Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

~A~ "P ESTAACQVCI h I R l A p KÜLCNKMD A'-s.'.'K XIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1969. JANUÁR 21., KEDD A felek érdekében Figyelemmel kísérik a lakosság bejelentéseit Zárszámadás előtt az Arany J ános Tsz-ben ® Növekvő bevételek • Emelkedő bérek • Jó gazdálkodás... Ikermérleg A konzervgyár teherbejá- ratánál beszélgetek az egyik portással. — Mikor lesz kész az iker- mérleg? — kérdeztem. — A szezonra kellene... — Hogy működik ez az úgynevezett ikermérleg? És hol lesz az „iker”, azaz a mérleg másik fele? — Az egyik mérleg itt lesz. Ezen a kapun jön be az áru, j az ittenire. Lemérés után a jármű beviszi az árut a gyár­ba és majd üresen, vagy áru­val megrakva már a másik mérlegen keresztül a másik kapun hagyja el a gyárat. Két mérleg és két kapu! Ez a megoldás óriási mértékben megkönnyíti, meggyorsítja a munkát. Megszűnnek a torló­dások, az óraszámra való ácsorgások, a kapu előtt az utcán. (fehér) TIT-előadások Ma este 6 órakor a Dózsa .Termelőszövetkezet Örkényi úti klubkönyvtárában Bognár György tart előadást az ér­deklődőknek : Gyárszerű ba­romfitartás címmel. Holnap délután négy órakor a Rákóczi Termelőszövetkezet központjában a különböző, nálunk használatos traktortí­pusokat és azok alkalmazási területeit Fajka László ismer­teti a hallgatósággal. Este 6 órakor a Hunyadi Termelőszövetkezet Kossuth Lajos úti klubkönyvtárában ugyancsak ő tart előadást. Ezúttal a termelőszövetkezeti műhelyek, segédüzemi rend­jéről, a gépek karbantartásá­ra vonatkozó hasznos taná­csokról esik szó. —a— ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Fakan Balázs és Vincze Rozália: Balázs, Czir- ják Ferenc és Bot Ilona: And­rea, Csete László és Nagy Franciska: László, Dajka Jó­zsef és Fehér Sára: Dóra, Bán j János és Vikartóczki Katalin: Katalin, Fehér Ambrus és Si­pos Julianna: Ambrus, Schwanczer András és Gáspár Katalin: Petronella, Szűcs Fe­renc és Szűcs Juliánná: Ist­ván, Eszenyi Ferenc és For­gács Margit: Klára, Zatykó István és Urbán Rozália: Ág­nes, Berki János és Utasi Terézia: Imre, Illés László és Sottinger Erzsébet: Ferenc, Czakó Kálmán és Harsányi Mária: Juliánra, Kiss Amb­rus és Patonai Eszter: Tibor nevű gyermeke. Meghalt: Cseri Balázs (Bal­ja Gergely u. 47.), Nagy Bá- lintné Dobóczi Judit (Földvári a. 7.), Józan Imre (Nyereg u. 11.), Horváth Lstván (Petőfi a. 11.), Mátyás-Szücs Amb- rusné Fehér Julianna (Loson- ízy u. 69.), Cseri Lajosné Pap Terézia (Ady Endre u. 12.), Harsányi Ferencné Reszeli Mária (Széchenyi tér 26.). A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság titkár­ságának munkáját értékelte a testület. Az utóbbi időben a felekkel való foglalkozás szelleme, közvetlensége, tartalma azt bizonyítja, hogy a titkárság dolgozói az odafordulok beje­lentéseit, panaszait lelkiisme­retesen kezelik. Ezt elősegí­tendő, létrehozták a jogi és A Nagykőrösi Híradó de­cember 6-i számában Sür­gős intézkedést címmel kö­zöltük a Kárpát utcaiak panaszát, amelyben azt ké­rik, hogy az utcán lévő ár­kot a városi tanács tisztí­tássá ki, mert a tavaszi csa­padékvizek elvezetésére már nem alkalmas. A városi tanács építési és közlekedési osztályától ka­szervezési csoportot, amely ez évben tovább javitja a tit­kárságra háruló feladatok végrehajtásának munkáját. A lakossági bejelentések vizsgálatát — elsősorban a tanácstagi beszámolókon el­hangzott bejelentésekét — megszigorítják, a velük kap­csolatos intézkedéseket foko­zott figyelemmel kísérik. —a— pott értesítés szerint, az el­ső és a második kerület csa­padékvíz-elvezetését szolgáló csatorna most épül. Idén és jövőre folytatódik ez a mun­ka. Ennek keretében a Kár­pát utcán levő árok Föld­vári út és Tázerdei utca kö­zötti szakasza is tisztításra kerül. — k — Közeledik a zárszámadó közgyűlés napja a nagykőrösi Arany János Termelőszövet­kezetben is. A zárszámadást megelőző időben nemcsak az egész gazdaság 1968-as ered­ményeinek felmérésére és az eredmények értékelésére ke­rül sor, hanem az egyes üzemágakéra is. Sőt, tovább- menve, minden vezető is el­készíti a maga kis zárszám­adását. Persze ezek az egyéni számadások — tekintettel, hogy munkáról van szó — el­választhatatlanok a tsz életé­től, gazdálkodásának elemzé­sétől. Szegedi János elnöktől, Olasz Dénes főagronómustól, Tuza János főkönyvelőtől az 1968-as észtendő mérlege fe­lől érdeklődtem. — Talán először a tsz adottságairól beszélnék — mondta az elnök. — Szövet­kezetünk 2255 kát. holdon gazdálkodik és fele-fele rész­ben növénytermeléssel és ál­lattenyésztéssel foglalkozunk. A növénytermelés 1968-as eredményeit az aszály nagy­ban befolyásolta. — Ennek ellenére — veszi át a szót a főagronómus — a 4—5 év előttinek másfél- szeresét termeltük meg. Az aszály itt Nagykőrösön külö­nösen a Petőfi Tsz-t és min­ket sújtott, de ezen a homo­kon, ahol a korábbi években, még a kisparaszti gazdálko­dás idejében, holdankint más­fél mázsa rozsot tudtak a földből kicsikarni, mi mégis elérjük gabonából számítá­saink szerint a holdankinti 15 mázsás termést. — Holdankint 4—5 mázsás műtrágyafelhasználást irá­nyoztunk elő — magyarázza az elnök — és megfelelő ta­lajmunkával enyhítünk az időjárás csapásain. — 1968-ban az aszály miatt nem kevesebb, mint 1000 má­zsa kenyérgabonával termett kevesebb, mint terveztük — mondja a főkönyvelő. Ez pe­dig bevételünket is rontotta. A nagykőrösi Arany János Tsz vezetői ezután arról be­széltek, mennyire nehéz egy ilyen száraz évben a takar­mány termesztése is. A kuko­rica máshol általában holdan­kint megadja a 20—25 má­zsát, itt a homokon csak 13—15 mázsa terem. — Mivel tudták pótolni a várt bevétel elmaradását? — Az állattenyésztés jó ho­zamával — válaszolja Szege­di János. — 1968-ban 825 ser­tésre szerződtünk és ebből szép pénzt kaptunk. 1969-re nem terveztünk fejlesztést, de 1970-re már 2000 fölé kíván­juk emelni a sertéslétszámot. Egy korszerű sertéstelep épí­tését határoztuk el. Kilenc­vennyolc egyedből álló szarvasmarhaállományunk tbc- és brucellózismentes. Két évi nagy anyagi áldozattal el­értük, hogy tiszta és jól tejelő állományunk legyen, ennek hasznát az elkövetkező évek­ben fogjuk learatni. — Kedvezően alakult a kertészet zöldségtermelése is — mondja Olasz Dénes. — A kertészet területét még job­ban ki akarjuk használni és belterjesebbé tenni. Negyven holdat öntözünk, de még töb­bet szeretnénk. Megvalósítjuk az öntözéses takarmányter­mesztést. 1970-ben már 200 holdat fogunk öntözni. — Hogyan alakult a tsz-ta- gok keresete? — ez már a fő­könyvelőre vár, hogy vála­szoljon. — 1967-ben — mondja Tuza János —, az egy főre eső jö­vedelem 16 902 forint volt, számításaink szerint 1968-ban Az „aranyos“ Már hírt adtunk az úttörő olimpia megyei síelődöntői­ről. Vasárnap szintén a Sza­badság-hegyen, a Normafa környékén bonyolították le a megyei sífutóbajnokságot, há­rom korcsoportban. Ugyan­csak kitettek magukért a kö­rösi Kollár-nővérek, akik sa­ját korosztályukban megnyer­ték a megyei sífutóbajnoksá­got. Női felnőtt sífutásban (kö­rülbelül 7 kilométeren, két Kollár-nővérek induló): 1. Kollár Éva, Nagy­kőrös. Női ifjúsági sífutásban (kö­rülbelül öt kilométeren 8 in­duló): 1. Kollár Zsuzsa 16:33, 2. Bűz Rozália 19:48, 3. Ele­kes Olga 24:45, 4. Kufa Ilona, 5. Kopa Edit (valamennyien nagykőrösiek). Női serdülő sífutásban, nagykőrösi eredmények: 2. Szűcs Hona 9:44, 4. Kecske­méti Mária, 5. Máté Ilona, 6. Becser Noémi, 7. Czira Enikő. Férfi serdülő sífutásban nagykőrösi eredmények: 4. Ruttner György, 6. Rovó Ist­ván. Férfi serdülő ótriás-műle- siklásban: 8. Molnár Csaba. Férfi serdülő lesiklásban: 9. Molnár Csaba. A két Kollár igen jól futott Máté a rossz rendezés miatt eltévedt és 500 méterrel töb­bet futott. (sulyok) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN’ A Szaturnusz nem válaszol I—II. Harcban a láthatatlan ellenséggel. Magyarul be­szélő szovjet film. Másfé helyárak! Korhatár nélkü megtekinthető. Kisérőműsor: Az elité11 Magyar híradó. A körösi autósok tervei: Külföldi utak — autósból A Magyar Autóklub nagy­kőrösi csoportja elkészítette az 1969. évi programterveze­tét. Az idén is változatos tartalomról gondoskodott a klub vezetősége a tagokról. Februárban Cegléden far­sangi autósbált rendez a szomszéd város klubja, amely­re a nagykőrösiek is hivata­losak. A ceglédi, csoporttal együtt túrát szervez a ve­zetőség, a kőszegi autósta­lálkozóra. Ez évben is megrendezik az erdei kirándulást, amely ta­ANYA KISLÁNYÁVAL Hetvenöt é-.r szüle,ett a Dunakanyar és egyben az egész ország nagy festőművésze: Szőnyi István. Fotónk egyik ki­emelkedően szép grafikáját mutatja be valy nagy sikert aratott az autósok-motorosok között. Ez alkalommal adják át az öt, tíz, tizenöt éve balesetmen­tesen közlekedő gépkocsive­zetőknek az emlékplakette­ket. A nyár elején a klubtagok részt vehetnek a balatoni autóstalálkozón, júniusban pedig balatoni kempingbe látogatnak. Három-négy belföldi és ugyanannyi külföldi túrát tervez a vezetőség. A belföldi uticélok között Pécs, Har- kányfürdő, Lillafüred, esetleg Sopron szerepel, míg a kül­földi túrák alkalmával Ju­goszláviába, Csehszlovákiába, Romániába, Ausztriába, illet­ve Olaszországba látogathat­nak el a klubtagok. Helyes kezdeményezés, hogy a tagok részére a vezetőség megszervezi a díjmentes vér­csoportvizsgálatot, amelynek eredményéről balesetelhárí­tási lapot ad ki. Elsősegély- nyújtás esetén ez sokszor a sérült gépjárművezető éle­tének gyors megmentését segítheti elő. Ez évben; is ingyenes mű­szaki felülvizsgálatra vihetik gépjárműveiket a klubtagok. Emberek, pillanatok A kertész Városunk kertészeti kultúrájának régi mű­velője Kecskeméti László zöldségkertész. Te­mesvári utcai lakásának az udvarán két ki­sebb és egy nagyobb üvegház árulja el, hogy itt kertészember lakik. Az egyik kis üvegház­ban sok cserepes muskátli és egyéb szép vi­rág pompázik, s a közepén kis ládikákban már három-négy levélben van a tavaszi sa­látapalánta. — Szerződést kötöttünk a fogyasztási szö­vetkezettel. Március 15-re már szállítunk ta­vaszi salátát, április végére csövespaprika. majd májusban a paradicsom következik. Kérdéseimre elmondotta az életét: 1913-ban született. Az elemi iskola után elvégezte a téli gazdasági isltolát, majd hosz- szú ideig dolgozott az iskola zöldségkertésze­tében. Azután megnősült s önállóan kezdett kertészkedni. 1960-ban pedig belépett a Sza­badság Termelőszövetkezetbe, és hét évig a termelőszövetleezet kertészeti brigádvezetője. Az ő nevéhez fűződik a termelőszövetkezet kertészetének megalapozása. — Miért vált meg a tsz-től? — Nem váltam meg, csak betegeskedésem folytán lemondtam a brigádvezetőségről, de ha egészségem engedi, most is eljárogatok. Az itthoni kis kertészetet a feleségemmel, sza­bad időmben szinte szórakozásból csinálom. Az üvegház építésében segített a fiam, aki Gödöllőn tanul, és a Kecskeméti Kertészeti Kutatóintézetben dolgozik. Kecskeméti Lászlónak a tsz-beli és az ott­honi kertészeti munka mellett, különösen tél­időben még olvasgatásra is jut ideje, bizony­ságot tesz erről egy kis szekrényt betöltő, szép könyvtára, amelyben a kertészeti és gaz­dasági szakkönyvek mellett, ott sorakoznak a legjobb magyar és külföldi írók újabb és ré gebbi alkotásai. (kopa) VÁLASZ Kitisztítják a Kárpát utcai árkot FIATALOKIIOL — FIATALOK Vajon miért nem? Nagykőrös legfeltűnőbb jelensége az Arany-kultusz. Mindenki büszke, hogy a költő kilenc évig ebben a vá­rosban tanított. Emlékét gimnázium, múzeum és szobor is őrzi. Azt írtam: mindenki büszke. Vagy mégsem? — A fiataloknak ez már nem jelent semmit — mondta egy kollégista lány. — Múltkoriban előadást rendeztek a költő munkásságáról, életéről, de azt lehet mondani, hogy csak idősebbek jöttek el. Pedig a gimnazistáknak nem érdektelen Arany János. Egyik érettségi tételük, hogy a gimnáziumi kiállításon kell végigkalauzolni a vizsgabizottságot. Sokan panaszkodnak a körösi fiatalokra. Először hadd mondjam el egy fiatalember véleményét. — Mire néz egy magamfajta tizennyolc éves fiatal­ember először? Természetesen a lányokra. Csinosak. Sőt nagyon csinosak. És fokozhatnám tovább. De... A kollé­gistákkal nem találkozhatom már délután öt órakor sem. Akik a városban laknak, azok is csak kilencig maradhat­nak el. A többiek? Szerencsére körösi barátom még idejé­ben figyelmeztetett... És egy lány: — Mi, lányok, természetesen megnézzük a fiúkat. Az itteniekről nagyon rossz véleményem van. Csúnyán mutat­koztak be. Ott kezdődött, hogy egy szép tavaszi napon né­hány kollégista fiúval leültünk egy padra. Akkor jött két körösi srác... Hogy finom legyek, megjegyzéseket tett rám. Aztán akik velem voltak, védelmükbe vettek, mire a két fiú azt mondta, hogy a bicskával legyenek nagylegé­nyek. Ez volt az első „nagy” élményem ... Amikor megkérdeztem, hogy szerinte máshol is elő­fordulnak-e ilyen történetek, azt felelte, hogy várta a kér­dést. — Tudom, ilyen van mindenhol, de itt sokkal gya­koribb. Ugyanez a lány az öreg emberekről már másképp vé­lekedett : — Bűbájosak, kedvesek, szolgálatkészek. Egyszer az állomásnál a buszra vártam, s már-már úgy látszott, hogy nem férek fel, s gyalog kell hazamennem, amikor jött egy öreg bácsi, aki felajánlotta, hogy elvisz a kocsiján. De ne­hogy azt gondolja, hogy „azért” ... Ezt valóban jóindu­latból tette. De sorolhatnám még tovább a hasonló esete­ket. Akármerre jártam, az idősebbekről mindenki lelkesen beszélt. Csak a fiatalok nem tetszettek a fiataloknak. Furcsa. Kevés olyan hely van, ahol nem a nemzedéki vita a fő probléma. Itt a fiatalok a fiatalokkal nem értik meg egymást? M. S. S í:::: P [) ::::: P :•::: ::::: f ::1:: V ___/ |\ ww | 1 7 ezer forint körül lesz, te- hát az aszály ellenére sem csökkent. Végezetül arra voltam kí­váncsi, mi az Arany Jánosban a szép pénzügyi eredmény tit­ka? ... Mint mondották, nem más; a 190 főből álló tagság hallatlan szorgalma. Náluk az egy tagra eső évenklnti ledol­gozott munkanapok száma el­éri a 250-et. Ezzel pedig kevés tsz dicsekedhet. A nagykőrösi Arany János Tsz-t szeretik tagjai, s a jó kereset jó mun­kát, a jó munka viszont ismét jó jövedelmet eredményez. Reméljük, 1969-ben hasonló zárszámadásról, vagy talán még jobbról számolhatunk be. sz— d—

Next

/
Oldalképek
Tartalom