Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
1969. JANUAR 19., VASÄRNAP HES1 MEGY Et c/Csrlmy 3 Gt város - két esztendő (3.) Gödöllő gondjai avagy pilla niás a riporter alkotóműhelyébe — Halló! Bejelentő? Kérem a Gödöllői Városi Tanácsot! — Dr. Galic Tibor vb-elnök... Halló! Tessék! — Elnök elvtárs! Minden megyei városról megírjuk, mi épült a múlt esztendőben, és mit akarnak megvalósítani 1969-ben. Kerekasztal-beszél- getésre gondolok a város vezetőivel ... — Most nem tudok időpontot mondani. Holnap reggel nyolckor felhívom az újságot... Jó? — Igen, várom a hívást. Másnap reggel cseng a telefon. i — Itt Gödöllő... Nem, nem Galic elvtárs ... csak az ő megbízásából ... Pénteken tudnánk időt szakítani... Délután? Maradjunk három órában! Köszönöm, ott leszek! Egy hét múlva, pénteken a Gödöllői Járási Tanácsról — ahol egy másik riportügyben tartózkodtam — átszólok Gálié elvtársnak, hogy itt vagyok, megérkeztem, tudjon rólam, nem felejtettem el a dátumot. Azt mondja, jöjjek át a városi tanácsra. Kilépek a kapun, elindulok az enyhe emelkedőn felfelé. Ismeretlen vagyok Gödöllőn, várossá nyilvánításakor készítettem róla riportot a televízióban, akkor voltam először itt, azóta sem —, így két fiatalasszonyra vagyok utalva: „Ugyan, mondják már meg, merre van a városi tanács!” — Arra megyek én is — így az egyik, s meglóbálja kezében bevásárlószatyrát. — Elkísérem! — Szép a városuk — mondom a kicsiny parkra vagy teniszpályára nézve, ahol vidám gyerekek korcsolyáznak. ■— Szép? — az asszonyka megáll, s rámpillant. — Akkor maga nem idevalósi. — Rázom a fejem, s közlöm, Pestről jöttem, és újságíró vagyok. — Úgy?... Akkor igazán írhatnának már a városról... Itt például lefektettek egy gerincvezetéket, betemették, elrendezték, utána kiásták ... Van, ahol a már parkosított területet bontották fel, mert nem hangolják össze a terveket... Az új lakótelepről egy fa illemhelyre jártunk ... sokszor nincs víz ... — Köszönöm a tippeket — mondom, és búcsúzom —, mert közben megérkezünk a földszintes épület, a városi tanács elé. A titkárságon újra az ismeretlen telefonáló fogad, s arról tájékoztat, a vb-elnök elvtárssal megbeszélte, min-, den rendben van, mehetünk át a tervcsoporthoz. — De kérem — hőkölök a telefonok, iratok, gépírónők között —, arról volt szó, hogy kerekasztal-beszélgetés... a város vezetőivel... — Menjünk! Minden rendben lesz! — közli nagyon kedvesen és mosolyogva a férfi. — Az elnök elvtárs most nem ér rá. Öt házzal arrébb székel a tervcsoport, s míg oda nem érünk, derék kísérőm elmondja: nincs rendes tanácsház, minden osztály szanaszét, erről sem ártana szót' ejteni. Megígérem! Németh Sándor tervcsoportvezető valóban tud rólam, kis papírral, ceruzával felfegyverezve fogad, s ajánlja, menjünk már át egy üres helyiségbe, mert nála sokan vannak. Átmegyünk a fűtetlen irodába, s még egy erőtlen lépésre szánom el magam: közlöm, hogy ez az anyag a város vezetőivel való beszélgetésként jelenik meg. Németh Sándor széttárja karjait... neki csak annyit mondtak, tájékoztasson! Leírom a jegyzetfüzetem elejére: Dr. Galic Tibor vb-elnök, Krassay János elnökhelyettes. dr. Vrestyák József vb-titkár, Pólyák György építési osztályvezető, Németh Sándor tervcsoportvezető ... vannak jelen, holott valójában csak ketten ülünk a szooábaa. Felkelek, elnézést kereit, még egy teiexon- nai próbálkozom, ujdóí a kísérőm beszél... azt mondja, az elnök elvtárs kéri, hogy mielőtt a „kerekaszuu-oeszélge- tes” megjelenne, küldjem le Gödöllőre ellenőrzésre. Ezt is megígérem, mert arra gondolok, előbb megbeszéljük bizonyara Németh elvtárssal az ügyet, aztán fogad majd a vb- elnök. Ám később csalódnom kell, mert közük, az elnök már elment. — Ellenőrzik az anyagot, megjelenés előtt, tehát ön azt mondja, ami a szí vén-száján, úgyis kijavítják, ha nem jól nyilatkozott — inspirálom a csoportvezetőt. Barátságosan bólint. Kezdjük talán a várossá nyilvánítással, mikor is volt?... Én ugyan itt jártam, de nem emlékszem pontosan a dátumra... — Én sem -r- válaszolja Németh Sándor —, mert én kérem mindössze hat hónapja vagyok itt. De várjon, mindjárt szólok: — „Csaba”! — kiált ki az ajtón —, mikor lett város Gödöllő?” — 1966. január 1 — közli diadalmasan. Mehetünk tovább. — Gödöllő mezőgazdasági kultúrcentrum, és mindjobban azzá válik — kezdem a kérdést fogalmazni. — Milyen fejlesztési koncepció nyilvánul meg 3jZ ezerkilencszáz... Mikor is alapították az agráregyetemet? — Pardon! Egy pillanatra! — felugrik, kirohan. — „Csaba!” — kiált a túlsó szobában. Suttogás, visszajön. — 1950-ben. Az ötvenes évek elején. Ök sem biztosak ebben. De el tudom mondani, az egyet^mflü mi van ... — Hány. hallgatója volt tavaly az egyetemnek, és menynyi lesz Í969-ben? Németh Sándor elnézően mosolyog. — Nem tudom. Sokan vannak. Nagyon sok tanár és sok egyetemista. Pontos számot? Nem az én reszortom. — Jó, menjünk tovább! Mennyi is Gödöllő lakossága? 22 ezer? Nos, megoszlás szerint, mennyi ebből az értelmiségi, a munkás és a mezőgazdasággal foglalkozó? Milyen célkitűzések vannak, hogy az itt élő öregek, nők, fiatalok, megtalálják megélhetésüket, jól érezzék magukat, foglalkoztatottságuk hogyan illeszkedik a város távlati fejlesztési terveibe? Újabb szerény vállvonás. — Nem vagyok felhatalmazva ezekről beszélni. Es őszintén mondva, nem is tudom. Gyakorlatiasabb, építési problémákról szíveskedjék kérdezni. — Milyen állapotban vannak itt a közművek, utak, lakások? — A várossá nyilvánítás pillanatában a teljes elhanyagoltság ... Szóval a város 1966 óta rengeteget fejlődött, de annyi rosszat örökölt a régi időkből, hogy szinte lehetetlen ezt egy-két év alatt helyrehozni. A közműveknél például 3 kilométer gerincvezeték ,van, ez is 1967-ben készült, egy derítővel együtt. Addig a hálózatot nem lehet fejleszteni, amíg újabb derítők nem épülnek. A közművek fejlesztése teszi majd lehetővé, hogy a város lakóházainak mintegy fele be legyen kapcsolva. Lényegesebb az ivóvízhálózat kiépítése. Egy pillanat, bocsánat! — újból a másik szobába siet. „Csaba!” — hallom a felhívást. Tárgyalnak, visszatér didergető szobánkba. — 1960-ban alakult meg a Vízgazdálkodási Társulat. A lakások száma Gödöllőn 5458... igen... ebből 930 van bekötve. Újabb kutakra van szükség ... 1969-ben 12 milliót fordítunk majd erre a célra. A közvilágítás 'egjob- ban fejlődik. Pardon, csak behozom a kimutatásunkat... igen ... 2460 darab lámpa ... „Csaba, mennyi lámpatest valósult meg tavaly?”... 2460 ... jól mondtam... 2,5 kilométeres úton. 1969-ben újabb fejlesztés lesz. —- Hogyan készülnek az utak, milyen állapotban vannak? Ah ••• az utak! Az utak rémes állapotban vannak. 1968-ban 3 kilométer városi út készült, illetve lett felújítva. A város úthálózatának hossza 82,2 kilométer ... Falusi viszonyok ... 1969-ben 2,4 millió van erre a célra. Kevés. 1968-ban 5 ki- lofnéter járda épült, idén ugyanennyi... Csupán házhelyrendezésre 2 milliót költöttünk. — Hányán vándorolnak be Gödöllőre évenként? — Azt hiszem ezer fő lehet. Várjon, megkérdezem!... — Kisiet és sugárzó arccal jön vissza, a városnyilvánítás óta 2500 fővel gyarapodott Gödöllő lakossága. Mint később elmondja, a városi fürdő hideg és kicsi, bővítésre szorul. Készül viszont egy tanulmányterv, amelyben a szerzők leírják egy mesterséges tó és újabb mesterséges kutak létesítését. Németh Sándor újból visz- szatér a számukra legnagyobb fájó probléma rendezésére, a házhelyekre, a lakóházakra. Nincs étterem, a meglevő presszók, kocsmák borzalmas állapotban vannak. Emiatt az idegenforgalom fejlesztése lehetetlen. Természetesen szálloda sincs. Hogyan állnak lakások tekintetében? ... 1968- ban 56 lakás épült, 1969- ben 100 állami és befejeződik a 72 szövetkezeti lakás építése, amit még 1968-ban kezdtek el, majd újabbakhoz fognak hozzá. A negyedik ötéves tervben 2500 lakás építését határozták el, de a városban sok apró beruházásnak, kommunális létesítménynek kell ahhoz elkészülnie, hogy a lakások felépülhessenek és azokat használni is lehessen. — összesen Gödöllőn 1968ban nem kevesebb, mint 20 millió forintot költött a tanács a város fejlesztésére és 1969-ben 40 milüót fog költeni. Mi is fog épülni? ... Egy 16 tantermes iskola, új, korszerű SZTK, a lakások és a közművek. Az 568 ezer négyzetméteres parkterületből 11 ezer csak a gondozott, ezt is rendbe kell hozni, az utak, a víz, a derítők ... Van itt munka elég! — Úgy látom, a város vezetői nagy gondot fordítanak a fejlesztésre. — Igen és ezért is még egyszer a nevükben elnézést kérek... úgy tudom, az elnökhelyettes beteg és az elnök elvtársnak bizonyára nem volt ideje... — De azért sok mindent megtudtunk, ha nehezen is. űn megtette derekasan, amit lehetett és talán a riporter is. — Érdekes hely ez a Gödöllő... Kis faluból város lett, a várossá válás összes gondjával, de örömével együtt... Hogy mi ebből az öröm? ... A napokban az alsóparki sétányon jártunk az elnökhelyettessel ... akkor gyulladtak ki ott először a neonok ... Gyönyörű látvány volt... a hidegben szikrázó hó, a fehér kis csillagok ... a fény, fény... Körbejártuk, aztán visszaindultunk. Már jó kilométert elhaladtunk, amikor azt mondtam, „elnökhelyettes elvtárs, menjünk vissza, nézzük meg még egyszer”... „Menjünk Sándor!” — fordult meg Krassay János ... Hát ilyenkor érzi azt az ember, érdem'1'; fáradni Gödöllőért. Szüts I. Dénes HÜSZ ESZTENDŐVEL EZELŐTT, 1949. január 20-án Moszkvában az európai szo- ciaüsta országok kimondták^ Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását. Olyan országok közötti új formáció jött létre, amilyennek nem volt — nem lehetett — elődje a történelemben : szocialista rendszerű országok gazdasági együttműködési szervezete. Két évtizede, a friss szövetségesek, a KGST-ben tömörült országok a világ ipari termelésének húsz százalékát adták. Napjainkban pedig már megközelítették a negyven százalékot, részesedésük 1967-ben 39 százalékot tett ki. Ez az arányeltolódás jól szemlélteti a szocialista országok politikai szerepe mellett gazdasági jelentőségük növekedését, s még inkább érzékelteti a fejlődés dinamikáját. Mindössze tíz év kellett ahhoz, hogy a KGST- országok megháromszorozzák villamosenergia-termelésüket, a kőolajtermelés és feldolgozás mennyiségét megnégyszerezzék, az acéltermelést 36,6 millió tonnáról 113,6 millió tonnára, a cementtermelést 21,4 millió tonnából 97 millió tonnára növeljék. Az ipari termelés évi átlagos fejlődése 1950—1966 között 11,3 százalék volt ezekben az országokban, míg a fejlett kapitalista országok esetében hét-nyolc százalékot tett ki. A NAGY, összefoglaló számok mögött mindig tények sok ezres serege csoportosul. A közúti járműprogram megvalósításában számottevő feladatok hárulnak a Vörös Csillag Traktorgyárra is A vállalat nagyarányú fejlesztési programjából nem marad ki a gödöllői gyár korszerűsítése sem. Az idén összesen 26 millió forintot fordítanak Gödöllőn különböző beruházásokra, ebből 9 milliót építkeElég, ha Pest megyében körültekintünk, s könnyen sorolhatjuk a gazdasági együttműködés sok-sok bizonyítékát. Százhalombattára szovjet olaj ömlik évek óta, s nagyrészt szovjet berendezéseken dolgozzák azt fel; Gödön, a nemrég elkészült villamos elosztóállomás a szovjet energiát fogadja; a Híradástechnikai Anyagok Gyárában sikerrel működnek kényes lengyel berendezések; a vasútvonalakon hosz- szú kocsisort vontatnak a szovjet dieselmozdonyok; a Csepel Autógyár nemrég nagy értékű üzletkötést ütött nyélbe szovjet autógyárakkal; textilüzemeinknek hagyományos partnere a szovjet kereskedelem; az üzletekben a hiánycikk miatti bosszúságot feledteti a lengyel ceruzaelem; bővíti a választékot az NDK-bútor, a bolgár konzerv, a csehszlovák magnetofon... Az együttműködés ezerféle formáját teremtette meg a húsz esztendővel ezelőtt megalakult szervezet, az állandó bizottságok kidolgozta ajánlási tanulmányterveket, a műszaki dokumentációk cseréjét, a szakosítás sokféle módját, az árucsere egyszerű útját, mindazt, amit mindenki így vagy úgy, munkahelyén, az üzletben, utazás közben külföldön tapasztalhat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az egyenlők testületé. Ez az egyszerű tény maga is történelmi változás igazoló ja, hiszen — mint azt zésekre és 17 millió forintot gépek és berendezések beszerzésére. Még az idén befejezik és üzembe helyezik az új irodaházat, valamint a szerelő- csarnok fontosabb technológiai berendezéseit. Ugyancsak az idén kerül sor az olajtüzelésű kazántelep végleges használatba vételére is. AZ ÉPÜLŐ KGST-PALOTA MOSZKVÁBAN Perlő, neves amerikai közgazdász megállapította — „a nemzetközi kapitalista gazdasági szervezetek nagy többségében a szavazatok számát a gazdasági hatalomnak megfelelően osztják el, úgy, hogy két-há- rom erős ország ráerőszakolhatja akaratát a többiekre”. A KGST közgyűlésében, tanácsában, végrehajtó bizottságában, s minden más testületben a részt vevő országok azonos szavazattal rendelkeznek: országok új típusú kapcsolatainak kifejezője ez, s egyben a lehetőségek jelzője is. Mert a KGST ugyan már húszéves, s nem szegényes múltra tekinthet vissza, mégis, elsősorban a jövő tervei, lehetőségei, elképzelései ígérnek nagyszerű föllendülést, az ésszerű munka- megosztás megszervezését, a távlati tervek tudományos igényű összehangolását, a kutatások egyeztetését éppúgy, mint az országok közötti turistaforgalom bővítését, a valutaátváltás könnyítését, azaz a „nagy” dolgok mellett az egyszerű embert közvetlenül is érintő tényeket. A KÉT ÉVTIZED, az emlékezés, a múlt elsősorban arra kötelez, hogy fölmérjük további lehetőségeinket, s azok jó hasznosításának módjait. Mert a nemzetközi együttműködés eddig is többet tartogatott lehetőségként, mint amennyit —az okok igen szerteágazók — hasznosítottak a KGST-országok azokból. Napjainkban, ezekben a hónapokban több olyan tanácskozás zajlott le, jó néhány olyan egyezményt kötöttek meg, melyek — mint például magyar— lengyel, magyar—bolgár közös vállalkozások alapítása, színesfémkohászati állandó bizottság budapesti ülése, pénzügyi tanácskozás Pozsonyban — már jelzői a KGST hatékonyabb munkájának, a tartalmi, tudományos elmélyültség fokozódásának, s ezzel összhangban a tagországok sajátosságainak, adottságainak ésszerű egyeztetésére tett erőfeszítéseknek. Jó érzés, hogy ezekben a kezdeményezésekben hazánk képviselői jelentős szerepet játszottak, hogy néhány, már megvalósult javaslat beterjesztője hazánk KGST-küldöttsége volt, s hogy egyre inkább sikerül megtalálni a további fejlődés új útjait: A HÚSZ ESZTENDŐVEL EZELŐTT létrejött szervezet életképességét, hasznát, eredményeit a legelfogultabbak sem vitatják már, bár két évtizede nem sok jövőt jósoltak a szocialista országok gazdasági együttműködésének. Ma már megtanulták méltányolni az együttműködés 'eredményeit. hasznát, a kapitalista országokban éppúgy, mint a fejlődő országokban. Megtanulták, hogy a szocialista országok gazdasági erejével számolni kell, illetve, a fejlődő országok esetében, arra támaszkodni lehet. A húszesztendős KGST tehát döntő szerepet játszik a nemzetközi gazdasági életben, s ha azt nézzük. hogy pályája íve most emelkedik igazán, bátran magunkénak vallhatjuk a két évtizedben sűrűsödő tetteket, tényeket, a gondokkal együtt is az eredményeket. AZ I. SZ. AKOV kedvező munkakörülménnyel, magas kereseti lehetőséggel, kiváló munka- és védőruhaellátással azonnali belépésre keres: RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT, valamint kezdő és gyakorlott GÉPKOCSIVEZETŐKET. Felvételre jelentkezés a vállalat üzemegységeinek munkaügyi csoportjainál az alábbi címeken: RAKODÓK ÉS SZÁLLÍTÓK: 4. sz. üe. XIII., Országbíró u. 26/b. 7. sz. üe. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 74. GÉPKOCSIVEZETŐK: 1. sz. üe. XIII., Forgách u. 19. 2. sz. üe. XIV., Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—2ó. 9. sz. üe. XIII., Hegedűs Gy. u. 45. 12. sz. üe. Gödöllő, Dózsa Gy. út 63. IRODAHÁZ - SZERELŐCSARNOK Fejlődik a VCS íraktorgyár gödöllői egysége
