Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

1968. DECEMBER 1., VASÄRNAP MST MfcGVEI Egyiptomi lovakkal frissítik fel a bábolnai arab ménest A híres bábolnai arab teli- vértenyészetet az 1800-as években szíriai lovakkal ala­pozták meg. A továbbtenyész- tés kétirányú volt. Megtartot­ták az eredeti arab vérvona­lat, ugyanakkor arab méirexet magyar kancákkal párosítot­tak és így alakították ki a bá- • bolnai arab fajtát. a legkedveltebb európai arab tenyészet ma is a bábolnai. Az utóbbi időben különösen megnőtt az érdeklődés a sportcélokra kiválóan alkal­mas, szép küllemű állatok iránt. Azért a gazdaságokban elhatározták: felfrissítik az eredeti arab vérvonalat, amely a hosszú évtizedek alatt a magyarországi viszo­nyokhoz alkalmazkodott, ugyanakkor tovább nemesítik a bábolnai arab fajtát is. E célból — a bábolnai ló- tenyésztés történetében első ízben — Egyiptomból importáltak négy kancát és egy mént. Az állatok Faruk király egy­kori méneséből, a ma is vi­lághírű zahrahi állami tenyé­szetből érkeztek. ÚÉKKOMPUTER Egy párizsi áruház elektro­nikus számítógépet állított be a karácsonyi ajándékok problé­májának megoldására. Ha a gépbe betáplálják a megaján­dékozandó korát és jellegzetes vonásait, valamint az ajándék­ra szánt összeget, akkor kiad­ja a javasolt ajándékok listá­ját. Szélesedő vászon A ma és a holnap mozija Sokat olvashatunk mosta­nában a televízió és a mozi „párharcáról”. A televíziós készülékek szaporodásának arányában csökken a mozi­látogatók száma; alapjában véve érthető ez a világjelen­ség. Ahhoz, hogy a mozi visz- szaszerezze régi jogait, valami néző mozgó némafilmet. Ha­marosan követte ezt a han­gosfilm, amely már tökéletes szórakozást nyújtott. Ám a technika sohasem áll meg ... Az úi követelmény —• már a televízió hatására — az, hogy közelebb kerüljön a Telefonszámla Üj lakóházba költöztem, ki­lenc emeletesbe. Ne lépcsőz­zön szegény postás — jelszó­val, a földszinten levélszekré­nyeket helyeztek el. üj címe­met még nem tudja senki, nem is igen szoktam nézeget­ni a szekrénykét. Tegnap, mintha egy hang súgta volna: kukkants bele. Belekukkan­tottam, s lám, aki keres talál, a pléhkaszni fenekén ott he­vert egy iromány. Telefonszámla az október 1- től 31-ig terjedő időszakra. Mint rebegém, lakóházunk új, s éppen ezért el van vágva a külvilágtól. A számla tehát vá­ratlanul ért. Nem az összeg, világért sem, az mindössze négy forint, hanem maga a számla. Váratlanul ért és el­szomorított: még sosem volt ilyen alacsony a számlám .. . Milyen kár, hogy nincs is te­lefonom ! ny. é. A látómező kitöltése: 1. A tv nézésekor a néző látó­mezeje csak 5 százalékban kitöltött; 2. normálfilmnél ez 15 százalék; 3. szélesvásznú vetítésnél 30 százalék; 4. panorámavászonnál 80 százalék. újat kell produkálnia. S való­ban világszerte folynak a kí­sérletek olyan vetítőrendsze­rek kidolgozására, amelyek a néző élményét annyira fokoz­zák, hogy meghozza az „áldo­zatot”, és a kényelmes otthoni tévézés helyett ismét elfog­lalja helyét a nézőtéren. A mozgófilm tulajdonkép­pen századunk szülötte: az 1900-as párizsi világkiállítá­son láthatott először 25 000 Árengedményes alkatrészvásAr A téli gépjavításhoz szükséges alkatrészeket DECEMBER 1-E ÉS 15-E KÖZÖTT 10—70%-os árengedménnyel árusítjuk Az árkedvezménnyel árusított alkatrészek jegyzéke megtekinthető és a szükséges alkatrészek megvásárolhatók a Budapesti AGROKER Vállalat Alkatrész- és Műszakiárii osztályán Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. NE MULASSZA EL! JÓL JÁR, ha most szerzi be alkatrész-szükségletét! néző az élő valósághoz: meg­jelent a szélesvásznú film. A néző szélesebb vásznon, olyan látószögből nézheti a képet, amely közelebb áll a termé­szetes körülményekhez. A tér­hatású (sztereo) hang tovább növelte a nézőben a valóság­érzetet. Nem sokkal később feltűnt a sztereofilm, de hamar ki is ábrándultak belőle. A néző­nek vagy mereven kellett ül­nie, vagy különleges szem­üveget kellett viselnie; ilyen mozi volt Budapesten az 1950-es években a Toldi Film­színház. Hamarosan azután visszaalakították hagyomá­nyos mozivá. Az ezután tért hódító szé­lesvásznú filmek, a panoráma vetítési rendszerek három cso­portba oszthatók: többgé'pes eljárás, torzított képelemes el­járás és torzítatlan képelemes eljárás. Többgépes eljárás esetén legtöbbször három ve­títőgépet használnak. A torzí­tott képelemes eljárásnál a felvételnél különleges torzító objektívvei vízszintes irány­ban zsugorított képet állíta­nak elő, melyet vetítéskor el­lentétes torzítással az eredeti formára alakítanak vissza. A torzítatlan képelemes eljárást honosították meg a budapesti Corvin Filmszínházban. A rendszer amerikai feltalálójá­nak, Michael Toddnak az el­járását 1957-ben mutatták be Párizsban. A rendszer nem tartalmaz új gondolatot, ha­nem a filmszélesség megkét­szerezésével jó lehetőséget ad a képminőség és sztereofoni­kus hangvisszaadás javítására. A felvételt nem 35 mm-es, hanem 70 mm-es szélességű filmszalagra veszik fel. Ennél a rendszernél tehát, a pano­ráma rendszerrel ellentétben, 3 filmszalag helyett csak egyet használnak. Egyetlen objektívvei a* képet majdnem akkora szög alatt veszik fel, mint amilyennel a három ob­jektívvei ellátott háromfilmes kamera dolgozik. A vetítés is óriás méretű vásznon (8,2x16 m), , három helyett, egyetlen géppel történik, és ez kizárja a panoráma filmre jellemző függőleges irányú illesztési sáv keletkezését és kiküszö­böli az illesztési helyeknél fellépő villogást. Már a további jövő képe is kezd kirajzolódni a filmtechnika terén. Az egyik ilyen irányzat a ctrcoráma. A szovjet circoráma mozi két­szintű. A két gyűrű alakú ve­títőfelület átmérője kb. 15 m. A vetítőernyők mögött 22 ve­títőgépet szereltek fel: mind­egyik veti tőemy őre 11—11 gépből vetítenek. A vetítő­felület mögött a hangszórókat 7 csoportba rendezték el,' és a hang pontosan követi a vetí- tóemyőn lejátszódó cselekmé­nyeket. Ennek a rendszernek azonban komoly elvi hibája, hogy — mivel köralakú a né­zőtér — a nézőnek állnia kell. Ilyen körülmények között csak rövidfilmet lehet készí­teni. Másik irányzat az aromá- rama rendszer- ami tulajdon­képpen szagos mozit jelent. New Yorkban nyitották meg ezt a «mozit, ahol „A nagy fal mögött” című, Kínáról ké­szült négycsatornás, széles­vásznú, sztereofonikus, 35 mm-es filmet mutatták be. A vetítés alatt a nézőtérre a szellőzőberendezésen keresz­tül olyan levegőt juttatnak, amely különféle szagos, illa­tos anyagokat tartalmaz. A film bemutatása alatt a sza­gokat és illatokat több mint hússzor váltják. Az előadás alatt a néző rózsaillatot sza­golhat, érezheti a friss fű, az alma, tea, különféle ételek, égő gyanta, fa, dohány, egyes állatok jellegzetes szagát. En­nek a rendszernek az a célja, hogy a film érzékelési folya­matába a látáson és a hallá­son kívül a szaglást is beik­tassák. Egyelőre nem lehet végleges véleményt alkotni ezen irányzat jövőjéről. Színes, térhatású, szagos körmozi, vagy ki tudja még ma, hogy mit tartogatnak a mozisok. Egy azonban biztos, az állandóan fejlődő film­technika még sok meglepe­tést tartogat a mozilátogatók­nak. Kaffka • 1918 decemberében a Nyu­gat Kaffka Margittól búcsú­zott. Költő- és írótársai mél­tatták a századelő magyar iro­dalmi forradalmának legjelen­tősebb nőalakját. A spanyol járvány sokat ígérő tehetség­gel végzett, de a váratlan ha­lál olyan művek után tett pontot, amelyek klasszikus ér­tékei a modern magyar prózá­nak. Kaffka költőként indult, s csakhamar a század első év­tizedének legjobb hetilapjai, folyóiratai közlik verseit. Köl­tészetének érzés- és gondolat- világa, hangulata, nyelvi esz­közei a Nyugat című folyóirat körül gyülekező tehetségekkel társítja. Novellistaként és pub­licistaként is sikeres szerző, sőt a kritikával is eredménye­sen próbálkozik. Életművének leggazdagabb területe, vezető műfaja mégis a regény. Fő művének, ma is legin­kább olvasmányos regényének az 1912-ben kiadott Színek és évsk-et tartják. Jónéhány no­vella készítette elő ezt a köny­vet, amelynek mondanivalója évek óta érlelődött az írónő­ben. Kaffka életének két nagy élménye — a dzsentri pusztu­lása és a modern nő, az ér­telmiségi asszony önfelszaba­dításának, gondterhes küzdel­meinek ábrázolása — fonódik össze a Színek és évek-ben. Ez a tárgyválasztás lehetővé tette a korforduló magyar társadal­mi életének széles körű ábrá­zolását. Kaffka Margit kímé­letlen, kemény szavú bíró volt. Nem félt kimondani a művészi igazságot saját osztá­lyának erkölcsi hanyatlásáról. Hősnője, Pórtelky Magda két rosszul sikerült házasság kál­váriáját járja,meg. Jobbra tö­rő vágyai elhalnak, igényei unalomba süppednek, nyíltan vállalja az élősdi , szerepet. Kaffka társadalomkritikáját és művészetét legjobb kortár­sai üdvözölték. Ady Endre is felismerte benne a rokonlei­ket. Ö is figyelmeztet, hogy a Kaffka-regényekben — a Szí­nek és évek után a Mária éveiben és az Allomások-ban is — a korrajz történelmi konkrétsága és a lélekrajz fi­nom analízise párosul ritka ötvözetben. Azt is észrevették, hogy a nőprobléma Kaffka Margitnál szétválaszthatatla- nul összefonódik a megoldást váró társadalmi válsággal, az érlelődő forradalom jelzései­vel. E forradalom művészi ve- tülétét rajzolja az Állomások című reény. Ez a mű egyike a legszebb és legeredményesebb kísérleteknek a Nyugat-moz­galom társadalmi-emberi hát­tere megmutatására. Feltűnik ebben a könyvben a kor iro­dalmi és művészeti életének sok vezéralakja, jónéhány ér­dekes szereplője. Az első világháború éveiben az írónő értékes publicisztikai munkát végez. A polgári for­radalom idején már szocialis­tának vallja magát, s válóban — ha nem is ellentmondások nélkül, ha vívódások közepet­te is — mind közelebb jut a forradalmi szocializmus esz­mevilágához. Ez a közeledés válhatott volna további pályá­ját meghatározó, vagy lega­lább színező élménnyé, ha nem szól közbe a halál, 1918 december elsején. Kaffka Margit életműve is szerves I egész. Érdemes a megemléke­zésre, s ami ennél is fonto­sabb: az olvasásra, költészeté­nek és regényvilágának meg­ismerésére. d. Almamoly-sterilizálás — Bécsben Üjabb lehetőségeket nyit a magyar biológiai növényvéde­lem fejlődéséhez a megállapo­dás, amelyet a Növényvédelmi Kutatóintézet és az UNESCO atorhenergia-ügynöRségének bécsi laboratóriumá kötött. A nemzetközi szerv su­gárforrásokat bocsát a magyar szakemberek ren­delkezésére, s ezzel hazánkban több éves radiobiológiai kísérletsorozat eredményeit fejleszthetik to­vább. A növényvédelem és az atomkutatás kapcsolatának ugyanis már vannak eredmé­nyei hazánkban. A növényvé­delmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriumában elszaporított cserebogár, illetve almamoly sterilizálásával bebizonyítot­ták a radiobiológiai módszer létjogosultságát. A megtermé­kenyítésre alkalmatlanná vált rovarokat kibocsátottak a kertekbe, s azok — a biológiai egyensúly megbontásával — rohamosan csökkentették a szaporodás ütemét. A kísérle­teket most dr. Nagy Barnabás tudományos főmunkatárs a bécsi UNESCO-laboratórium- ban folytatja. A napokban tizenötezer, Keszthelyen elszaporított almamolyt és táplálékul négymázsányi meghatáro­zott érési fokon leszedett almát indítottak útnak Ausztriába, s ‘a tervek szerint a jövő év tavaszán több mint 150 ezer, sugárral sterilizált almamolyt bocsátanak ki Veszprém és Za­la megye kísérleti kertjeibe. Mestersége: madárpreparátor Félezer mestermunka dí­szíti Simon Gábor lovasi madárpreparátor műhelyének falát. A Dunántúl egyetlen hivatásos madárpreparálora 40 éve dolgozik ebben a rit­ka szakmában. Az utóbbi idő­ben mind több külföldi meg­rendelője akad. Nemrégiben egész sor szalonkát, fácánt és vadkacsát küldött Olasz­országba. A hazánkban gyak­ran megforduló osztrák va­dászok többsége ugyancsak vele készítteti ki a zsákmá­nyolt értékes vadmadarakat Ökör pecsenye - al A konyhaművészet meste­rei egy idő óta nagy előszere­tettel használják az alumí­niumfóliát. Gondosan becso­magolják a hússzeleteiket, majd a tűzhely lapjára, vagy átforrósított csupasz serpe­nyőbe helyezik azt. A hús ép­pen elég saját nedvességet és zsiradékot tartalmaz ahhoz, hogy ne égjen meg a burko­latban, és így összes ízanyagaít megőrizve, a kiszáradástól mentesülve válik porhanyós, zamatos táplálékká. Az aiu- míniumfólia ma már filléres árucikk, a legtöbb háztartási üzletben megvásárolható. Aki már evett nyárson sült ökörhúst, tudja, hogy helyen­ként égett, meglehetősen rágós étel az. Ezen most úgy segítet­tek a modern szakáesművé- szek, hogy a jókora húsdara­bot szorosan beburkolták alu­míniumfóliába, s csak azután gyújtottak alá tüzet. A kísér­let fényesen sikerült, a fólia leifejtése után puhára sült és nedvbő csemegét fogyaszthal- tak az ínyencek. ä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom