Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

1969. JANUAR 4., SZOMBAT K^tírlaii 3 Két magyar „Haldex“ - a törököknek Amit nem lát a beteg Gyógyszerészek és a felelősség A tatabányai szénbányák és a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a török állami szénbányákkal két Haldex-rendszerű meddő­hányó-feldolgozó berendezés szállításáról. E berendezések alkalmasak arra, hogy az évtizedek során felhal­mozódott meddőhányók 11—18 százalékos széntar­talmának nagy részét ki­vonják; az így nyert szén fele annyi­ba kerül, mintha azt a föld mélyéből hoznák fel. A tatabányaiak szabadalma alapján ilyen berendezések Magyarországon, Lengyelor­szágban, továbbá Angliában működnek, saját gépeit Anglia magyar licenc alapján maga gyártja. A török állami szénbányák a Magyarországtól vásárolt gé­pekkel a Fekete-tenger part­ján elterülő Zonguldak szén- medencében felhalmozódott meddőhányóból vonják majd zenéhez. Gyermekkorában még Szmirnában megtanult görö­gül, törökül, nagyanyja hatá­sára angolul, olaszul, majd ké­sőbb franciául és Argentíná­ban spanyolul. Hamarosan megkapta az ar­gentin állampolgárságot, majd amikor Görögország a Levar.- téből menekült görögöknek ál­lampolgárságot adott, apja ré­vén megszerezte a görög ál­lampolgárságot is. Családjá­nak köszönheti, hogy első üz­leti sikerei után kinevezték Buenos Aires-i görög konzul­nak. Ekkor kezdett érdeklődni a hajózás iránt. 1932-ben a gazdasági világválság idején Onassis Kanadába ment, és kitűnő üzleti érzékkel hat te­herszállító hajót vásárolt, hi­hetetlenül olcsó áron; darabját húszezer dollárért, holott a hajók eredeti ára kétmillió hétezer kalóriás szenet. A több százezer dollár értékű berendezés és a hozzá tartozó pótalkatrészek szállítását 1970 elején kezdik meg. Január 11-én SVÁBBÁL A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szö­vetsége január 11-én' rendezi meg a hagyományos svábbált a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemen. A bál részvevőit, vendégeit, dr. Wild Frigyes, a szövetség főtitkára köszönti, majd ezt követően az ország különböző részeiből több mint 50 német-sváb nép­viseletbe öltözött pár vonul fel. A műsorban közreműkö­dik, a taksonyi, a csolnoki és a soroksári zenekar, a pilis- vörösvári, a mecseknádásdi és a hartai nemzetiségi együttes, továbbá a soproni Príeber­dollár volt. Onassisnak ezt a húzását sokan hazárdjátéknak tartották, még saját családja is. Onassis ^később — életrajz­írója szerint — erre azt vála­szolta, hogy addigi egész élete hazárdjátéknak számit, mert csak az nyer, aki mer. A 30-as évek közepén, amikor a közel­gő háború új konjunktúrát in­dított el, Onassis bővíteni kezdte flottáját. Felfedezte, hogy a legjobb üzlet az olaj- szállítás. 1938-ban vásárolta első tankhajóját, a 15 500 ton­nás Aristont. Az üzlet várako­záson felül bevált, olyannyira, hogy 1939-ben' már három nagy tankhajó futott Onassis zász­laja alatt. Amikor kitört a második világháború, 15 tagú flottájának egy részét csak a görög szigetek közötti hajózás­ra használhatta, másik részét pedig felajánlotta a szövetsé­Lapunk közelmúlt számai­nak egyikében a gyógyszeré­szek új keletű tevékenységé­ről, a méregellenőrzésről ír­tam. Férfiasán bevallom, az egyik mondattal alaposan mel­léfogtam. Ezzel: majd minden előre csomagolva ér­kezik, alig fejthetnek ki ké­pességeiknek megfelelő...” Tehát csak téblábolnak a patikában ezek a magas kép­zettségű speciális vegyészek és... És rámcsengétett a me­gyei főgyógyszerész, dr. Kádár Tibor, s igen kedvesen ugyan, de megérdeklődte, tudom-e, mit tettem? — Remélem, jóvátehetetlent nem — mondtam. Nos, ilyen előzmények után fogadott Kádár Tibor dr., s megmagyarázta, hogy mindaz, amit a lakosság a gyógysze­rész munkájából lát, édeske­vés. De hadd idézzem: — A régi patikák sok edényükkel és felszerelé­sükkel a középkori alkimisták műhelyéhez hasonlítottak. Az orvosságot kérő beteg a szer­rel együtt misztikumot is ka­pott. Most-kevesebb edényt és több szekrényt lát az ember, és nem előtte készül a gyógy­szer sem. Minden korszerű gyógyszertárhoz külön labora­tórium tartozik, ahova a kór­okozókat hordozó betegek nem léphetnek be. Csak így érhető el, hogy nyugodtan készülje­nek a sokszor steril vagy csi­raszegény orvosságok. S ez még csak egyik része a... Pardon, így divatosabb: egyik oldala az éremnek. Tes­sék néhány statisztikai adat. Az államosítás, tehát 1950 óta, a gyógyszertárakban ké­szült gyógyszerek száma meg­duplázódott. Ugyanekkor a gyári készítmények is megsok­szorozódtak. Betegebbek let­tünk? Dehogy. Kulturáltab­bak. Jobb az orvosi ellátott­ság, kedvezőbb a szociális helyzet, és ezzel együtt nőtt megka gyógyszerigény. Ugyanekkor azonban csak harminc százalékkal több a gyógyszerész. A többletmunkát csak a jól képzett, assziszten­sek segítségével végezhetik el. A technikákra, persze, csak részfeladatokat bízhatnak, s ezt is ellenőrizniük kell. Ezek ismét dr. Kádár Tibor szavai: — Még 1950-ben is egyetlen kötetbe fértek bele a gyógy­szerek készítésével, vizsgála­geseknek. így kezdvezményes biztosítási feltételek mellett magas hadiszállítási díjak el­lenében a háború óriási nyere­séget hozott Onassisnak. En­nek köszönhető, hogy 1945-ben a Bethlehem Steel hajógyár­tól 34 millió dollárért hat új, 28 000 tonnás tankhajót ren­delt, majd részt vett néhány amerikai társaság megalapítá­sában, amelyek cégére alatt az Egyesült Államoktól 20 millió dollárért 23 „felesleges”' hajót megvett. Ezért, mert Onassis nem volt amerikai állampolgár és az amerikai hadsereg csak amerikai állampolgárnak ad­hatta volna el ezeket a hajókat, 1953-ban az Egyesült Államok­ban csalás vádjával perbe fog­ták. Az USA legfelsőbb vád­hatósága 1954. február 5-én le­tartóztatta. tával kapcsolatos reitdelkezé- sek. Most már négy vaskos kötetet használunk. Évente 40—50 új gyógyszerrel szolgál a gyorsan fejlődő tu­domány. S persze, új technoló­giai eljárásokkal is. Tíz év alatt részben kicserélődik gyógyszerkincsünk. Érthető módon mindez magas követel­ményeket támaszt. Ám van egyéb is. A beteg előtti végső állo­más a gyógyszertár. Az ellen­őrzés utolsó lehetősége, hatvá­nyozott tehát a i gyógyszerészek felelőssége. Elsősorban nem az importőrt vagy az alapanyagot gyártó céget állítják bíróság elé, hanem a gyógyszerészt. Mert kötelessége minden alap­anyagot megvizsgálni, mielőtt felhasználná. Azonosítani kell, analizálni a tisztaságát és tar­talmának hatóanyagát. De fi- gyelenimel kell kísérnie a gyá­ri készítményeket is. Ez már önmagában is elég lenne. Ám mégsem minden. Mert felelősséggel tartozik azért is, amit orvosi receptre ad ki. Köteles ismerni minden készítménynek az optimális dózisát. Miből mennyi az, amely már kárt okozhat. Legyünk őszinték, egy tize­desvessző olykor arrébb is ke­rülhet. Vagy más-más orvossal különböző recepteket irat fel valaki. A gyógyszerésznek tud­nia kell, hogy kémiailag és ha- tástanilag összeférhetek ezek vagy sem. Különösen vidéken, közvet­len kontaktus alakul ki a gyógyszerész és a betegek kö­zött. E kapcsolatot — me­gyénkben jól bevált gyakorlat már ez — felhasználják egész­ségügyi felvilágosításra is. Is­Kattognak, zúgnak a gé­pek. Amerre nézek fiatal arcok. Gyorsan, másra nem figyelve dolgoznak az asszo­nyok. És nagyon sok fiatal lány. Alacsony ajtón bújunk ót, a szövődéből az előké­szítő üzembe, a kivarró rész­leghez jutunk. Kalauzom, Fináli László mérnök, az üzem Vezetője. A gépek szüntelenül teke­rik, forgatják a fonalat, so­dorják a vastag gyapjúsza- lat. Az asztalokon, a kivar- rók előtt vég szövetek tor­nyosulnak. Nem a megye egyik szövő­gyárában, hanem Tápiósze- csőn, az Egyetértés Termelő- szövetkezetben vagyunk. Egy évvel ezelőtt a gépzakatolás, a korszerű üzemrész helyén még düle- dező raktár volt Kőszegi Sándort, az elnö­köt kérdezzük, hogyan és mi­ért termett a semmiből ez a nagyon jól kifizetődő mellék­üzem? — Kétezerötszáz holdon gazdálkodunk, ebből ezerki- lencszáz a szántó. A többin paprikát, paradicsomot ter­mesztünk. Ez nagyon jól jövedelmez, annál is inkább, mert sikerült valóban jó ered­ményeket elérnünk. Bizonyí­ték erre az erfurti nemzet­közi zöldség- és gyümölcs­kiállítás, ahol aranyérmet nyertünk 1966-ban a 37 de­kagrammos paprikával, s egyéb jó minőségű áruink­kal. Most joggal kérdezheti, mi köze van ennek a mel­léküzemhez, és ha van, miért kezdem Adómnál, Évánál? — Mert inkább először mondtam a jót. De itt be­zárul a sor. Sajnos, a zöld­félékből származó jövedelem nem elég, mert földjeink na­gyon alacsony koronaérté- kűek. A járásban a leg­rosszabbak. Nagyon sok szá­mítás, megbeszélés előzte meg, hogy elfogadjuk a Fi­nomposztó Vállalat Újpesti Gyapjúszövő Gyárának aján­latát. De végülis ezt tar­tottuk legjobbnak, mert nem láttunk más lehetőséget a gazdaság jövedelmének, a tag­i meretterjesztő könyvet, füze­tet adnak a betegeknek, olyant, amely a bajukkal foglalkozik. — S ezek után írta __ — m ondja Kádár Tibor. — Sajnálom — mondom,. — Nos, mindemellett vállalkoztak gyógyszerészeink közül sokan a méregellenőr­zésre. Mert kérem. A gyógy­szertárban fokozott biztonsági rendszabályok mellett egyete­met Végzett szakemberek mil- ligrammnyi mennyiségekben adagolják a mérget. Ugyanek­kor, például a mezőgazdaság­ban, tonna számra használják fel a mérgező anyagokat. A gyógyszerész lelkiismerete éb­redt fel, és igyekszik segítsé­get adni az iparnak, a mező- gazdaságnak, kereskedelem­nek. Tanítjuk a méreggel bá­nó embereket a rendszabályok betartására, mások — és ön­maguk védelmére. A kormány a napokban ha­tározatot hozott, amelyben jó­váhagyta, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter megszünteti az ÉVM területi főépítészeti intézményt. A kor­mány azonban szükségesnek tartja, hogy a városfejlesztés és a területrendezés koordiná­ciós feladatainak ellátására megyei, illetve megyei' jogú városi főépítész munkakört létesítsenek a tanácsok végre­hajtó bizottságai. Ez az új intézkedés a ko­rábbinál lényegesen nagyobb ság éyi részesedésének növe­lésére. *■ — Márcsak azért sem, mert az említett okok miatt nem volt túlságosan népszerű a fiatalok körében szövetkeze­tünk. A járás területén Tó-" piószecsőről járnak be leg­többen Pestre, ötezer la­kosból kétezerötszázan, 18-tól 50 évesig* pedig kilencven százalék! Háromszázon felül van a taglétszám, de ennek hetven százaléka idős, 50-en felül van. Arról nem 'beszél­ve, hogy 127 nyugdíjasunk van. S most, nézze meg, mi történt. Az új üzemben 28 év az át­lagéletkor. * Február elsején kezdte meg a munkát az elő­készítő üzemben 70 nő. öt hónap múlva elkészült a szö­vődé épülete — magunk épí­tettük újonnan — azóta ott is teljes intenzitással, húsz gépen dolgoznak. S még így, ebben a csonka évben is, hét­nyolcszázezer forint tiszta jövedelmünk lesz ebből. Jö­vőre pedig két és fél millióra számítunk biztosan. Ez pe­dig a szövetkezet jövedelmé­nek 25 százaléka! Ennyi indok is bőségesen elegendő ahhoz, hogy meg­győzzön mindenkit, az Egyet­értés vezetői jól választottak, helyesen döntöttek. De még egy nyomós érv kimaradt a felsorolásból: — A mi szövőüzemünk nemcsak nekünk hajt hasznot. Szervesen illeszkedik a járás iparfejlesztési tervébe. A kör­nyező községekből korábban bejáró nőket idevonzza, közeli és jól fizetett munkalehetősé­get biztosít. — Igen — mondja Fináli László, aki az újpesti gyár al­kalmazottja, s most itt a mun­ka irányítója és szervezője. — Gyakorlatilag kihelyezett rész­legnek számít ez az új üzem, természetes tehát, hogy a fi­zetés, az órabér ugyanannyi, mint a pesti gyárban.' Az át­lagkereset egyelőre 1500 fo­rint, de ez — várhatóan már a jövő év elejére — emelke­dik. Hiszen a legtöbb mun­kásnő még csak most tanulja a gépkezelést, ismerkedik a szakmával, s mivel teljesít­Alumínium­gyártmányok A Székesfehérvári Könnyű­fém készáruüzemét ez évben új csarnokokkal bővítik. A gyors ütemben növekvő keresletnek kívánnak eleget tenni azzal, hogy az alumíniumkészáru- termelést értékben a múlt évi 16—18 millió forintról 32 mil­lió forintra növelik. A jól bevált alumíniumgyártmá­nyokon, a gyümölcsszedő lét­rákon, állványokon és útjel­ző táblákon kívül olajkályha- fedő díszrácsot is gyártanak. Az első 300 alumínium hid­rofor tartályt hamarosan átve­heti a gyártól a Székesfehér­vári Finommechanikai Válla­lat. Ercsi község rendelése el­készült egy kisebb, valamint két nagyobb alumínium autó­busz-várócsarnok. A készáru­üzem berendezkedett a nyers alumínium színezésére is. Har­mincezer színezett alumí­níumorsót szállítanak a nyer­gesújfalui Viscosa Gyárnak, a Szegedi Szalámigyár érlelő tornyához pedig több száz négyzetméter színes alumí­niumburkolatot készítenek. támogatást nyújt a város- és területrendezés fejlesztéséhez, hiszen több mint kétszeresére — 11-ről 23-ra növeli a terü­leti főépítészek számát. Ugyanakkor az az intézkedés, amely a főépítészi munkakört a minisztériumtól a tanácsi szakigazgatásba utalta, azt is lehetővé teszi, hogy a szokásos engedélyezési eljárásokkal egyidőben többet foglalkozza­nak a tanácsok a területren­dezés távlati elgondolásainak kialakításával, a helyi igazga­tási és fejlesztési munkák ösz- szehangolásával. ménybérben dolgoznak; a gyakorlat hiánya még érezteti a hatását. Nem csoda, ezek az asszonyok — többségükben — pár hónapja még kapáltak, li­bát hizlaltak, vagy kisegítő­ként dolgoztak valmelyik pes­ti gyárban. De azok sem saj­nálták otthagyni megszokott munkahelyüket, akik eddig szövőüzemben dolgoztak, mert a fizetésük nem kisebb, és pénzt, s nem utolsósorban rengeteg energiát és időt ta­karítanak meg azzal, hogy helyben járnak dolgozni. Mint Gazsi Sándorné is, aki 18 évig járt be Pestre, a fo­nalkészítő gyárba. Tizenhét évesen került oda. Férje is idevalósi, ő is bejár a MÁV Északi Járműjavítóba. — Bizony, három gyerek mellett nem volt könnyű haj­nali kettőkor kelni minden nap. Semmire nem jutott idő, és mindig fáradt voltam. El sem lehet mondani, mennyire jól jött ez a lehetőség! Nem­csak nekem. A lányom 15 éves, egy éve ő is velem uta­zott minden reggel. Januártól pedig már itt dolgozik ő is. Ehhez nem kell kommentár. — Azt még nem is mond­tam, hogy a jövő év elejétől kezdve ismét bővül az üzem, még többen helyezkedhetnek el itt. Jelen pillanatban ötven, a nyolcadikat idén végzett lány tanul a pesti üzemben, oktatóktól. Januárban ők is idekerülnek. Még egy új épü­letet emel a szövetkezet az ed­digiek mellé, s a 116-os lét­szám 350-re emelkedik év vé- .géig. Mert ide mindenki szí­vesen jön — mondja az üzem­vezető. Juhász Istvánná lép oda hozzánk. Idősebb, termetes, jókedélyű asszony A kivafr- róknál dolgozik: — Most kezdtem el. negy­vennyolc éves fejjel Itt volt a gyerek, a férjem bejáró, nem tudtam elmenni. De most, hogy itt van az üzem a közei­ben, tíz perc alatt ideérek gyalog is. Nagyon megszeret­tem ezt a munkát, örülök, hogy dolgozhatek A többiek eg; ' - •'rVn bó­lintanak. Varga Vera ki a rendkívül értékes,. hat- duó. Tubuserdő A Mátravidéki Fémművek siroki gyára készíti egyedül az országban az iparban, kereskedelemben használatos és a fogyasztók által is jól ismert alufólia tubuso­kat. Az üzemszerű gyártás megkezdése óta eltelt nyolc év alatt a sirokiak egymilliárd tubust készítettek. A képünkön látható tubuserdő csupán egy részlete annak az ötszázféle termékből álló kollekciónak, amely a gyár mai választékát reprezentálja. A szecsői szövődé-J9^iea 3'ÍCKV Szántó István MEGYEI FŐÉPÍTÉSZEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom