Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
1S69. XANT7ÄR 26., VASÁRNAP na r *i Ecrat kJCírtap X Az első központi dolgozat A gimnáziumokban a napokban írták meg a diákok az első központi dolgozatot — orosz nyelvből. A Művelődés- ügyi Minisztérium ugyanis segítséget kíván nyújtani az iskoláknak ahhoz, hogy már az első osztályból lehetővé váljék a tanulók tudásának, leljesítményének egységes szempontok szerinti összehasonlítása. A dolgozatok tételeit központilag határozzák meg, s útmutató alapján, pontozás segítségével értékelik. így a szaktanároknak lehetőségük van arra, hogy saját munkájukat, növendékeik eredményeit más osztályokéval összehasonlítsák. Az első dolgozatot a II. osztályos gimnazisták írták. Május 30-ig kerül sor az első évfolyamokban a magyar irodalomra és matematikára, a másodikban fizikára és kémiára, a harmadikban magyar nyelvre, biológiára, földrajzra, a negyedikben történelemre és a második idegen nyelvre. A tsz-hen dolgozó asszonyok helyzetéről, életéről Beszélgetés a nőíanáes megyei titkárával Magam sem gondoltam, mi minden szóba kerül, amikor feltettem a kérdést Kovács Antalnénak, a nőtanács Pest megyei titkárának: • — Milyen változást hozott az 1968-as esztendő a termelőszövetkezetekben dolgozó nők életében? — Azt javaslom — kezdte —, vegyük az összehasonlítás alapjául 1965 végét, amikor a Pest megyei Pártbizottság széles körű vizsgálat alapján megtárgyalta a termelőszövetkezeti nők helyzetét, s határozatokat hozott életük, munkájuk megkönnyítéséről. Ebben az időben a megye tsz- tagságának 42 százaléka volt nő; ez az arány azóta emelkedett. A nőknek a vezetésben való részvétele azonban sem három évvel ezelőtt, sem ma nem felel meg számarányuknak. — 1965-ben három tsz-el- nöknő volt a megyében, ma is annyi van. Tsz-vezetőségi tagként akkor 344 nő működött, ma-420, s alig van olyan közös gazdaság, ahol a vezetőségben ne lennének asszonyok. A különböző választott bizottságokban 1965-ben 476-an tevékenykedtek, most 1052-en. A brigádvezetőnők száma 27 volt, most 34, a munkacsapatvezetőké 325, ma 526. A brigádvezetőket kivéve — erre a tisztségre sokkal több asszonyt, technikusi végzettségű leányt tartunk alkalmasnak — a számok emelkedésével elégedettek lehetünk. Nem így a szakemberek dolgában! Főmező- gazdásznő például három éve sem volt, ma sincs a megyé- ben. A főkönyvelők száma mindössze eggyel — 37-ről 38- j ra — emelkedett, a különbö- j ző szakembereké — üzemgaz- ' dász, főkönyvelőhelyettes, be- j osztott agronómus, főállattenyésztő, stb. — 48-ról 82-re nőtt. • — A számok önmagukban is beszédesek, de mégis megkérdezem: milyen a helyzetük ezeknek a vezető beosztású nőknek? — Általában nehéz, nehezebb, mint a férfiaké. Nemcsak bizalmatlansággal kell megküzdeniük, amivel azért kerülnek szembe, mert — nők, hanem bizonyos fokú lebecsüléssel is: „Na lássuk, mire mész azzal a híres diplomáddal!” A diplomás nők ugyanis többnyire fiatalok, kevés gyakorlati ismerettel és életA TÉL GYÁRA Hideg van. Most kell a télikabát, a meleg ruha. A Gyapjúmosó Budakalászi Gyáregysége teljes gőzzel készíti a téli- kabátszövcteket. Termelésük nagy részét a Szovjetunióba exportálják, de jut bőven a közkedvelt Bakony férfi, és Nabucco női télikabátszövet- ből a hazai piacra is. Gyopárosfürdői centenárium Száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. László Elek körzeti orvos az Orosházától hat kilométernyire levő Gyopáros-tó vizének gyógyító hatását A természeti szépségekben gazdag Gyopárosfürdő ma már víkendházaival, vállalati üdü7 lőivel, medencéivel, kádfürdőjével és gyönyörű parkjával tavasztól őszig a pihenni, szórakozni és gyógyulni vágyók ezreit fogadja. A közelmúltban kutat fúrtak Gyopároson, s abból kilencvenfokos termálvíz tört fel. Az orosházi városi tanács — az új, bővizű kút hasznosítására újabb gyógymedencét építtet. A fürdő centenáriuma évében emléket állítanak dr. László Eleknek, s csaknem ötmillió forintos költséggel százhúsz személyes, termálvízfű- téses mikrohotel építését kezdik meg. Duna-parti tűnődés H mának vagy a holnapnak is? A korszerűség fogalma Zsúfoltságból zsúfoltságba Szigetszentmiklósi építkezők Szigetszentmiklós, Duna- part. Az út, és a víz szemünknek keskenynek tűnő csíkja között nád, föld, iszap, pocsolyák: de ezek már telkek, rajtuk kész és félkész házikók, igényes hétvégi házacskák mellett furcsa kis vi- tyillók meg kibogozhatatlan múltból idekerült lakókocsik. Arrébb a hétszáz tagú községi horgászklub épülete, meg egy nyári vendéglő. Négy-öt éve adta a községi tanács bérbe ezeket az ötven-hatvan négyszögöles telkeket, akkor még négyszögölenként egy forintért, négy-öt éve, amióta a part menti sáv a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóságtól a szigetszentmiklósiak kezébe ment át. Tavaly azután, amikor megjelent a megyei tanács határozata a mezőgazdaságilag nem hasznosítható A Szövetkezeti Javító Szolgálat BÁRMILYEN Háztartási kisgép és villanymotor. Ceglédi út 8. Híradástechnikai eszköz Személy- és tehergépkocsi Motorkerékpár és kerékpár Szolnoki út 1. Ceglédi út 8. Ceglédi út 6. GARANCIÁLIS ÉS AZON TÜLI JAVÍTÁSÁT VÁLLALJA. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Nagykőrösi Gépjavító ás Faipari KTSZ területek felparcellázásáról, eladásáról, az addig évente meghosszabbított szerződéseket ötéves bérletekké változtatták, s a bérleti díjat is felemelték négyszögölenként kettőnegyvenr;e — de az eladást már az idén tavasszal megkezdik: a bérlők itt előnyben lesznek. Hogy efelől ők is nyugodtak, bizonyítja, hogy a szigetszentmiklósi Dunapart több mint hatszáz hétvégi házhelyéből már kettőszázötvenen találunk valamilyen állandó jellegűnek szánt épületet. Micsoda burjánzó jele, látványa az építőkedvnek, a gyarapodni akarásnak! Mert máshol is nem egy jelét látni ennek a községben. Az életrevalóságot legalábbis nem vitathatjuk el attól a mintegy negyven építkezőtől sem, akik — szabályellenesen! — a lakihegyi adó szomszédságában, illetve egy kilométeres körzetén belül emelték házukat. Mi az, hogy szabályellenesen! Szigetszentmiklóson két termelőszövetkezeti csoport működik — azokban a tagoknak a szőlőt, erdőt használatra, ideiglenesen visszaadták, mert egyelőre nem bizonyult kifizetődőnek e szétszórt ültetvények nagyüzemi művelése. Egynémely élelmes tszcs tag ezután eladta az ily módon visszakapott szőlőt néhány élelmes betelepülőnek, a szokvány telekárnak mintegy egyötödéért, nagyon olcsón tehát, nagyon olcsón, mert vevő is, eladó is tudták, hogy e „tintaceruzás szerződések” szabályellenesek. Utóbb hiába próbált valamit tenni, helyesbíteni a községi tanács, hiába ajánlott fel ingyen cseretelket a község belterületén, — a házak már álltak a többnyire út, villany nélküli területeken, s lakóik elutasították az ajánlatot... No, de nemcsak ilyen építkezéseket látni Szigetszentmiklóson! A község belterületén nem egy új épületbe hat-hétszázezer forintot is beleölt gazdája, kétszázötven- ezer forintos házat meg éppen rengeteget találni. Klinkertéglával díszített homlokzatok mögött néhol nyolc-ki- lenc szobát sejteni egy-egy manzárdtetős, kétszintes épületben. Nyolc-kilenc szobát, és éppoly gazdaságtalan, korszerűtlen belső elosztást, mint amilyen a külső megjele- | nés ... Szigetszentmiklóson néhány patrióta a község várossá fejlesztésének gondolatával is foglalkozik: ebben az évben erről a témáról előadás hangzik majd el a községben. Nos, ha addig, amíg e községből város lesz, le is folyik egy kevés víz a Dunán, illetve a kis Duna-ágon, nemivel szigorúbb, előrelátóbb és főként igényesebb községfejlesztési szemléletpolitika nem ártana. Itt van például a Duna- parti hétvégi házak ügye. Talán már az sincs egészen rendjén, hogy még egyetlen telek sem talált végleges gazdát a kérdéses területen, de közben annak már a fele beépült. Beépült, mielőtt befejeződött, sőt, elkezdődött volna erre is az a nagyarányú munka, amelynek során e Du- na-ágat kikotorják a Kvassay- zsiliptől egészen a taksonyi hídig. Ez a hatalmas művelet bizonyára változtatni fog az egész érintett — és már félig beépült — partszakaszon. S ahogyan nem ártott volna az előzetes tereprendezés, úgy nem lett volna baj, hogy ha egységesebb követelményeket támasztanak az építkezőkkel szemben, általában, hogyha ennek a főváros alatti, egyre jobban kiépülő üdülőövezetnek a távlati tervét némileg igényesebb vonásokkal rajzolják fel. Célszerűbb lett volna például nagyobb telkeket bérbe adni, azaz parcellázni — hiszen az emberek a hétvégeken elsősorban a természetet keresik erre, s nem a fővárosra emlékeztető zsúfoltságot ... Szerencsés helyzetben vagyunk: élhetünk különböző centralisztikus szabályozó eszközökkel a községek "fejlesztésénél is. Jó volna optimistábban kihasználni e lehetőségeket — mint ahogy végre már szeretnénk manzárdtetős, klin- kertéglás építmények helyett valóban modern, esztétikus családi házakat is látni. Padányi Anna tapasztalattal. Ez a lebecsülés mindaddig körülveszi őket, amíg alkalmuk nem nyílik bizonyítani. Sajnos, az sem mindenütt. Nem ritka, hogy diplomás nők nem a képzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoznak, nem kapnak önálló feladatokat. A szociális körülményeik sem a legjobbak. Olyan esetről, például, hogy egyedülálló agronómusnő szolgálati lakást kapott volna a tsz-től — nem tudok. — Ennyit a vezető beosztásról. Ami pedig a többséget, a tsz-ben dolgozó asszonyokat, lányokat illeti, helyzetüket írott és íratlan törvények befolyásolják. 0 — Kezdjük talán a nők egyenjogúságával. Olyan esetet, hogy megsértették valahol az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, nem tudok. Véleményem szerint valahol mégis baj van az egyenjogúsággal. De hol? Kovács Antalné erélyesen helyesel: — Baj bizony, s ez többnyi- , re a tsz-törvény alapján ki- j dolgozott új alapszabályok [ merevségéből ered! Ma már | ugyanis az egyenjogúság olyan } problémákkal függ össze, mint 1 a háztáji terület nagysága, a fizetett szabadság, az SZTK- juttatások,. a mindhármat meghatározó téli foglalkoztatás, az üzemi konyha léte vagy hiánya, a gyermeknevelés, a tisztálkodási lehetőségek és így tovább. — Kormányunk régi, jogos kérést teljesített akkor, amikor az ipari munkásokéhoz hasonló SZTK-juttatásokat biztosított a termelőszövetkezeti parasztságnak. Ismeretes, hogy e juttatások igénybe vételére csak bizonyos ledolgozott munkanapok jogosítják fel a tsz-tagokat. Az új alapszabályok többsége éppen ezért igen helyesen — differenciáltan, állapította meg a szükséges «rűrdíanapok számát, s a nők esetében száz, tízórás munkanap teljesítését írta elő. Ez a követelmény még ott is reális, ahol a nők egész évi foglalkoztatottsága nincs biztosítva. Csakhogy igen sok termelőszövetkezet — mereven ragaszkodva a tsz-törvény paragrafusaihoz, figyelmen kívül hagyva a helyi adottságokat — annyi munkanapot követel az asszonyoktól, amennyit nem is tud számukra biztosítani! • — Ügy tudom, a háztáji terület nagysága is a munka teljesítménytől tügg. — Pontosan. Ezért is vagyunk hálásak azoknak a tsz- vezetőknek, akik messzemenő méltányossággal, progresszíve szabták meg a feltételeket. Általában száz, tízórás munkanapot követelnek azoktól az asszonyoktól, akik 800 négyszögöl háztájira jogosultak. Helyenként a kisgyermekes anyák ennyi teljesítményért több háztájit is kapnak. De vannak negatív tapasztalataink is. Például a kiskunlacbázi Rákóczi Tsz-ben kategorikusan 180 munkanapot követelnek meg a háztájihoz. Az abo- nyi József Attila Tsz-ben 800 négyszögöl háztájihoz 160—170, 1200 négyszögölhöz 170—180, egy holdhoz 180 munkanap fölötti teljesítmény szükséges. Igaz, itt viszont tekintettel voltak a csökkent munkaképességű nőkre, s velük szemben alacsonyabbak a követelmények. — Legrosszabb a helyzet a fizetett szabadságnál. A tsz- törvény előírja, hogy 12 nap alapszabadsághoz 250, tízórás munkanapot kell ledolgozni. De — s erről feledkeztek meg sok helyütt — ehhez munkát is kell biztosítani! Kirívóbb a helyzet a kiskunlacházi Üj Barázda Tsz-ben, ahol — pedig nő az elnök! — a fizetett szabadsághoz 250 munkanap szükséges, ennyit viszont tavaly a tsz 135 nőtagja közül mindössze nyolcán tudtak teljesíteni! — Persze, jó példák is akadnak — mondja a nőta- tanács titkára —, mint a szigetújfalui Béke Tsz-ben, vagy Lóréven. Hadd tegyem hozzá: nem azt kívánjuk, hogy azoknak nyújtsanak kedvezményeket, akik nem is akarnak dolgozni, hanem azok iránt kérünk méltányosságot, akiknek a tsz nem tud egész évben munkát adni, s emiatt hátrányt szenvednek a férfiakkal szemben. Jelenleg 19# melléküzemben csupán 2200 tsz-asszony dolgozik. A férfiaknak viszont túlnyomó többsége el van látva télen is munkával... — Végül néhány szót azokról a szociális létesítményekről, amelyek megkönnyíthetik — vagy hiányuk megnehezítheti a nők életét, munkáját. Jelenleg mintegy 90 termelőszövetkezetben biztosított a munka utáni zuhanyozás. Igenám, ennek megint a nők látják legkevésbé hasznát! A társadalmi munkamegosztás ugyanis úgy alakult, hogy a nők főleg a kertészetben, s a szántóföldi növénytermesztésben dolgoznak. A zuhanyozók viszont a tsz- központban, az állattenyésztésben, a vasipari melléküzemekben vannak. Szólni kell a gyermekintézményekről is. Az elmúlt évben 17 termelőszövetkezet támogatta pénzzel a községi óvodát, bölcsödét; azoknak a számát, amelyek társadalmi munkával járultak hozzá a gyermekintézmények fentartásához — nem is tudjuk. Van azonban olyan eset is, amikor a tsz vezetősége így gondolkozik: „Miért támogassuk mi az óvodaépítkezést, amikor nálunk nincs is fiatalasszony, anya?” Arra nem gondolnak, hogy esetleg éppen azért nincs, mert gyermekét nem tudja hol elhelyezni. Sók gondot okoz az asszonyoknak — különösen csúcsmunkák idején — a főzés is. Most, .14 tsjs-ben van állandó üzemi .konyha. Nagy részük a* utóbbi. évben létesült. Kevés az 'idényjellegű üzemi konyha is. pedig sokhelyütt igényelnék. • — S milyen két lát? ercdménye— Utoljára hagytam akarattal azokat a változásokat, amelyeket az 1968-as esztendő hozott a tsz-asszonyoknak. Mindenek előtt az új alapszabályt, amely — itt-ott tapasztalható merevsége ellenére is — a korábbinál több jogot, kedvezményt biztosít az asz- szonyoknak. Itt említeném a gyermekgondozási segélyt is, amely ugyan 1967 tavaszán lépett érvénybe, de igazi hatását tavaly lehetett felmérni. Két évvel ezelőtt Pest megyében mindössze 207 asszony vette igénybe, tavaly pedig négyszáz. Most talán még többen lesznek Az aránylag alacsony szám magyarázata a tsz-asszonyok életkorában rejlik. Nagyjelentőségűnek tartom azt a múlt évi rendeletet. amely a tvMagoknak is biztosítia a kezdvezményes fogpótlást. Jelentős az a számszerű növekedés is, ami a nőknek a vezetésbe való bevonása terén az elmúlt évben végbement. Minél több olyan asszonyt, lányt szeretnénk látni a tsz- vezetőségben, a különböző bizottságokban, a brigádok és munkacsanatok élén: akik okosan, rátermetten képviselik a nők és a termelőszövetkezet érdekeit: akik tudnak és mernek véleményt nyilvánítani. s akik jól megfontolják, hogy mire adják le a szavazatukat. Végül, nem vagyunk elégedettek a - kommunista tsz-asszonyok számával. 1965-böz képest uevan emelkedett. de nem olyan mértékben, amint azt a nők politikai érdeklődése indokolná. Ez egyben megszabja a tsz- nőbizottságok legfontosabb feladatait is: neveljék kom- ’munistává azokat a nőket, akik a közügyek iránti érdeklődésükkel. a munkájukkal, magánéletük tisztaságával erre méltónak bizonyultak. Nyíri Éva
