Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Eltemették Müller Károlyt Múlt hét végén gyászinduló komor hangjai hangzottak fel az alsóvárosi temetőben. A párt régi harcosát, a 61 éves korában elhunyt Müller Károlyt búcsúztatták a csa­ládtagok, elvtársai, barátai. Munkásőrök vitték a sírhoz koporsóját. A fonógyáriak ne­vében Gönczöl Lajos, a terü­leti pártszervezet részéről Körmendi Árpád mondott bú­csúbeszédet a végtisztesség- adásnál. Vox Humana — a rádióban Századik adása felé közele­dik a Kossuth rádió népszerű Kóruspódium sorozata. Heten­ként egy-két alkalommal ne­gyedórát biztosítanak orszá­gos rangú együtteseknek, elő­kelő műsoridőben A váci Vox Humana vegyes kar október­ben énekelt szalagra három számot, amelyet csütörtökön, január 23-án 16 óra 24 perc­kor közvetít a Kossuth rá­dió. Műsorukban szerepel Farkas—Vajda: Emléksorok, Hindemith: Hat sanzon és Britten: Cirok Jani. VÁC I H APLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1969. JANUÄR 21., KEDD Harmincnyolc új munkásőr tette le az esküt Ünnepi egységgyűlés a DCM nagytermében A Híradó új számában Andrejkó Gyula, a Cement­éi Mészművek vezérigazga­tója Számvetések és felada­tok az új év küszöbén cím­mel ad tájékoztatást az idei feladatokról. Képes riport számol be arról, hogy a DCM zsákgyártó brigádja 1968- ban 34 millió darab zsá­kot készített, és . éves tervét öt héttel szilveszter előtt be- fejezete. Az utolsó oldalon karikatúrák vannak, s ezek egyike a váci mészüzem be­indításának késése miatt él- celődik. Pécsi zongoraművész o váci KISZ-kórus hingve'rS2nyén Február első szombatján is­mét közönség elé lép ifjúsági énekegyüttesünk. A városi KISZ-kórus — Bogányi Tibor karnagy vezetésével — sűrített próbákon készül a jövő heti hangversenyre. Űj műsorukat ismét a Géza király téri gimnázium szép előcsarnokában mutatják be. Mozart-, Bartók-, Kodály-, Schein-, Wolters- és Distler- művek hangzanak majd el. A hangversenyen közreműködik az állami zeneiskola tanárai­ból alakult zenekar, Erdélyi Sándor vezénylésével, és egy pécsi zongoraművész: Bánky József. osztásukat megfelelően ellát­ták. Ezenkívül helytálltak munkában, termelésben. Nyolcvan százalékuk részt vesz politikai oktatásban. Az éves számadás mindig búcsú is. Németh Pál, Domokos Dániel, Medgyes Tibor és a többi veterán átadta a fegy­vert a fiatalabb korosztály­nak. Az ünnepség során Koczkás Árpád, Dara István, Dombi Ferenc, Reptsik László, Bagi Vilmos, Tomann Gyula és Tóth tendős Domonkos Dániel, akik ősz fejjel is eleget tettek a párt, a dolgozó nép iránti kö­telességüknek. A Jeszerelők nevében Né­meth Pál búcsúzott, aki 12 évi szolgálat után adta át fegyverét. Szünet után zászlófogadás következett, majd 38 új mun­kásőr tett esküt. A megkapóan szép ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. (p. r.) Balogh László köszönti a munkásőröket (Törnek felvételei) Szombaton délután a DCM szépen feldíszített kultúrter­mében rendezte hagyományos egységgyűlését a váci Matejka János munkásőrzászlóalj. Szürke egyenruhás munkás­őrök töltötték meg a széksoro­kat, de eljöttek a családtagok, munkatársak is. Az elnökségben helyet fog­lalt Karsai Ferenc, a mun­kásőrség országos parancsno­kának helyettese, Palotás Ká­roly, a megyei pártbizottság vb-tagja, Arató Jenő megyei munkásőrparancsnok, Balogh László, a járási pártbizottság titkára, Búzás Istvánná, a vá­rosi pártbizottság titkára és Lukács Ferenc, a városi ta­nács vb-elnöke. Urban Dezső megnyitó sza­vai után Peregi József, a zász­lóalj-parancsnok helyettese mondott beszédet. Az elmúlt évben is céltudatos, jó volt munkásőreink kiképzése. Pél­da erre a Dunakeszi—Fót ha­tárában tartott éjjeli harcá­szati gyakorlat, ahol mindany- nyian megállták a helyüket. Dicséretet kapott a hír­adóraj. A munkásőrök szolgálati be­Kézszorítással adják át m a kitüntetést Az értelmes vállalkozás dicsérete HAZATÉRTEM. Amint a sok éves megszokás rutinos mozdulataival rakom ki hol­mimat a kis asztalkára, tás­kámból apró fiola gurul elő. Ügyes kis műanyagtar- tályocska, benne apró piru­lák, Kamiletta. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a ka­millatea, annak a kivonata. Ezt azonban nem kell főzni, szűrni, hűteni. Vesz az em­ber egy bögre meleg vizet, be­ledobja a pirulát, és már kezd­heti is az öblögetést. Űj cikk, gyártja a HUNGARODROG szövetkezeti vállalat. A fiola látása, tapintása két folyamatot indít el ben­nem. Egyrészt rájövök, hogy napok óta fáj ogat a torkom, jó lesz mindjárt kipróbálni ezt a gyógyító újdonságot. Ezen túl azonban eszembe­jut a szövetkezeti mellék­üzemágak ma már rendkívül széles, apró műhelyecskék- től parányi gyáracskáig ter­jedő hálózata SOKAT BESZÉLTÜNK MÁR RÖLA. Burkolt ügyes­séggel támadták egyesek, fél­tő szeretettel, néha túlzó reményekkel védték, óvták mások. Jómagam is egész halomnyi lándzsát törtem el mellettük. Nem akarom újra kezdeni, de ezek a kicsiny pirulák itt a tenyeremen az egész ügynek egy másik ol­dalára irányítják figyelme­met. Nézzük csak ezt a kis tar- tályocskát. Harcban, verseny­ben született, hiszen az új vállalatnak helyet kell biz­tosítani magának a nap alatt, és a korábban működő mo­nopolcég mellett. Ugyanak­kor azonban kétségtelen, tár­sadalmi igényt elégít ki, mert lám, én is hányszor jártam napokig sajgó torokkal, mert ilyen kis ügyben ritkán megy orvoshoz az ember, kamillát főzni-szűrni-hűteni viszont lusta. Amint hírét hallottam, meg is vettem nyomban. De vajon ennek az igény­nek, , ,r<az önérdek és társa­L ászló. parancsnokok, vala­mint 17 munkásőr kitüntetés­ben részesült. Kiosztották az öt- és tíz- ^ éves szogálati érmeket. Balogh László, a járási pártbizottság első titkára a járás és a város pártbizottsá­gainak elismerését, köszöne­tét tolmácsolta. Elmondta, hogy 1968-ban is fegyelmezettség, lelkese­dés jellemezte munkás­őreink munkáját. Külön elismerését fejezte ki a tizenhat leszerelő és hat tarta­lékos állományba helyezett munkásőrnek. Soraikban van a 67 éves Olaj K. Árpád, a 66 éves Szűcs Gábor, s a 77 esz­1 \*&etús**$$vtílt&ssíttísfph ím Vörösheresatnói KMK, ÜTK, garázdaság. Félúton ­a börtön felé Kilenc éve szabálysértési I előadó a járási rendörkapi • 1 tányságon Gaál Irén főhad- | nagy. Bőven van hát tapaszta- j iata. Tőle kérdezem: melyek a 1 leggyakoribb szabálysértések, I amelyek elébe kerülnek? Válasz helyett aktacsomókat [ tesz elém. K. Erzsébet, foglalkozás nél­küli 1950-ben született. Még nem volt 18 éves amikor első alkalommal ke­rült a rendőrségre. Onnan in­tézetbe. Azután betöltötte a 18. évet és nagykorú lett. Az­óta ismét négy alkalommal indítottak ellene szabálysérté­si eljárást — közveszélyes munkakerülésért. A jegyzőkönyvből: — ön nem dolgozott, miből élt, miből tellett hetenként többször is szórakozásra? — Igaz, hogy nem dolgoz­tam. Ezalatt szüleimnél lak­tam, akik sürgettek, hogy vál­laljak munkát. Tőlük kaptam zsebpénzt is. Ez nem fedezte a szórakozásomat, a férfiak, akikkel meg'smerkedtem, az ismeretség fejében hajlandók voltak szórakozásom költsé­geit fedezni. De pénzt nem fogadtam el tőlük. A sződi Cs. Pál aktakötege is meglehetősen súlyos. Garázdaságért ítélte elzárásra Gaál főhad­nagy. Nagyon szereti az italt, ! olyannyira, hogy a körzeti ápolónő javaslatára elvonókú­rára küldték. De ahhoz, hogy az elvonókúra használjon, nem elég a gyógyszer, az em­ber akaratára is szükség van. Cs. Pál nem akart leszokni az italról. Gyakran felönt a ga­ratra, és ilyenkor rettegésben tartja a családját. Feleségét, lányát és fiát. Előkerül a konyhakés, és szalad, ki merre lát. És, aki nem szalad, mint legutóbb a fia, azt összerug­dossa, vagy fojtogatja. A kést fejsze követi, és ki tudja, még mi. Tizenöt nap, harminc nap elzárást jelent ez Baracs- kán. O. Pál KMK-ért került Ba- racskára. Nem szeret dolgozni. Pedig: — „Elismerem, hogy sem ruhám, sem pénzem nincs, csak, amit megiszom, és meg­eszem.” A főhadnagy szerint a sza­bálysértők egy részét, akik valóban csak elcsúsztak, fél­reléptek, az első Tojíölön, vagy Baracskán eltöltött elzá­rás észre téríti. Más részüket ez sem bírja jobb belátásra, és a szabálysértési eljárás csu­pán a bírósági büntető eljá­ráshoz lesz a kapu. Mint K. Erzsébetnél. Az öt szabálysér­tési eljárás után most a bűn­ügyi alosztály foglalkozik ve­le. És ez még akkor is e' gon­dolkodtató, ha az elmúlt év­ben a korábbiakhoz képest némi csökkenést mutat a sza­bálysértések száma. Hiszen munkakerülésért 93, garázda­ságért 48, és prostitúcióért mindössze 4 személyt vontak szabálysértési eljárás alá. (bányász) SERTEGETESERT Szeptember 21-én Váchar- tyánban Baczia István italo­sán ment be az eszpresszóba, ahol a vendégek füle hallatá­ra durván sértegette Antal La­jos községi tanácselnököt. A bíróság hivatalos személy megsértéséért háromhónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre és ezer forint pénzbün­tetésre ítélte jogerősen. A járási Vöröskereszt az el­múlt év december elseje óta, február végéig tartja közsé­gekben és üzemekben a Vö­röskereszt vezetőségválasztó taggyűléseit. Az alapszerveze­teket két csoportra osztották. Az első csoportba tartozó 30 alapszervezet december elseje és január 15-e között — né­hány kivétellel — megválasz­totta új vezetőségét. Hat alap­szervnél későbbi időpontban tartják a választásokat. Bitter Antalné járási Vörös­kereszt-titkár véleménye sze­rint a taggyűlések jól sikerül­tek. A Vöröskereszt-tagok nagy többsége eljött, a titká­rok beszámolói tartalmasak voltak. Sok helyütt a taggyű lést kis ünnepség vezeti be, ahol megköszönik az aktívák munkáját, itt-ott ajándékkal is kedveskednek. A helyi vezetőségi tagokat már megválasztották, és a já­rási Vöröskereszt új vezetősé­ge is megalakult. A második csoport 44 helyi szervezetében a következő másfél hónapban tartják a tag­gyűléseket. A bejárat mel- , letti széken feltű­nő fiatalember ül. Szőke, fodros ha­jában tenyér­nagyságú masni és fehér művi­rág. Szép haját — ami egyébként a válláig ér — időn­ként megrázza. Elnyűtt farmer- nadrág feszül raj­ta és tulipános ládákra emlékez­tető ing, valamint kopott, térdig érő, átalakított kato­nazubbony. Egy­szóval: „pompás szerelésben” fe­szít. Feláll. Büszkén belép a nagy te­rembe, ahol ha­talmas hangerő­vel zenekar ját­szik. Embernyi hely sincs. Hatal­mas termetű, erős, vállas fiatalem­ber. Társai — hárman-négyen lehetnek — ala­csonyabbak, gyen­gébbek. O a te­kintély. ■ A zenekar előtt megállnak, ahol egyébként hason­TÁNC ló díszes külsejű emberkék a fejü­ket rázzák és a polinéziai sziget­világ „termékeny­ségi” táncával kö­szöntik „istenei­ket”. A Vezér is csatlakozik. Ké­nyelmesen mozog, minden porciká- ját bedobja. Egy­re többen állják körül őket, te­nyerükkel verik a ritmust. A tánc vadabbá válik. A szivárványszínű társaság fáradt- hatatlanul új és új figurákat „dob”. Egy-egy lány is belép. A teremben min­den pár a hosszú- hajúak gyüleke­zetét szemléli. A zenekar ismétel. Taps, lábdobogás, fejrázás, sikol­tás... Hirtelen csend. A zene abbama­rad. Ismétlést kö­vetelő sikoltás. De hasztalan. Szünet. A Vezér — ki egyébként néhány hónapot „ tapasz­talatgyűjtés” cél­jából már bör­tönben töltött — sleppjével gőgö­sen kivonul. Mö­götte, mellette lá­nyok. Afféle „me- hetnek-ahová- akarnak, mind- egy-már-nekik” tizenévesek, — Klassz vagy! — férkőzik a fiú közelébe egy kis kócos — kápráza­tosán csinálod. — Igazán, anyu­kám? — így a fiú és szívlapát nagy­ságú tenyerével megpaskolja a lány combját. A lány fölszisz- szen fájdalmában, de tetszik neki... A Vezér, pár perccel később, elkapja a lányt és közömbös arc­cal harapdálja. majd, — hogy a szünet végére visszaérjenek —. határozott léptek­kel eltűnik vele a sötétben. Nyári Ferenc dalmi érdek találkozásának megfelelnek-e mindig a mel­léküzemágak? Őket védve is meg kell mondani, hogy nem. Hajdanán könnyű volt ezt eldönteni. Hiszen mondjuk a Fehér és Fekete cég főnöke egyszerűen belepillantott a főkönyvbe. Ha volt haszon: értelmes volt a vállalkozás. Ha nem: abba kell hagyni. Ma egy kissé komplikál­tabb, de nem eldönthetetlen a kérdés. Nyilván nem min­dennek a haszon a megmond­hatója. Az egyik végletes eset­ben például, ha a tsz oda­adja a bélyegzőjét egy gya­nús alaknak, lehet, hogy ez az alak, akinek tevékenysé­géről még az elnök se sokat tud,. időről időre komoly summákat fog befizetni a pénztárba. A „bélyegzőüzlet” azonban nem értelmes, ha­nem veszedelmes vállalkozás. Sérti a szocialista erkölcsöt, zavarja a gazdasági életet, könnyen takarója lehet tör­vénysértéseknek. Ez pedig tisztességtelen dolog akkor is. ha azokat a bizonyos befi­zetéseket valóban a tagság javára használják fel. VAN MÁSIK VÉGLET IS. Elkezd egy tsz mondjuk va­lami hasznos, okos dolgot gyártani. Bevág az üzlet. Er­re elkezdi a másik, aztán a harmadik, negyedik, a szá­zadik. Az eredmény: túltelí­tik a piacot, maguk törik le az árakat és a végén ráfi­zetnek mindannyian, nem­csak a meggondolatlan maj­molok, de még okosan kez­deményezők is. Ez nyilván­való értelmetlenség. Dicsérem és buzdítom te­hát az értelmes vállalkozást. Azt, amelyik munkával akar jövedelmet termelni. Azt, amelyik valóságos társadal­mi, fogyasztói igényt elégít ki, megtalálja a piacon a fe­hér foltokat. Azt, amelyik mindezek eredményeként tisz­tességes jövedelemhez jut­tatja azokat, akik a munkát végzik, de egészében a közös­séget is, amely kezdeménye­zett és anyagi áldozatot ho­zott az indulás feltételeinek megteremtésében. AZ EGÉSZ NÉPGAZDA­SÁG tiszta és logikus kí­vánsága ez. Lehet, nem köny- nyű azonnal eltalálni a helyes utat. A bélyegző átjátszása már eleve és tudottan tisz­tességtelen dolog. A gyárt­mányról azonban majd a pia­con derül ki, hogy van-e iránta társadalmi igény. A kalkuláció termelés közben vizsgázik majd, hogy csak­ugyan „hozza-e” a tervezett hasznot. Ezt úgy hívják, hogy kockázat. A kockázatvállalás azonban ma már ugyan­olyan természetes része egy vállalkozásnak, mint a beru­házás. A kockázatot tehát iXlllal- ni kell. De a siker reménye érdekében okosan kell vál­lalni. Sok minden van. amit egy falusi íróasztal mellől nem láthat az ember. Ki kell tehát mozdulni, szélesebb körben nézni utána a való­ságos esélyeknek. És azt is tudomásul kell venni, • hogy szakértelem nélkül szakmun­kát végezni nem lehet. Ne barkácsolásra alapuljanak te­hát ezek a kis üzletecskék, hanem szerezzék meg a szük­séges eszközöket, szakembere­ket. NEHÉZ VOLNA PONTO­SABBAN KÖRVONALAZNI ezt a feladatot. De az egésznek a célját hiba lenne eltévesz­teni. Helyes, ha a vállalko­zásba kezdünk, kívánja ezt a gazdaság, a tagság és az or­szág érdeke. Amit kezdünk, az azonban legyen értelmes vállalkozás, annak erkölcsi és anyagi oldalát, az önérdeket és a közérdeket tekintve egy­aránt. Földeáki Béla Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak a rokonoknak, jóbará- tókiiak és ismerősöknek, a du­nakeszi. budapesti és váci taná­roknak, Iskolatársaknak, akik szeretett halottunkat: Laczkó Bélát utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyez­tek és szívünk fájdalmát enyhí­tették. ezúton mondunk há’ás köszönetét. A gyászoló Laczkó család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom