Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

MtCfFI ^Mírhm 1968. NOVEMBER 5., KEDD Budapest hívja a világot HOGYAN DOLGOZIK A MAGYAR POSTA INTERKÖZPONTJA? Hogy milyen messze van ide ! el, hogy lehetőleg éjfél körül­Bécs, Berlin, Varsó vagy Pá­rizs? Telefonon mindössze 10 másodpercig tart, amíg áthi­daljuk a sok száz vagy ezer ki­lométeres távolságokat. A ve­zérlőpulton tíz nyomógomb. A kezelőnők boszorkányos ügyes­séggel ütik le a billentyűket, hogy nyomában valaki sok ezer kilométerre angolul, oro­szul vagy franciául jelentkez­zen. Halló, itt Varsó, itt meg Párizs beszél! A Magyar Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság nem­zetközi osztályán vagyunk. Az idegennyelvek bábeliben csodálatra méltó biztonsággal igazodnak el a kezelőnők. Már hét országgal — Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Ausztria, NSZK és NDK, Szovjetunió és Franciaország — létesült fél­automata telefon-összeköttetés. Igaz, ma már ilyesmin egyre kevésbé csodálkozunk, hisz a világ másik végéről, Mexikó­ból, műhold segítségével má­sodpercek tört része alatt a te­levíziókép is elérkezett hoz­zánk, mégis a laikus számára változatlanul imponáló, hogy pillanatok alatt a kis fekete fülhallgatóban sok ezer kilo­méterről jövő hang szólal meg. Magam is kipróbáltam. A falon tábla áll, a felsorolt országok nevei mellett lámpák jelzik a szabad vonalakat. A számkó­dot lepötyögtettam a gombo­kon, s a gondolkodó gépezet munkáját kis villogó lámpák jelezték, miként Jön létre a kapcsolat. Bécsből zenét hall­gattam, Berlin másodpercek alatt jelentkezett, s bemondta az időjárás-jelentést, és Varsó­ból a pontos időt. S mindezt úgy, hogy a hívott ország in- terközpontja mit sem tudott a beszélgetésről, hiszen a kezelő­nők helyett a gépek kapcsol­tak. Ebbe a nagyszerű hálózat­ba rövidesen bekapcsolódik Ju­goszlávia, Románia, Svájc és Olaszország. A kábelvezetékek a magyar határig már elké­szültek. Sajnos, egyelőre a forgalom nagy részét még úgynevezett manuális kézi kapcsolású vo­nalakon bonyolítják le. A „drót” mindkét végén kezelő ül, és először egymással köz­ük a kívánt számot, és csak azután helyből tudják kapcsol­ni a keresett előfizető állomá­sát. , — Jelenleg a világ 164 földrajzi helyével állunk telefon-összeköttetés­ben — mondja a nemzetközi osztály vezetője. — Megálla­podások szerinti vonalakon jutunk el a tengerentúlra, a nemzetközi centrumok segítsé­gével. Óhajtja talán ellenőriz­ni? Kapcsolhatjuk a Fidzsi- vagy a Hawaii-szigeteket, ha valaki a Csendes-óceán Nyu- gat-Szamoa szigetcsoportján levő kedves rokonaival akar értekezlni, annak sincs semmi akadálya. Csak azt ne felejtse IFA 900-as (Framo) szerkezeti, felszerelési és elektromos alkatrészeket eladunk közületeknek. FŐVÁROSI SZÁLLÍTÁSI VALLALAT Érdeklődés: a 202^-774-es telefonon (Jármi Péter raktárvezetőnél.) November 6-án délelőtt 9 órakor LÓÁRVERÉST TARTUNK Árverésre kerülnek vetjyc- ivarU, meleq- és hidegvérű iqáslovak és másfél éves csikók. Az árve“és helye az E — 5-ös úton, a 92-es km-kö közelében a tsz baromfitelepén. KECSKEVÉTI MAGYAR —SZOVJET BARÁTSÁG MG. TSZ. re kérje a hívást, mert akkor ott éppen dél van — teszi hoz­zá tréfásan. Vaskos könyvek, jegyzetek őrzik az időeltolódásokat, a hívási lehetőségeket, a fizetés módjait, a díjszabásokat. Szek­rénysorok gyomrában sok tu­cat idegen nyelvű telefon­könyv, sok esetben itt keresik ki a távoli. országban levő hí- fott fél telefonszámát. — Hova és milyenfajta be­szélgetés a legdrágább és me­lyik a legolcsóbb? — Talán sokan nem tudják, hogy a díjazás tekintetében ti­zenhétféle beszélgetés bonyo­lítható le. Az egyszerű hívás­tól kezdve az R-beszélgetése- ken át, ahol a hívott fél fizeti a számlát, az előzetes vagy pontos időre való hívásig. Kí­vánságra lehetőség van arra is, hogy egy bizonyos megha­tározott helyre megfelelő nyel­vű tolmácsot is biztosítsanak a telefontársaságok. A legdrá­gább egyszerű beszélgetés há­rom percig Bolíviával: 585,40 Ft, utána minden perc 195,20 Ft. Rövid számolás után ez azt jelenti, hogy egy 13 perces „eszmecsere” ára 2537 forint 40 fillér. A legolcsóbb viszont az ausztriai beszélgetés, három perc mindössze 28 forint — mondja. — Sok telefonáló „aggódik”, hogy hosszabb időre számlá­zott a posta, mint a valóságos beszélgetés. — Ez annál is inkább elkép­zelhetetlen, mivel automata óra bélyegzi az időt, és a bon­tás pillanatában ugyanez a szerkezet automatikusan le­állítja. Tehát a számlázás nem a kezelő figyelmétől függ. — Milyen irányban bonyoló­dik le. a legnagyobb forgalom? — Első helyen a szocialista országok állnak. Bár tö.bb yp- nalunk lenne Berlinbe vagy Varsóba. Lényegesen lerövi­dülne a várakozási idő, s ke­vesebben bosszankodnának. Sajnos, ez nemcsak a magyar postán múlik. Nagyon sok a hívás Ausztriába, Franciaor­szágba és az NSZK-ba. De je­lentős és állandó a tengeren túli forgalmunk is. A kezelőpultok mellett köz­ben másodpercenként hívják és kapcsolják a világ számos városát a kezelőnők. A kedves vagy olykor idegesebb hang egy-egy embert takar, amiről mi, telefonálók, gyakran meg­feledkezünk. Mindenki úgy ér­zi, hogy a saját hívása a leg­fontosabb, ezért türelmetlen. Az interközpontban viszont mindent megtesznek, hogy a lehetőségekhez mérten a leg­rövidebb időn belül kapcsol­janak. Átlagban kettő vagy ennél több nyelven beszélnek az itteni alkalmazottak. A leg­gyakoribb nyelv az angol, orosz, francia, német, de so­kan beszélnek lengyelül, ro­mánul vagy szerbül. S így nem csoda, hogy egyforma kedvesen köszönnek jó éjsza­kát angolul: good night, len­gyelül: dobra noc vagy néme­tül: gute nacht... R. I. Virágpor a Balatonban KÖRFORGÁS KESZTHELY, BALATONFENYVES ÉS SZIGLIGET KÖRZETÉBEN A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet irányítá­sával az elmúlt években több társintézet vizsgálta a Bala­ton feltöltődését és a fenékré­tegek változását. Különösen figyelemreméltóak dr. Zólyo­mi Bálint professzor virágpor­vizsgálatai. A virágpor — fő­képpen a megtermékenyítő hímcsíra — nagy tömegben található a levegőben és ily módon jelentős mennyiségben kerül a tóba is. A hímcsírasejt a legma­radandóbb növényi anyag, amely a vízbe kerülve év­milliókig konzerválódik. A tófenék feltöltődésében a legjelentősebb tényező a Zala Megőszült a parókafa... őszi pompába öltözött a világhírű szegedi botanikus kert. A 20 holdas arborétum minden növénycsoportján látszanak már a jellegzetes őszi színek: rohamosan fogy a zöld, erősödik a barna, a sárga és a piros. Valósággal „lángolnak” már a tűz- tövis cserjék a fürtszerűen csüngő terméstől. Naponta változ­tatja színét, s legutóbb már rozsdavörösre váltott a Mississippi partján honos mocsári ciprus, a lombhullató szecsuáni fenyő pedig bíbor színben pompázik. Különös látvány a megőszüit, szinte teljesen fehér parókafa, amelynek „hajas” magvait messzire elhordja a szél. Védett helyre került a botanikus kert páratlanul értékes kaktüszgyűjteménye: az eddig szabad ég alatt tartott melegégövi növények fölé helyben összerakható üvegházat építettek. PÉCS „Bizánci” kaktusz A sok kupolás bizánci stílu­sú templomokhoz hasonló kak­tuszt nevel Pécsett Bögri Jó­zsef kisiparos. Eredetileg közönséges gömb­kaktusz volt, amely 1945-ben szakított korábbi normális fejlődésű formájával és fél­gömb alakú gyűrődéseket ké­pezett ki. Azóta 23 „kupola” nőtt rajta, s a jelek szerint folytatja a kupolaépítést. A szakértők szerint mesterséges úton nem lehet előidézni ilyen meglepő alakváltozást. A sok gyűrődéstől annyira megduzzadt a növény feje, hogy a 40 centiméter átmérő­jű törzs már nem tudja meg­tartani, ezért 4 rúddal támasz­tották alá a körülbelül fél má- zsányi küjönös képződményt. Minthogy ezek a kaktuszfajták 100—150 évig is elélnek, ne­héz lenne megjósolni, mekko­rára és milyen alakúvá fejlő­dik e vény. furcsa természetű nö­BUDAGRS: TÖRTÉNETEK LENINRŐL GÖDÖLLÖ: KRONSTADT! TENGERÉSZEK NAGYKŐRÖS: EMBEREK KOZOTT NAGYKÁTA: FORGÓSZÉL ÖRKÉNY: BOSSZÚÁLLÓK MONOR: AURÓRA CIRKÁLÓ DUNAHARASZTI: HAJNALI TALÁLKOZÁS FÓT: A BÉKE ELSŐ NAPJA GOMBA: VALAHOL EURÓPÁBAN GYÁL: RALLADA A KATONÁRÓL VERESEGYHÁZ: A NEGYVENEGYEDIK VECSÉS: EMBERI SORS Kukoricacsutkából íuríurol A több mint 80 millió fo­rintos beruházási költséggel épülő új hódmezővásárhelyi vegyi üzemben megkezdték az NSZK-ból érkezett gébek szerelését • Az új vegyigyár évente mintegy 2000 tonna furfuroít készít majd kuko­ricacsutkából. A íuríurol a műanyagipar egyik fontos alapanyaga. folyó hordaléka. A folyó évi iszaphozama — a tó egész te­rületére elosztva — 0,03 mil­liméter, ez természetesen nem terül el egyenletesen: a vizs­gálatok szerint az utóbbi 30 esztendőben az iszaplerakódás még a keszthelyi öbölben sem haladta meg évi átlagban a 4 millimétert. Érdekes vizsgálatokkal álla­pítják meg az iszap mozgását és vándorlását. A mérések szerint jól megfigyelhető, hogy a víz a lebegő anyagokkal körforgást végez Keszt­hely, Balatonfenyves és Szigliget körzetében. A víz lengésének hatására Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egyméteres vízszintkülönbsé­gek is kialakulnak. A tihanyi szorosban az áramlás maxi­mális sebességét másodper­cenként 1,4 méterben állapí­tották meg. Az eddigi vizsgálatok ered­ményeit máris hasznosítják a gyakorlatban: így például a hajók tervezésénél, a kikötők elhelyezésénél és a partvéde­lemben. Eck Imre útiprogramja Boston - Belgrád - Budapest - Havanna A Boston Opera Company igazgatója Bartók „Fából fa­ragott királyfi” című balettjé­nek betanítására meghívta Eck Imrét, a pécsi balettegyüt­tes igazgatóját. A mintegy öt­hetes egyesült államokbeli tartózkodás után a jövő év elején Belgrádban, majd a budapesti Operában Hentze „Sellő”-jének, majd Havanná­ban Bartók „Csodálatos man- darin"- jának betanítása Eck Imrére. var Nyílik az ibolya , és a futórózsa Virágzik az alma fa Vas megye szerte ritka ter­mészeti jelenségeket hozott a szokatlanul enyhe és napfé­nyes október. Lukácsházán Márczi Lajos udvarán nyílik az ibolya, Velemben a Kos­suth Lajos utca 10. számú ház kertjében a futórózsa virág­zott ki. Ugyancsak a természet játékos kedvét tükrözi Habos Lajos szombathelyi lakos Di­mitrov körúti háza kertjében az újra kivirágzott almafa. A legközelebbi blokk Sebasíiano Ricci: Betsábe a fürdőben című mutatja be. Bokros Fe­renc grafikusművész a blokk kere­tére a Szépművészeti Múzeum bejáratát rajzolta, ahol ezt a képet sok egyéb remekművel együtt őrzik. Tj* if ff Ricci: Bets U 1 DiOkk festményét J renc grafik könyvespolc PER WAIILOO: Gyilkosság a 81. emeleten Per Wahlöö, a mai svéd iro­dalom egyik sikeres képvise­lője, még ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Talán nem a legszerencsésebb dolog, hogy egy író krimivel kezdi a bemutatkozást egy ország ol­vasói előtt, ám Per Wahlöö könyve több, mint pusztán iz­galmas kaland. Regénye, amellett, hogy mindenben megfelel a jó krimi követel­ményeinek — izgalom, kaland, feszültség és nem várt fordu­lat váltja egymást a könyv lapjain — bizonyos értelem­ben tudományos-fantasztikus mű is. Cselekménye meghatá­rozhatatlan helyen játszódik, valamikor évtizedek múlva, amikor nem csupán a techni­ka ér el hallatlan magasságot, de a tőke uralma és a kizsák­mányolás is. A történet egy névtelen le­vél körül bonyolódik, amelyet a hatalmas lapkiadó vezé;- igazgatójának címeztek, kö­zölve vele, hogy délután két órakor felrobbantják a kiadó- vállalat harmincegy emeletes épületét, megtorlásul mind­azon elnyomásért, amelyet ez a ház s ennek koronázatlan ■ urai képviselnek. „Számtalan eszmét meggyilkolnak, meg­gyilkolják e gondolatok ki­alakítását, a véleménynyilvá­nítás szabadságát... És az in­dítóok a lehető legaljasabb: garantált lelki nyugalmai akarnak biztosítani az embe­reknek, alkalmassá akarják tenni őket arra, hogy kritikát­lanul bevegyék a sok maszla­got, amivel tömik őket” — fi­gyelmezteti az író a regénv elfogott hősének szavaival ar emberiséget a tők-1 hatalmas cenzúráznak, betevő falatun­kat, a kezünkbe vett újságot, a nézőnek nyújtott tv-progra­mot és a rádió várva várt adásait. Tulajdonképpen még a futballmeccseket is cenzú­rázzák ...” Nemcsak izgalmas és szóra­koztató olvasmány Per Wah­löö regénye, bizonyos értelem­ben tanulságos is. (A könyvet Kádár Péter fordította. Euró­pa Könyvkiadó.) —P— Haditechnikai kézikönyv A haditechnika korunkban — így a legutóbbi években is — roppant méretekben és ha­talmas ütemben fejlődött, szo­rosan egybefonódva a technika más területeinek fejlődésével. Ez a magyarázata, hogy a ka­tonaolvasók széles táborán túl­menően a nagyközönség is egy­re fokozódó érdeklődéssel for­dul a haditechnika felé. A ma embere az újságok ha­sábjain, a rádióadásokban és a televízió képernyőjén nap mint nap találkozik a haditechnika új, egyre korszerűbb eszközei­vel. Olyan fogalmakról, ter­vekről, tevékenységről hall és olvas, amelyek számára nem minden esetben érthetőek. Hol magas tudományos szinten, hol pedig annyira leegyszerűsítve hogy a megértés kétségessé vá­lik. A magyar könyvpiacon azonban eddig nem állt az ol­1. fejezete — a lexikális rész — a korszerű haditechnika te­rületének egészét átfogva, en­ciklopédikus módon, címsza­vak szerinti feldolgozásban ad felvilágosítást az olvasónak a számára ismeretlen haditechni­kai fogalmakról, eszközökről és tevékenységről. Ennek ösz- szeállításánál a szerzők úttörő jellegű munkát végeztek, mert sem a magyar, sem a külföldi katonai irodalomban a hadi- technika egészét átfogó encik­lopédikus munka ez ideig nem jelent meg. A 11. fejezet azokat a leg­fontosabb természettudomá­nyos (matematikai, fizikai, ké­miai stb.) fogalmakat, alapve­tő képleteket, összefüggéseket, állandókat, mértékegységeket stb. foglalja össze, amelyek a haditechnikai eszközökkel, tel­jesítményükkel, hatásadataik­ncm «Ul u.~ w- k , 1, vasóközö.iség rendelkezésére al kapcsolatosak. olyan kézikönyv, amely az ilyen természetű érdeklődést kielégítené. A haditechnikai szakembe­rekből álló munkaközösség — ezt a felismert hiányosságot pótlandó — a „Haditechnikai kézikönyv” összeállításával azt tűzte célul, hogy a haditechni­ka kérdései iránt érdeklődő ol­vasónak segítséget nyújt a ha­ditechnikai fogalmak, szakki­fejezések megértésében és he- I lyes értelmezésében. ságai ellen, akik „Mindent j A két fejezetből álló könyv A 210 oldal terjedelmű igen gazdagon illusztrált könyvet az olvasóközönség valamennyi ré­tegének, elsősorban a fiatalok­nak ajánljuk figyelmébe, mert könnyen hozzáférhető és min­denki számára érthető módon nyújt segítséget a haditechni­ka megértéséhez. Felhasználá­sát a katonai elő- és utókép- zésnél. valamint az iskolákban folyó honvédelmi ismeretek ok atásánál ajánljuk és java­soljuk. Szabó Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom