Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

2 '“wJ&rlan 1969. JANUAR 4., SZOMBAT ZÁTOPEK ÉS PACHMAN Moszkvai TASZSZ-jelentés szerint a Szovjetszkij Szport szerkesztőségi cikket közöl Emil Zátopek pálfordulásáról. A csehszlovák olimpiai bajnok, aki hosszú éveken át a Szov­jetunió, a szovjet sport barát­jának mutatta magát, az el­múlt ősszel az ideológiai harc csúcspontján, amikor fokozód­tak a csehszlovák nép szocia­lista vívmányai elleni imperia­lista mesterkedések, országa ellenségeinek, a szocializmus ellenségeinek oldalára állt. A mexikói olimpia tiszteletbeli vendégeként Zátopek ezt az utat szovjetellenes politikai nyilatkozatokra, zavaros hí­resztelésekre használta fel, amelyekkel a burzsoá propa­ganda malmára hajtotta a vi­zet. Zátopek a hírhedt „2000 szó” egyik szerzője, a legutób­bi napokig egyet nem értését fejezte ki országa «kormányá­nak politikájával. A cikk a továbbiakban közli Friedrich Janke neves NDK- beli atléta kijelentését Zato- pekről, akivel sok sportverse­nyen szerepelt együtt: „Maga­tartásával kiábrándított mint ember, bajtársat és barátot. A barikád másik oldalára ke­rült.” Lude»k Pachman csehszlovák nemzetközi sakknagymester, aki ugyancsak ismert személyi­sége a sportvilágnak, jelenleg Zatopekhez hasonló állásfogla­lásra helyezkedik. A nemrég megtartott luganói satkkoiim- pián Pachman, aki nem volt a csehszlovák csapat tagja, poli­tikai hangulatkeltéssel foglal­kozott és még olyan híreket is terjesztett, követelni fogja, hogy zárják ki az olimpiáról az öt szocialista ország csapa­tát, amelyek augusztusban a csehszlovák nép segítségére siettek. A Szovjetszkij Szport végül ezt írja: „Mindig fájdalmas do­log csalódni emberekben, külö­nösen olyanokban, akiket őszinte barátunknak, sporttár- sun.knak tartottunk. Szilárdan hiszünk azonban abban, hogy sohasem csalódunk a csehszlo­vák és a szovjet sportolók kö­zött kialakult baráti érzelmek­ben.” Van-e negyedik kozmikus sebesség? A marxizmus és az internacionalizmus Fedoszejev akadémikus moszkvai sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) zük. A Föld felszínén ez má­sodpercenként 11,2 kilométer. Ám a második kozmikus se­bességgel száguldó test csu­pán abban az'elméleti esetben távolodna el örökre a Földtől, ha kizárólag a Föld vonzóere­je hatna rá. Valójában azon­ban erre a testre a Nap von­zóereje is hat. S a rakéta csupán akkor szabadulhat ki a Föld vonzóerejéből, csakis ak­kor tépheti szét a Nap vonzóerejének láncát és hagyhatja el a Naprend­szert ha eléri a harmadik kozmikus sebességet (másodpercenként 16,7 kilo­méter). Ugyanekkor az ilyen sebességgel száguldó rakéta irányának pontosan egybe kell esnie a Föld Nap-körüli pálya­mozgásának irányával. Az ilyen rakéta pályája olyan pa­rabola ága lesz, amelynek gyújtópontja a Nap központ­ja. S a rakéta ennek a para­bolaágnak a mentén, mint a vonat a síneken, egyre tovább fog száguldani, de egyre las­sabban fog eltávolodni Nap­rendszerünktől. De mi lesz ak­kor, ha az űrrakéta ugyanez­zel a harmadik kozmikus se­bességgel a Föld pályájához viszonyítva bizonyos szögben fog száguldani? Ebben az eset­ben óriási ellipszist ír le a Na,p körül, újból és újból keresz­tezve a Föld pályáját. Ezeknek az ellipszisekneka Naptól szá­mított legkisebb távolságai különböző nagyságúak lesznek, attól függően, hogy a rakéta milyen szögben repül a Föld pályájához viszonyítva. A pe- rihelium (a Naphoz legköze­lebb eső pont) akkor lesz a legkisebb — 30,9 millió kilo­méter —, ha a rakéta ponto­san a Föld pályamozgásával ellentétes irányban repül. Ilyen sebességgel a rakéta nem kö­zelítheti meg jobban a Napot. Abból a célból, hogy vala­mely rakéta közelebb kerül­hessen a Naphoz, repülésének irányán nem változtatva, se­bességét fokozatosan a harma­dik kozmikus sebesség fölé kell emelnie. S végül ahhoz, hogy a rakéta elérhesse a Naprendszer bármely pontját, sőt magának a Napnak a központját is, (figyelmen kívül hagyva a Nap tömegének ellenállá­sát) fel kell gyorsulnia a negyedik kozmikus sebes­ségre, amely másodpercen­ként 31,8 kilométer. Ilyen sebességgel a rakéta gyorsan legyűri bolygónk von­zását, és amikor már annyi­ra távol lesz, hogy a Föld vonzóereje gyakorlatilag nem érvényesül, a rakéta az elha­gyott bolygóhoz viszonyítva másodpercenként 29.8 kilomé­teres sebességgel fog rendel­kezni. Ez a sebesség a Föld pályamozgásával ellentétes irányú lesz és a rakéta egye­nesen a Nap felé fog zuhanni. A rakéta így a Nap-körüli tér bármely olyan pontjára eljut­hat, amely a Földről harma­dik kozmikus sebességgel fel- bocsátott rakéták számára el­érhetetlen. Edward Kennedy massa- chusettsi szenátort pénteken megválasztották a szenátusi demokrata pártcsoport helyet­tes vezetőjének. Az úgyne­vezett whip tisztségre a 36 éves szenátor a múlt hét pénteken jelentette be igé­nyét. A várt szoros küzde­lem helyett viszonylag köny- nyen, harmincegy szavazat­tal huszonhat ellenében vá­lasztották meg Russel Long Zergék a Gyilkos-tó környékén A zergék nemsokára meg­honosodnak a hargitai szik- Iákon is. Körülbelül 150 év­vel ezelőtt erdőirtás követ­keztében pusztult ki e tájon ez a nemes állat s most újra benépesítik velük a Gyilkos­tó környékét, vagyis a Békás­szorost és Nagyhagymást. A telepítést tervek szerint eb­ben az évben kezdik meg és öt éven át folytatják. Úgy ter­vezik, hogy minden évben tíz állatot hoznak és végül is ötven zergéből áll majd a tenyésztörzs. Moszkvában az év első saj­tóértekezletét pénteken Pjotr Fedoszejev akadémikus, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő marxizmus— leninizmus intézet igazgatója tartotta „A marxizmus és in­ternacionalizmus” témaköré­ből. Mint Fedoszejev hangsú­lyozta, a történelmi folyamat minden egyes újabb fordula­tánál, amikor az események sajátosan éles, olykor viharos jelleget öltenek, újból napi­rendre kerülnek olyan kérdé­sek, amelyekről úgy tűnt, hogy elméletileg már régen tisztá­zódtak. Jelenleg viták folynak a proletár internacionalizmus, továbbá az internacionalizmus és nemzeti szuverenitás kér­déséről. Fedoszejev akadémikus le­szögezte, hogy a világ munká­sainak, az összes szocialista országoknak internacionalista egysége objektív szükségszerű­ség. A nemzetközi imperia­lizmussal szemben ugyanis csak az egységben felsorako­zott- forradalmi erők vehetik fel sikerrel- a küzdelmet, s ezért a haladó erők egység­frontba tömörítésének döntő jelentősége van. Az imperia­lizmus feletti győzelem felté­teleinek nevezte a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gét. A nemzeti szuverenitás kér­désével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az im­perialista propagandisták két­féleképpen is támadják ebben a vonatkozásban a marxista- leninistákat. Egyrészt úgy tün­tetik fel, mintha a nemzeti szuverenitást a marxista—le­ninisták másodrangúnak te­kintenék, másrészt úgy akar­louisianai szenátorral szem­ben, aki 1965 óta töltötte be ezt a tisztséget. Long to­vábbra. is megmarad viszont a szenátus pénzügyi bizott­sága elnökének. A whipnek ugyancsak kor­látozott politikai jelentősége van, de lépcsőfokként szol­gálhat magasabb politikai tisztségek felé. A hírügynök­ségek egyöntetűen utalnák arra a lehetőségre, hogy e tisztség megszerzésével Ed­ward Kennedy nagyobb eséllyel indulhat, esetleg már az 1972-es elnökválasztáson. Ötödik éve teszik fel az emberek a világ minden ré­szén a kérdést: — Kik ölték meg 1963. november 22-én Dallasban J. F. Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét? A dallasi merénylet után fél . évtizeddel, 1968. június 5-én, néhány perccel éjfél után, a kaliforniai elővá­lasztás győztesét, Robert Kennedyt — a tragikus sor­sú elnök szenátoröccsét — a los-angelesi Ambassador Szál­lóban, fivéréhez hasonló sors érte. A két Kennedy-fivér halott. Igazi gyilkosaik ismeretle­nek, — akárcsak az 1968. április 3-án, Memphisben megölt, Nobel-díjas Martin Luther King gyilkosai... — És néhány hónappal Bob Kennedy halála után, szinte John Kennedy tragédiájának ötödik évfordulóján, a meg­gyilkolt elnök özvegye, Jacque­line Kennedy — az ameri­kaiak piedesztálra állított Nagy özvegye —, végleg el­dobta a gyászfátyolt és igent mondott az „olaj-Neptunnak”, a 62 éves Arisztoteles Sok­rates Onassisnak. A házas­ság híre váratlanul érin­tette az amerikai közvéle­ményt és a világot. „Egy il­lúzió halála” — kommentál­ták Jackie elhatározását a nyugati magazinok és a te­ják feltüntetni a dolgot, mint­ha a Szovjetunió külpolitiká­jában a proletár internacio­nalizmust semmibe véve csu­pán valamiféle „állami érde­keket” érvényesítene. A marxizmus—leninizmus intézet igazgatója rámutatott azokra a tényekre, amelyek szemléltetően bizonyítják a Szovjetuniónak az egyes orszá­gok ' nemzeti szuverenitása megvédéséhez nyújtott segítsé­gét. A felsorolásban szerepelt a Span'yol Köztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság, Kuba, Vietnam, az arab-kelet államai, továbbá Csehszlovákia, amelynek se­gítségére a Szovjetunió a Var­sói Szerződés más tagországai­val együtt sietettj hogy hozzá­járuljon az ország szuvereni­tása megvédelmezéséhez, a szocialistaellenes belső erők aknamunkájával és a nemzet­közi imperializmus törekvései­vel szemben. Kommunista szempontból — hangsúlyozta Pjotr Fedoszejev — a nemzeti szuverenitás és az internacio­nalizmus nem mondanak el­kintélyes Herald Tribune így vélekedett: „Ez a ragyo­gó Kennedy-család, az el­múlt években oly közel ke­rült a „királyi család” fo­galmához, amennyire ez Amerikában egyáltalán lehet­séges. Az elnök özvegye és gyermekei valósággal „a nem­zet tulajdonai” lettek és egye­dülálló helyet foglaltak el az amerikai nép szívében.” A kérdés így merült fel az emberekben: miért kellett az elnök özvegyének leszállnia a mártír-asszony szobrának talapzatáról, és ha már újra férjhez ment, miért éppen egy nem egészen „szalonké­pes múltú, levantei millio­mosnak” mondott igent? A találgatások egész sora követte a skorpió-szigeti nászt. Általában azon a kor­különbségen akadtak meg a legtöbben, amely a 62 eszten­dős hajómágnást a 39 éves szép özvegytől elválasztja. Ebben az esetben sem lehe­tett a kor akadály, hiszen a bölcsek szerint: a fiatal nő és az öreg férfi szembeállí­tása csak a korban éretlen korosztályok sajátja. így is van, hiszen ha valaki ná­lunk a napilapok házassági hirdetéseit böngészi, láthat­ja, hogy a 20—25 évnyi kor­különbség ma már egyre ke­vésbé akadály. Irodalmi pél­lent egymásnak, a két fogalom egymással összefügg, • szerves egészet alkot. Ezután válaszolt az újság­írók kérdéseire. A bonni rá­dió tudósítója a szocialista vi­lágrendszeren belüli ellentétek kérdését érintve, a „szovjet— kínai ellentéttel” kapcsolatban tett fel kérdést. Az akadémikus véleménye szerint miután a szocialista rendszerű országokban nem mindenütt azonos a munkás- osztály, a parasztság, vagy a kispolgárság társadalmi súlya, s miután a szocialista rendszer egyáltalán nem jelent teljes egyformaságot, bizonyos felté­telek közepette ellentétek ke­letkezhetnek. Ami azonban a Szovjetunió Kínához való vi­szonyát illeti, a szovjet nép és a kínai nép között semmilyen ellentét nincs, de a kínai ve­zető körök magatartását a Szovjetunió irányában egyál­talán nem lehet barátinak, szocialistának vagy in­ternacionalistának nevezni — mondotta válaszában Pjotr Fe­doszejev akadémikus. dát is hozhatunk: a húsz­éves Ady, Jókai késő ná­szát Laborfaivy Rózával, a közvéleménnyel szemben vers­ben védte meg. „Miért bánt­játok a csodás öreget?” — kérdezte q húszéves ifjú a múlt század végén, pedig Jókai akkor már 80, Róza pedig alig 28 éves volt. Ke­leten van egy mondás: „Férfi és nő között az igazi kor­arányt úgy kell meghatároz­ni, hogy a nő a férfi kora felének meg hétévesnek kell, hogy legyen”. Ha ezt szá­moljuk, Jackienek 38 éves­nek kellene lennie, ő vi­szont már 39, s mint azt Onassis az esküvő papján érdeklődő újságíróknak meg­jegyezte: az évezredes böl­csesség alapján , nem ő öreg, hanem új felesége idősebb egy évvel nála. Mielőtt bármiféle következ­tetést vagy ítéletet vonnánk le a skorpió-szigeti nászról, lás­suk Onassis múltját. Onassis húszesztendős fia, Alexander, az esküvői menetre várakozó újságíróknak gúnyosan jegyez­te meg: „Éra mondom önök­nek, ez egy szatír. Ve azt hi­szem, most az egyszer igazá­ból megszerette ezt az asz- szoriyt!” Onassis mindent megvásá­rolt magának, amire az élet­ben szüksége van. Most meg­vette a világ - leghíresebb öz­vegyét, hogy Skorpió „király­Szépségadó Furcsa módon akarja nö­velni Ceylon az állam szociá­lis célokat szolgáló alapját. Vidzanafanda Dahanafke bel­ügyminiszter olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint meg kell adóztatni a szépasz- szonyokat, s az így nyert pénzösszeget a szegényparasz­tok életkörülményeinek meg­javítására fordítanák. A mi- itiszter javaslata szerint az adók nagysága aszerint emel­kedik, hogy ki milyen szép ... Lehet, hogy Ceylonban ezek után a csúnya nő jön divatba? BÉCSBEN megkezdte mun­káját az Osztrák Kommunista Párt XX. kongresszusa. A KUBAI FORRADALOM győzelmének 10. évfordulója alkalmából Havannában ren­dezett nagygyűlésen Fidel Castro bejelentette, hogy 1969- et, a „döntő erőfeszítések esz­tendejének” nyilvánítják. AZ USA-BAN országos bi­zottság alakult a Kennedy- flvérek és Martin Luther King meggyilkolásának kivizsgálá­sára. A bizottság igazgatói ta­nácsában helyet kapott Gar­rison New Orleans-i kerületi ügyész is. nőjévé” tegye. Becslések sze­rint Onassis vagyona jelenleg közel egymilliárd dollar, pon­tosabban 800 millió és egy mil­liárd között mozog. Élete a kis-ázsiai Szmirnáolan kezdő­dött, ahol 1906-ban született, és 16 éves volt, amikor az első világháborús görög megszállás után szülővárosát a törökök visszafoglalták, és az ott élő görög kisebbség soraiban tö- megmészárlás-t rendeztek. Onassis apját, aki dohányker reskedő volt, letartóztatták és bebörtönözték. A család többi tagja, a nagymamával együtt, elmenekült, ' Onassis viszont háziszolga lett a várost meg­szálló török csapatok parancs­nokánál, saját szülői házában. Ismerte apja titkos széfjét, és onnan ötezer török fontot vett ki. Ezzel a pénzzel kimentette apját börtönéből, és Athénbe menekítette. A fiú itt összekü­lönbözött apjával, és kétszáz­ötven dollárral a zsebében el­indult Dél-Amerikába. Köz­ben Olaszországban kiszállt a hajóról, ,és hónapokig egy öz­vegy szállodásnőnél vállalt mupkát, hogy a már fogytán levő útiköltségét kiegészítse. Argentínába érkezve, Buenos Airesben egy telefontársaság alkalmazottjaként először te­lefonszerelő, majd telefonköz­pontos lett. 1923-ban értesítet­te apját, hogy a keleti dohány­nak Argentínában jó piaca lenne. Apja ötszázalékos pro­vízióval bevette az üzletbe, amely olyan jól sikerült, hogy egy esztendő múltán Onassis már függetleníthette magát, és két ej^kluzív cigaretta megte­remtésével az előkelő társaság keleticigaretta-szállítója lett. Huszonöt éves, amikor már egymillió dollárja van. Kezdettől fogva vonzódott a Számoljuk fel a világ legveszélyesebb tűzfészkeit (Folytatás az 1. oldalról.) ban bizonyos, hogy Stewart és SAnirnovszkij tanácskozá­sának témája a közel-keleti feszültség volt. A távol-keleti tűzfészek, Vietnam körül is sok­minden történt az elmúlt órákban mind politikai, mind katonai értelem­ben. Bár a harcok hevessége vi­szonylag csökkent, Dél-Viet- nam számos összecsapás szín­helye volt, Párizsban pedig négyórás megbeszélésre került sor a négyes konferencia elő­készítésével foglalkozó tár­gyalásokon. Továbbra is a tárgyalóasztal körül folyt a vita — a valóságban azon­ban természetesen ennél sokkal többről van szó. Po­litikai kérdésről, arról, hogy már a formai elemeknek is tükrözniök kell a konfe­rencia szigorúan négyes jel­legét. Ugyanakkor a Wa­shington—saiponi megbízot­tak szeretnék kétségbe vonni a DNFF önálló státusát. Ez az, amivel baj van Párizsban, nem az asztal formájával, amely ennek a lényeges kér­désnek csak egyik megnyil­vánulási formája. Edward Kennedy whip lett A világ legnagyobb luxusba jó ja — kis hibával Befutott próbaútjáról az angliai Southampton kikötőjébe a világ legnagyobb személyszál­lító luxushajója, a vadonatúj, 65 ezer tonnás Queen Elizabeth II. Tulajdonosa, a Cunard Line egyelőre nem vette át a gyártó cégtől az óriás hajót: a motorban műszaki hibát fe­deztek fel. Szamos Rudolf: Szmirnától — Skorpióig Egy romantikus szerelem története? (1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom