámul és hátul bólogatva veszik tudomásul a józanságot mímelő pofák a közelemben ülők híreit: „Konyakot iszik’’» A kisvárost zavarja a lárma ezért megvárja az éjszakát a a csöndet és a percet míg elzsibbasztja agyamat az álom. Ilyenkor léket ver koponyámon és szutykos újjal szép velőipbe túr kocsis tanár ügyvéd és doktor úr. A kisváros olyan, mint az isten a vásári falvédőkre festve mindent tud mindent hall mindent lát és ítélkezik. A kisváros mindennap korán kel. Perzsa-jubileum ötven évvel ezelőtt Békés- szentar.dráson honosították meg a magyarperzsa-szövést. Elhatározták, hogy „jubileumi cjándékszönyeget” adnak an­nak, aki ötven évvel ezelőtt az első perzsát megvásárolta Bé- késszentandrúson. Eddig az or­szág minden tájáról ötvenen jelentkeztek. A „jubileumi perzsaszőnyeg” elkészült. A tízezer forintot érő gyönyörű perzsát hagyományos mintá­val csomózták a szőnyegszövés mesterei. A számlák dátumai alapján döntik el, kit illet a jubileumi ajándék. Hordozható atomelem Nem tranzisztoros rádióké­szüléket, hanem újfajta, kü­lönleges áramforrást tart ke­zében a képen látható férfi. Szovjet kutatók készítették az izotópok felhasználásának 20 éves jubileuma tiszteletére. A kis fémdobozban levő plutónium—238 izotóp-energia- forrás utántöltés és bármilyen külső beavatkozás nélkül 5—10 évig üzemben tart egy hordoz­ható rádiót vagy mérőkészülé­ket. Teljesítménye ugyan ki­csi, mindössze 1 watt, hatás­foka is csak 5 százalékos, gya­korlati haszna azonban még így is óriási. Az izotópgenerátorok mű­ködési ideje a kiválasztott ra­dioaktiv izotóptól függ, mely bomlása közben hőt fejleszt. Ezt a hőt szüícium-germánium félvezetők segítségével közvet­lenül elektromos energiává alakítják át. Fényszegény hónapok Felhőtlenebb ég — Átalusszuk a hasznos órákat — Sápadtarcúck A téli hónapokban a nap­pali világos órák száma roha­mosan csökken, mégpedig nemcsak a késői napkelte és a korai napnyugta miatt, ha­nem a felhős égbolt, mind gya­koribbá válása folytán is. Hazánkban a leghosszabb nyári napokon 16 óra telik el a napkelte és a napnyugta kö­zött, december végén viszont csak 8 órán át van világos. Amennyivel rövidebbek az őszi-téli félév nappalai, ugyanannyival több a tavaszi­nyári hónapokban a világos órák száma. Ez azt jelenti, hogy ha Földünknek nem vol­na légköre, bolygónknak min­den pontján éves átlagban egyenlően oszlana meg a sö­tétség és a világosság időtar­tama. A légkör azonban — mint a felhők „szülőanyja" — sokszor beleszól az elmé­leti számítgatásokba. A vasta­gabb felhőrétegek ugyanis gyakran meghosszabbítják a sötétséget, illetve megrövidí­tik a világos órák számát. E tekintetben Magyarország még viszonylag kedvező helyzet­ben van a nyugat-európai te­rületekhez képest, ahol jóval felhősebb az időjárás. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a több világosságot él­vező növényzet olyan specia­litásokkal ajándékoz meg ben­nünket. mint a nagy cukor- tartalmú, gazdag zamatanyagú magyar bor és gyümölcs. A napnyugta percében nem borul ránk teljes sötétség, és a napkeltét is egyre fokozódó kivilágosodás előzi meg. En­nek az a magyarázata, hogy a horizonton lebukó, illetve az ott felkelni készülő Nap a j felső légrétegeket még, illetve , már akkor is megvilágítja, amikor erre nem is kellene számítanunk (a jelenség egyébként a Föld gömb alak­jával és a légkör fényszóróké­pességével függ össze). Ez na­ponta egyszer egy félóra fény­többletet jelent. Ezek ismeretében hogyan határozhatjuk meg ..fényház­tartásunkat”? A 365 napos esztendő összesen 8760 órából áll. Ennek elméletileg 4380 vi­lágos és ugyanannyi sötét órá­ra kellene oszlania. De — | mint mondottuk — napfelkel­tekor és naplementekor egy- egy félóra nyereséghez jutunk a világosság javára, ami évenként 365 órát jelent. E Ingyenes építőipari gépkezelői tanfolyamra jelentkezhetnek 18—45 éves férfi segédmunkások, kubikosok és betonozok A TANFOLYAM HELYE: CEGLÉD. Az első elméleti oktatás (megnyitó): február 5-én. A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőséget nyújtunk, szállást, ebédet, munkaruhát adunk, utazási hozzájárulást fizetünk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Bites megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár /IZOMNÁL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánqheqesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, pneumatikus irányítás- technikai berendezések vizsgálatához, mérő- és szabályozókerök üzembe helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KÜLSrOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszer* és technológiai-szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szőny) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megeqyezés szerint. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat Munkaüqyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79-»83. A beatzene elektronikája Játszik a zenekar, vérpezs­dítő a beatzene. Ha ellenál­lunk a zene varázsának, és „józanul” megfigyeljük a ze­nekart, azt tapasztaljuk, hogy a hangszerekből villanyveze­tékek futnak ki, a zenészeket elektromos erősítőberendezé­sek, és egyéb „műszerek” so­kasága veszi körül, mintha egy fizikai laboratórium ké­szülékei között játszanának. Különös maga a zene is. Gyakran hallunk ma a rádió­ban is, zenekaroktól is olyan hangokat, amelyek eltérnek az eddig megszökött hangok­tól, a klasszikus zene minden kötöttségétől: füttyök, zöre­jek, sípoló hangok mint mű­vészi kifejező hangok szere­pelnek benne. A modern elektronikus hangszerek ugyanis a zenei hangokon (a hangszerek hangjain) kívül, mindenféle hanghatás előállí­tására alkalmasak. Az újfajta hangzásokat két­féle szerkezet hozhatja létre: álelektromos hangszerek, és a valódi elektromos hang­szerek. A kettő között lénye­ges különbség van. Ha az énekes beleénekel a mikrofonba, vagy játszik hangszerén, a hangot felerő­sítve halljuk vissza a hangszó­róból. Az elektromos áramnak itt csak az a szerepe, hogy a hangerősítő berendezés zsinór­jának a csatlakozóját bedug­juk a konnektorba. Érdekes hangkombinációkat érhetünk el több hangszóró megfelelő , elhelyezésével, több mikrofon használatával, szán­dékos torzításokkal, hangkeve­réssel, visszhangoztatással. E módszerekkel eddig isme­retlen összhatásokat lehet el­érni, a hangok boszorkánytán­cát. Fokozza a hatást, hogy gyakran dobhártyarepesztő erősségű a hangözön. Álelektromos hangkeltésű napjaink legdivatosabb hang­szere a gitár is. A hangszer testére — akár hagyományos hangdoboz, akár csak falapra erősített húrokról van szó —, mikrofont, vagy hangszedő dobozkát helyeznek: ezek ve­szik át a húr rezgéseit, to­vábbítják az erősítőbe, majd a hangszóróba: A hangkeltés azonban itt is hagyományos módon történt. Az álelektromos módszerrel dolgozó zenészek, együttesek sok új ötlettel,, hanghatással tették változatosabbá a zenét — a könnyűzene területén. De századunk igazi meglepetését a valódi elektromos hangsze­rek megjelenése okozta. A valódi elektromos hangszerekre az jellemző, hogy a hangokat nem a hagyományos hangsze­rek húrjai, sípjai gerjesztik, hanem az elektromosság hoz­za őket létre. Itt nincs mikro­fon és erősítő; az elektromos rezgések az elektromos rend­szerben bonyolult módon ke­letkeznek. Ugyanolyan mű­hangok ezek, mint. amikor felemeljük a telefonkagylót és halljuk a jellegzetes búgó hangot vagy foglalt jelzést. A legelső elektromos hang­szert — orgonát — egy ame­rikai hangszerkészítő állította elő, amely 200 t súlyú volt. Így természetesen gyakorlati célra nem lehetett használni. A rá­diótechnika fejlődésének ered­ményeként azonban ma már nem okoz különösebb techni­kai feladatot az akár hordoz­ható kivitelben készült dzsesszorgona előállítása sem. Az elektromos hangszerek legfontosabb tulajdonsága te­hát az, hogy olyan új hangok és hangszínek hozhatók létre velük, amilye­neket a hagyományos hang­szerekkel nem kaphatunk meg. Hangterjedelmük is messze felülmúlja a jelenlegi hang­szerekét — mélységben és ma­gasságban egyaránt. A legtöbb elektromos hang­szer ma billentyűs kivitelben — orgona vagy zongora min­tájára — készül. Az elektro­nikus és a hagyományos zon­gora közötti különbséget jól mutatja az, hogy míg a ha­gyományos zongorán 96 kü­lönböző billentyűvel megszó­laltatott hangmagasság áll a zeneszerző vagy az előadó rendelkezésére, addig az elekt­ronikus hangszeren ennek több mint hatszorosa. Ez az oka, hogy az elektromos hang­szerekből olyan csodálatos hangkombinációk csalhatok elő, amelyek bámulatba ejtik a hallgatót. Bármennyire is fejlődnek és terjednek azonban az elektro­mos hangszerek, ez nem je­lenti azt, hogy a hagyomá­nyos hangszerek a múzeumba kerülnének. A modern tech­nika e vívmányai nem a je­lenlegi hangszerek helyett, hanem azok mellett fogják szórakoztatni a fiatalokat és öregeket egyaránt. M. L, nyereséggel szemben áll az a kb. 200 órás veszteség, amit hazai viszonyaink között a borult időjárás számlájára kell írnunk. Valójában tehát éven­te mintegy 4545 órára tehető a világosság tartama. A tro­poszféra különböző sugártöré­si jelenségei folytán a nappali világosság még ezen túl is megnövekedhet egy kevéssel (kb. napi 4—5 perccel). Tcnjlságos végig gondolnunk, hogy az emberek egy része mépnyire nem használja ki a világos órákat. Többnyire 6 és 7 óra között kelnek fel. ami azt je­lenti, hogy májustól augusztu­sig 250—350 világos reggeli órát átalusznak, a napnak legkellemesebb, leghasznosabb részét. E téren azonban még mindig jól állunk az északi népekhez képest, akiknél éves átlagban a mienkével azonos ugyan a világos és a sötét órák aránya, de az évszakon­kénti eloszlás sokkal kedve­zőtlenebb. A nyári hónapok­ban ugyanis csak rövid időre nyugszik le a Nap, a téli idő­szakban pedig éppen a nap­pali órák alatt szabja oly rö­vidre a „látogatását”. Mivel a lakosság ennek megfelelően a nyári világos időszakok nagy részét ugyancsak átalussza, té­len pedig alig van része a vi­lágosban és a verőfényben, a fényszegénységet erősen meg­sínyli a szervezetük. Sápadt bőrszínük, a betegségekkel szembeni kisebb ellenállóké­pességük is ezt bizonyítja. Milyen vigasztalan lehetett az ősz és a tél a régmúlt év­századok embere számára, amikor a mécses és a fáklya volt az egyetlen világítóesz­köz. A szűk ablakú házakba visszavonulva, a világosságtól és a levegőtől elzárva kellett átvészelniük a fényszegény hónapokat. Nyilván ez is oka volt az alacsony életkornak. A modern technika , sok vívmánnyal ajándékozta meg az emberiséget a sötétség elleni harcában. A lakások nagy üvegfelületei kaput nyit­nak az éltető fénynek, a vilá­gítástechnika pedig a sötét időszakok nyomasztó hatását segít elűzni a nagyerejű fény­források felvonultatásával. KIEMELT BÉREZÉS, 44 órás munkaidő házgyári épületek szereléséhez budapesti házgyárakba alkalmazunk kőműves, ács, vasbetonszerelő, asztalos és lakatos szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, kubikosbrigádokat, férfi és női segédmunkásokat. Állandó jelleggel szakmunkásképző tanfolyamokot indítunk. Vidékieknek szállás van. Minden szombat szabad. Jelentkezés személyesen a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Budapest XI., Dombóvári út 17—19. (4-es, 41-es, 43-as 47-es villamossal.) FELVESZÜNK víz-, gázszerelőket, épületbádogosokat, tető- és hőszigetelőket, segédmunkásokat. Egy műszakban dolgozunk, csak Budapesten. SZABAD SZOMBAT. Vidékieknek az utazási költséget térítjük. JELENTKEZÉS: Bp. V., Arany János u. 18. Telefon: 113—404.

Next

/
Oldalképek
Tartalom