Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-15 / 11. szám
nar MEcrei kJűrlap 1969. JANUÁR 15., SZERDA Rádió és Televízió Évkönyv 1968 - 1969 Hazánkban a televízió rohamos terjedésének időszakát éljük: ma már minden harmadik család otthonában működik tévékészülék. A közönség azonban mégsem fordít hátat a rádiónak. Miként alkalmazkodik a rádió a versenytárs, a televízió teremtette új helyzethez, műsorszolgáltatásaival hogyan igyekszik megtartani, sőt gyarapítani hallgatóságát? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a rádió és televízió idei évkönyvének bevezető írása. A kötetnek, — amely anyagában legalább olyan mértékben gondol a rádióhallgatókra, mint a tévénézőkre —, más írásai ugyancsak szólnak a gondokról és a fejlesztés terveiről. Milyen lesz az „űr- újság” s hogyan igyekszik ezzel versenyben maradni a rádió hírszolgálata. Mi is az a képrögzítés, vagy a sztereofó- nia? Es melyik sportkedvelőt ne érdekelné: hogyan fest majd a televíziós sportkörkapcsolás. Más írások elvezetik az olvasót a stúdiók, a mikrofonok és a kamerák birodalmába. Kik keltik életre ezt a világot, kik vannak midenkor a képernyő túlsó oldalán? Kik azok a zörejkészítők, akik például kókuszdióval és rum- batökkel dolgoznak? De ösz- szefoglalót kaphatunk a kötetben a láthatatlan riportok készítőiről is: a róluk szóló albumban csaknem hetven budapesti és vidéki riportert mutatnak be. A gazdag tartalmú és szép kiállítású évkönyv szerkesztői gondoltak azokra a rádióhallgatókra és tévénézőkre is, akik olvasni is szeretik az elhangzott műveket. Közrebocsátották „Lenire a Szmolnij- ba megy...'’ című dokumentumriportot, a „Detéktivjátsz-i ma" című rádiókömédiát, a Rádió Kabarészínpada néhány emlékezetes darabját, valamint az „Úton” című televíziófilm forgatókönyvét, amely az 1968-as szófiai tévéfesztivál forgatókönyvdíját nyerte el. Számos kép, karikatúra és az év krónikája egészíti ki a kötetet. (Minerva, 1968.) (p.) Gyári „vakság'' EGY-EGY ÜZEMBEN, egy- egy munkahelyen az emberek éppúgy megszoknak, természetesnek, környezetükbe, életükbe illőnek éreznek mindent, mint, mondjuk, az otthonukban. A fent említett ..vakság” tulajdonképpen ebből a megszokásból, a soksok beidegződésből adódik. Az „így van” megállapításhoz azután könnyen kapcsolódik még valami: „így van jól”. .Múlnak a hetek, hónapok, esztendők; az idő valahogy megkövesíti a dolgokat, igen, így van jól, nem is lehetne, nem is lenne jó másként. Pszichológiai tény: például az emberek, vezetők, olykor nem veszik észre egy műhelyben a közvetlen baleseti veszélyt, napról napra elsiklik fölötte a tekintetük. Csodálkoznak, mikor a jövevény rámutat: oda védőrács kellene, sürgősen, amíg baj nem történik. Persze, nemcsak a munkásvédelemben találkozhatunk ilyenféle „vaksággal”. Ott kísért mindenütt a hétköznapok során, a megszokottság, s pái^ban jár vele a „nem látja a fától az erdőt”-fóle mentalitás. Sok összetevője van az effajta látásgyöngülésnek, a nagyfokú dekoncentráltság, a specializálódás éppúgy, mint a kényemesség, a pillanatnyi praktikusság keresése, a járt úthoz való ragaszkodás. Ami a legdöntőbb az egészben: a változtatás, a jobbítás igényének hiánya. Ez pedig a meglevő állapot gondolkodás nélküli elfogadásban, tudomásulvételben, az állandóság túlzott tiszteletében gyökerezik. GYAKRAN A FRISS SZEMEKRE, a változtató szándékokra, a fiatal — vagy fiatalos gondolkodású — kezdeményezőkre is rá akarják tukmálni a „helyi látásmódot”. így van ez jól, mit akartok? — mondják. A 1p<j- boszantóbb az', amikor sokra képes, tudás és rátermettség alapján nagyra hivatott jó kritikai érzékkel megáldott szakemberek is salabakter módjára viselkednek. Természetesen gyára, közössége, embere válogatja, hol, milyen a reagálás a gyári, munkahelyi vakság előfordulásaira. A beszűkölés, a szem- ellenzősség, a „nem lát tovább az orránál” féle rövidlátás A Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Ceglédi Gyára tanútokat vesz fel húsipari szakmunkára. A tanulók ösztöndíjat, a vidékiek szállást és ellátást kapnak. JELENTKEZÉS A CEGLÉDI GYÁREGYSÉGNÉL. FELVESZÜNK: legalább 5 éves gyakorlattal ELEKTROTECHNIKUST Lemezalakító szerszámok szerkesztésében és készítésében jártas, legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező SZERSZÁMKÉSZÍTŐT, gyakorlott BÉRELSZÁMOLÓT, gyakorlott GÉPÍRÓT. Munkaügyekben jártas MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÓT. Januártól 44 órás munkahét. Telephely: „LAMPART" ZOMANCIPARI MŰVEK Leszabó gyáregysége Budapest XIII., Árboc u. 3. Ipari tanulókat ELŐSZERZŐDÉSSEL felveszünk az 1969/70-es tanévre, kőműves, asztalos, villanyszerelő, ács, hidegburkoló, bádogos, festő és víz-gázszerelő szakmában. Foglalkozás tancsoportokban, CSAK BUDAPESTEN. Iskolai jelentkezési lapot kérünk. ÁPRILIS 4 KTSZ Munkaügyi osztály Bp. Vili., Auróra u. 23. Azonnal felveszünk FORGALMI SZOLGÁLATTEVŐT és RAKTÁRKIADÓKAT. Jelentkezés: 1. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI j VÁLLALAT 11. sz. üzemegysége, j Nagykőrösi kirendeltség Kossuth Lajos u. 79. kétségtelenül még mindig elég gyakori. Nem véletlenül szólunk mostanában sokat s egyre többet az üzemi demokráciáról. Ez ugyanis a meglátás és ész- revétetés igényét is jelenti, a maga helyén — éppen a „több szem többet lát” igazságánál fogva — kitűnő fegyver a gyári vakság ellen. Kitűnő, de mégsem eléggé hasznosított. A töprengés láncreakciója messzire visz ebben a témában. Sokféle megnyilvánulását tapasztalhatjuk még. Van, aki a forintnál nem lát tovább, vannak vezetők, akik túzokot áldoznának fel egy soványka verébért. Mások azon vitatkoznak, hasznosnak mondható-e az az újítás, amelyik a dolgozók egészségvédelmét, balesetvédelmét szolgálja, s nem fiadzik közvetlenül nyereséget. Némelyek az anyagi ösztönzésben nem differenciálnak kellőképp. Egyesek a gyárkapun túlra, a piacra nem figyelnek eléggé, görcsösen erőltetik már nem rentábilis termékek előállítását. Mások a tanulástól, tapasztalatgyűjtéstől sajnálják az időt, fáradságot, aztán szívják a fogukat, ha túl sok lesz a „tanulópénz”. SOK ESETBEN a munkás alig, vagy csak igen keveset tud arról, hogy az általa végzett műveletek előtt s azt követően, mi is történik. Nem érzékeli a termelési folyamatot, saját munkájának helyét az egészben, ami szintén gátja lehet ötletnek, kezdeményezésnek. Egy-egy dologba beleszokni, az ismeretlentől, idegenkedni emberi dolog. Emberi gyöngeségekből táplálkozik a gyári, hivatali, munkahelyi vakság is, de ezek a gyönge- ségek nem legyőzhetetlenek. A recept: a demokratizmus, a kritikai szellem élesztése és szüntelen táplálása. Mert több szem többet lát, több koponyában több neuron munkálkodhat a közös célért; együtt kell megnézni, megvilágítani és jobbítani a dolgokat. Simái Mihály Dinnyés Ferenc emlékkiállítás a Nemzeti Galériában A modern magyar festészet egyik nagy értékű rejtett tartalékát tárta föl a Nemzeti Galéria azzal a napokban I megnyílt kiállításával, amelyet az 1958-ban tragikusan elhunyt és egész életében, sőt holta után is méltatlanul mellőzött nagy szegedi festőművész, Dinnyés Ferenc csodálatosan gazdag életművéből rendezett. A budapesti születésű művész Ferenczy Károly egyik tehetséges tanítványaként kezdte pályafutását, 1910-ben, alig huszonnégy éves korában telepedett le Szegeden, ahol vele-'is- yrr történt; • ami—nagy barátjával, a félegyházi születésű Móra Ferenccel: rövid idő alatt szegedibbé asszimilálódott a legbennszülöttebb szegedieknél is. A heves szegedi nyár szikrázó színei, a jellegzetes szegedi házak, utcák, arcok és alakok ihlették meg az ecsetjét, meg a szakállas fűzfákkal szegett Ti- sza-part, a rubinfényben tündöklő paprikapiac, az átforrósodott aszfaltra támaszkodó fáradt, öreg munkás, nem különben a téli ködökbe burko- lódzó, zúzmarás városvég. Ezeken a képein valósággal lángolnak a színek és szivárványkontúrt kapnak a merész formák. A derű sugárzik róluk, de azért a tüzes színek legmélyén igen halványan, szinte alig sejthetően valami különös komorság lappang, amely csak furcsa műtermi kompozícióin kap megdöbbentő hangsúlyt. Ezek a_ barna és szürke szipsk^gh " rjjeg- komponait képek megrázó ‘dokumentumai egy művésziélek örök belső vívódásának, szenvedélyes igazságkeresésének és lázadásának minden ellen, ami embertelen, ami retrog- rád. Magyar László TV-FILM ÍGERETEK A televízió az új esztendőben növeli a filmek és a tv- játékok importját. Mivel állandó gond a televízió változatos filmműsorának biztosítása, ez évben is többfelé kutatják a szakemberek a külföldi piacot. Máris megkezdődött néhány SZERELJÜK A DCM 4. SZ. KEMENCÉJÉT, visszavárjuk régi dolgozóinkat: lakatosokat, hegesztőket, kovácsokat, csőszerelőket, ács-állványozókat, segédmunkásokat, A DCM kemencéjének szerelése kb. két évig tart. Bér: megegyezés szerint. Igen jó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét. Idénypótlék, egyösszegű utalvány, különélési pótlék, egészségügyi pótlék, szállás, étkezés, útiköltség-térítés. JELENTKEZÉS JANUÁR 22-IG KIRENDELTSÉGÜNKNÉL, A VÁCI DCM-BEN G ' • 's Felvorósze elő Vállalaf (1 sz. Gépszerelő Válk'•-) Munkaügyi osztály érdekes klasszikus produkció szinkronizálása. Köztük van Aiszkhülosz „Perzsák” című műve — a francia tv legnagyobb művészi sikere —, továbbá néhány Shakespeare- darab, Shaw és Anouilh adaptáció. A regényfeldolgozások közül Hans Fallada „Mi lesz veled emberke” című tv-vál- tozata ígérkezik a legérdekesebbnek. Megvásároltuk a francia televízió által készített „Elveszett illúziókat”, Balzac művét hétszer egyórás adásban sugározzák majd. A „Baál lovagjai” című francia sorozat nyáron kerül képernyőre. „A világ nagy vasútjai”-hoz hasonló az olasz televíziónak „Az arany kalandja” című dokumentum riportműsora, amelyet a második negyedévben sugároz a magyar tv. — Cserépkályha-bemutató termet nyitott Budapesten, a Baross utcában az Esztergomi Kályhacsempegyár. Napirenden: a mezőgazdasági szakember-ellátottság Hosszú ideje vitatéma a mezőgazdaság szakemberellátottsága. Egyesek szerint túl sok szakembert képeznek ki, mások viszont szakember- hiányról panaszkodnak. A vitatott kérdésre, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálattal keresett választ. A vizsgálatba nyolc megye négyszáz tsz-ét, illetve állami gazdaságát, valamint ezek főhatóságait vonták be. Részese volt a vizsgálatnak jónéhány oktatása intézmény is. A tapasztalatok szerint az eddig kiképzett, egyetemi, főiskolai és szaktechnikusi végzettségű mezőgazdasági szakemberek 85—90 százaléka a mezőgazdaságban vagy azzal szorosan összefüggő munkaterületeken helyezkedett el. Kevésbé bíztató azonban, hogy milyen arányban helyezkednek el a fiatalok közvetlenül termelő üzemekben. Az agrármérnököknek ugyanis csupán 47, a technikusoknak 54, a szaktechnikusoknak pedig hetven százaléka dolgozik mezőgazdasági termelő üzemben. Számos megyei és járási szerv különféle intézkedést tett a kedvezőtlen arány megváltoztatására, s ennek eredményeként az 1968-ban diplomát nyert 1480 fiatal szakember 72 százaléka a' termelőszövetkezetekben, tizenegy százaléka az állami gazdaságokban kezdte meg munkáját. A vizsgálatból az is kitűnt, hogy a mezőgazdasági mérnökök csak részben végeznek képzettségüknek megfelelő munkát. Hiba, hogy nincsenek megfelelően meghatározva, illetve elhatárolva a munkakörök. Kevés a kellő szakképzettséggel rendelkező vezető, s kevés a szakmunkás is. Az ipari centrumok közelében levő gazdaságokban kedvezőbb a szociális ellátottság, s ezért magasabb a szakemberek aránya. Például Zala megyében egy-egy egyetemet, illetve főiskolát végzett szakemberre 5210, Pest megyében pedig 1270 katasztrá- lis hold jut. A szaktudás hasznosításának gátja a sok helyen tapasztalható — egészségtelenül nagy | — fluktuáció. A népi ellenőrök arra a következtetésre j jutottak: nagymértékben elő- I segítené a fiatal szakemberek üzemekben történő elhelyezkedését, ha az illetékesek megfelelő végzettséghez kötnék a termelőszövetkezetek szakvezetői — elnöki és el-, nökhelyettesi — munkaköré-, nek betöltését. Változatlan áron Nagyobb terjedelemben jelenik meg a Figyelő A Figyelő c. gazdaságpoliti- tikai hetilap eddigi 12 oldal terjedelme négy oldallal bővül, s a jövőben 16 oldalon jelenik meg. • A bővítést — az olvasók kívánságával egyezően —■ azért |®fáröztá el’ á / szerkesztőség, hójgy ’a'~Iap eddigi alapvétő jellegének fenntartása mellett ki tudja elégíteni azokat a megnövekedett igényeket is, amelyek a közgazdászok, a gazdasági élet különféle területein dolgozó gyakorlati szakemberek részéről különösen az információs jellegű anyagok közlésének növelésére jelentkeztek. A nagyobb terjedelemben a Figyelő — az eddigiek megtartása mellett — fokozatosan több új rovattal igyekszik a gazdaságirányítási reform következtében elsősorban a vállalatoknál megnőtt információigényt kielégíteni. A „Figyelő jelenti” című rovatban a lap hétről hétre ösz- szefoglaló tájékoztatást ad az időszerű gazdasági eseményekről, a „Gazdasági jog- gyakorlat” című rovat keretében rendszeresen közöl a vállalati gazdálkodást érintő bírósági, döntőbizottsági és egyéb határozatokat s a jövőben rendszeresen hoz munkaügyi állásfoglalásokat. Továbbra is ismerteti a hét rendeletéit, s a gazdasági élet személyi és vállalati híreit. Helyet kapnak a lapban a vállalati ármunkával kapcsolatos tájékoztató anyagok, továbbá pénzügyi jellegű információk. beleértve a bankkapcsolatok gyakorlati kérdéseit. A jövőben minden számban egy teljes oldalon foglalkozik a Figyelő nemzetközi gazdasági kapcsolataink időszerű kérdéseivel s ennek keretében a többi között folyamatosan közli az érdekesebb export és import üzletkötéseket, valamint a KGST keretében folyó nemzetközi együttműködés híreit és eseményeit. Elsősorban a vidéki olvasók kívánságának tesz eleget a „Szerkesztőség, amikor-» növeli a mezőgazdasági rovat, terjedelmét, beleértve ebbe a világ mezőgazdaságára vonatkozó tájékoztató cikkek, statisztikai adatok közlését. A lap programjában szerepel még a közgazdasági és gyakorlati gazdasági irodalommal való rendszeres foglalkozás (könyvek, folyóiratok, stb.), amelyek keretében időközönként ismerteti a nemzetközi gazdasági sajtó érdekesebb cikkeit, tudósításait is. A kibővült terjedelemben helyet kapnak még a vállalati reklámmunkával, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kérdések, továbbá a szakmai oktatással, továbbképzéssel összefüggő tájékoztatók; a gazdasági témakörben tartott előadások országos programja, stb. A közismert „Kereslet—kínálat melléklet időközönként a bővebb terjedelmen felül kap helyet a lapban. A nagyobb terjedelem ellenére a Figyelő előfizetési díja, illetve példányonkénti eladási ára változatlan marad. REKLÁM 69. Nagyszabású reklámeszközbemutatót rendez a Technika Házában a Magyar Hirdető. Január 18-tól 27-ig tekinthető meg a „Reklám 69.” című kiállítás, ahol az ötlettől a kivitelig, a vállalat sokoldalú tevékenységét, 1969-ben kialakuló teljes szolgáltatásait mutatja be a nyilvánosság előtt, nemcsak a szakemberek, hanem a reklám iránt egyre jobban érdeklődő közönség látogatására is felkészülve. A kiállított reklámeszközök — grafikai alkotások, csomagolási eszközök, ajándéktárgyak — formailag és tartalmilag modern, célszerű megoldásban, magasabb esztétikai színvonalat képviselnek, tükrözik a magyar reklámipar helyzetét és előremutatnak a fejlődés irányába. A kilenc napig tartó kiállításon film és műsoros divat- bemutatót is rendeznek. DOLGOZZÉK HELYBEN — KÉNYELMESEBB! 44 CRAS MUNKAHÉT ELŐNYÖS BÉREZÉS Vörös Csillag Traktorgyár FELVESZ eszterqályos lakatos hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat mérnököket és technikusokat ••endészeket és oortásokat PCRFl AKATbetanított qépmunkásokat túrósokat sa|tolókat barabolokat). rarqoncavezetőket segédmunkásokat NŐKET: műszaki rajzolót gyors és gépirot >£i ENTKE2ÉS NAPONTA reqqei 7 és du 4 ora között.
