Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
PEST MEGYEI- HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1968. DECEMBER 3.. KEDD Emléktábla a falon Emlékezés a monori alapítóira Szombaton délelőtt nagygyűlést tartottak a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a monori községi pártszervezet tagjai. Az ünnepi nagygyűlésen részt vettek a monori társadalmi szervek, az üzemek és tsz-ek képviselői és helyet foglaltak az elnöki asztalnál azok a veteránok, akik részesei voltak a történelmi eseményeknek. Kupecz Ferencnek, a községi tanács elnökének üdvözlő szavai után Gál János, a községi pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Felidézte a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását, végigkísérte a párt harcait egészen napjainkig. Tizenegy órakor megszólaltak a harsonák, megperdült a dob, s a széksorok között felsorakoztak az úttörők. Köszöntötték a nagygyűlés résztvevőit, majd egy-egy szál vörös rózsát nyújtottak út az elnökség tagjainak. A felcsattanó tapsviharban, vörös nyakkendőt lobogtatva vonultak ki a pajtások. Ezután került sor a pártbizottság előcsarnokának falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. Monor község kommunistái és dolgozói kegyelettel emlékeztek Cellaó Károly és H. Kovács János elvtársakra, A nagygyűlésen Gál János, a községi pártbizottság titkára ünnepi beszédet mond. az illegális KMP monori alapító tagjaira. Az ünnepség résztvevői között ott voltak az egykori barátok, harcostársak és az özvegyek. A községi pártbizottság titkára a Himnusz .akkordjai után megemlékezett a két kommunista mártírról, és elhelyezte a községi pártszervezet koszorúját az emléktábla alá. Kupecz Ferenc a községi tanács nevében helyezett el koszorút. A hozzátartozók egy- egy csokor vörös szegfűvel adóztak a mártírok emlékének. Az emléktábla leleplezése után a járási KISZ-bizottság nevében Berla Ferenc titkár mondott beszédet. — Mi, ifjú kommunisták folytatni fogjuk a monori mártírok harcát, s kegyelettel megőrizzük emléküket — fejezte be beszédét. (b. I. — p. i.) VB-ÜLESEK Vb-ülést tartanak ma délután két órakor Bényén és Káván, ahol a decemberi tanácsülés anyagát tárgyalják még. Maglódon, a 3 órakor kezdődő vb-ülésen beszámólnak a községi tanács 1968. évi szakigazgatási tevékenységéről. Tápiósápon tanácsülést tartanait ma délután 3 órakor, melynek napirendjén a községi tanács és szervei 1968. évi tevékenységének és 1969. évi munkatervének megtárgyalása szerepel. Tanácstag beszámolója Gajdos Józsefné járási tanácstag ma este 6 órakor tanácstagi beszámolót tart Mo- noron, a telepi óvodában. Baj van a kávéval Az élelmiszerboltokat vizsgálta a rendőrség Az élelmiszerboltokban — mi tagadás — gyakran tapasztalnak a vásárlók súlycsonkítást, kisebbet-nagyobbat — de hát sok kicsi is sokra megy. A járási rendőrkapitányság legutóbbi ellenőrző körútja során ezekre a visszaélésekre igyekezett fényt deríteni. Három községben — Monoron, Vecsé- sen és Gyomron — hat üzletben végeztek próbavásárlást. A tapasztalatok sokfélék voltak, s az üzletvezetők becsületére váljék: a legtöbb helyen jók. Általános megállapítás ugyan, hogy a kávé szavatossági, idejével majd mindenütt baj volt — kettő-hat héttel lejárt a határidő, s kisebb mérési hibák is előfordultak — például a Aki mégis próféta Tizenöt éve elnök — Péteri gazdagodik Általános gyakorlat, hogy a tanácselnöki tisztet községeinkben olyan ember tölti be, aki más helységben született. Saját hazájában senki sem próféta, mondja ugyanis a közmondás. A péteri tanácselnök, Kalina János azért is figyelmet érdemel, mivel helybéli születésű — és helybeliként is hallgatnak rá. Kalina János munkájával, vezetési módszerével általános megbecsülést vívott ki a Péteriek körében. Több esetben szemtanúja voltam, amikor a tanácsházára olyan ügyfelek érkeztek, akiknek erős hangjuk sérelmük előadásakor egészen a postáig is elhallatszoít. Az elnök néhány nyugodt szóval lecsillapította a sértett feleket. x Tizenöt évvel ezelőtt választották meg tanácselnöknek. Munkásember volt. Az állandó önképzés mellett elvégezte a kétéves tanácsakadémiát, öthónapos államigazgatási tanfolyamon vett részt. Az idén fejezte be a marxista középiskolát. Évek óta tagja a járási pártbizottságnak. A községi pártszervezet vezetőségében 1956 óta — kisebb megszakításokkal — veszi ki tevékeny részét. Sok társadalmi munkát is végez, amiért oklevelet és elismerést kapott a felsőbb szervektől. Párttagságának kelte: 1944. Péteri község nagyon mélyről indult 1945-ben. Az azóta eltelt időszakban sokat tettek községükért mindannyian. Az új orvosi rendelő, a művelődési otthon, üzletház, ravatalozó, 3300 folyóméternyi járda — és sorolhatnánk tovább azokat az építkezéseket, melyekkel Kalina János tanácselnök idejében gazdagodott Péteri. Sölét Ormos Zoltánná monori telepi önkiszolgáló boltban a kilós kenyér mérésénél. Hosszabban kell beszélnünk a gyömrői 51-es számú élelmiszerüzletről — mert bizony itt az ellenőrök is hosszabban időztek, s nem véletlenül, ötfélét vásároltak a próbavásárlásnál, s kilencven fillér eltérés volt a helyes és a boltvezető által kiszámított ár között. A vásárolt almához csak 20 fillérért lett volna hajlandó zacskót adni. Az ellenőrök ezután persze alaposabban körülnéztek, s volt mit megállapítani. a gyógyszappanok még mindig a régi áron szerepelnek, a kávé is minőségi kifogás alá esik, jócskán lejárt már hathetes szavatossági ideje. A bolti dolgozók által csomagolt áruk súlyellenőrzésénél az is kiderült, hogy csak a kétkilós zsír volt pontosan mérve — a kristály-, a porcukor már nem. Ügy látszik, Gyömrőn éppen jókor jött ez az ellenőrzés, a vásárlók legalábbis örülnek, s ezt közölték is az ellenőrökkel. A boltvezetőnek, Budinszky Bélának azonban kevésbé volt örvendetes — a következményekről nem is beszélve. (k. zs.) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Esküvő istenigazában. Mende: A 4-es labor őrültje. Monor: Kortársaink I—n. Pilis: Három háború. Üllő: Kitérő. Vecsés: Mi lesz veled Eszterke? A monori nótaszerző Vörös Sári énekelte Magócsi Lajost nem kell bemutatnunk lapunk olvasóiAz emléktábla leleplezésének pillanata. Ki mit olvas Üllőn? Kétezerrel kevesebb — Fiókkönyvtár nyílt Rákóczi-telepen Variációk párbeszédre © — Menjünk a ligetbe. — Menjünk. De figyelmeztetlek, én már most fázom. — Akkor ne menjünk. — Attól még mehetünk. Tudod, hogy én nem számitok. — Miért nem számítasz? Ha fázol, akkor menjünk moziba. — Jellemző. — Mi jellemző már megint? —. Az. — Mi? — Te a mozit valami kollektív alvó és melegedő helynek tekinted. — Ez változó. Nyáron például a veled való találkozás helyett megyek oda. — Tudom, azért, hogy ott kapd a gutaütást, még mindig, jobb, mintha tőlem. — Pontosan. Honnan tudtad? — Legalább harmincezer- szer elsütötted már. — Haragszol ? — Nem. — Akkor hova menjünk? — Tudod mit? — Na, van valami épkézláb ötleted? — Igen. Te arra, én erre. © — Szégyellem magam. — Ugyan. Ne bolondozz. — De. Mintha mindenki engem bámulna. — Nincs itt senki. — Mine^ ragasztottad ki ezt a sok hülye fényképet? — Nem hülyék. > — Nem?! Nézd azt a gu- vadt szemű, sárga hajút! Az neked nem hülye? — Lehet, hogy az, de jól énekel. — Nem hallom a hangját, csak a pocsoiyamosolyát látom. — Igazad van. Letépem, jó? — Ahogy akarod. De én elmegyek. — Ne menj el. igazad van most is, meg mindenben. De tudod, hogy ez kibírhatatlan? — Kibírhatatlan? Előbb is szólhattál volna. — Nem így értettem. — Hát hogy? Ezt csak egyféleképpen lehet érteni. — Igen. Úgy hogy szeretlek. — Én is, de a sárga hajút leszeded? — Tessék. Nevetséges. Csak egy galacsin. Megnyugodtál? — Nem. Te is egy galacsin vagy. Gyúrható, olcsó papír- galacsin. Ne hívj engem többé ... — De hát. .. — Szevasz. Varga Vera Az üllői községi könyvtárban , mozgalmas kép fogad bennünket. Jönnek, mennek a kölcsönzők. A belső teremben középiskolás diákok könyvek fölé hajolva jegyzeteket készítenek, az egyik fotelben idős bácsika újságot olvas. Télen növekszik a forgalom, hiszen több az emberek ideje olvasásra. Ku- harecz István nyugdíjast kérdezem: — Milyen könyveket szokott olvasni? — Nagyon szeretem az útleírásokat. Átnéztem most is a könyvállományt, de alig találtam olyat az útleírások közül, melyet nem olvastam még. Szeretem még Mikszáth könyveit is. Sípos Mária fodrásztanuló gyorsan talált magának olvasnivalót. Berkesi András: Játék a tisztességgel című könyvét vitte el. Liszkay Lászlóné tisztviselő a magyar és világirodalom klasszikusai között válogatott, s talált is hamarosan magának való olvasmányokat. Polonyi j Lászlóné is regényeket vett ki. Az üllői könyvtár állomé- : | nya 7636 kötet, 2000-rel ke- j vesebb, mint amennyit ter- j veznek. (Remélik azonban, hogy j rövidesen pótolni tudják.) \ Nyolcszáznál több állandó j olvasójuk van. A könyvtár- i ban 14 fél fi folyóiratot és i napilapot találnak az ol- j vasók. Az érdeklődésre való | tekintettel Rákóczi-telepen í .fiókkönyvtárat létesítettek. A könyvtár működéséről dr. Bé- J ki Sándorné, a könyvtár ve- I zetője a következőket mondotta:' — Nálunk mindén korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő könyvet. Az idősebbek például Mesterházi és Szabó Pál könyveit, a középkorúak és az értelm:- ség Passuthot és Kovái Lő- rincet, a fiatalok Fejes Endre, Fekete István és Berkesi műveit kedvelik legjobban. Természetesen nálunk is, mint a többi községben, a legtöbb olvasója a magyar klasszikusoknak van. <em.) nak. Dalait Monor-szerte éneklik, nemcsak a Strázsa- hegyen, de ilyenkor, a disznótorok idején, névnapokon, egyéb összejövetelen Lajos bácsi rigmusai öreget, fiatalt egyaránt megnevettetnek, jókedvre hangolnak. Az sem újság, hogy Vörös Sári, az ismert magyarnóta- énekes Magócsi—Petrik dalokat tűz számtalanszor műsorára, s a rádióban énekli azokat. Lajos bácsi pedig úgy emlegeti Vörös Sárit, mint személyes. jóbarátját, gyakorta kedves vendégét. Az énekesnő több társával együtt évente egyszer-kétszer Monoron is fellép ezekkel a dalokkal. Legközelebb december 14- én rendeznek Monoron ma- gyarnóta-estet, melyen Nyíri Erzsi. dr. Józsa Ibolya énekel a Rajkózenekar kíséretében a monori művelődési otthonban. Fellép a hagyományokhoz híven Magócsi Lajos is vejével, a zenét szerző Petrik Sándorral együtt Mexikói utólagos MIKIIT (I.) A gtjenge sstercpíesek nt atßtßurti satu Az idei labdarúgó-bajnokság kevesebb örömet hozott a vártnál. Sőt azt is lehet mondani: kimondottan sok bosszús percet és szomorúságot. Két csapatunk búcsút mondott a megyei bajnokságnak, és az NB III-as vecsési gárda szereplése seni keltett diadalmámort Mi a gyengébb, illetve a gyenge szereplések „titka”? Erre a kérdésre próbálok választ adni. \ játékosok A labdarúgás olyan sport, ahol eredményeket csak áldozatok, lemondások árán érhet el az ember. (Más sport is ilyen!) Ez a tétel nemcsak az NB I-re érvényes! Vannak játékosok, akik mint játékosok kitűnőek, mint emberek már kevésbé azok. Müller edző panaszolta még a bajnokság idején, hogy játékosai többet járnak a Strázsa- hegyre, mint a pályára. (Amit aztán később a pályán sikerült is igazolniuk a monori játékosoknak.) Vecsésen is előfordult, hogy egyik-másik játékos a pohár fenekére nézett Nem is beszélve a súlyosabb sportszerűtlenségekről — gondolok itt a monori labdarúgók „állomásjelenetére”. Az az igazság, hogy a monori labdarúgók egy része sportemberként elégte’enre vizsgázott az év folyamán. Egyetlen megyei csapatból nem állítottak ki annyi játékost, mint a monori együttesből. Szalontai Attila (Folytatjuk) A monori Búzás Karcsival az olimpia óta csak most sikerült találkoznom. Karcsi boldogan mesélte mexikói élményeit.. — Igen nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem az olimpián. Szerettem volna eredményes szerepléssel meghálálni ezt, de sajnos, nem sikerült. Elég szerencsétlen sorsolásom volt, már az első mérkőzésemet a kétszeres világbajnok japán birkózó ellen vívtam. Megtettem mindent, ami tőlem tellett, de sajnos, kissé lámpalázas és ideges voltam, így 4:2- re kikaptam. A második, és egyben utolsó mérkőzésemet, egy afganisztáni birkózó ellen vívtam és döntetlen állásnál a versenybíróság mindkettőnket leléptetett. Általános megállapítás volt, és magam is úgy éreztem, hogy jogtalanul döntöttek. Vigasztal gz a tudat, hogy még fiatal vagyok, 23 éves és lehet, hogy 1972-ben már jobb eredményeket fogok elérni. — Milyen tapasztalatokat szereztél Mexikóban? — Nagyon sokat tanultam hiszen minden időmet a szőnyegek mellett töltöttem Minden érdemleges mérkőzést megnéztem. A tanultakat idehaza hasznosítom, s remélem, hogy eredményeimben ez megmutatkozik. — Milyen egyéb versenyeket néztél meg? — Lehet. hogy más nem így tette volna, de én nagyon kevés egyéb versenyt láttam, mivel a birkózó mérkőzések érdekeltek elsősorban. i — Hogy tetszett Mexikóváros? — A város megnézésére sem volt sok időm, de annyit megállapítottam, hogy ez a világváros nagyon szép. Sajnálom, hogy keveset láttam belőle, de akkor úgy éreztem, hogy én elsősorban a sportért, a birkózásért, tapasztalatok szerzéséért mentem Mexikóba — Mik a további terveid? — Minden időmet a birkózásnak szentelem, és szeretném, ha a most kezdődő csapatbajnokságon jó eredményeket érnék el. Beszélgettünk még Búzás Karcsi volt klubtársairól, a monori birkózószakosztályról, és Karcsinak az a véleménye, hogy szorgalmas edzésekkel az utánpótlást a monori fiúk biztosítani tudják. O. Gy.
