Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

Jónak ígérkezik a jugoszláv kukorica A Kétvedres kút dűlőjében osztják ki a háztájit Közgyűlést tartott a tápiósülyi Virágzó Tsz M0N0B°vnnn X. ÉVFOLYAM. 285. SZÁM 1968. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK A tervek közt: rókavadász szakosztály SEGÍTSÉGRE SZORUL A HONVÉDELMI OKTATÁS - EREDMÉNYES KLUBÉLET A MONORI MHSZ-BEN A napokban tartotta meg közgyűlését a tápiósülyi Vi­rágzó Tsz. Benkó József tsz-elnök ismertette a biz­tosítás új rendszerének elő­nyös feltételeit. A tsz-tagság megszavazta ezzel kapcsola­tos javaslatát. Az elnök ezután közölte, hogy szükség van az ellen­őrző bizottság megerősítésé­re. Az eddigi ellenőrzések nem mindenben feleltek meg a követelményeknek. Olyan emberre van szük­ség, aki nemcsak a bol­tokban tud vizsgálatot tartani, hanem a tsz pénz­tárát és adminisztráció­ját is ellenőrizni tudja, s ezenkívül a könyvelésben is némi jártassággal rendelke­zik. Az elnök az ellenőrző bi­zottság elnökéül Krátky László tsz-nyugdíjast jelölte. A tag­ság ehhez a javaslathoz is egy­hangúlag hozzájárult. Ezt követően a dolgozó tsz- tagok háztáji területéről volt szó. A vezetőség teljesítette a tagság régi kívánságát. Sokan nem tartották helyesnek, hogy a közös kukoricatáblában kap­ják meg a háztáji földet. Ugyanis többen nem csupán kukoricát, hanem burgonyát, sőt sárgarépát is szándékoz­tak termeszteni. Ez pedig a közös kukoricaterületen nem volt lehetséges. Ezért a veze­tőség úgy gondolja, hogy a jövő évtől kezdődően a Kétvedres kút dűlőjében osztják ki a háztáji föl­det. Ez különben a legjobb mi­nőségű földek egyike. A tag négy-öt évig is birtokolhatja a kiosztott területet. Kedvére megtrágyázhatja, mert ezt senki sem veszi el tőle. Ki­sebb lesz azonban a föld nagysága, ha a dolgozó a ki­szabott munkaegységet nem éri el. Tehát ha a tsz-tag munkaegység- kötelezettségének mindig eleget tesz, háztáji föld­jét hosszú évekig mű­velheti. Ezt a javaslatot is elfogadta a tagság. Borbás Rudolf főmezőgaz­dász bejelentette, hogy jö­vőre jugoszláv kukoricát szándékoznak vetni. Kiváló vetőmag, igen magas termés­hozamot ígér. Ennek a kuko­ricafajtának a művelése eltér a szokványostól. Előnyös, mert lényegesen sűrűbb tőszámot lehet al­kalmazni. Ezzel szemben természetesen több műtrágyázást igényel. De megéri, mert nem ritka a holdankénti 50—60 mázsás termés. Végül a tagság reklamá­cióit és sérelmeit közölte a vezetőséggel. Minden egyes panasz orvoslásra talált, így a megjelentek a gyűlés befe­jezése után elégedetten fo­gyasztották el a vacsorát. Tanácstag beszámolója Berzsenyi Zoltán járási ta­nácstag ma délután 3 órakor Monoron, a gépjavítói állomá­son tanácstagi beszámolót tart. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség monori titkárát, Csák Andrást kérdeztük meg a községben folyó honvédelmi nevelésről. Megtudtuk, hogy az MHSZ-en belül Monoron, 1967. december végén két klub alakult: egy lövész és egy tartalékos. Monori-erdőn 1968. január 1-én egy lövész­klub kezdte meg működését. A Kossuth Lajos általános is­kolában az 1967—68-as tanév­ben, kísérleti jelleggel az út­törőcsapatban egy honvédelmi szakkör és egy légpuskás kör alakult. Az idei tanévben a József Attila gimnáziumban rádió-távirász és elektrotech­nikai szakkör indult, továbbá mindkét iskolanemben meg­kezdődött a honvédelmi okta­tás. A monori lövészklub egyéves munkája igen eredményes volt. Márciusban felszabadulási lö­vészversenyt rendeztek, má­jusban lövészversenyt, június­ban járási bajnokságon vettek részt, júliusban rendezték a Béke Kupa-versenyt, közben részt vettek a megyei bajnok­ságon, majd az országoson is. Szeptemberben, a fegyveres erők napján emlékversenyt rendeztek, októberben pedig a monori Üj Élet Tsz tagjaival közösen barátságos lövészver­senyt indítottak. A legjobb helyezést elért versenyzők: Schiff László, Rizmayer József, Aschenbren­ner József, Szentgyörgyi Mi­hály és ifjú Merschál János. A lövészklubnak elegendő kispuskája van, csupán lég­puskából van kevés. Az általános iskolai hon­védelmi oktatás segítségre szorul. A fegyveres testületek mono­ri lőterének korszerűsítése most folyik. A monori-erdei lövészklub tagjai is jó eredményeket ér­tek el. A járási versenyen há­rom első helyezést, az orszá­goson pedig egy harmadikat értek el, az országos ifiben pe­dig egy első helyezést is el­hoztak. A tartalékos klub egyelő­re nem tudott még ilyen szép eredményeket elérni, mivel nincs klubhelyisé­gük. A honvédelmi oktatás az él • talános iskolák hetedik osztá­lyában, a gimnázium első osz­tályában, valamint az ipari- tanuló-iskolában indult. Az MHSZ-titkár elmondotta, hogy a lövészklubok jó munkájuk mellett most azt a feladatot kapták, hogy segítsék az is­kolákban folyó honvédelmi oktatást. Nagy segítség lesz az, hogy a Monori Községi Tanács évi 10 ezer forinttal támogatja az MHSZ-t. Ugyanakkor jövőre megépül a sportkör és az MHSZ közös székháza. Terve­zik még azt is, hogy a gimná­ziumban létrehoznak egy if­júsági kollektív rádióállomást és ezzel párhuzamosan a ró- kavadász szakosztályt is, A KMP 50. évfordulójára emlékeztek ÚTTÖRŐHÍRADÓ Meglepetés, mesebarlang RAJONGÓK MONOllííÓL, RAJONGÓK GOMBÁRÓL ESTÉTŐL REGGELIG A meghivón és az üllői ál­lomáson álló plakáton hívogat a program: divatbemutatóval és disznótoros vacsorával egy­bekötött műsoros estet rendez az üllői művelődési otthon. Még nincs ugyan hét óra — ekkor kezdődik a műsor —, de az utat el sem lehetne tévesz­teni, annyi fiatal siet a mű­velődési ház felé. A teremben már jó a hangulat, üvegek so­rakoznak az asztalokon, s Kiss Sándort, az otthon igazgatóját színpadra szólítják — segítsen a divatbemutató lebonyolítá­sában. A manekenek nem hivatá­sosak — hát igen, ez észreve­hető —, de ne legyünk rossz- májúak: a bemutatott ruhák szépek, a helyi ruházati bolt­ból kerültek ki, s osztatlan si­kert arat a tintakék, kötött, kámzsanyakú bakfisruha, a bébibunda, a katonás vonalú kosztüm is. A bemutató végén a fiatalok szétszedik a „kifu­tót”, látszik a buzgalmukon, hogy alig várják az Ezüstcsil­lag zenekar szignálját, a tánc kezdetét. A színpad azonban kiürül — s megjelenik az aréna igazga­tója — kezdődik a „Torreádor” című bohókás darab, a műve­lődési otthon műkedvelő szín­játszóinak előadásában. A csend egyre nagyobb lesz — s a végén taps csattan — jól szórakozott a közönség. Per­cek alatt visszakerülnek a do­bogóra az erősítők, az orgona — s zúgni kezd a ventillátor is, mert a táncolóknak igen­csak melegük van. A „Csillag- rajongók” Monorról is eljöt­tek zenekaruk után, s a tom­boló táncviharban hirtelen eszünkbe jut, vajon Monoron milyen a hangulat a Nautilus- bálon? A fotós elkattintja gé­pét még egyszer — s indulunk j Monorra. Az utcán szitál a köd, hideg fenyek tükröződnek a víztó­csákban. Suhan velünk a ko­cái, a Hüsi-csárda néptelen környéke után hirtelen csöp­penünk a főtér forgalmába. Mindenütt emberek sétálnak, tömve vannak a szórakozóhe­lyek is, pedig igencsak éjfél felé jár már az idő. A monori művelődési otthon ablakai fénykévéket szórnak az utcá­[ ra, a gitárok hangját a sarok­ról hallani már. A nagyteremben vadul tom­bol a tánc, a Nautilus együt­tes fekete-sárga „szerelésben” játszik a színpadon. Népsze­rűek — az ő „külföldi” rajon­góik is itt vannak, Gombáról, Bényéről, Pándról, Pilisről, Csévharasztról. Valóságos já­rási ifjúsági találkozó ez — méghozzá a legjobb hangulat­ban. S nem lankad a lelkesedés még egy órakor sem, fáradha­tatlanul táncolnak a még min­dig zsúfolt nagyteremben. So­kan már kabátban, mert ha­marosan indulnak az utolsó buszok — s ki akarják hasz­nálni az utolsó perceket is. Az ajtóban megkapaszkodik vala­ki, ütések érik a fejét, halálos csend támad egy pillanatra, aztán szétválasztják őket. A zenekar új számot kezd. Egyre kevesebben leszünk, aztán tokba kerülnek a gitá­rok. Üllőn is vége a bálnak, a közönség néhány tagja ide is benéz. Az igazgatónő jó éjsza­kát kíván, a szemek már ál­mosak. Kint vagyunk az utcán, a higanygőzlámpák fényei végig­nézik a hazafelé sietőket. Haj­nali három óra ... k. zs. — p. i. A járás úttörőcsapataiban nagyban készülődnek a Miku­lás- és a fenyőfaünnepségek rendezésére. Vidám műsorokat tanulnak titokban -a felső ta­gozatosok, és még nagyobb ti­tokban készítik a kis ajándék- csomagokat a kisdobosok szá­mára. ★ A közelmúltban igen meg­szépült a gyömrői Ságvári Endre Űttörőház. A monori iparitanuló-iskola diákjai ki­festették termeit, s a külsejét is rendbe hozták. A melegház új tetőt kapott. Vannak na­pok, amikór 120—150 úttörő is felkeresi az úttörőházat. Az elmúlt vasárnap például a gyömrői kisdobosok találko­zója volt a mesebarlangban. Hétfőn a kézimunka-szakkör és a kisdobos népi táncosok tartottak foglalkozást. Kedden a modellezők szakköre tevé­kenykedett. Szerdán rendezték a Télapó-ünnepséget, van egy motorszerelő és egy játékszak­körük is, valamint az ifjú me­zőgazdászok is itt tartják fog­lalkozásukat. Az úttörőház­ban tartják az őrsvezetők tan­folyamát, és itt találkoznak az ifivezetők is rendszeresen. Az úttörőház mozgalmas életéről, érdekes foglalkozá­sairól Borbás Ottó tanár gon­doskodik, aki jelenleg az úttö­rőház tiszteletdíjas vezetője. MIÉRT? (3.) A támogatás Monoron a támogatás hiá­nyára panaszkodtak. Az nem vitás, hogy hiányzik egy olyan intézmény, amely a monori sportélet bázisa lehetne. Az évek óta kallódó monori sportélet most a mélypontra ért — és elérkezett az az idő, amikor a község vezetőinek, sportvezetőinek le kell ülni az asztalhoz, hogy ki tudják moz­dítani a monori kék-fehéreket a válságból. Pontot kell tenni a monori pályaépítésre is, mert valóban igazuk volt a játékosoknak, amikor arra pa­naszkodtak, hogy ezen a pá­lyán már-már nem lehet ját­szani. A monori pályát immár több mint egy évtizede építik, csinálják. Emlékszem, 1961- ben humorizáltam a lap ha­sábjain a pályaépítésről. Ma is tehetném. Azt azonban bizonyára Mo­noron is kevesen tudják, hogy a jó példaként emlegetett Ve- csésen sem ment minden rendben. Szotyori edző több ízben panaszkodott, hogy nem tud labdás edzéseket tartani, mert nincs labda. Nem beszél­ve a pályaépítkezéssel és kar­bantartással kapcsolatos huza­vonákról. Érdemes megnézni, hogy mennyit romlott a pálya talaja! Érdeklődtünk már NB III-as sportköröknél. A pálya karbantartása egy, illetve több ember ügye, kötelessége. Nem tudjuk elképzelni, hogy a VI- ZÉP-nél ne tudjanak erre megoldást találni. Ez a meg- I oldás szükségszerű, mert a | pálya ellenkező esetben rövi­desen az üllői és ecseri pálya sorsára jut. Mi a megoldás? Felelni nem könnyű. Az idei szereplések alapos elem­zése hátra van. Ez már a he­lyi tudósítók, sportvezetők, a járás labdarúgó-vezetőinek kötelessége. Járásunk labdarú­gósportja a mélypontra ért. Már nem is merjük azokat az éveket emlegetni, amikor a megyei élvonalban járásunk csapatai főszerephez jutottak. Egy NB III-as és egy megyei I. osztályú csapat — ez maradt az 1968-as bajnokság után. A múltat visszasírni teljesen felesleges. Nem visszasírni — dolgozni kell. Itt pedig előve­hetjük a múltat. Példának. Akaraterő és sportszeretet pél­dáját vehetik a múltból spor­tolóink — és ha ezt a mércét kitartó, becsületes munkával igyekeznek megközelíteni, ak­kor szebb éveket érnek meg a szurkolók Monoron, Üllőn és Vecsésen egyaránt. Ehhez azonban az első lé­pés, és ezt hangsúlyozzuk: kendőzetlenül kell beszélni a hibákról. Ehhez igyekeztünk segítséget adni. Szalontai Attila MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Zorba, a görög. Nyár­egyháza: Egy hosszú nap éjsza­kája. Űri: Fejlövés. Központi fűtés, épületbővítés A Monori Járási Tanács épületébe bevezették a köz­ponti fűtést. A próbafűtést a napokban kezdték meg. A hivatali helyiségekből felsza­badult kályhákat a járás kü- löriböző iskolái kapták meg. A járási tanács épületé­nek bővítése is befejeződött. Az új épületszárnyba a föld­hivatal dolgozói rövidesen be­költöznek. VB-ÜLÉSEK Ma vb-ülést tartanak Csév- haraszton, 15.30 órai kezdet­tel, ahol megtárgyalják a de­cember 9-i tanácsülés anya­gát. , , Nyáregyházán 14 orakor ülésezik a vb, itt beszámol­nak a szocialista demokratiz­mus kiszélesítésének megvaló­sításáról, valamint az MHSZ és a tanács kapcsolatairól. Vasadon is 14 órakor kez­dődik a vb-ülés, melynek na­pirendjén jelentés szerepel az 1968. évi szociális hitelek fel- használásáról, a községi könyvtár munkájáról, vala­mint az OTP tájékoztatója a község betétállományáról és építési hitelekről. EZT OLVASTUK 4ÉacLó A legfőbb baleset — csúcsidőben Milyen lélektani okok idé­zik elő a leggyakrabban a bal­eseteket? — ezt vizsgálták a Nagykőrösi Konzervgyárban. Megállapították, hogy a bal­esetek gyakorisága nem függ a gyárban az időjárási változá­soktól. Viszont azok a dolgozók, akik gyenge kézügyességgel és rossz szemmértékkel ren­delkeznek, 65 százalékkal nagyobb valószínűséggel váltak a balesetek áldoza­taivá, mint azok, akik az említett képességeknek birtokában voltak. Nem elhanyagolható ténye­ző, hogy a lélektani laborató­rium minősítő vizsgálatnak veti alá a dolgozókat. Bár ezek a vizsgálatok előre jelzik a baleseti veszélyeztetettséget, egyes üzemek vezetői mégsem veszik figyelembe ezeket a dol­gozók beosztásánál és ez is növeli a baleseti statisztikát. A felmérés tanúsága szerint nem szabad lebecsülni a dolgozók oktatását, beta­nítását a legegyszerűbb munkafogásokra sem. Ezt igazolja az idei szezon el­ső három hónapja. A számba vett összes baleset 50,5 százaléka ugyanis ebben az időszakban történik. Ennek oka nemcsak a létszámemel­kedés — hiszen augusztusban és szeptemberben is ugyan- ennyien dolgoztak a vállalat­nál —, hanem az a körül­mény, hogy a dolgozókat nem oktatták ki munkába álláskor az egyes műveletek veszélyte­len elvégzésére. Augusztusban és szeptemberben ugyanis a felmért 'baleseteknek mindösz- sze 5,2 százaléka következett be, tehát a legveszélyesebb időszaknak alig több mint ti- zedrésze. A legtöbb baleset kedden és pénteken történik. A laborató­rium megállapítása szerint pénteken az egész heti munka után már fáradtak a dolgozók, és emiatt fi­gyelmetlenebbek is. Kedden viszont — mondja a pszichológus — a hétfői „lazí­tás” után „rávernek” a mun­kára, és ez okozza a balesetek gyakoriságát. Számottevő tényező az úgy­nevezett biológiai ritmus is A legtöbb baleset ugyanis dél­előtt 11 óra körül következik be. Felmerül az a lehetőség, hogy 10—11 óra között 5—10 perces pihenő szünetet iktassa­nak be az egész vállalatnál. A statisztika azt bizonyítja, hogy a balesetek 57 százaléka a 20 év alatti dolgozókat sújt­ja. Egyrészt a gyakorlatlanság, másrészt a fiatalos figyelmet­lenség lehet ennek a .szomorú számnak a magyarázója. A Monori Járási Tanács pártalapszervezetében szom­baton emlékeztek meg a KMP megalakulásának 50. évfordu­lójáról. Az ünnepségen kö­I szöntötték dr. Zimányi Gyu- j Iái, Sima Istvánt, dr. Szemző Sándort, Horváth Pétert, Ga- I ramvölgyi Istvánt húszéves 1 párttagságuk alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom