Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

1968. NOVEMBER 5., KEDD MS» tfEcrei .1 A FORRADALOM RÉSZESEI Emlékezés Csiky Imrére | Közeledik országi Párt­ja megalakulásának és a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója. A pártszervezetekben feleleve­nítik a veterán kommunisták a fél évszázaddal ezelőtt tör­tént eseményeket. A vissza­emlékezések során sok szó_ esik a Galga mentén Csiky Imréről, a KMP alapító tagjá­ról, az egykori aszódi járás el­ső párttitkáráról. Szabolcs-Szatmár megyében, föld nélküli parasztcsaládban látta meg a napvilágot. Gyer­mekévei a mindennapos mezei munkában teltek el, majd szülei Kisvárdára küldték, la­katosmesterséget tanulni. Na­ponta 10—14 órát is dolgozik; mestere embertelenül bánik vele, a nála töltött három év alatt hatszor szökik meg, de csendőrökkel mindig vissza­hozatják. Alig 17 éves, amikor Kassán belép a Szociáldemok­rata Pártba, találkozik Bacsó Bélával, a Kassai Napló mun­katársával, aki megkedvelteti vele az olvasást, és megismer­teti a marxizmussal. Í913-ban Csiky felkerül a fővárosba, folytatja lakatos­szakmáját és bekapcsolódik az SZDP körzeti alapszervezeté­nek munkájába. Megismerke­dik Latinka Sándorral, a Ta­nácsköztársaság kiemelkedő forradalmárával, majd már­tírjával. Latinka viszi el őt a Galilei Körbe, melynek Csiky állandó látogatója lesz. Eljár Szabó Ervin szemináriumába, hogy elméleti ismereteit gya­rapítsa.- - ­---------- az Albertfalvi I 1916-ban | Repülőgépgyár--------------- munkása lett, s zervezi az SZDP-t, a vasas­szakszervezetet. Munkájának eredményeképpen a gyár munkásainak mintegy 70 szá­zaléka szervezett dolgozó lesz. Az eáso bérharcot a mupkás- nők érdekében vezeti. Mivel a nődolgozók bére a férfi mun­kaerőkének csak 60—70 száza­léka, követeli a béremelést. Több hónapos harc után sike­rül kivívnia a 25 százalékos béremelést, a bizalmitestület működésének elismerését, a munkásnyúzó katonai pa­rancsnok leváltását. A bérharc híre hamar elter­jedt a másik két repülőgép- gyárban, Aszódon és Mátyás­földön isi Amikor a főváros munkás­sága az Októberi Szocialista Forradalmat ünnepli, Csiky is ott van az Iparcsarnok előtt. Bokányi Dezső lelkesítő szó­noklata után felszólal, és az „orosz út” követésére buzdít­ja a tömeget. 1918. januárjában a rendőr­ség őrizetbe veszi. Ugye a pol­gári bíróság elé kerül, de bi­zonyítékok hiányában felmen­tik. Februárban Albertfalváról átjött Aszódra, a Lloyd Repü­lőgép- és Motorgyárba. Mint tapasztalt és képzett munkás néhány hónap múlva a gyár főbizalmija lesz. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a fővá­rosban tevékenykedő harcos­társaival, közvetítétésvel az aszódi Lloyd-gyári munkás­ság lépést tart a mozgalom eseményeivel. ösztönzésére megalakul a gyárban a mun­kástanács, melynek egyik ve­zetője. Áprilisban nagyszabá­sú tüntetést szervez munka­társaival a háború ellen. A tüntető tömeg békét és de­mokratikus jogokat követel. A szakszervezetek VIII. kongresszusán ő képviseli az aszódi . járás munkásait. Kongresszusi felszólalásában indítványozza, hogy a gyári munkásokat meg kell ismer­tetni- a szocializmus elméleté­vel. Ezt négyhetes tanfolya­mokon véli megoldani, min­den gyárból 2—2 munkásnak a bevonásával. Amikor jú­niusban a fővárosban, majd az egész országban nagy til­takozó sztrájk robban ki, Aszódon is öt napig áll a munka, Túrán 120 vasúti pá­lyamunkás megtagadja a munka felvételét. „Még ha belénk lőnek, sem vagyunk hajlandók dolgozni” — mond­ják a túrái munkások. Ezek az események a Csiky vezette Lloyd-gyáriak eszmei hatásá­a Kommunis- | ra bontakoznak ki. Csikynek ták Magyar- J ebben az időben közvetlen munkástársai segítenek: Mt- lodanovits Márton, Kuczora Flórián, Huszár József, Far­kas János és Széles András.---------- a polgári demok­K sky | ratikus forrada­-----------lom győzelmes óráit Pesten tölti. Hazatérve Aszódra, felkeresi a járás községeit bizalmitársaivai és segít a népi képviseletnek a tanácsokba való be- Galgamá- a fa­a nemzeti jutásában. Ikladon, csán, Túrán, Kartalon lujárás” nyomán' kezdenek kialakulni a munkás-, kato­na- és paraszttanácsok szer­vei. November 24-én Csiky is ott van Kelen Józsefék laká­sán Budán, a Városmajor ut­cában, ahol Kun Béla vezeté­se alatt az előzetes tárgyalá­sok után megalakult a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja. Megindul a pártszervezés vidéken is. Csiky a Lloyd- gyárban végzi a pártalakítás előkészítését. Tevékenységét siker koronázza: „Az aszódi szervezett mun­kásság 1918. december 17-t gyűlése egyhangúlag kimond­ja, hogy a jelen társadalmi rend megérett a megdöntésre, és egyedül a munkásság képes arra, hogy szervezetten átve­gye a hatalmat a munkásság és földtelen parasztság taná­csainak diktatúrája útján. Nem demokrácia és nem nem­zetgyűlés, hanem a munkások és földtelen parasztok taná­csai és a proletariátus dikta­túrája vezet bennünket a szo­cializmushoz, kommunizmus­hoz.” — írja a Vörös Üjság 1919. január 4-i számában. Csiky vezetésével a Lloyd- gyáriak a környező falvakat is felkeresik. Járnak többek között Gaigagyörkön is, ahol megalakul a Kommunista Földmunkások Csoportja és a Földmüvesszegények Tánáésa. Figyelemmel kíséri' az Ifjú­ság szervezkedését is. Az If­júmunkások Országos Szövet­ségének aszódi szervezete február elején tartja alakuló gyűlését. A szervezet veze­tőivé választják Oravecz Sán­dort, Szlobodnyik Gyulát, Torda Jánost, Bencze Mihályt és Hollóssi Jánost. Amikor a fővárosban meg­indult a kommunisták üldö­zése, és az első Központi Bi­zottságnak nagy részét őrizet­be veszik, Csikynek sikerül szabadon maradnia, bár né­hány napig bújdosnia kell.---------------------- ismét ott | Március 18-án | van azese­---------------------- mények é lén. Az aszódi Zöldfa ven­déglő előtt gyülekezik a gyáriak vezetésével Aszód, Bag, Hévízgyörk, Kartal föld­munkássága. Kivonulnak Kis- kartalra, ahol felosztják a Schossberg és Hatvány bá­rók birtokait. Este ki­kiáltják a proletárdiktatúrát! Egy elsárgult fénykép őrzi azoknak arcvonásait, akik ezekben a történelmi esemé­nyekben az élen jártak. Zö­mében Lloyd-gyáriak, középen Csiky Imrével. A Tanácsköztársaság kikiál­tása utón tagja lesz a községi és járási direktóriumnak. De­legálják a Pest megyei Ta­nácsba is, sőt, küldöttként vesz részt a Tanácsok Orszá­gos Gyűlésének júniusi kong­resszusán. Az ellenforradalmi erők tá­madása idején Csiky 250 főből álló katonai alakulatot szervez. Jelentkeznek Stromfeld Aurél­nál, a hadsereg-főparancsnok­nál Szolnokon. Stromfeld a szolnoki híd védelmére rendeli ki őket. A románok túlerejé­vel szemben vissza kellett vo­nulniuk. Csiky Imrét júniusban a Ta­nácsok Országos Gyűlése meg­választja a Szövetséges Köz­ponti Intéző Bizottság tagjá­nak, azon belül a belügyi és hadügyi bizottságba is. A Tanácsköztársaság meg­döntése után aszódi Petőfi ut­cai lakásán fehértisztek el­fogják. A fővárosi bírósági tár­gyalás napján megszökik, és Balassagyarmatnál átmegy a határon; Kassára, majd Eper­jesre gyalogol, de a rendőrség, csendőrség mindenütt a nyo­mában van. Ekkor nyugat felé veszi útját és Bécsbe megy, ahol jelentkezik Landler Jenőnél. További pártmunkára Német­országba, majd Luxemburgba küldi. Több mint hat évet tölt külföldön. Sokáig nem tud egy helyen maradni, mivel megfigyelés alatt áll. Mihelyt észreveszik, hogy lakását töb­ben felkeresik, kitoloncolják. 1928-ban hazajön, de hama­rosan elfogják, s több mint fél évet tölt börtönben. Kiszaba­dulásakor régi elvtársai segí­tenek neki elhelyezkedni az Egyesült Izzóban. Munkába- lépése után nem sokkal bekap­csolódik az SZDP munkájába, a szakszervezeti életbe. •j------------------------j után az j A felszabadulás | iparban ------------------------- több fon­tos állást töltött be, a sze­mélyi kultusz éveiben azonban sok sérelem érte, s egészségi állapota is egyre romlott. 1956- ban mégis elsőként szállt szembe az ellenforradalom erőivel, s elsőként kérte az MSZMP-be való átigazolását. M int nyugdíjas, továbbra is aktív tagja maradt a pártnak. A pártmunkában nem ismert betegséget, fáradtságot. Elmúlt év augusztusában halt meg, 73 éves korában. Kardos Győző gimnáziumi igazgató Aszód A forradalomra emlékezve KITÜNTETÉSEK November 7-éré emlékeztek tegnap a Pest megyei Tanács munkatársai. Kovács Vencel- né dr., a tanács pártbizottsá­gának titkára emlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelemalakí­tó szerepére. Beszéde után több kitüntetést adtak át. A Munka Érdemrend ezüst foko­zata kormánykitüntetést kap­ta dr. Wellner Lajos, a Duna­keszi Községi Tanács VB-el­nöke, bronz fokozatot Kovács Katalin, a Ráckevei Községi Tanács VB-titkára, Szehlpéte- ri László, a Vecsési Községi Tanács VB-elnöke és Szűcs László, az Abonyi Községi Ta­nács VB-elnöke. Kiváló Dolgo­zó kitüntetést nyújtottak át Kovács Vencelné dr.-nak, Ti­hanyi Gyulának, Karbuczky Imrének és Kaiser Lászlónak. Szolgálati Érdeméremmel tün­tették ki Erdős István őrnagyot, míg a Haza Szolgálatáért Ér­demérmet kapott Jarábik György törzsőrmester. Arany­koszorús MSZBT-jelvényt ka­pott dr. Boda Mihály. — Nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas új lőtér nyílt a balatonfűzfői nitrokémiai ipartelepeken, amely az ország legkorsze­rűbb koronglőtere. Szokatlan november November első vasárnapján kellemes meleg idő fogadta a természetkedvelőket. Nemcsak a hegyekben volt sok kirán­duló, hanem a Duna mentén is. A partokon főleg pecázó- kat találtunk, akik ebédre a tábortűznél a hal mellett jó­ízűen ették — a nyárson sült szalonnát is. Megérdemelt bizalom Hosszú mé R. Nagy Istvánt újra titkár­rá választották a kerepesi kommunisták — ennyi a szűk­szavú hír. Vajon mivel érde­melte ki ismét a tagság bi­zalmát? Erről nem tudósít a vezetőségválasztó taggyűlés szűkszavú jegyzőkönyve. R, Nagy István hosszú utat tett meg, amíg Békéssámsonr rál Kerepesre érkezett. Az apja birtoka: három hold, s hozzá öt gyerek. István a gép­lakatos szakmát szerette vol­na kitanulni, de közbeszólt a háború, vitték a leventéket, köztük őt is, s mire felocsú­dott, a fogság évei következ­tek. Utána nehezebb volt az újrakezdés. Bár befejezte a szakmatanulást, egy ideig mégis vasúti pályamunkás­ként dolgozott, majd traktoros iskolára küldték s esztendeig a gépállomáson dolgozott. — 1947-ben léptem be a pártba. Ebben nagy szerepet játszott apám és anyám, akik már a felszabadulást követő napokban vállalták a kom­munisták kötelezettségeit — mondja természetes egysze­rűséggel, mintha másként nem is cselekedhetett volna, csak úgy, ahogyan apjától-anyjától tanulta meg az életet. Nehéz esztendők következ­tek: gyakran helyezték más­más munkakörbe. Volt politi­kai helyettes a Palini Gépállo­máson, személyzeti munkával bízták meg Zalaegerszegen, a gépállomások megyei központ­jában, majd ugyanilyen mun­kakört kapott előbb Békéscsa­bán, aztán a gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. S ha már eljutott Gödöllőre, érle­lődni kezdett benne a régi gondolat, mi lenne, ha felcsap­na egyetemi hallgatónak, per­sze, csak aféle öreg diáknak? Már-már sikerült a terve, amikor megint közbeszóltak az események és R. Nagy Ist­vánt, az egyetemi, kollégium igazgatójává nevezték ki. Az új munkakört ismét csak szok­ni kell, s amikor úgy érzi, most már új eredményekre is ké­pes, az esztendő végeztével a járási pártbizottság munkatár­sa lesz. Megállapodni lenne jó, hi­szen túljutott már régen a harmadik x-en, meggyökere­sedni valahol. Ezért váltja va­lóra korábbi elhatározását: beiratkozik az egyetemre és 1962-ben diplomát szerez. És négy esztendővel ezelőtt, a 3004-es rendelet alapján, a kerepesi Kossuth Termelőszö­vetkezet főállattenyésztője lesz. Kerepesen közös tsz-községi pártalapszervezet működik. Annak a titkára R. Nagy Ist­ván már negyedik esztendeje. — Nem könnyű feladat — S.O.S. a Dunán /»humorérzékemet biriz- f~~rr gólja ez az ügy, noha inkább a könnyzacskói­mat kellene irritálnia. Mert akárhogyan is veszem, siral­masak azok az esetek, ame­lyekről gyors egymásutánban adnak hírt lapjaink, efféle cí­mekkel: „hajótöröttek” a Du­nán. Pardon, ebben még semmi rendkívüli sincs. Mindenkit érhet baleset, önkéntes tűzol­tót is, meg sétahajót is, meg... De minek soroljam. Marad­junk csak a témánál. A baj­ba jutott dunai hajóknál. Emlékeznek? Néhány hónapja valahol Szentendre környékén futott zátonyra egy utasokkal zsúfolt hajó. A kalandos végű kirán­dulás részvevői — közöttük igen sok apró gyerek — kere­ken nyolc órát töltöttek szin­te étlen-szomjan a megfenek­lett teknön. Ismétlem: nyolc órát. Es ez nem az Atlanti-óceán hajózó vonalától távoli ré­szén esett meg, hanem ná­lunk és a Dunán, s mindössze húsz-egynéhány kilométerre Budapesttől. Most nemrégiben, lapunk hasábjain szinte heurékát üdvrivalgtunk, amiért egy majdnem hasonló helyzetbe ke­rült sétahajó százhúsz utasa mindössze négy órát várt Su- ránynál a mentőhajóra. Csupán négy órát. Dicshimnuszt zengtünk a MAHART gyorsan intézkedő illetékeseiről, a Pest megyei kishajózás segítőkész motoro­sáról, mert a bajba jutott hajót sürgősen elvontatta az első kocsmáig és ... De minek is folytassam? Nincs ez így rendjén. Ez világos. Most hadd mondjak valamit, ami — csak látszólag — nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Ha már a lapok hírei közt tal­lózgatunk, akadjon meg a te­kintetünk ilyenfajta tudósítá­son is. Mint ez: „Az AKÖV URH adó-vevő készülékkel szerelt fel gépkocsikat...” így azután sikerül elérnie, hogy néhány tonna krumpli vagy paszuly mielőbb a ren­deltetési helyére kerül. Sőt. Ha neadjisten tengely törne, iziben ott teremhet egy má­sik kocsi. A dunai sétahajókon ko- lomp bizonyára van. Esetleg sziréna, vagy duda is... De URH adó-vevő? Az nincs. Saj­nos nincs. Katonai ügyekben teljesség­gel- járatlan vagyok. Ám azt laikus létemre is feltételezem, hogy a haditechnika fejlődé­se következtében jó néhány régebbi típusú rádió poroso­dik a honvédségi raktárakban. Rövid távokon úszkáló hajókon még nagyszerűen szolgálhat­nának ezek is. Ha már nem telik a MAHART-nak korsze­rű hírközlő berendezésekre, talán efféle megoldás sem len­ne elhanyagolható. Vegyenek ilyent. Mert végül is furcsa ez. Az AKÖV felszereli néhány ko­csiját URH-készülékkel. Teszi ezt, mivel értékeli a szállít­mányt. Végül is megrothad­hatna a paradicsom, a káposz­ta. A MAHART hajóin nincs hírközlő — ha így jobban tetszik — segélykérő beren­dezés. Igaz, a hajókat csak sze­mélyszállításra használják. (szántó) ismeri be. — Az alapszerve­zetnek negyvennégy tagja van és három pártcsoportra oszt­va működik, területi egysé­gek szerint. A legnagyobb létszámú közülük a falu fő­utcájában lakó kommunisták pártcsoportja, tizennyolc tag­ja van, de a legtöbb közü­lük nyugdíjas már. A leg­erősebb és a legtevékenyebb a Kossuth Termelőszövetke­zetben dolgozó kommunis­ták pártcsoportja, s ez ért­hető is. A tagokat itt a leg­könnyebb összefogni és itt is dolgozhatnak a legszerve­zettebben. Amíg a másik két pártcsoport tagjai elsősor­ban a tanácsi feladatok jobb és sikeresebb megoldását se­gítik, a lakosság társadalmi munkáját szervezik, a gon­dokat és problémákat ku­tatják és továbbítják, addig a termelőszövetkezeti párt­csoport a gazdasági vezetes legfőbb segítője. Csupán né­hány témát említenék az el­múlt időszak legjelentősebb feladatai közül: az új gazda­ságirányítási rendszer politi­kai előkészítése, január el­sejétől pedig valóraváltásá- nak hatékony támogatása; az új termelőszövetkezeti tör­vénnyel kapcsolatos kérdések magyarázása; a tsz területi szövetség jelentőségének meg­értetése; az önálló munkára nevelés támogatása; a gazda­sági feladatok időbeni vég­rehajtására való mozgósítás és így tovább. Míg az elvégzett és elvégzés­re váró feladatokról beszél R. Nagy István, akaratlanul is az a gondolat foglalkoztat: hogyan boldogul ennyi min­dennel mindössze negyven­négy kommunista egy ak­kora községben, mint Kere­pes? —■ Igen, ez régóta foglalkoz­tat már bennünket is... — bó­lint rá a titkár. — Sajnos, az elmúlt két esztendőben nem sikerült még úgy előbb­re lépnünk, ahogyan szeret­tük volna, és ahogyan szük­ség lett volna rá. Csupán hat új taggal erősödött pártszer­vezetünk. A következő esz­tendők munkájának ez kell, hogy az egyik legfontosabb feladata legyen. Megkeresni és megnyerni azokat, akik a munkájukkal, emberi maga­tartásukkal kiemelkednek a többiek közül. Elsősorban a fiatalokra gondolunk, mivel párttagságunknak közel fele ötven évnél idősebb. — Az eredményesebb mun­ka érdekében tervezzük azt is — mondja R. Nagy Ist­ván —, hogy az eddigi há­rom helyett öt. pártcsoportot alakítunk. Kerepes központi főútvonala olyan hosszú, hogy szinte lehetetlen összefogni egy csoportba az ott élő kom­munistákat, szükséges tehát még egy önálló pártcsoport. És létre kívánjuk hozni a kommunista pedagógusok pártcsoportját is. Javaslatun­kat a1 decemberi taggyűlésen terjesztjük majd a tagság elé. R. Nagy István negyvenhá­rom éves. üzemgazdász a Kossuth Termelőszövetkezet­ben. És újabb két eszten­dőre titkára a tsz-községi pártalapszervezetnek. P. p. ÖNINDITÓ, DINAMÓ, GYÚJTÓMÁGNES, FESZÜLTSÉGSZABÁLYOZÓ javítását rövid határidőre vállaljuk. Csepel UE—28-as traktor indítóját azonnal cseréljük. A javítások garanciális ideje 6 hónap. MIRKOZ AUTÓ­VILLAMOSSÁGI RÉSZLEG X., Kelemen u. 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom