Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-15 / 11. szám
1969 JANUAR 15.. SZERDA WíT Ml GYEI Koreai vendégek Nagykátán hírlap A múlt év szeptemberében e Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt magyar' parlamenti delegáció két tagja, Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese és Ko- vács István, a MEDOSZ főtitkára a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Termelőszövetkezetben élménybeszámolót tartott. Ebből az alkalomból hi Dong Szón, a KNDK budapesti nagykövete több munkatársa kíséretében látogatást tett a közös gazdaságban. A vendégeket Keszi József, a Nagykátai Járási Tanács vb- elnöke, Antalfia Jenő, a járási pártbizottság első titkára és Rátkai Sámuel, a termelőszövetkezet elnöke fogadta. A község művelődési otthonában rendezett baráti találkozón az élménybeszámoló után Kovács István átadta az Un Bong-i Koreai—Magyar Barátság Termelőszövetkezet üdvözletét a magyar testvér- gazdaságnak, majd a vendégek hosszasan elbeszélgettek a termelőszövetkezet tagjaival életükről, munkájukról és a közös problémákról. JO LECKE VOLT Kereskedő betonosok Múlt évi szeptember 22-i számunkban megvizsgálva, hogyan működnek az új gazdasági mechanizmusban a megye általános értékesítő és fogyasztási szövetkezetei, elmarasztaltuk a váciak betonáruüzemét: nem ismerték fel, hogy elvesztették monopol helyzetüket, változatlanul tovább gyártották a raktárakat, pavilonokat és szőlőtámoszlopokat, de mert vásárlóik egy részét a versenytársak elhódították, eladatlan árukészletek tetemesen megnövekedtek, 1968 elején más, keresettebb cikkek gyártására kellett volna áttérniük. — Vájjon okultak-e a kudarcból? — támadt fel bennünk a kíváncsiság. Nyolc év alatt A Pálma Gumigyár váci egysége mellett, az országút közelében helyezkedik el. TáXtírstsúmadús «lőtt Mit adott a gyarapodáshoz a Gödöllői Járási Tanács? Előző cikkünkben azt vizsgáltuk, milyen tevékenységet folytatott a hozzá tartozó 71 tsz-ben a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, hogyan segítette a zárszámadási előkészületeket, s magát a zárszámadás tartalmi vonatkozásait, most ugyanezzel a céllal a Gödöllői Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát kerestük fel. Mint Sári József osztályvezető elmondta, a gödöllői járásban 27 termelőszövetkezet és egy tszcs, a veresegyházi termelőszövetkezeti csoport működik. A 27 tsz-ből 3 úgynevezett kedvezőtlen adottságú „20lb"-s szövetkezet, mégpedig az isaszegi, a szadai és a vácegresi. Ennek ellenére áz előzetes számítások szerint csak egy, a nagytarcsai tsz lesz mérleghiányos. A gödöllői járás ben levő termelőszövetkezetek 61 ezer 337 kát. holdon gazdálkodnak, s földjeik közepes minőségűek. Ebben az évben ezt a területet sajnos nagyon „eredményesen” sújtotta az aszály és a fagykár is nagy volt. A gödöllői járás szövetkezetei viszont jó gazdálkódással elérték, hogy a természeti csapások nem befolyásolták kedvezőtlenül eredményeiket, illetve a csapásokat jobban ki tudták védeni Nőtt a termelés és a kereset A járás 27 termelőszövetkezetének 1967-es halmozott termelési értékéhez mérten 1968- ban a tsz-ek 12 százalékkal növelték termelésüket. A halmozott termelési érték egyéves különbözeiének 26,2 százaléka a kisegítő tevékenységből eredt. A tsz-ek bruttó jövedelme pedig 1967-hez viszonyítva csökkent, mintegy 95,1 százaléka az 1967-esnek. Miért? A bruttó termelési érték csökkenésében a legnagyobb szerepet a jó termelési adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek termelésének csökkenése okozta. Galgahévíz, Hévíz- györk, Kartal és Túra közös gazdaságai a Galga menti tsz- ek 1967-hez viszonyítva mintegy 30 százalékkal termeltek kevesebbet 1968-ban, mint az előző esztendőben. Ezek a tsz- ek ugyanis nem kisegítő tevékenységre. hanem teljes értékben mezőgazdasági termelésre állították be gazdaságukat. Az aszályos év őket sokkal jobban sújtotta, mint a kisegítő tevékenységgel rendelkezőket. A gödöllői járásban a bruttó termelési érték bizonyos csökkenése dacára a tsz-tag- ság részesedése emelkedni fog. Hol jobb, hol rosszabb? Átlagosan a járás tsz-eiben azért tudnak ugyanolyan vagy valamivel nagyobb részesedést fizetni, mert sok tsz a korábbi évekből elegendő tartalékalapot képezett ahhoz, hogy most kisegítse magát és a felhalmozási alapok csökkentése nélt kül is biztosítani tudja tagjainak a megfelelő munkaegység- I értéket. A járás tsz-eiben — 1 ha egyenként vizsgáljuk — i viszont már más a helyzet, több termelőszövetkezetben, mint például a galgahévízi- ben 33,3 a Túra—Galga mentiben 16,2, a hévízgyörkiben 12,7 százalékkal fog előreláthatólag csökkenni a tagság jövedelme. Ugyanakkor a ke- repesi „Kossuthban” 28,5, a galgagyörkiben 19 százalékkal nő a tagság jövedelme. összevetve a gödöllői járás termelőszövetkezeteinek eredményeit, azt láthatjuk, gazdálkodásuk sokat fejlődött 1968- ban és aránylag nem nagy megrázkódtatással heverték ki a súlyos nyári aszályt. Fejlő- désüJx. abból is látszik, hogy 1968-ban 37 millió forint értékű beruházást eszközöltek, ami 21 millió forinttal több, mint az 1967. évi volt. Általánosan tehát jó zárszámadásra készülnek a gödöllői járásban, az 1968-as esztendő a gazdálkodás további fejlődésének jó alapjait te-, remtette meg. Munka évközben A járási tanács mezőgazda- sági osztálya egész évben fokozott figyelemmel kísérte a termelőszövetkezetek gazdálkodását és többfajta segítséget nyújtott nekik. Elsőnek lehetne itt megemlíteni a szakemberekkel való ellátás kérdését. 1968-ban nem kevesebb, mint 21 különböző képzettségű, többségükben fiatal állatorvosokat, gépészeket, technikusokat, kertészmérnököket, szőlészeket és baromfitenyésztő szakembereket, valamint agrármérnököket „közvetítettek ki” a termelőszövetkezetek kérésére. A gazdasági mechanizmus reformjának első esztendejében nagy gondot fordítottak a közgazdasági kérdések tanulmányozására és felhívták a tsz-ek figyelmét az értékesítés új lehetőségeire, a minőségi termékek előállításának fontosságára, az új munkadíjazá- si formák elterjesztésének szükségességére és egyéb, a korszerű gazdálkodáshoz tartozó tevékenység kiterjesztésére. A hatósági feladatok ellátása mellett szakmai tanácsokkal, információkkal látták el a járás téeszeit. Megvizsgálták, hogy a melioráció, a talajvédelem, a belvízrendezés érdekében kötött szerződéseket hogyan teljesíti a talajjavító. vállalat, segítséget nyújtottak a létesítendő melléküzemágaknál is. Gazdaságos-e a segédüzem, mit gyártsanak, hány embert foglalkoztassanak és hogyan — a járási tanács dolgozóinak figyelme kiterjedt még arra is, hogyan tartják be a törvényes rendelkezéseket. Elvégezték az ösz- szes melléküzemág tervének felülvizsgálatát, koordinálták a tsz-ek beruházásait. A zárszámadás érdekében A járási tanács, a mezőgazdasági és pénzügyi osztályán át a zárszámadások jó előkészítése érdekében sokat munkálkodót; Királyréten még december hónapban a főkönyvelők részére rövid tanfolyamot indítottak, ahol a zárszámadás elkészítésének „fogásaira” tanították meg a főkönyvelőket. Kezdeményezésükre az Észak-Pest megyei Területi Szövetség 7—8 tsz könyvelési adatait bekérte és gépkönyvelési módszerrel dolgozta fel. Ezt a módszert egyébként a jövőben még jobban el akarják terjeszteni. A gépkönyvelés gyorsabb, olcsóbb és nagy munkától mentesíti a gazdaságokat. Több téesz fordult a járási tanácshoz azzal a kérelemmel, segítsenek számadásaik elkészítésében, kalkulálásokban, elemzésekben. így került sorra például Pécelen, a gödöllői „Petőfinél”, vagy Nagytar- csán a helyszíni kiszállásokra és a helyben!, operatív segítségnyújtásra. A járási 'tanács szakemberei mérték fel, a tsz várható bevételeit, kiadásait és az esetleges veszteség kiküszöbölésének módjait is. A közvetlen zárszámadási munkába természetesen nem folynak bele, ez nem is feladatuk, de a pénzügyi osztáiy- lyal együtt szívesen adnak a rászorulóknak tanácsot. Várható feladatok A járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodása tovább kell, hogy javuljon 1969-ben. Ennek érdekében a járási tanács illetékesei javítani kívánják információs tevékenységüket, amely kiterjed a piaci árviszonyok elemzésére, az árak várható alakulására, egyes üzemágak jövedelmezőségének vizsgálatára és a legfontosabb szakmai tanácsadás további fokozására. A közgazdasági ösztönzők gondosabb figyelembevétele, felhasználása is további feladatot képez. A munkadíjazási formákat a téeszek elég jól alkalmazzák, de például a melléküzemági tevékenységnél még sok probléma adódik. A tsz-ek nem kevésszer túllépik a munkadíjazási lehetőségeket, és sokszor áthágják a törvényes előírásokat. Ezen feltétlenül változtatni kell. A jövedelemszabályozó adó ’ „belépését” is sokszor figyelmen kívül hagyják. Külön témakör a további szakemberellátás, és a vezetés színvonalának növelése. A gödöllői járás 27 tsz-éből 6—8 tsz-ben erősíteni kellene a vezetést. A járási tanácsnak ebben a fontos kérdésben is jó elképzelései vannak. Arra a kérdésre, amit cikkünk elején tettünk fel, mivel járult a jó zárszámadáshoz a Gödöllői Járási Tanács, a cikkünkben leírtakkal válaszoltunk. Jól és kellő alapossággal segítették a járás termelőszövetkezeteit és 1969-ben Hasonló, vagy még jobb segítség- nyújtással fognak munkálkodni az eredményesebb zárszámadások érdekében. —sz—d— volból úgy látszik, teljesen elhagyatott. A medencékben az érlelésre kitett betonelemeket hó borítja. Két ember, kezdetleges módon, kígyózó huzalokat egyenesít, tekercsel. Csoda, hogy nem fagy a vasra kesztyűtlen, vörös kezük. Az egyik magányos épület pillanatra szabaddá váló ajtónyílásában lakatosok hegesztőlángja villan. Az irodaházból fiatal férfi siet elő. Nieber Lajos üzemvezető. Tőle tudjuk meg, hogy nyolc év alatt fejlődött a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet jelentős részlegévé ez a betonáru üzem. Termékeinek értéke ma már eléri az évi 6 millió forintot. Elsősorban azért létesítették, hogy segítséget nyújtson a megyében, de a megyén kívül is, a fogyasztási szövetkezetek kisebb értékű beruházásainak gyors végrehajtásához. Főként panel raktárépületeket, elárusító pavilonokat állítottak elő. 1968- ban azonban, a bevezetőben említett oknál fogva, egyes termelvényei iránt az érdeklődés feltűnően megcsappant. — Jelenleg 65 nádbeton elárusító pavilon, igen sok vasbeton raktárelem és 8 ezer szőlőtámoszlop vár még vevőre, vagy már eladva, elszállításra, raktárunkban — mondja az üzemvezétő. Kulcsátadással ....... ■ \ - b jBiobGTtr/ mi A társaságunkban levő- Kovács László, a szövetkezet elnöke veszi most át a szót: — Az üzem idei terve új típusú épületelemek készítését írja elő, és főfeladatként a helyi lakoss'ág_ ellátását jelöli meg. A régi termékek külseje és mérete egyaránt megváltozik. Eddig csak azonos, 16 négyzetméteres alapterületű raktárépületek készültek, most több típusban, akár 700 négyzetméteres alapterületűek is. Az Országos Tejipari Szállítási Vállalattal például 3 millió forint értékű panelépület gyártásáról tárgyalunk. Rajzot vesz elő. Csinos vi- tyillót ábrázol, elöl- és fölül- nézetben. Háló- és főzőfülkéje, mosdója, mellékhelyisége is van. — Nádbeton hétvégi ház — magyarázza. — Az ide települő üdülőknek szánjuk, mert, mint tudvalevő, a Dunakanyarban telkeket kezdtek parcellázni. Fűthető. Valamennyi szerkezetét mi gyártjuk, kivitelezését kulcsátadással vállaljuk. Teljes egészében előregyártott elemekből áll. Télen-nyáron Nagy, fedett csarnokba jutottunk. Néhány ember hatalmas üvegablakok elhelyezésével bajlódik, mások gép-' sort szerelnek. — Február közepétől itt gyártjuk majd a lakosságnak a különböző méretű vízáteresztő csöveket — mutat körül az üzemvezető. — Nagyon kelendő ez az árunk, tavaly az igényeket nem is tudtuk kielégíteni. Hát most segítünk magunkon. A gyártási műveletet gépesítjük. A termékek gyors érleléséhez szükséges gőzt a gumigyártól kapjuk, már be is vezettük. Változatlan létszámmal termelésünket így megötszörözzük. Tavaly kétezer darab csövet értékesítettünk, az idén tízezret tudunk eladni. Az érlelési idő a szabad ég alatt 28 nap, a csarnokban egy nap lesz, s télen- nyáron, fagyban, esőben, zavartalanul dolgozhatunk. Ráadásul a csövek minősége is jobb lesz. — S a modernebb gyártás- technológia alkalmazása a termékek összköltségét, következésképp fogyasztói árát is csökkenti majd — veti közbe az elnök. — Most kalkulálgatunk. Az idén általában körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb árakkal lépünk piacra. A tejipari vállalat három kivitelezővel tárgyalt és a mi ajánlatunkat fogadta el, mert 30 százalékkal olcsóbbak voltunk, mint versenytársaink. Csak megrendelésre Nieber Lajos irodájában, végre meleg helyen nyugod- tabban beszélgethetünk. Az üzem, mely könnyen, rugalmasan alkalmazkodhat az igényekhez, és egyedi termékek gyártására is vállalkozhat, továbbá közületeket és magánosokat egyaránt kiszolgálhat, 1969-ben, többek közt, négyezer kútgyűrűt, ezer betonkádat, tízezer kéményajtót, negyvenezer járdalapot, ötvenezer járdaszegélykövet és tízezer vasbeton kerítésoszlopot állít elő, különböző speciális méretű és mintájú fedőlapokat rövid határidőn belül készít, sőt — a kerítések, épületek felszerelésére is vállalkozik. — Termelési biztonságunk megalapozott — jelenti ki az üzletvezető. — A raktárra termelést megszüntetjük, itt ezentúl minden megrendelésre készül. — S ha a folyamatban levő tárgyalások realizálódnak, idei termelésünk meghaladja a tavalyit, következésképp a hatvan dolgozót foglalkoztató üzem gazdálkodási eredménye is jobb lesz — teszi hozzá Kovács László bizakodón. Jövője van Nagyságát tekintve ez az ország harmadik fogyasztási szövetkezeti betonáru üzeme. Igaz, még korántsem mondható komplettnek, még soksok termelési feltételt kell biztosítania, hogy optimális termék- és árskálája alakuljon ki, de már így is sokat segít a hozzá fordulóknak, hézagpótló szerepet tölt be. S abból, hogy a gazdasági mechanizmus első évének tapasztalataiból levonta a szükséges következtetéseket, illetve gyorsan megtette a szükséges intézkedéseket, arra következtethetünk: életképes, jövője van. Polgár István MA: Tájfun-bemutató Több száz érdeklődőt várnak az Egyesült Dunamenti Tsz-be Minthogy félezer szakembert hívtak meg, több száz érdeklődőt várnak ma délelőtt az alsógöd—dunakeszi Egyesült Törekvő Termelő- szövetkezet vezetői a gazdaság központjába. Karöltve a területi szövetséggel — a kertészkedő és állattenyésztő mezőgazdasági nagyüzemek képviselőinek — egy új típusú, hordozható léghevítő berendezés különböző változatait mutatják be működés közben. A Tájfun nevet viselő, olajtüzelésű berendezés előnyösen alkalmazható üvegházak, fóliaágyak, istállók, de még az építkezések fűtésére is. Legnagyobb érdeme, hogy egy gazdaságon belül is köny- nyen mozgatható, rövid idő alatt üzembe lehet helyezni. A legkisebb változat — gazdaságos olajfelhasználás mellett — óránként egy 700 köbméteres, míg a legnagyobb 4000 köbméteres helyiséget tud befűteni. A készülékeket közel egy hónapja használja már az alsógödi termelőszövetkezét. Az eddigi tapasztalatok — legalábbis a szövetkezet szakemberei szerint — igen kedvezőek. A vendégek ma töviről-hegyire megismerhetik a készülék alkalmazásának előnyeit, véleményt mondhatnak róla, s ha megfelelő „osztályzatot” kap, a területi szövetség ajánlani fogja a szélesebb körű elterjesztését. Ott lesznek a bemutatón a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet mérnökei is, akik ugyancsak tüzetes vizsgálat alá veszik az osztrák szabadalmat. A Tájfun ugyanis egy ausztriai cégtől került Alsógödre, a területi szövetség közreműködésével. A bemutató részvevői ugyanakkor megismerkednek a váci járás egyik legeredményesebben működő közös gazdaságával is. Újjászületett a tuzséri kastély Kedden megkezdték a XVIII. században barokk stílusban épített műemléknek nyilvánított tuzséri kastély műszaki átadását. A termek falát és a terem mennyezetét Wurzinger Mihály eperjesi születésű festő freskói díszítik. Az oldalszárnyakat Ybl Miklós építette hozzá 1880 körül. Dunapark A felszabadulás előtt is Dunapark kávéház volt. Most új köntösben nyílt meg a mai igényeknek megfelelően, de hagyományos kávéházi jelleggel. A Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat új létesítményét Mikó Sándor belső építész (Kereskedelmi Tervező Iroda) tervezte.
