Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

1968. DECEMBER 1„ VASARNAP JAJCE Tito a „szürke FF Tito jugoszláv köztársasági elnök szombaton Jajce városá­ban kétszáz hazai és külföldi újságíró jelenlétében sajtóér­tekezletet tartott, s válaszolt a tudósítók kérdéseire. Az elnök hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Jugoszlávia biztonságát jelenleg nem fe­nyegeti veszély, s ezért nem . szándékszik senkitől sem se­gítséget kérni. Kijelentette: „Közöltem az Egyesült Álla­mokkal is, hogy senkihez sem folyamodunk segítségért, így az Egyesült Államokhoz sem, mert erre nincs szükség.” Megkérdezték, hogy miként vélekedik Dean Rusk ameri­kai külügyminiszternek nem­rég Brüsszelben elhangzott ki­jelentéséről, amely szerint Ju­goszlávia az úgynevezett „szür­ke övezet” része. Tito hangoz­tatta, hogy Jugoszlávia állás­pontja ellentétes Dean Rusk értékelésével. „Jugoszlávia nem tartozik semmiféle öve­zethez és nem igényli a NATO segítségét” — mondotta. Nyugati tudósítók az iránt érdeklődtek, hogy miként rea­gálna Jugoszlávia, ha a szom­szédos Romániában a Varsói Szerződés tagállamai hadgya­korlatokat tartanának. Tito válaszában rámutatott, hogy Románia a Varsói Szerződés tagállama és ha hozzájárul az esetleges hadgyakorlatok meg­tartásához, ez semmi esetre sem olyan mozzanat, amely nyugtalanítaná Jugoszláviát. A Földközi-tenger térségéről BUKAREST Elutaztak a katonai küldöttségek Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka és Szergej Stemenko hadseregtábornok az egyesített fegyveres erők vezérkari főnö­ke szombaton elutazott a ro­mán fővárosból. Az elutazás­nál a baneasai repülőtérre ki­kísérte őket Ion Ionita vezér­ezredes, a román fegyveres erők minisztere, Ion Gheorghe vezérezredes, a fegyveres erők miniszterének első helyettese, román vezérkari főnök. November 29-én és 30-án el­utaztak a román fővárosból azok a katonai küldöttségek is, amelyek részt vettek a Varsói Szerződés tagállamai­nak évi értekezletén. 99 ANGYALI“ PAR Végre elveheti két gyermekének anyját, Luisa Mattioli olasz színésznőt, Roger Moore, az angol krimikből „An­gyalaként ismert népszerű filmszínész, akivel már évek óta együtt él. Eddig előző felesége, Dorothy Squires énekesnő, nem volt hajlandó válni ... CARDIFF Tüntetés - péntekenként ? szólva úgy nyilatkozott, hogy nyugtalanítja a hadihajók számának növekedése a Föld­közi-tenger vizén. Tito szerint a hadihajók koncentrálódása veszélyek forrása lehet és ezért üdvözölné, há a Föld­közi-tenger térségéből kivon­nák „mind az amerikai, mind pedig a szovjet hadihajókat”. Tito befejezésül hangsúlyoz­ta, hogy a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elvileg nem ellenzi a kommunista és mun­káspártok nemzetközi értekez­letének összehívását, de a má­jusra tervezett értekezleten nem vesz részt, mert „annak nem az a célja, hogy konkrét kérdéseket rendezzen”. Az el­nök kijelentette, hogy nem kell dramatizálni a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomban keletkezett nézetel­téréseket, majd állást foglalt a kommunista és munkáspártok együttműködésének megszilár­dítása mellett. ITZEHŐI DÖNTÉS Különös módon járult hoz­zá egy gyermek világra, jötté­hez a nyugat-németországi ltzehö gyógyszerésze; amikor egy fiatalasszony fogamzásgát­lót kért tőle, tévedésből gyo­morerősítőt adott neki. Az itzehői körzeti bíróság most tárgyalta a különös ese­tet és salamoni döntést hozott: a gyógyszerészt arra kötelezte, hogy 18 évig fizesse a gyer­mek eltartásával járó költsé­gek felét. A költségek másik fele a szülőket terheli, mert az asszony nem olvasta el a gyógyszeresüveg feliratát, sőt, az időközben kiürült üveget a patikusnál kétszer újra töl­tette. A bíróság egyébként tapin­tatosan járt el: sem a szülők, sem a gyógyszerész nevét nem hozták nyilvánosságra. SIKERTELEN merényletet kíséreltek meg Hejkal, a kai­rói A1 Ahram főszerkesztője ellen. Ma közlik a Szonda 6 felvételeit a Holdról A „Welsh nyelv társasága” elnevezésű walesi nacionalista szervezet negyven tagja péntek este behatolt a BBC cardiffi stúdiójának hírszerkesztőségé­be, és tüntetőén elfoglalta a helyiséget. A fiatalok elégették a brit zászlót, elbarikádozták magukat, s megkísérelték a rádió telex­készülékét tiltakozásuk to­vábbítására felhasználni, de a rádió vezetősége kikapcsolta az áramot. A tüntetők tiltakoztak az el­len, hogy a brit rádió heten­ként mindössze 18 óra műsort sugároz a walesi nép nyelvén, míg például az arab adás idő­tartama 70 óra, és a walesi rá­dió angol nyelvű adásai 480 órát töltenek ki. Hajnali három óra körül a tüntetők váratlanul el­hagyták a cardiffi stúdió épületét. A távozó fiatalok azzal fenye­gették meg a rádió vezetőit, hogy „minden pénteken vissza fognak térni”. ALLAM1 BIZTOSÍTÓ Shakespeare Londonban Londonban két férfi be­szélget egymással: — Hogy hívják önt? — Shakespeare. — Ó, ez a név nagyon isme­rős. — Hogyne lenne az! Hiszen már 12 éve én hordom ki a te­jet'ebben a kerülekben. (Folytatás az 1. oldalról.) tengelye olyan beállítást nyert, hogy a Föld is a lencse látómezejébe került. A felvételeket készítő fény­képezőgép lencséjének gyújtó­távolsága 400 milliméter,, a felvételek nagysága 13x18 cen­timéter. Az első fényképezési időszak kezdetén a Szonda 6. körülbe­lül 11 000 kilométer távolság­ban volt a Hold felszínétől. Az egyik felvétel a Hold teljes koronáját ábrázolja úgy, aho­gyan az űrállomás „látta”: a Hold túlsó felének keleti szek­torát és látható fele nyugati szektorának egy részét. Készültek felvételek akkor is, amikor a Szonda 6. körül­belül 3300 kilométerre volt a Hold felületétől, és 388 000 ki­lométerre a Földtől. E felvéte­leken pontosan látható a Hold túlsó felének keleti szektora. Emellett látható a Föld is, amelynek felülete nagy részét felhők borítják, és csak délke­leti irányban csillan keresztül Ausztrália nyugati partvidéké­nek egy része. A Szonda 6. felvételeket ké­szített a Hold különböző krá­tereiről ■ és felületének egyéb domborzati alakulatairól is. A felvételeket^ valamint a Szonda 6. Hold körüli repülé­sének vázlatát a vasárnapi moszkvai lapok közlik. ★ Valerij Bikovszkij, az ismert szovjet űrhajós, a Szonda 5. és a Szonda 6. automata űrállo­másokkal végzett kísérletek kapcsán nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Bikovszkij a kísérletek leg­fontosabb eredményét abban iátja, hogy az űrhajózás tör­ténetében az ember először ho­zott létre olyan szerkezeteket, amelyek nemcsak megkerülték a Holdat, hanem sikeresen vissza is tértek. Emellett nem közömbös az sem, hogy az at­moszférába második kozmikus sebességgel visszaérkező űrál­lomások leszállításának két új módszerét próbálták ki. Az egyik ilyen módszer az irányí­tott, a másik pedig a balliszti­kus. Ezenkívül a tudósok és a konstruktőrök kidolgozták mind a vízre (a Szonda 5. ese­tében), mind pedig a száraz­földre (a Szonda 6. esetében) való leszállás módozatait. Bikovszkijt ezek után meg­kérdezték, mi a véleménye a Föld—Hold—Föld pályán je­lentkező súlytalanságról, illet­ve sugárzásról. „Közömbös vagyok a súly­talanság iránt — mondotta az űrhajós —, sőt, bizonyos mér­tékben tetszik is nekem ez az állapot. Az a 119 óra, amelyet az űrben töltöttem, élve a súlytalanság nyújtotta „szol­gáltatásokkal”, egyáltalán nem tette ezt az állapotot ellen­szenvessé. A Föld körüli pá­lyán végrehajtott több napos kísérletek megerősítették a tu­dósoknak azt a következteté­sét, hogy ugyan az űrben való folyamatos tartózkodás hatás­sal van az emberi szervezetre, de következményekkel nem jár. Így például a szervezet­ben mutatkozó kálciumhiány, amely a súlytalansággal járó kálciumveszteség ered­ménye, a Földön gyorsan pót­lódik.” Bikovszkij ezután elmondot­ta, hogy a sugárzás rendkívül veszélyes minden élőlényre. Az ember részvételével történő űrutazásokat azonban olyan időre tervezik, amikor mini­mális lesz a Nap aktivitása. A kozmikus térben uralkodó sugárzás viszonyok előrejelzése már régi gyakorlat. Ez ad le­hetőséget arra, hogy időben fo­ganatosítsák a kellő védő in­tézkedéseket. Ezeken a védő intézkedéseken speciális, su­gárzás elleni védekezést és gyógyszeres megelőzést érte­nek — jelentette ki*>a szovjet űrhajós. Nyilatkozata végén Bikovsz­kij rámutatott: sokan kíván­koznak a Holdra. Számos automata űrállomás sikeresen valósítja meg a holdkutatás programját és ily módon sokat tudunk Földünk örökös útitár­sáról. Azonban addig a pillanatig, amíg az ember eljut a Holdra és annak felszínén megteszi az első lépéseket, még elég sok idő telik el. De a Föld—Hold—Föld útvo­nalat már létrehoztuk — mon­dotta befejezésül Bikovszkij. AGYMŰTÉT HELYETT CENTRIFUGA Josep Barrios 63 éves kali­forniai éttermi szakácsot egy vendéglői banditatámadás al­kalmával fejbelőtték. A golyó az agy egyik veszélyes szfé­rájának határvonalában állt meg. Az orvosok űrhajós centrifuga alkalmazásával mozdították el a lövedéket a veszélyes zónából. A revol­vergolyó az agynak, egy olyan részébe került, ahol zavart nem okoz, így Barrios megr menekült az operációtok Barrios feleségével a kórházi szobában, a sikeres centrifugaművelet után. A negyedik offenzivát várja Saigon Az AFP francia hírügynök­ség a DNFF rádiójára hivat­kozva jelenti, hogy a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front pénteken este napi­parancsban általános támadást rendelt el november 30-tól kezdődően. A napiparancs sze­rint a szabadságharcosok „mindenütt" általános táma­dást hajtanak végre, amelyet a parancsnokok együttes ülé­sén határoztak el. Saigoni tájékoztatások sze­rint a szabadságharcosok több helyen is nagyméretű csapat­összevonásokat hajtottak vég­re. A saigoni rezsim katonai parancsnoksága — folytatja az AFP — kijelentette, hogy Sai­gon felkészült a negyedik ál­talános nagy offenzívára. A saigoni rendőrség véleménye szerint az utóbbi napokban több mint ezer szabadsághar­cos szivárgott be a fővárosba, STUTTGART Szuszogó telefon A stuttgarti állatkert tele­fonközpontjának kezelőnője felvette a telefonkagylót, de onnan csak erős szuszogás, fújás hallatszott, semmi egyéb. A szokatlan zajt jelentette a hibajavítóknak, akik ki is mentek a szuszogó telefonké­szülékhez, amelyről kiderült, hogy egy fiatal indiai elefánt játszott vele és mire a javí­tók odaérkeztek, mérgében össze is törte. Külföldi kavicsok Párizs II. Hát nincs igaza annak a honfitársamnak, aki akkori közismert sláger szövegében a Place Pigalle-t az Oktogonhoz hasonlította. Nem az ellen hadakozom ma sem, hogy a szöveg tíz éve született, az Oktogon pedig már több mint húsz éve nem Oktogon. Ezt a kis költői túlzást, feledékeny- séget talán még meg lehetne bocsátani. De a két városrész közötti hasonlatot már sem­miképp sem. Hogy miért? Is­tenkém, azért más a Pigalle, egészen más! Summa-summá- rum, a szövegszerző honfitárs nemigen járhatott a Pi- galle-on, de fejére nem ez ol­vasandó, hanem csupán csak annyi, hogy akkor miért írt róla. Ha egy magyar embert a jó vagy rossz sorsa ideveti, ezt a‘ „kis tévedést” azonnal érzi. S ott a tér szikrázó fényözö- nében, a jobb sorsra érdemes nők nyüzsgésében is, az em­beri értelem tapogat, keres valami fix pontot, hogy meg tudja érteni az itt látottakat., Mert kell egy szilárd pont, amelyre támaszkodni tudj. Mert hárommilliárdan va­gyunk, élünk a Földön mi em­berek, s a Pigalle-on is embe­rek élnek. Mert a mai ember­páriák egykor feltétlenül em­berek voltak, s talán újra le­hetnének ... Nem, nem. Az ember nem szemforgató. Ki merné állíta­ni, hogy nálunk is nem gazda­gon, dúsan folyik az élet. Azt sem állította senki, hogy a Földnek ezen a felén minden tökéletes. Még azt sem, hogy a szerelmek nálunk minden esetben az írott szabályok, az elfogadott emberi normák szerint szép, tiszta egyszerű­ségben születnek és virulnak. Sok még nálunk is a dráma, a féltiszta dolog. De amit itt kapsz, az olyan sűrítmény, amely egy kicsit megüli az emberi lelket. A Pigalle szimbolizálja egész Párizst. Vér, átok, szenny, gonoszság, kapzsiság — értelem, tehetség, fény, pompa és bűn. Nem túl nagy körtér, ame­lyet négy-ötemeletes házak öveznek, építészeti szépsége és bravúrja sztriptízt, meztelen revüt takar. Persze, ez az al­ma nemcsak belül rothadt. Az élet itt, mint egy gondatlan, trehány házigazda, gyönyörű palotáinak kapuja elé rakta a szemetet, s a prostituáltak egyszerű üzleti módszerekkel csalják, vagy taszítják az ide­gent a varieték és a kávéhá­zak, vagy éppen a piciny szo­bák „csodálatos” rejtelmei felé. Ez ám az igazi Párizs! — mondogatják. s néhányan megfürödnek a pocsolyában. A disztingváltabbak a Moulin Rouge-ba mennek, mert itt, ezen a téren található Párizs minden valamirevaló éjszakai mulatója, a Moulin Rouge-tói az Arizonáig — szám szerint vagy harminc. A belépődíj akkoriban általában 20—30 frank volt és a kötelező fo­gyasztás 30—60 frank. S pró­bálj ne fogyasztani! A pincér botrányt csap. s végül hívja a rendőrt, márpedig a derék, egyenruhás bretagne-i pa­rasztfiú a kapitalizmus rend­jét vigyázza és sorsod csak egyféle kimenetelű lehet. Tudni kell mindehhez, hogy a francia szakmunkás keresete kemény, új frankban havi 600 —700 volt. azt is, hogy a lak-1 bér 100—500 frank és azt is, hogy azóta a frank sem „vi­selkedett” valami jól. A cir­kusz tehát, melyet a kenyér mellé ígérnek, egy kissé drá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom