Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

1968. DECEMBER 30., HÉTFŐ MST MEGYEI 5 Egyszerűsítették az ügyvitelt Meghosszabbították a kárbejelentés határidejét 1969-től: díjemelés nélkül nagyobb kockázatot vállal a biztosító Ebben az évben már, a ré­gebbi gyakorlattal ellentétben, több biztosítási lehetőség kö­zül választhatják ki a termelő- szövetkezetek a számukra leg­alkalmasabb módozatot. Ma­gasabb díjért ugyan, de a kö­rülményekhez jobban igazodó, előnyösebb megállapodást köt­hetnek az Állami Biztosítóval. Pest megyében és a főváros­ban — mint Pánczél István igazgató év végi tájékoztatójá­ban elmondotta — a közös gaz­daságok nyolcvanöt százaléka, azaz százhetven termelőszövet­kezet kérte az új, összevont vagyonbiztosítást. Az új biztosítási rendszer már az első esztendőben elősegítette a mezőgazda- sági nagyüzemek zavarta­lanabb, biztonságosabb működését. A kiterjesztett kockázat alap­ján fagy-, vihar- és homokve­rés után, a tizenkétmilliós díjtöbblettel szemben, huszon­hétmillió forinttal magasabb kártérítést kaptak a gazdasá­gok. 1968 alapos próba elé állítot­ta a mezőgazdaságot. Az új vagyonbiztosítás feltételei azonban lehetővé tették, hogy ezek a károk a biztosító útján megtérüljenek. Növénybiztosí­tás után például a termelőszö­vetkezetek negyvenötmillió fo­rintot fizettek be, ezzel szem­ben ötvenötmillió forint kár­térítést kaptak. Csupán példa­ként érdemes megemlíteni, hogy homokverés után a pilisi Üj Elet Termelőszövetkezet közel egymillió forint kártérí­tésben részesült. Az üllői Kos­suth Tsz 625 ezer, a nagykőrö­si Rákóczi Tsz közel félmillió, míg a csomádi Zöld Mező Ter­melőszövetkezet 659 ezer fo­rint kártérítést kapott. A leggyakoribb és legsúlyo­sabb károkat ebben az eszten­dőben is a jég okozta a mező- gazdasági üzemeknek. A dán- szentmiklósi Micsurin Terme­lőszövetkezet több mint két­millió, a szentlőrinckátai Űj Világ Tsz egymillió-hatszáz- harminckétezer, az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszö­vetkezet majd kétmillió fo­rint kártérítésben részesült. E néhány kiragadott példa is bizonyítja: helyesen döntöt­tek a termelőszövetkezetek ve­zetői, amikor megkötötték az új rendszerű biztosítást. Az el­ső esztendő tapasztalatai ugyanakkor a biztosítót is ar­ra ösztökélték, fejlessze tovább a vagyonbiztosítást. A Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsával folytatott vita alap­ján, de a területi szövetségek és több termelőszövetkezet ja­vaslatára — a díjtételek eme­lése nélkül — most tovább bő­víti a kockázatvállalás körét, egyszerűsíti az adatszolgálta­tást, és meghosszabbítja a kár- bejelentés határidejét az Álla­mi Biztosító. Melyek a legfontosabb változások? A jövő évtől kezdve a fagy­biztosítás határidő nélkül ki­terjed a szántóföldi növények ötven százalékon, a dohány és a palántázott zöldségfélék tíz százalékon felüli fagykáraira. Térítést ad a biztosító a sző­lő, a gyümölcsfák törzsében, termőágaiban, hajtásában, il­letőleg a vesszőiben keletke­zett jégkárokra, ha a jégverés legalább hetvenszázalékos veszteséget okoz. Módosult a homokverési károk megtérítése is. Ezentúl nem lesz a térítés fel­tétele a kiszántás és az újra­CSELÉÉK ÜNNEPE Nem mindenütt jelezte a karácsony szép ünnepét feldí­szített fenyőfa, ünnepi