Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

pest meg vei ''^Msrlno 1969. JANUÁR 26., VASÁRNAP MÖRÉ MIHÁLY: VÁRÓTEREMBEN. Nagyvonalú vezetés - vagy csalás, sikkasztás ILÍTÉ1TÉK AZ FMSZ-OSZTÁLYVEZSTŐT Ha e szövevényes bűnügy j valamennyi részletéről szót ejtenénk, betelne vele az ol­dal. Hiszen csak az ügy fő­szereplőjének, Lesti Tiborné- nak, a Tápiószecső és Vidéke Körzeti Frász osztályvezetőjé­nek neve mellett ennyi vád­pont áll: folytatólagosan elkö­vetett társadalmi tulajdont károsító csalás, sikkasztás, 17 rendbeli magánokirat-hamisí­tás, adócsalás, felbujtóként el­követett vesztegetés. S Lesti- nét még kilencen, TÜZÉP-te- lepvezető, főkönyvelőhelyettes, valamint boltvezetők és kis­iparosok követik. Számlák, gyümölcsfák, ajtók Hogy az fmsz-nél zavartala­nul követhették el visszaélé­seik sorozatát, az mindenek­előtt a „nagyvonalú” vezetés­sel, a pénzügyi ellenőrzés hiá­nyával magyarázható. Ezért I fordulhatott elő, hogy egyes I beruházások, üzemegységek I fenntartási költségeit fiktív bizonylatokkal rendezhették, j vagy egyes boltok leltárhiá- 1 A gyilkos én vagyok! Krimi-premier a Déryné Színházban Egy nyugatnémet filmprodu­cer kecsegtető ajánlattal keres fel egy sikertelen magyar filmrendezőt, aki társasága körében látja vendégül e.:te villájában a karriert ígérő kül­földit. Társasjáték kezdődik, s mialatt néhány' percre elalszik a villany, a külföldi vendég gyilkosság áldozata lesz. A társaság egyik tagjáról meg­tudjuk, hogy rendőr őrnagy, a halott producerről, hogy há­borús bűnös volt, akinek fejé­re magas pénzjutalmat tűztek ki. A ni,egrámült' emberék ek­kor gyors pálfordulgssal sorra: vállalják a gyilkosságot a pénzjutalom reményében. Az őrnagy pedig kizárásos mód­szerrel: az ártatlanok kiválo­gatásával igyekszik közelebb jutni a gyilkos személyéhez. Ekkor azonban fény derül ar­ra, hogy... — de ez titok. Majd villámcsapásszerű hir­telenséggel következik be a fordulat, miszerint... — ez még nagyobb titok. Ezután a meglepetések özöne követke­zik. míg végül kiderül, hogy a gyilkos nem más, mint... — de est pláne nem áruljuk el. Nyomoz a néző Tessék tehát nyugodtan to­vább olvasni a Déryné Színház premierjéről szóló tudósítá­sunkat, mert mi a szerzőn és a színészeken kívül nem lep­lezünk le senkit. A nyomozást ráhagyjuk az őrnagyra, illetve a nézőkre, akik az országjáró színház új — és egyben első — krimijének. A gyilkos én vagyok! című darabjának elő­adásain még sokat fognak iz­egyik legkeresettebb cikk. S ha akadnának ellenzői, bizo­nyára ők is egyetértenek az­zal; mág mindig jobb több magyar szórakoztató krimit nézni, mint a bűnügyi rovatok megtörtént — s egyáltalán nem mulatságos — eseteit ol­vasni. Ne á ul’ák el a titkot A Déryné Színház újabb sikeres darabbal jelentkezett, s ebben nagy érdeme van a rendézőhfek; Petrik Józsefnek, aki a -cselekményhez igazodva, a darab nagy részében pergő ritmust, mozgalmasságot dik­tált az egy helyszínen játszó­dó, cselekménynek. A bemuta­tó alapján elismerően szólha­tunk Vereczkey Zoltánról., Horváth Ferencről, Oszlányi Marianneről, Siménfalvy La­josról, Gyulányi Éváról, akik a hálás szerepekhez méltóan, kedvvel játszottak. Külön di­cséret illeti színészi teljesít­ményéért Veszelei Mártát, Kassai Ilonát és Szigeti Gézát. Az első Déryné-krimi — a tököli bemutató után elindul Pest megyei útjára, megannyi művelődési ház színpadára. Nem kell különösképpen jó- j so-lni: ez a darab jó néhány | száz előadást megér. Addig is kéretik Pest megye lakossága: I aki látta, ne adja át a nagy | titkot: ki a gyilkos? — Sziinyai — gulni és szórakozni, s mint egy nagy társasjáték részvevői, maguk is próbálják kibogozni a titokszövevényt. S ezzel alig­hanem elmondtuk a darab leg­nagyobb erényét, hiszen e mű- íaj sikerében alapvető, hogy a néző játékos, gondolkodó, te­hát aktív szereplője legyen az előadásnak. S a hol drámai, hol mulatságos események, könnyed, szellemes dialógusok légkörében mág az is megbo­csátható, ha a krimi történet­ben itt—ott illogikus momentu­mokra. is bukkan a „magán- nyomozó”. ;;; " £í ISilbl.läl ! Az Angyal véleménye A krimi egyetlen bizonyos tettese, a darab „elkövetője”, Hámori Tibor szerző vallotta erről: — Az utóbbi időben több világhírű emberrel, így Roger Moore filmszínésszel is készítettem riportot. Jól em­lékszem az Angyal szavaira: „Az emberek azért ülnek a képernyő elé, hogy a napi munkából, problémáikból ki­kapcsolódva szórakozzanak,” Ez vezetett engem is a darab megírására, hogy végre ma­gyar krimit mutassunk be, hogy végre mi is újat hozzunk e népszerű műfajban, hogy végre ne fizessünk kemény valutát — gyilkosságért. Valóban kell a krimi, per­sze a jó krimi, mert a szóra­koztató műfajok közt ez az | DOLGOZZÉK HELYBEN — KÉNYELMESEBB! ) 44 C RAS MUNKAHÉT ELŐNYÖS BÉREZÉS kiiriis Csillag traktorgyár ak'e!b'i C’áícijysége FE LVESZ esztergályos, lakatos, hegesztő és villany­szerelő szakmunkásokat, mérnököket és technikusokat, rendészeket és portásokat FÉRFIAKAT: betanított génmunkásokat (furósokot. sajtolókat darabolókat), targoncavezetőket segédmunkásokat. NŐKET: műszaki rajzolót gyors- és gépírót. JELENTKEZÉS NAPONTA reggel 7 és du. 4 óra között. Optimista-pesszimista Optimista: (lelkendezve) A, szervusz, szervusz, édes öre­gem! Hallod, micsoda szín­ben vagy! Húsz évet fiatalod­tál, amióta nem láttalak. Pesszimista: (keserűen) Én? Fiatalodtam! Napról napra esem össze! S pont a megkín­zott idegeimnek kell ez az időváltozás is. Opt.: Ugyan már, ne beszélj — hiszen éppen ez a reme!:. Februárban 15 fok meleg! Ki i hallott ilyet! P.: Meleg! Jó meleg párás, nyirkos levegő! Ez való az én ! tüdőmnek, mikor úgyis alig I tudok lélegzeni. Opt.: Ne viccelj — még ha én mondanám! Ki se látszbm az asztmából! Érdekel? Attól még száz évet élhetek vele. P.: Száz év! Még csak az kellene! Egy ilyen világban! Most is megint mi mindennek fölemelték az árát! Opí.: Fölemelték? Én úgy j tudom, egy sereg dolog árát ! leszállították. P.: Hagyd el azt a leszállí­tást. Egy halom cikk árát nem szállították le. Opt.: Nem azt mondom? Egy halom cikk árát nem emelték föl. P.: Na, jó, nem vitatkozom, különben is sietek a fogorvos­hoz. A zápíogam úgy fáj, majd megőrülök. Opt.: Csak egy fogad fáj? Gratulálok! Nekem alul, fö­lül, az egész fogsorom. Hiába, szerencsés ember vagy. P.: Szerencsés? Most döglött be a kocsim is. A Merci. Jár­hatok gyalog. Opt. : Remek dolog a gyalog­lás! Az ember néz, szemlélő­dik, örül az életnek! P.: Minek örül? Az előbb is láttam, egy pasast elütött a villamos. Opt .: Oh, azt én is láttam — burokban születhetett! Kutya- baia se történt. P.: Nem-e? Akkor te biztos nem azt láttad. Itt volt az Ül­lői úton. Opt.: Itt! Itt! A 42-es elé került! Egy nyolcvanéves bá­csi. P.: Akkor az volt! Képzeld, min mehetett át nyolcvan év alatt! És akkor a szerencsét­rayát, esetleg többletét csök­kentették, illetve eltüntethet­ték. Ez történt a tóalmási tüzelő­telep leltározásakor, amikor is több ezer forint többletet mu­tattak ki. Keresztesi Márton, a telep főnöke és Lestiné ekkor addig ügyeskedett a számlák­kal, bizonylatokkal, míg a te­lep készlete 388 gyümölcsfa­csemete értékével lett keve­sebb — persze csak papíron. Ezzel csökkent Keresztesi el­számolási kötelezettsége — és kár érte az fmsz-t. Hasonló eset fordult elő a tápiószecsői 4-es számú ital­boltban, ahol az elszámoltatás­kor egy 700 forintos rendezet­len reprezentatív számla bu­kott elő. Az osztályvezetőnek ez sem jelentett nagy gondot. Olyan igazolást készített, mintha a presszó ebben az ér­télében árut adott volna át az fmsz egyik italboltjának. Pa­píron tehát újra rendeződött minden. A sokoldalú Lestinének más alkalommal ajtókkal is foglal­koznia kellett. Az fmsz köz­ponti irodaházának építkezé­seihez ugyanis az ajtókat és üvegfalakai; egy kisiparos ké­szítette, méghozzá mindegyik­ből eggyel többet, mint kel­lett volna. Számla nem volt, de hogy alkotójuk mégis pénzt kapjon munkájáért, az osz­tályvezető alkalmi vevőknek sürgősen eladott a telepről négy nem használt ajtót, s az árából kifizette a kisiparost. O valóban nem károsodott. Univerzális álmunkaerő A visszaélések sorában kü­lön fejezet a különböző ne­veltre írt, de mások által fel­vett pénzösszegekkel való ügyeskedés. Itt van például J. Sándorné, alti igakán univerzális munka­erőnek számított, hiszen hol ilyen, hol olyan beosztásban dolgozott az fmsz-nél — bár valójában sosem csinált sem­mit. Egyszer például Lestiné — hogy valamiképp felvehesse többletmunkájáért a péfízt — J. Sándorné nevére igazolta a munkát és bért, amit termé­szetesen ő maga vett jel. Vagy: hogy kiegyenlítsék az iroda takarítási költségeit, pa­píron takarítónőt csináltak J. Sándoméból, akinek „munka­köre” hamarosan bővült a szeszfőzde helyettes vezetői posztjával. Természetesen csak azért, hogy a főzde veze­tője vehesse fel, szabadsága megváltása címén, a munkáért járó pénzt. Hasonló „nagyvonalúsággal” intézte el Keresztesi Márton, hogy igénybe nem vett sza­badságáért pénzt kapjon. Egy­szerűen elkérte szomszédjának munkakönyvét, beírt 24 napi telepvezetőhelyettesi munkát és több mint ezer forintot vá­gott zsebre. A másik univerzális álmun­kaerő P. Rafaelné volt, akinek a gázcseretelepen végzett munkájáért fizetett ki Lestiné, majd vett fel saját maga pénzt. P. Rafaelné egyébként valóban dolgozott az fmsz- nél, csak éppen nem gáz­ügyekkel foglalkozott, hanem fát vágott... Az osztályvezető, csalásai­val, sikkasztásaival 9 ezer fo­rinttal gyarapította házikasz- száját. Több illeték illett volna Bűnlajstromában, mint lát­tuk, adócsalás is szerepel, en­nek története: Lestiné vett egy házat 60 ezer forintért. Az adás-vételi szerződésben azon­ban csak 26 ezer forintot írt í be vételárként. A Pest megyei j Illetékkiszabási és Vállalati I Adóhivatal ennek alapján jó- : val kevesebb illetéket állapi ! tott meg számára, mint „illett” 1 volna. De megszakadt egyszer a bűncselekménysorozat, illetve az ügy a bíróságon folytató­dott. A társaság tagjait fel­függesztett börtönbüntetésre vagy pénzbüntetésre ítélte má­sodfokon a Pest megyei Bíró­ság. A tárgyaláson Lesti Ti- borné nem ismerte el bűnös­ségét, amit inkább másokra akart hárítani. A cáfolhatat­lan bizonyítékokat azonban nem tudta eltüntetni. Egyévi és hathónapi börtönre ítélték, amit le is kell töltenie. Nem csak papíron ...-i. -ő. lennek még meghalni se sike­rült! Mert azt tudod, hogy ön­gyilkos akart lenni! Opt.: Igen? Nekem szemé­lyesen mesélte, a baleset után, hogy most akar negyedszer nősülni. P.: Nősülni! A boldogtalan! Ha látná az én házasságomat, nem így beszélne. Opt.: Miért? Ragyogó fele­séged van. Úgy tudom, házias is. Ha. ismernéd az enyémet! Naponta el akarja metszeni a nyakamat! Rá se rántok. Amint látod, még mindig meg­van, biztos viccel. P.: Boldog ember! De épp az, hogy az enyém megöl a szerelmével, a szeretetével! Na. szervusz, sietek. Opt,: Jó hogy eszembe jut­tattad, nekem is sietnem kell. És te hová sietsz? P.: Az OTP-be, de majd szétrobbanok. Most százezret fizetnek a négyes találatomra. Ha a múlt héten üt be a lottó, a dupláját kapón, nem ször­nyű ? i Opt.: Az! Az! De most már tényleg rohanok! Képzeld ezt az örömet! Kaptam külön pré­miumot és így ki tudom vál­tani a kabátomat a zacibó!... Nagy S. József IBUSZ-halastó Szcntmártonkátán Az elmúlt esztendőben mintegy 80 000 külföldön élő magyar járt itthon — több, mint a korábbi években bár­mikor. A hírek szerint a vi­lág különböző részeiben mű­ködő magyar egyesületeknél az utóbbi időben növekvő számban jelentkeznek csopor­tos magyarországi látogatásra honfitársaink, így szinte bizo­nyosra vehető, hogy az, Idei vendégjárás felülmúlja majd a tavalyi rekordot is. Az IBUSZ ennek megfele­lően az eddigieknél intenzí­vebben készül a hazalátoga­tók fogadtatására, s érdekes, változatos programot biztosít részükre. Egyik újdonság, hogy — főként a tengeren­túlról érkezők számára — re­pülős túrákat szervez, ked­vezményes úron. A csoporto­kat már Bécsben, a schwe- chati repülőtéren magyar ide­genvezetők várják. A hazalátogatók programjá­ba országjáró kirándulásokat is beiktatnak, „Ismerje meg és fedezze fel ismét az óha­zát” elnevezéssel. A túrák résztvevői az ország legkülön­bözőbb vidékein ismerkedhet­nek a természeti szépségek­kel, az ú.j létesítményekkel, lakónegyedekkel, stb. Másik újdonság, hogy az IBUSZ Pest megyében, Szsntmárton- káta mellett 140 holdas ha­lastavat bérel, ahol szintén kellemes időtöltés várja majd hazalátogató vendégeinket. Sok a feledékeny ember A MÁV Kerepesi úti talált- tárgyosztályának raktáraiban garmadával állnak a legkü­lönfélébb holmik, amiket az utasok a vonaton felejtenek. A ki nem váltott tárgyakat 1—2 hónap múlva értékesítés­re átadják a BÁV-nak. Az osztály dolgozóinak lelkiisme­retességére jellemző, ha csak valami kis támpont is van a tulajdonos felderítésére, fá­radságot nem ismerve keresik a feledékeny embert. Volt olyan esetük, amikor 16 levél­váltás után sikerült eljuttatni külföldi tulajdonosához a vo­naton felejtett fényképezőgé­pet. Nyilván feledékeny fiatalok hagyták el ezt a gitárt is, amely a raktárban várja tu­lajdonosát. Bakócz Tamás esőköpenye A közelmúltban dr. Láriyi Vera magyar kutató hírt adott arról, hogy az észak­amerikai, Oberlin egyetemi városka múzeumába ke­rült egy nagy ér­tékű, magyar vo­natkozású mű­tárgy. Bakócz Ta­más 1521-ben meghalt esztergo­mi érseknek aranybrokát szö­vésű, bársony plu- viáléja (szó szerint esőköpenye) ez. A hatalmas, el­nyújtott félkör alakú palást váll- szélessége 3 mé­ter, hossza másfél méter, ezüstkap­csok fogják össze. Vörös bársony lap­ját aranyhímzésű gránátalmák, szegfűk és más gyümölcs- és vi­rágminták díszí­tik. A XV. száza­di itáliai rene­szánsz textilmű­vészet kiemelkedő darabjának tart­ják. A palástot a feljegyzések sze­rint Mátyás király ajándékozta 1488- ban Bakócz Ta­más kancellárnak, akkor Eger püs­pökének. A pa­lást — a cseh és magyar földön honos Wilczelc grófok kincstárá­nak egykorú fel­jegyzései szerint — Bakócz hagya­tékából János ki­rálynak, majd Izabella királyné­nak tulajdonába került. A király­né e textilremeket hűséges emberé­nek, Wilczek Bol­dizsár főkamarás­nak adományozta. A műtárgyat a Wilczek-család tagjai évszázado­kon át kreutzen- steini váruk kincstárában őriz­ték. A palást a má­sodik világháború előtt került Ame­rikába, Abris Sil­bermann New York-i műgyűjtő gyűjteményébe. Silbermann adta el azután Bakócz palástját az ober- lini Allen Memo­rial Art Museum- nak, amely szá­mos amerikai ki­állításon bemutat­ta azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom