Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

Újjáalakult az Arany János Társaság NAGYKÖRÖS számos kul­turális emléke közül talán az egyik legjelentősebb, leg­szebb az Arany János Tár­saság tevékenysége. A maga idejében szinte összefogta a város kultúréletét, de tár­sulati üléseinek híre nem re­kedt meg Nagykőrös falainál, az összejövetelek országos rangra emelkedtek. Egy-egy ünnepi gyűlés néha az or­szág valamennyi Arany-ked­velő, irodalomszerető embe­rét idevonzotta. A társaság évkönyvei még ma is féltett kincsei a könyvtáraknak, és sok érdekes tanulmányt, ér­tekezést rejtenek nemcsak Arany Jánosról, hanem más irodalmi témáról is. Az Arany János Társaság hajdani lel­ke és mozgatója, dr. Toros László, méltó emléket állított e munkával is a halhatatlan költőnek. ÉPPEN EZÉRT örülhettünk, hogy az utóbbi időben S. He­gedűs Lászlónak, városunk országgyűlési képviselőjének kezdeményezésére egyre több szó esett az új társulat meg­alakulásáról, és különösen örülünk most, amikor a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának szervezésében, va­lóban útjára indul a második Arany János Társaság. A terveket ismerve, nem tel­jesen helyes másodiknak ne­vezni a most alakuló társu­latot. Elsősorban azért, mert nem akar szakítani a ha­gyományokkal, sőt szerves folytatás kíván lenni, má­sodsorban azért, mert nevé­vel és Arany János tiszte­letével ugyanazt az Arany­kultuszt kívánja szolgálni, amit a híres előd megkez­dett. Mégis azt kell mondanunk, hogy nemcsak egyszerű foly­tatásról van szó. AZ IRODALMAT kedvelők, a könyvet olvasók száma ma már olyan széles, sokrétű, hogy az ő igényük feltétle­nül változtatást kíván a tár­sulat tevékenységében. A na­gyobb igény, a gazdagabb ér­deklődés mindenképpen bő­víti majd a munkát, s olyan kívánalmakat teremt az új Arany János Társaság éle­tében, amelyek feltétlenül előrelépést jelentenek az előd­höz képest. MIT AKAR tehát az újon­nan alakuló társulat? Idéz­zünk talán válaszként erre vonatkozóan az alapszabály­tervezetből! „A társaság célja általá­ban a szocializmus építésé­nek segítése, az olvasóközön­ség és a társaság tagjai vi­lágnézeti és művészeti fejlő­désének előmozdítása; köze­lebbről az Arany-kultusz éb­rentartása és fejlesztése, kü­lönös tekintettel Arany nagy­kőrösi tanárságára, tanártár­sai emlékének ápolása álta­lában a nagykőrösi irodalom- történet számontartása." VILÁGOS CÉL, amelynek középpontjában kézzelfogha­tóan ott áll az Arany-emlé­kek ápolása, gondozása, sőt továbbfejlesztése. A társulat a tervek szerint egyelőre három fórumot kí­ván igénybe venni munká­jában. Az egyik forma a társulati összejövetel. Ezeken bizonyos ünnepélyes külsőségek között irodalmi felolvasásokat, vitá­kat tartanának. Az ilyen ösz- szejövetelekre a társulat tag­jain kívül külső vendége­ket is meghívnak. (íróiét, kutatókat, előadóművészeket.) A második lehetőség az is­meretterjesztő műsorok szer­vezése, melyek vagy elméleti jellegűek lennének, vagy konkrét irodalmi műsorok üzemekben, termelőszövetke­zetekben. A harmadik fórum lenne az évkönyv, amelynek szép ha­gyományai vannak már az előd tevékenységében. Őszin­tén szeretnénk, ha az új Arany János Társaság évkönyvei ugyanolyan magas színvona­lú tartalommal lennének megtöltve, mint a hajdani év­könyvek. VÁRJUK TEHÄT az első je­lentkezést. Bízunk benne, hogy Nagy­kőrös kulturális élete na­gyot lendül előre az Arany János Társaság, újraalakulá- sával. És ... háthá ez áz 'új mozgalom lesz a bölcsője — ha nem is egy új Arany Já­nosnak —, de néhány tehet­séges irodalmárnak. (tóth) Miért mostohagyerek? ‘A " P~E STMCGVCI HlfUAP KO LON K I A DAiÄ XII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1968. DEC 5., CSÜTÖRTÖK Fejleszti körösi a Pest megyei ös Zöldségfeldolgozó Vállalat Minden nagykőrösi örül a I város fejlődésének. Egy-egy új épület, néhány új lakás vala­mennyiünk gazdagodását je­lenti. Annak a hírnek is örültünk, hogy a következő két évben földgázzal látják el városunk j főútvonalainak belterületi ré­szét és közvetlen környékét. Az is örömet okozott, hogy új városrészünk, a Tormás, j napról napra új házakkal bő- 1 viil. új családoknak adhatunk I j otthont. De az már keserűvé teszi ezt I I az örömöt, hogy, illetékesek tá- j | jékoztatása szerint, a földgáz- | ! vezeték főcrei nem érintik az | | új városrészt. Az ott lakók elismerik ugyan, hogy elsősorban a városköz- 1 pont gázellátását kei: biztosí­tanunk. De ha a Jóka. utca és a Hétvezér utca között távo­labbi jövőben esetleg szaná­lásra kerülő épületekei ellát­juk gerincvezetékkel, akkor miért nem tesszük ugyanezt az új városrészben is? A konzerv­gyár a terveknek megfelelően áttér a földgázzal való üzeme­lésre. A tormási lakótelep és a konzervgyár közötti távolság talán forintokban sem jelente­ne leküzdhetetlen akadályt a gázvezeték útjában. Nagyon sok és egyre több család kér-, dezi, az új városrészben miért mostohagyerekek az arra la= kők? Szeretnék, ha a kérdésre vá* laszt is kapnának. (— ara —) A Pest megyei Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Vállalat eb­ben az évben is eredményesen foglalkoztatta és fejlesztette a téglagyár mellett működő nagykőrösi üzemegységét. Szeszipari üzeme lehetővé te­szi, hogy a körösi gyümölcs- termelők százai hulladékgyü­mölcsüket pálinkának kifőz­hessék. Jelenleg, ősz óta még mindig a szilvacefre főzése fo­lyik. A termelők szilvacefréje azonban nemsokára elfogy, s a törkölypálinka főzésére ke­rül a sor. Az ugyanott levő nagy szeszfőzdében pedig az ősszel vásárolt cefrekészletek­ből megkezdődik a közfogyasz­tásra váró pálinkafőzés is. Szintén nagy jelentőségű, már munkabiztosítás szem­pontjából is, a vállalatnak a szeszfőzdék mellett működő zöldségszárítási előkészítő üze­me, amely a ceglédi nagy szá­rítóüzem részére tisztítja, sze­leteli a szárításra kerülő hagy­mát, burgonyát és egyéb zöld­ségféléket, amelyeket a ceglé­di gyárban megszárítanak, s onnan szállítják a világpiacok­ra, főleg a tengeri hajókon va­ló fogyasztásra. A körösi üzem­rész 60—80 asszonyt és leányt foglalkoztat állandóan. Most például rengeteg póréhagymát1 Készítenek elő szárításra. Az üzem a téli hónapokra a ter­melőszövetkezetek asszony- és leánytagjait is alkalmazza, amennyiben a tsz-ek időszaki munka vállalására engedélyt adnak nekik. Tervek szerint a vállalat körösi üzemrészeit tovább fej­lesztik, s a jövőben még na­gyobb keretek között fognak dolgozni. (kopa) Egy része elpusztul — hogy a többi éljen I j módszer az. erdőtelepítésben A Szabadság Termelőszövet­kezetnek a Hangácson van­nak olyan gyenge homokterü­letei, amelyek a rozsot is alig ter.mik meg. Ezeket a terü­leteket a termelőszövetkezet szőlő- és erdőtelepítéssel igyek­szik hasznot hajtóbbá tenni. A több mint 200 holdon szé­pen beállott új szőlő után, 115 hold nyárfaerdőt telepítenek, amelynek fáját a papírgyár­táshoz nagyon keresik. Az erdőtelepítésről megkér­deztem Sz. Tóth Lászlót, a i Szemtől szemben Szöszivei Kedden mutatták be a kon­zervgyár vezetőinek azt a rö­vid filmet, amelyet a munka- védelmi hónap keretében ké­szített a gyár amatőr filmes csoportja. A nyáron elkészült „Szöszi egy napja” című film siker­rel szerepelt az idei, nemrég lezajlott arpatőrfilm-feiztivá­lón is. -Ez á siker hozta ma­gával, hogy mind jobban gyű­rűznek az érdeklődés hullá­mai nemcsak a film körül, hanem a film főszereplői kö­rül is. Folyik a baromfiátvéleí A fogyasztási szövetkezet felkészült az ünnepekre A Nagykőrösi Fogyasztási Szövetkezettel városunk és a környékének termelői több mint kétezer pulyka és 3500 hízott liba felnevelésére és beszállítására kötöttek szerző­dést, amelynek nagyrészben eleget is tettek. Vida János, a szövetkezet áruforgalmi osztályának veze­tője elmondotta, a pulykane­velés, amely az előző években állandó csökkenést mutatott, most a múlt évivel azonos szinten mozog. A libanevelés és hizlalás azonban jelentősen csökkent, amiben a gyengébb kukoricatermésnek is része van. A szerződött pulyka ki­lóját 20, a hízott libáét pedig 25 forintért vásárolják. A szövetkezet élelmiszer- boltjait a közelgő ünnepekre mindenféle áruval bőségesen megrakta. Cukrászdája gon­doskodik a lakosság karácso­nyi beiglivel való ellátásáról is, melyet a szövetkezeti bol­tokban fognak árusítani. Karácsonyfa is lesz elég. A szövetkezet az egyik felvidéki erdőgazdaságban közvetlenül vásárolt több ezer darab fe­nyőfát, hogy minél szebb és olcsóbb karácsonyfákat tudjon juttatni tagjainak és a körösi közönségnek. A karácsonyfá­kat a jövő héten kezdik áru­sítani. (—k—) VILLANYSZERELŐK I Felkerestem az egyik férfi főszereplőt, Kurgyis Jánost, a konzervgyár IV-es üzem gé­pésztechnikusát. A fiatalember igen szűkszavúan nyilatkozott „íilmszereplésérői”. Azt aján­lotta inkább, hogy beszéljek a feleségével a laboratórium­ban, ő volt a másik főszerep­lő. Nagyobb a beszélőképessé­ge, mint neki. Őszinte ember. A laboratóriumban hoztak vele össze. Elmondta, hogy rengeteg a munkája, keressem fel hétfő délelőtt pontosan 10 órakor. Sok szaladgálás után majd eltévedtem az óriási kiterjedé­sű tormási városrészben. De pontban 10 órakor kopogtam az egyik sarki házban a föld­szint 1-es számú lakás ajta­ján. Kedves, kékszemű, szőke asszonyka nyitott ajtót, s egy kis szobá­ba vezetett. Asztalka, két szék, egy dívány és a televí­zió alkotta, illetve töltötte meg a szobát. Végre szemtől szemben ülök az amatőr film női főszereplő­jével, Kurgyis Jánosnéval. 1959-ben lett az élelmiszer- ipari szakiskola tanulója. A felszabadulása után 1962 évben már a konzerv IV. üzemrész­ben dolgozik. Egyben sietve beiratkozott az élelmiszeripa­ri technikumba is. — A technikum elvégzése után gyártásközi ellenőrré ne­vezték ki —, mondotta a ceg­lédi születésű nagyon fiatal asszonyka. Arra a kérdésemre, hogy milyen úton-módon lett ..film­színésznő”? — elmondotta, hogy régebbi tanárnője, az élelmiszeripari iskolából ‘Ko­vács Sándorné — megszólítot­ta egyszer a gyárban: — Hallod-e Szöszi! Készül a gyárban egy kis- film, melyhez a forgatókönyv írója, dr. Henkei Antal, egy női főszereplőt keres. Közölte velem, hogy engem ajánlott. Én is beleegyeztem. A többi már könnyen ment. Eljátszot­tam a gyári munkásnő egy napját a munkába indulástól a gyári munkáján keresztül a hazatérésig. A higiéniai köve­telmények szigorú betartásá­val. Most fejeztük be a ..Job­ban, gyorsabban, könnyebben” című munkavédelmi kisfilmet is. Ebben, mint háziasszony szerepelek főzés közben és a dolgozó férjemnek ebédet tá­lalok. A férjem bemutatja a régi módszereiket, elöregedett gépekkel történő munkafolya­matokat. Majd utána a mai korszerű gépekkel való mun­kát filmezték le a munkavé­delmi óvórendszabályok ki­hangsúlyozásával. — Tetszik önnek ez az ér­dekes munka? És nem terhes az amúgy is nehéz szolgálat után? — Nagyon érdekesnek tar­tom. És ez az érdekes „játék” pihenés, kikapcsolódás! — Mióta laknak ebben a szép lakásban? — Egy éve költöztünk ide. Tetszik is, csak egy kicsit kicsi. — No, elfér ebben még egy­két gyerek is! — Ugyan, ne tréfáljon már... Fehér Szilárd termelőszövetkezet főmező­gazdászát, aki elmondotta, hogy az erdőt óriás nyárból te­lepítik, amely 10—15 év múl­va kerül majd levágásra. — Nyolcvan holdon a facse­metéket megforgatott földbe, hagyományos módon ültetjük el — mondotta — 35 holdon pedig újszerű „mélytelepítést” eszközlünk, amelynek módsze­rét az Erdészeti Kutatóintézet kecskeméti telepe dolgozta ki. Az új módszer szerint, a fa­csemeték oldalgyökereit le­vágjuk, és körülbelül 15 cen­timéter széles, mély gödrökbe engedjük le, úgy, hogy a gyö­kér a talajvízbe érjen. A göd­röket vasfúróval fúrjuk, mely-* nek mintáját a kutatóintézet­től hoztuk, s itthon a szüksé­ges mennyiséget ipartelepün­kön csináltattuk meg. E módszer szerint a talaj­vízbe érő csemeték majdnem százszázalékos biztonsággal megerednek, és a kísérletek azt mutatják, hogy sokkal gyorsabban fejlődnek. A víz­be érő rész elpusztul, s fölötte fejlődik ki a gyökérzet, amely­ből majd hatalmas nyárfák fejlődnek, amelyeket papír- gyártásra jó áron vásárolnak meg. (—K—> GYŐRI KURIÓZUMOK Mint azt már közöltük, el­készült az ötvenezredik vasúti kocsi az 1896-ban alapított Győri Magyar Vagon- és Gép­gyárban. Történetének kurió­zumai közé számít, hogy Itt készültek a londoni földalatti vasút első szerelvényei, és itt készítették Európa első hegesz­tett hídját is. C ::::: D «wr. ::::: D T J :::ä Y KJ l\ I SPORTLÖVÉSZET A városi ifjúsági és felnőtt kispuskás Magyar Népköztár­sasági Kupa versenysorozat hatodik és egyben utolsó for­dulójának küzdelmeit mind a négy számban a konzervgyár egyes telepieknek sikerült megnyerniük. Felnőtt csapatversenyben (4 induló): 1. MHSZ konzervgyár egyes telep lövészklub 881, 2. MHSZ állami gazdaság 781, 3. konzervgyár II. telep 773, 4. Ládagyár 732 köregységgel. A hat forduló közül most volt a legszorosabb az eredmény. Felnőtt egyéni versenyben (17 induló): 1. Székely Ambrus (konzervgyár I. telep) 254 kör­egységgel. Ifjúsági csapatversenyben (4 induló): 1. MHSZ konzervgyár I. telepi lövészklub 571, 2. Konzervgyár II. telepi lövész­klub 484. 3. MHSZ állami gaz­daság 407, 4. Ládagyár 204 köregységgel. Fáradtság mu­tatkozott az ifjúsági verseny­zőkön. Ifjúsági egyéni (12 induló): 1 Hupka Bála (konzervgyár I. telep) 210 köregységgel, 2. Varga Sándor (konzervgyár II. telepi lövészklub). TORNA A budapesti Játékcsarnok­ban rendezték meg az országos I. osztályú serdülő tornász csa­patbajnokságot. A fiúknál, az előző évek gyakorlatától elté­rően, létszámban is több, 17 csapat indult — közöttük a Nagykőrösi Kinizsi is —, s a verseny színvonala is emelke­dett az előzőekhez viszonyítva. A bajnokságot a Budapesti Honvéd együttese nyerte 283,85 ponttal a Központi Sportiskola (277,40) és az FTC (276,55) előtt. A legjobb vidéki csapat, a Dunaújvárosi Kohász 273,73 pontos teljesítményével a ha­todik lett, míg a Nagykőrösi Kinizsi 267,90 pontos teljesít­ményével a hetedik helyen végzett, a vidék második leg­jobbjaként. (sulyok) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Kortársaink. Korhatár nélkül megtekint­het, szovjet film. Kísérőműsor: Jasznaja 'Pol- jana. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. A Foto: Kiss

Next

/
Oldalképek
Tartalom