vacso­ra, ajándékok. Így lett volna ez Csele Jánoséknál is. Egye­dül élő, idős emberek. Már a feleség is a hetedik x-et ta­possa. Es ahogy a szomszédok szokták mondani: „se kutyá­juk, se macskájuk”. Csele Já­nos súlyos beteg: asztmás. Mindennapos dolog, hogy érte jön a mentő. Egy szobájuk, egy konyhá­juk. A kis konyhában nem volt valami meleg, amikor beléptünk. Pedig van tüzelő­jük elég. Megszokták már, hogy takarékoskodjanak, ösz- szecsapták kezüket, várat­lan vendégek voltunk. Es csak néztek a hátunk mögé, mit dugdosunk. Az asztalon egy másodperc múlva nem volt tenyérnyi hely sem. Csele Jánosnénnk eleredt a könnye. Csúszott az út, ahogy jöt­tünk. Tóbiás Márton, Zakár István, Puporka Ferenc és a többiek; asszonyok, fiatal lá­nyok. Zavartan hellyel kínáltak mindenkit, de a vendégek áll­va maradtak. Még volt dol­guk. Asztal közepére állítani a formás fenyőt, feldíszíteni, meggyújtani a gyertyákat, csillagszórókat. Még az asztal lábához is ju­tott csomag, egy zsák krump­li. — A mi brigádunk Télapó­ja —, kezdett előre elkészített mondókájába Zakár István — hozta ezt a szerény ajándékot, nagy szeretettel... —, de az­tán elakadt. Pedig tudta, hogy mit kell mondani, de azt is, hogy nem kell mondani sem­mit. Az, hogy itt vannak, s hogy több napja terveztek, vá­sároltak, gyűjtötték a pénzt, s most elhozták, amit gondol­tak: szükség van rá, önmagá­ért beszél. Azért később, mi­kor a csomagok kibontására került sor, még elmondta. „Fo­gadják olyan szeretettel, ami­lyennel mi adjuk”. Nem győztem számba ven­ni, s nem győzték számba venni Cseléék sem, mi min­dent kaptak az ünnepre. Hagyma, liszt, cukor, ke­nyér, kalács, lekvár, narancs, margarin, vaj, beigli, zsír, szalámi, szalonna, apró süte­mény, csokoládé, hús, zöldség és még egy nagy üveg likőr. Hogy a valóban ünnepi, kiadós ebéd után koccintani is lehes­sen; a nem várt örömre. Sugárzó arcok, megfényese- dett szemek. Ez a kép maradt bennem erről az óráról. Jókí­vánságok, és tanácsok, köszö­nő félszavak. S aztán az em­lékek. — Hogy is volt, te vagy a Mari húga, ugye? Jól em­lékszem én. — Pedig nyolc éve nyugdíjban van már Cse­léné, nyolc év alatt pedig vál­toznak az emberek, az arcok. De tíz évig dolgozott azokkal, akik itt most körülülik. Csele Jánosné fürkészi az ismerős arcokat, és emlékszik, felidézi a gyárban töltött na­pokat. — Mi mindig itt éltünk Vá­cott. Bár én nem itt születtem — emlékszik Csele János. — A városházán dolgoztam, a fe­leségem is, mellettem. Negy­venöt után kertészetben, az­tán malomban. Ö pedig akkor ment dolgozni a Ficébe. A Fice, a váci Finompamut- fonó és Cémázógyár becene­ve. Az asszony a finomfonó­ban, a C szakmánybán dol­gozott. A gyárbarV szerették, ismerték. De ő csak most is­merte meg igazán ezeket az embereket. Most, amikor kéz­be veszi a meleg flanellpon- gyolát, a férjének szánt tré­ningruhát, meleg alsót, inge­ket. Mert észrevétlenül ez is a fa alá került., Hét száz forint nyugdíja van kettőjüknek. Betegek. Ilyen időben, csúszós úton ki sem mernek mozdulni. Nyugdíjas­találkozó lesz a gyárban nem­sokára. Csele néniért autóval jönnek, hogy oda vigyék. Akik most itt vannak, mert szó szerint értik és érzik a ka­rácsonyt, s megígérik ezt, há­rom szocialista brigád, a C szakmány szocialista brigád­jainak küldöttei. Nem azért jöttek, mert szocialista brigád­tagok, mert vállalást tettek ... Azért, mert olyan emberek, amilyenek. Azért, mert eszük­be jutott, hogy vannak, akik egyedül maradnak karácsony­ra is. Varga Vera palántázás. Egyes szántóföldi növények viharkárait a szél erősségétől függetlenül térítik. Egyre több gazdaságot érint Pest megyében is az a kocká­zat, amely az üveg vagy fólia alatt termelt zöldségfélék jég­káraira is kiterjed. Az eddiginél nagyobb — a biztosított hozamérték hatvan százalékának megfelelő — kár­térítést fizet a biztosító a szán­tóföldi növények foltokban je­lentkező állománykárai után, ha a terület újra hasznosításá­ra nincs lehetőség. A gabona­féléknél a foltok területére, betakarításig, többletköltség címén holdanként további százötven forint kártalanítást nyújt. Az árvízkároknál az ed­digi ötven százalékról hatvan százalékra emelte fel a kárta­lanítás mértékét. Mind választékában, mind pedig a kockázati körét te­kintve tovább bővül az állatbiz­tosítás. Az új módozat jobban alkal­mazkodik a gazdaságok adott­ságaihoz s az év közbeni vál­tozásokhoz. Módosult a törzs­könyvezett anya- és apaállatok egyedi biztosítása is. Most már a gazdaságoknak évente csupán egyszer kell megadniuk a biztosításhoz szükséges adatokat. Két nap­ról négyre hosszabbították a kárbejelentés határidejét. Az Állami Biztosító az adminiszt­rációra és a kárbecslésre for­dítható összeget a lehető leg­alacsonyabban állapította meg. A költségvetés sem igényel nyereséget á mezőgazdasági biztosítás díjaiból. A rendelke­zésre álló összeget a károk rendezésére, további kockázat- vállalásra vagy más módón, de mindenesetre közvetlenül a biztosítást kötő gazdaság javára hasz­nálja fel. ■M „ay -Niwrfiii - -j AmMt az igazgató végül nyo­matékosan hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek összessé­gükben a befizetett biztosítási díj kilencvenkét százalékát — megfelelő tartalékalap-képzés mellett — valamilyen módon visszakapják. — sp — mm, mm 1968. december 30., hétfő, Dávid napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.01 órakor. A hold nyugszik: 3.43, kél: 12.41 órakor. V áltozóan felhős, párás, kö­dös, hidísg idő, néhány helyen zúzmaraképződes. Helyenként hószállingózás, kisebb hava­zás. Mérsékelt, változó irányú szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3—mí­nusz 8 fok között. Martos Flóra 30 ÉVE, 1938. december 30-án halt meg Martos Flóra, a magyarországi forradalmi munkásmozgalom nagyemlékű nőalakja. 1918-ban csatlakozott a szocialisták bai- szárnyához. A húszas években lelkes odaadással vett részt a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális munkájában. 1930-ban, mint a Magyarországi Vörös Segély vezetőjét börtönöz- ték be. 1935-ben újból letartóz­tatták és a katonai börtönben embertelen módon megkínozták. Az elszenvedett gyötrelmek tel­jesen aláásták egészségét. Egy évig tartott vizsgálati fogság után már csak hordágyon tud­ták a tárgyalásra elvinni. A bí­róság előtt bátor kiállással vád­lóként lépett fel. Halomra dön­tötte az aljas provokációs váda«- kat, úgy hogy a bíróság kény­telen volt őt felmenteni és sza­badlábra helyezni. Betegsége cik­kor már nagyon elhatalmasodott. A további üldöztetésnek tovább­ra is kitett, súlyosan beteg har­cos asszonyt a párt egy prágai szanatóriumban helyezte el, de a leggondosabb kezelés sem tud­ta már életét megmenteni. Januári loftómenetrend 17-én CepÉercelen A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság új évi sorsolási naptára elkészült. E szerint az év első lottóhúzását — az 1. játékhét nyerőszámainak a sorsolását — Budapesten, az újpesti Dallos Ida Művelő­dési Házban rendezik. Ja­nuár 10-én Pálkozdon, 17-én Ceglédhercelen, 24-én Kis- kunmajsán, 31-én pedig Ko­máromban sorsoljak a lottó esedékes heti nyerőszámait. — Képzőművészeti kiál­lítás nyílik kedd délután 3 órakor Pilisszántón, melyet Szlávics László szobrászmű­vész nyit meg. — Szilveszteri bált tarta­nak kedden Tápiósze—ón, Ceglédhercelen és Tóalmá­son. Ez utóbbi helyen fellép Csala Zsuzsa, Vass Mari, Berényi Ottó és a Thomastic együttes. MEGHALT SÁVOLY PÁL Vasárnap, 76 éves korában elhunyt Sávoly Pál, az Űt- Vasúttervező Vállalat szakági főmérnöke, a hídiroda veze­tője. Sávoly Pál 1918. óta terve­zett hidakat. Életműve: az óbudai Árpád-híd, a bajai Du- na-híd, a Dunaföldvári Duna- híd, a Petőíi-híd, az újpesti összekötő vasúti híd, a komá­romi Barátság Duna-híd, a Ferdinánd-híd, a Szabadság­iad. Kimagasló alkotása az Erzsébet-híd. Az általa terve­zett hidak négy világrészben állnak, Hollandiában, Luxem­burgban, Belgiumban, Indiá­ban, Kínában, Mexikóban, Egyiptomban. Birtokosa a Magyar Nép­köztársasági Érdemrend arany fokozatának, a Kossuth-díj­nak, a Munka Érdemrend arany fokozatának, az Állami­díj I. fokozatának. Temetéséről később intéz­kednek. — A Testnevelési Főiskola 300 tréningruhát rendelt a Váci Kötöttárugyártói. Ti- zenkétféle típus közül vá­lasztották ki a megfelelő fa­zont. A melegítők az év vé­gére készülnek el, mégpedig minden felsőrészhez egy- gyel kisebb számú nadrágot gyártanak, ezzel küszöbölve ki a melegítő „ősi átkát”: a nadrágok ugyanis mindig nagyobbak a kelleténél. — Már az üzletekbe ke­rült a Hajdúsági Iparmű­vek új terméke, a törpe ra­diátor. Villamos berendezés melegíti fel a radiátorban levő olajat, s ez biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. 24 négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 52. játékhéten öttalálatos szel­vény nem volt. Négy találata 24 fogadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 137 173 forint. Három találatot 2531 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 650 forint. A kéttalálatos szelvények száma 93 380, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyereményössze­gek a nyereményilleték levo­nása után értendők. . — A Magyar Agrártudo­mányi Egyesület ceglédi cso­portja ma délelőtt a járási tanács nagytermében veze­tőségválasztó közgyűlést tart. Előtte dr. Pénzes János, a Pest megyei Tanács vb-ei- nökhelyettese „Közgazdasá­gi szabályzók érvényesítése a mezőgazdaságban” címmeL tart előadást. — Megyei tanácstag fo­gadóórája. Ifj. Uhereczky Pálné ma délután 16 órakor Tápióságon tart fogadóórát. — A Gödöllői Városi Ta­nács szombaton ülést tartott. Többek között megtárgyalta a járásbíróság elnökének tá­jékoztatója alapján a bíró­ság és a népi ülnökök műkö­désének kérdését. Ismét befagyott a Balaton Az előrejelzéseknek megfelelően, vasárnap újra befagyott a Balaton, s az összefüggő jégpáncél általában 4—16 centiméter vastag. A partközeiben, ahol az enyheség idején is megmaradt a jég, most már kétszeresére vastagodott a jégtakaró. A hideg­hullám 3—4 centiméterrel hizlalta a Velencei-tó jégtükrét is. A Duna magyar szakasza Dunaföldvárig zajlik. A december eleji hideget jég nélkül átvészelte a Dráva, de az utóbbi napok erős lehűlése után rajta is megkezdődött a zajlás. A Tisza Csongrádig zajlik, a tiszalöki duzzasztóműnél pedig áll a jég. Az előrejelzések szerint a következő napokban tovább jegesed­nek a folyók. — Nagy Miklós, a Pest megyei Tanács VB-elnökhe- lyettese ma délelőtt 9 órától 12 óráig hivatali helyiségé­ben fogadóórát tart, — A Jászberényi Hűtőgép­gyár jövőre megkezdi a 100 literes alumínium-söröshor- dók gyártását. — Németh László kapta a veszprémi „Batsányi János” irodalmi díjat. Lottózók figyelem! Ezen a héten kedd, szer­da ünnep, ezért még ma vegye meg, töltse ki és to­vábbítsa lottószelvényéit! A rendes havi tárgynye- remény-sorsoláson kívül az 1. heti lottószelvényekre külön jutalomsorsolás. Fő­nyeremények: öröklakás, lakberendezés utalvánnyal, személygépkocsik. NŐI SZAKASZ Téli védelem A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.30: Lányok, asszonyok. 8.40: Kedvelt régi melódiák. 9.10: Jubi­leumi dolgozatok. 9.25: A hét elő­adóművésze: Osváth Júlia. 10.10: Körtefa. 10.30: Orvosok a mikro­fon előtt. 10.35: Népek zenéje. 11.00: Expedícióval a Fölú körül. Elefántok szigetén. 11.25: A fegy­verkovács. Részletek Lortzing ope­rájából. 12.15: Tánczenei koktél. 13.06: Földindulás. 13.21: A mosoly országa. Részletek Lehár—Harsá- nyi operettjéből. 13.50: Roman­tikus kórusok. 14.00: Könnyűzene. 14.20: Ma ötven éve történt. 14.26: Osváth Júlia Mosonyi-dalokat éne­kel. 14.45: Külpolitikai figyelő. 15.10: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 15.55: Rádiórek­lám. 16.00: Év végi hét vége... 17.54: Az asszony ingatag. Zénón Wiktorczyk jelenete. 18.10: Zene­kari muzsika. 19.30: A zene nem ismer határokat. 20.10: A hetven- kedő katona. Plautus komédiájá­nak rádióváltozata. (18 éven felü­lieknek.) 21.41: Népi zene. 22.20: Táncoljunk. PETŐFI RADIO 10.00: Legkedvesebb verseim. 10.16: Fültörő. 11.16: Könnyűzene. 11.45: Az élet feltételei és megje­lenése. 12.00: Zenekari muzsika. 13.19: Gazdaszemmel hazánk me­zőgazdaságáról. 13.34: Szabó Fe­renc: Vonóstrió. 14.08: Tévedés. Rádiójáték gyermekeknek. 14.38: Cigánydalok, csárdások. 15.00: Or­vosok a mikrofon előtt. 15.05: Gluck: A rászedett kádi. Egyfel- vonásos vígopera. 16.05: Pol-beat. 16.15: Messze van odáig. Rádiójá­ték Gárdonyi elbeszéléséből. 16.46: Friscoban elszabadult az ördög. Részletek Masanetz operettjéből. 17.00: Mozart: Bella mia fiámmá — hangversenyária. 17.10: Mammut* és rozmáragyar az elefántcsont piacon. 17.25: Hangverseny a stú­dióban. 18.05: Húszas stúdió. Poén­vadászok .. . 19.06: Népdalok. 19.15: Brahms-hangverseny Bécsiből. 21.12: Hawaii hangulat — könnyű­zene. 21.42: Üj könyvek. 21.45: Klubok — klubestek. 22.00: Laka­tos Vince népi zenekara játszik. 22.25: A hót előadóművésze: Ost- váfh Júlia. URH 18.05: Tánczenei koktél. 18.50: Mozart-est. 20.11: Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony. Egy- felvonásos opera. 21.22: Láttuk, hallottuk. 21.42; Kórushangverseny Bécsből. TELEVÍZIÓ 9.00: Vízkereszt, vagy amit akar­tok. (Klasszikusok tv-filmen.) Shakespeare vígjátékának magya­rul beszélő tv-filmváltozata (ism.). 11.05: A rénszarvastenyésztők. Finn kisfiún. 11.30: Reklámműsor. 16.33: Reklámműsor. 16.45: Nemzet­közi mezőgazdasági magazin. 17.05; Hírek. 17.10: Folytatás . . . Képzőművészeti kisfilm. 17.40: Te- leimpex. Külkereskedelmi és vi­lággazdasági híradó. 18.10: Tudós­klub. Tudomány, művészet, fele­lősség. 19.00: Kihallgatás. Portré­film dr. Konczer István rendőrszá­zadosról, a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság erkölcsi és rablási csoport vezetőjéről. 19.25: Cicaví­zió. 19.35: 1+2. Tánczenei műsor. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A kaktusz virága« Zenés vígjáték két rész­ben. a József Attila Színház elő­adása, felvételről. (14 éven felü­lieknek.) Kb. 22.40: Tv-híradó — 2. iáadás. Megjött a fagy, a havas tél. A hideg, a szél káros az arc­bőrre. Lényeges tehát, hogy védjük bőrünket. A levegő mozgása, ha nem túl erős, frissítő hatású lehet. Káros azonban, ha különösen erős és sokáig tartó szél fúj, vagy arcba csapódik az eső, a hó. Ez összehúzza az ereket, a folyadékelpárologtató légmoz­gás a bőrt kiszárítja, cserzetté, repedezetté teszi. Ha ilyen idő­járásban a szabadban tartóz­kodunk, zsíros krémmel kell bekenni az arcbőrt. Fagyos időben sokan „nem érzik” orrukat, fülüket, állu­kat. Az erős hidegben az erek ugyanis összeszűkülnek, hogy minél kevesebb hőt kelljen le­adniuk. A fagyás megelőzése érdekében az arcot ajánlatos sállal befedni, vagy zsíros ke­nőccsel bekenni. (Ismeretes, hogy az eszkimók a kemény sarki hideg ellen faggyúréteg­gel védekeznek.) Ha azt érez­zük, hogy arcunkat „megcsíp­te” a hideg, azonnal kezdjük dörzsölni, hogy a vérkeringés helyreálljon. Fagyott, áthűlt arccal ne menjünk azonnal meleg helyi­ségbe, mert az összehúzódott erek a melegben hirtelen ki­tágulnak, s könnyen felléphet az érbénulás. Ugyancsak fontos a kéz ápo­lása. A hidegben kivörösödött kezet esténként — krémezés előtt — meleg, sós vízben kell áztatni. Fehérítő és bőrfinomí­tó keveréket készíthetünk fél deci glicerinből, ugyanannyi tiszta szeszből és vízből, vala­mint egy citrom levéből. Ezt alaposan a kézbe kell masszí­rozni. A kéz, az ujjak fagyását elősegíti, ha kézmosás után, nedves kézzel azonnal kime­gyünk a szabadba. Az ujjak fagyását a szűk kesztyű is okozhatja. Dörzsöléssel, lóbá- lással melegíthetjük kezünket. A fagyás gyógyításának házi módja az úgynevezett „váltó­fürdő”. Egy tálba meleg, a másikba hideg vizet teszünk. A hidegben fél, a melegben körülbelül 2—3 percig tartjuk kezünket. Többszöri ismétlés után a hideg vízzel kell befe­jezni a „mártogatást”. A leggyakrabban, s talán a legjobb eredménnyel tünteti el a fagydaganatot az enyv- kezelés. Egy, körülbelül 10 de- kás asztalosenyvet 1 liter víz­ben kell felfözni. Lehűlés után. a fagyott ujjakat belemártjuk, s 3—4 percig áztatjuk. Nem kell letörölni az enyvet, mert a rászáradt massza összenyom­ja a bőrt, szorítja az ereket, és a fagyást megszűnteti. A kézre száradt enyvréteg szappannal és vízzel könnyen lemosható. Kaphatók az úgynevezett fagykenöcsök is. Ezeket azon­ban rendszeresen, naponta kell használni. B. K. V V

Next

/
Oldalképek
Tartalom